Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., hétfő Hazai krónika Duna menti konzervatívok Eszmecsere MTI A Duna Dialóg '96 elneve­zéssel pénteken elkezdődött nemzetközi politikai eszme­csere résztvevői szombaton folytatták munkájukat a laki­teleki népfőiskolán. Hazán­kon kívül kilenc európai or­szág keresztény-konzervatív pártjainak politikusai és ön- kormányzati vezetői vitatták meg az önkormányzat és szubszidiaritás kérdésköreit. A központi témakör kapcsán csaknem minden hozzászóló felvetette, hogy e latin erede­tű szóra valójában nem lehet azt hűen kifejező nemzeti szót találni, mégis ismerked­ni kell a fogalommal. Hiszen a szubszidiaritás, amely lé­nyegében a döntések, hatás­körök elosztásának elvét je­lenti, rendkívül fontos az ön- kormányzatok hatékonysá­gát illetően. A cél az, mint erre már vannak jó példák egyebek között Svájcban, hogy a döntéseket azon a lehető legalacsonyabb szin­ten hozzák, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, ahol a döntések hatásai je­lentkeznek. Ennek az elvnek az érvényesülése rendkívül sokat segíthetne — ha nem is egyedülálló módon — a kü­lönböző településtípusok, városok, falvak, tanyák kö­zötti hátrányos különbségek megszüntetésében. A vasárnap záruló Duna Di­alóg kapcsán jelentette be a szombati nemzetközi sajtótá­jékoztatón Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum or­szágos elnöke, hogy az MDF elnöksége egy felhívást tett közzé. Szükségesnek tartják ugyanis éppen e mostani ta­nácskozáson megnyilvánuló vélemények alapján is, hogy a volt szocialista államok eu­rópai integrációját akadályo­zó gátakat az érintett országok közösen számolják fel. Szük­séges az is, hogy a térségben lezajlott rendszerváltásban te­vékeny szerepet vállalt ke­resztény-konzervatív pártok, demokratikus erők, és civil szerveződések egymással ál­landó kapcsolatot alakítsanak ki. Ezért létrehozzák az Euró­pai Demokrata Fórumot (EDF), amely a kelet-közép- európai konzervatív, keresz­tény, nemzeti és nemzeti-libe­rális pártjainak, valamint tár­sadalmi érdekvédelmi szer­veződéseinek egyeztető fóru­ma lesz. Az EDF jövő év ápri­lis második felében Laki­telken tartja meg alakuló ülé­sét. Az első találkozó utáni újabbak szervezésére máris van jelentkező. A következő két összejövetelre Lengye­lországban, illetve Horvátor­szágban kerül majd sor. Az MDF elnökségének felhívá­sa kéri Kelet-Közép-Európa demokratikus pártjait és civil szerveződéseit, hogy kapcso­lódjanak be az EDF munká­jába, jelezzék az alakuló ülé­sen való részvételi szándéku­kat. A sajtótájékoztatón egyéb­ként valamennyien egybe­hangzóan állították: ez a ta­lálkozó rendkívül hasznos volt mindannyiuk számára. Noha az eszmecserék még csak a következő napon fejeződnek be, máris látszik, hogy a kitűzött cél teljesült. A jelenlévők hatékony ön- kormányzati modelleket is­mertek meg, s biztatást ta­pasztaltak arra vonatkozóan, hogy a kelet-közép-európai térség elszegényedése ellen, a gazdasági növekedés érde­kében lesz közös cselekvési lehetőség. Az általános együttgondolkodásról be­számoló sajtótájékoztatón — igaz, rövid ideig tartó — kínos incidens is történt. A vajdasági magyarok két tö­mörülésének vezetője ez al­kalommal sem titkolta el egymás közötti nézeteltéré­seit. Kasza József (VMSZ) elmondta, hogy a jelenlegi győztes párt választási csa­lással jutott hatalomra, de abban, hogy a magyarok a kelleténél kevesebb mandá­tumot szereztek, közreját­szott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek gyengesége is. Ágoston András (VMDK) ezt köve­tően viszont nyíltan megvá­dolta a VMSZ-t azzal, hogy 40 ezer szavazatot szerzett csalással. Kasza József erre a vádra nyilvánosság előtt már nem reagált. Újságírói kérdé­sekre elmondta azonban, hogy úgy látszik, Ágoston András képtelen abbahagy­ni két éve zajló rágalomhad­járatát, amellyel magyarázni próbálja kudarcait. A „szeretet postaállomása” MTI Advent első vasárnapján ismét megnyílt a „szeretet posta - állomása” a Fejér megyei Nagykarácsonyban, ahol—a Ma­gyar Posta különleges szolgáltatásaként — ünnepi bélyeg­zővel látják el a „Nagykarácsonyon keresztül” jelzéssel fel­adott leveleket, üdvözleteket, küldeményeket. A fenyőágakkal, színes füzérekkel feldíszített posta előtt a megnyitó alkalmából a helyi általános iskola növendékei pász­torjátékot mutattak be, csilingelő lovaskocsival megérkezett az ajándékosztogató Mikulás, s kigyúlt a láng az adventi ko- j szőrű első gyertyáján. A „postanyitást” követően a település templomában Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius részvételé- ' vei Várszegi Aszírik pannonhalmi főapát és Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök celebrált szentmisét. A Fejér megyei településről — az ausztriai Christkindl pél- \ dójára — három éve indította útnak különleges adventi szol- \ | gáltatását a Magyar Posta. Az első évben 65 ezer, a követ­kezőben H0 ezer. tavaly pedig már 160 ezer ünnepi bélyeg- : zővel ellátott küldeményt továbbított a kis falusi hivatal. MSZP-választmányi ülés Szociális jogállamiság A szakszervezetek a Magyar Szocialista Párt stratégiai szövetségesei akkor is, ha a napi kormányzati munka so­rán gyakran konfliktusok és viták jellemzik a viszonyt — jelentette ki Baja Ferenc, az MSZP választmányának el­nöke szombaton, a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. MTI A tanácskozás fő napirendi pontja az MSZP és a szakszer­vezetek viszonyának megvita­tása volt, az eszmecserén részt vettek és felszólaltak négy konföderáció — az MSZOSZ, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illet­ve az Autonóm Szakszerveze­tek Szövetsége — vezetői is. A választmányi elnök szerint az előző kormányzati ciklus során olyan törvénykezési el­gondolások is felvetődtek, amelyek a szakszervezetek lé­tét fenyegették volna, és kísér­letek történtek pártpolitikai alapon szerveződő új konföde­rációk létrehozására. — Az MSZP viszont partneri vi­szonyra törekszik valamennyi érdekvédelmi szervezettel, és nagyrészt ennek köszönhető, hogy a nagyarányú reálbér- csökkenés és az állami tulaj­don jelentős részét lebontó gazdaságpolitika ellenére sike­rült Magyarországon megőriz­ni a társadalmi nyugalmat — hangsúlyozta Baja Ferenc. Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, választmányi tag elmondta: a tanácskozáson konkrét kérdéseket is megvi­tatlak a szakszervezeti veze­tőkkel. Ők egyébként köszöne­tét mondtak az MSZP-nek, amiért kiállt azért, hogy a szo­ciális jogállamiság fogalma és az érdekegyeztetés intézménye bekerüljön az alkotmánykon­cepcióba, és szorgalmazták, hogy az Európai Szociális Charta épüljön be a magyar jogrendszerbe. Sürgették, hogy törvényi garanciákkal szüntes­sék meg az érdekvédelem ki­építésének ellehetetlenítését, amely számos privatizált céget jellemez. A szakszervezetek nehezményezték, hogy nem minden szocialista polgármes­ter és önkormányzati vezető viszonyul megfelelő módon az érdekvédelmi szervezetekhez. Hegyi Gyula hozzátette: a szo­cialista párt nyitott valamennyi konföderáció felé, azt viszont az egyes szakszervezeteknek maguknak kell eldönteniük, hogy milyen formában képze­lik el az együttműködést. A SZÉF képviselője például ar­ról beszélt, hogy a szakszerve­zeteknek esetleg újra kellene fogalmazniuk a politikai sem­legesség fogalmát, az autonó­mok vezetője viszont a „pozi­tív semlegességet” tartotta célravezetőnek az MSZP irá­nyába. A választmány tagjai — aktuálpoíitikai kérdésekről ta­nácskozva — megállapították, hogy a pártról rosszabb kép él a társadalomban, mint amilyen az MSZP valós helyzete. A közvélemény-kutatási adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szocialista párt szavazóbázisa stabilizálódott, jelenleg a biz­tos pártválasztók 26 százaléka szavazna az MSZP-re. A testü­let — Nagy Sándor, Kása Fe­renc és Szabó Lajos Mátyás le­velében — tájékoztatást ka­pott a 60 alapító taggal meg­alakult szocialista platform létrejöttéről. Az egyik választ­mányi tag kérdést intézett Pál Lászlóhoz, a Mól Rt. veze­tőjéhez, hogy az összeférhetet­lenségi törvény elfogadása után képviselői mandátumát, vagy elnök-vezérigazgatói posztját tartja-e meg. Pál Lász­ló válaszát — személyiségi jo­gokra hivatkozva — Baja Fe­renc nem kívánta megosztani az újságírókkal. A választmá­nyi elnök kérdésekre válaszol­va elmondta, hogy nem foglal­koztak Boldvai László főpénz- támok ügyével. Nyugállományban a felmentett rendőrtábornokok MTI Kuncze Gábor belügyminiszter szom­baton hivatalában fogadta a november 29-i hatállyal felmentett rendőrségi vezetőket. A belügyi tárca vezetője no­vember 30-i hatállyal nyugállományba helyezte Pintér Sándor altábornagyot, Túrós A ndrás vezérőrnagyot, Bodráéska Já­nos vezérőrnagyot és Valenta László dan­dártábornokot. A felmentett rendőrtábor­nokok — noha közülük a legfiatalabb 46, a legidősebb is csak 54 éves — egyaránt nyug­díjjogosultak, ugyanis a jogszabályban előírt 25 évnél hosszabb szolgálati viszonnyal ren­delkeznek. Nemzetközi pénzügyi konferencia Fejlődő piacok A távol-keleti államokat a közép- és kelet-európai tér­ség országaival összehasonlítva rövid távon az ázsi­ai országok vonzóbb befektetési lehetőséget jelen­tenek a külföldi pénzügyi és befektetői csoportoknak. Hosszabb távon azonban a közép- és kelet-európai országok egyenlő eséllyel indulnak a távol-keleti ré­gióval a versenyben. MTI Többek között ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Forex Tár­saság és az ACI Financial Markets Association, a pénz­intézetek üzletkötőinek nem­zetközi szakmai szervezete által Budapesten rendezett konferencia után tartottak, David W. Clarknak, a konfe­rencia elnökének vezetésé­vel. David W. Clark kifejtette: napjainkban a távol-keleti ál­lamokban a munkaerő sokkal kevesebbe kerül és igényei is kisebbek, mint a kelet-euró­pai térségben. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európábán igen fejlett az infrastruktúra, ami hosszabb távon gyü­mölcsöző befektetéseket se­gíthet. Emellett az ázsiai or­szágok méretei, gazdasági potenciálja, lakosságuk nagy­sága is az ő javukra billenti a mérleg nyelvét a külföldi be­fektetések tekintetében. Az elnök arról is szólt, hogy a nemzetközi devizapiac jelen­ti a világ legjelentősebb pia­cát, az ACI napjainkban 60 tagországot számlál, további 30 állam pedig képviselteti magát a szervezetben, mely­nek össztaglétszáma már meghaladta a 15 ezer főt. A Magyarországon tartott kon­ferencia tanulsága az, hogy a világ fejlődő pénzpiacai nagyjából hasonló gondok­kal küzdenek. így például az 1994 decemberétől kibonta­kozó mexikói pénzügyi vál­ság azzal a tanulsággal szol­gált, hogy nem - szabad egy állam pénzpiacára gyorsan beengedni a rövid távra spe­kuláló külföldi befektetőket. Emellett arra is figyelni kell —- mint azt Mexikó példája igazolja —, hogy hogyan ala­kulnak az állam makrogazda­sági számai, különös tekintet­tel a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg, vala­mint az államháztartás hely­zetének változásaira. Egyút­tal nem elhanyagolható az adott politikai rendszerben megtett kifejezetten politikai lépések hatása sem. Pásztor Csaba, a vendéglá­tó Magyarország jegybankjá­nak ügyvezető igazgatója ki­fejtette: a hazai tőke- és devi­zapiac liberalizációja tovább folytatódik, részben az OECD-tagságunkból fakadó kötelezettségek miatt. így pél­dául a következő másfél év­ben az egy évnél rövidebb távú befektetések teljes libe­ralizációjára is sort kell kerí­teni. így olyan ütemben libe­ralizáljuk a hazai pénzpiaca­inkat, hogy mi tíz év alatt tesszük meg azokat a lépése­ket, melyekre Nyugat-Európá- nak 30 év állt rendelkezésére. ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Okaitól függetlenül, már maga a tény is megdöbbentő, | hogy(ésahogy)amagyarrend- I őrség legfelsőbb vezetőit egyik pillanatról a másikra la­pátra tették. (Az esemény ugyan nem hatott az újdon- j | ság erejével, ugyanis alig j i négy nappal a történtek előtt j Horn Gyula konnányfő cáfol­ta, hogy változtatásokat szer- I vezne a rendőrség vezetésé- I i ben...) Mindenesetre ilyen felfor­dulás a BM legnagyobb fegy­veres testületének élén utol­jára 1956-ban volt, tehát jog­gal feltételezhetjük, hogy most is komoly ok vezérelte a kormányt, amikor ezt a dön- I tést meghozta. A legkézenfek­vőbbnek a Fidesz-MPP ma­gyarázata tűnik, nevezetesen, hogy a szervezett bűnözés el­érte, és így már be is épült a rendőrség legfelsőbb testüle­téibe. Egyébként mi más ok j lehetne? Az eredménytelen munka? Hiszen ez nem új­donság. Ezért nem kellett vol­na „tokkal vonóval” kihají­tani az egész „hegedűt”. Ilyet akkor tesz az ember, ha már az sem számít, hogy a mosdó­vízzel együtt megy a gyerek is, mert nincs idő és mód ke­resni a „fertőzés” okait... Természetesen az is kézen­fekvő, hogy ilyen magas szin­ten a teljes körű döntési önál­lóság csak látszólagos jog, hi- i szén a vezetőknek nagy on is kell tudni egymás dolgairól, [ hogy intézkedéseik integrált irányba mutassanak. Ebben az esetben, tehát, ha csak egy is közülük „simliskedik”, az a minimum, hogy a többiek néma cinkosai... Az ilyen ese­tekben általában a kéz kezet mos, a ma nekem, holnap ne­ked „elve” érvényesül... Persze mindez csak a Fidesz feltételezése, viszont roppant logikusan magyarázza a kor­mány komoly okra utaló hisz­térikus reakeóit. A kormány kényszerlépésére utal az is, hogy tudták: ez az intézkedés hetekre is akár megbéníthat­ja a rendőrség hatékony tevé­kenységét, hiszen Pintér, Bodrácska és Túrós kiakol- bólítása minden bizonnyal beindítja a „dominóelvet”, ami ideiglenesen akár a teljes káoszig is elvezethet. A jelen­legi vezérkar üdvöskéi útila­put kapnak, míg az újaké be­rendezkednek. Senki sem tud semmit, csak a helyezkedés, az állásmentés a feladat, ami nagyon is érthető, csak az, a baj, hogy közben a maffia j meg röhög a markába, és jó | nagyokat szakít a koncból... Azt hiszem, az a leghelye­sebb tehát, ha az ember nem töpreng a földindulás okain, hanem a jövőbe tekint. Ennek az országnak hatalmas szük­sége lenne a rendre és a nyu­galomra. Nagy dolgok történ­nek manapság, és a jövőnk a ! I jelenben íratik. A változtatás ' | csak jót tehet, csak ki kell vár- I nunk az új vezetés felállítá­sát. Forgács László vídia- j kemény zsaru hírében áll, akit B. A. Z. megyében istenítenek j az emberek, mert rendet csi- í nált. Reméljük, országos szín- j ten is megteszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom