Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

Megyei krónika Tömeges baleset a 41-esen í Hatházi Andrea (Új Kelet) Fekete hétvége áll mö­göttünk legalábbis, ami az ügyeleti híreket illeti. Péntek éjszaka már csak a leégett vályogoldalú, fóliatetős kunyhóhoz érkeztek ki a tűz­oltók Szamostatárfalvan, a Temető utcában. Egy 18 éves Magyarországra települt ro­mán állampolgárságú nő fel­ügyelet nélkül hagyta három hónapos leánygyermekét la­kásán. A gyermek ágya mel­lett álló házi készítésű mé­csesből egy égő vászondarab a párnára esett. A csecsemő | égési sérüléseibe a helyszínen belehalt. Tömeges baleset történt vasárnap délután a 41. szá­mú főút 14-es kilométerkövé­nél, ahol két személygépko­csi frontálisan ütközött. Az egyik autó vezetője a helyszí­nen életét vesztette, egy súlyos és öt könnyű sérültet szállítot­tak kórházba a mentők. A halott férfi két gyermeke is a sérültek között volt. Szintén vasárnap délután Kékese és Kisvárda között egy személygépkocsi kerékpárost gázolt, aki kétkerekűjén még utast is szállított. A harminc év körüli kerékpáros férfi a helyszínen életét vesztette, hölgyutasát eszméletlen álla­potban, koponyasérüléssel szállították a kórházba. A vasárnap délelőtt sem telt sajnos eseménytelenül. Nyíregy házán, a Bethlen Gá­bor utca 26. sz. előtt egy sze­mélygépkocsi gyalogost gá­zolt, aki súlyos sérülést szen­vedett. UJ KELET Nyíregyháza anno És jártuk és jártuk a város poros kis utcáit, bámulva a valaha, avagy sohasem látott épületekre, bolyong­tunk, mint Szindbád keser-szerelmes szívvel, de érez­ve, hogy itthon, a mi földünkön a mi városunkban vagyunk. Tapolcai Zoltán (Új Kelet) Úgy sétálhattunk a történel­mi Nyíregyházán, hogy ki se tettük a lábunkat a Váci Mi­hály Művelődési Központ második emeletéről. Korabe­li képeslapok és fotók alapján Felbermann Endre, a város al­polgármestere álmodta meg ezt a kiállítást, amely Nyíregy­háza várossá válásának 210. évfordulójának apropóján nyűt meg szombaton, pontban délben. A látogató — aki nem tudja, hogy mire képes ma már a computer világa—csak azon csodálkozik, hol voltak eddig ezek a csodálatos ké­pek, Nyíregyháza átalakulásá­nak és múltjának látványos példái. A korabeli képeslap­okból és fotókból a Gprint reklámiroda készített szenzá­ciós reprodukciókat, amely a szakmabelieket is elismerés­re kell, hogy késztesse. Margócsy tanár úr, a nyír­egyházi utcák és házak talán legjobb ismerője könnyed de­rűvel hívta fel figyelmünket megnyitóbeszédében arra, hogy csak akkor vesszük ész­re, hogy változik valami a vá­rosban, ha abból valami kicsi­nyes kellemetlenségünk adó­dik. Felbontják a járdát, elke­rítenek valamit, elterelik a for­galmat. Ha elkészül az új épü­let, egy idő után már a kelle­metlenségekre sem emléke­zünk, s csak megszokásból nézünk fel az új falakra. Olyan volt ezeket a képeket sorra venni, mintha a gyermek­koromat őrző fotóalbumot la­poztam volna. Keresve azokat a vonásokat, amelyekből mai arcom gyúródott. így kerestem a mai Kossuth teret, a mai Ko­ronát, a mai Bethlen Gábor ut­cát, a mai színházat, s találtam Bessenyei szobrát az akkori Bessenyei téren a megyeháza előtt, az akkori katolikus temp­lomot az akkori Főtér kellős közepén, az akkori villamost az akkori Krúdy Szálló előtt... Még egy hónapig barangol­hatnak ezeken a történelmi ké­pes utcákon a kíváncsi, ízig- vérig Nyíregyháziak. Szazadzaszlo MTI A határőrség országos pa­rancsnoka századzászlót ado­mányozott a Nyírség határva­dász egységnek. A zászlót szombaton adták át a nyírbátori Báthori István Laktanyában. Az átadási ünnepségen Bakondi György vezérőrnagy, a Határőr­ség Országos Parancsnoksága szervezési főigazgatója mon­dott beszédet. A századzászlót Takaró Károly és Ladocsi Gás­pár dandártábornokok, protes­táns, illetve katolikus tábori püs­pökök szentelték fel. A Nyírség határvadász század tavaly ala­kult meg a Nyírbátori Határőr Igazgatóság egységeként. 1996. december 2., hétfő Háziorvosok tanácskozása Tiszavasváriban Képzés és önképzés Úri Mariann (Új Kelet) A PHARE, az Alkaloida Rt. és nem utolsósorban a helyi önkor­mányzat támogatásával Tisza­vasváriban létrehozott regionális képzési központ oktatási lehető­séget biztosít és szervez a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye alapellátásában dolgozóknak. A központ működésének eredmé­nyességét mi sem bizonyítja job­ban, mint a hét végén megrende­zett háziorvosok tanácskozása. Dr. Fodor Miklós, az Orszá­gos Háziorvosi Intézet igazga­tója bevezető előadásában el­mondta: a központ fontossága elsősorban abban rejlik, hogy felismerték, a képzést oda kell vinni, ahol a továbbképzésre váró szakemberek vannak. Mi­vel a háziorvosi szakma nem teszi lehetővé a hosszabb távol­léteket, el kell végre felejteni, hogy csakis az egyetemek és egészségügyi intézmények ber­kein belül lehet megoldani a tanfolyamokat. Lapunknak adott nyilatkoza­tában Fodor Miklós elmondta: az ilyen és ehhez hasonló jel­leggel működő központok lét­rehozásakor elsősorban olyan képzésben gondolkodtak, ahol a folyamatosságra és az önkép­zésre fektetik a hangsúlyt. A rendeletek arra kötelezik a há­ziorvosokat, hogy kétévenként bizonyos számú ,,kredit” pon­tokat gyűjtsenek össze. A kredit pontokat eddig is tanfolyamo­kon, konzultációkon és szak­mai tanácskozásokon lehetett megszerezni, ezeket azonban többnyire a fővárosban vagy más megyékben rendezték meg. A központ létrehozásának köszönhetően mindez a múlté, sőt, PHARE-támogatással az is lehetővé válik, hogy a jövő táv­oktatásához segédeszközök — videók, könyvek, CD-k és ok­tató szoftverek — készüljenek. Dr. Fodor Miklós Mindenki galériája Drótos András A kulturális, történelmi, nép­rajzi értékek mentésének szá­mos területét a gyűjtő, feldolgo­zó intézmények országos háló­zata fogja át. A levéltárak, a múzeumok, a könyvtárak a tel­jes Magyarországot behálózó, egymást feltételező és segítő, szövetségekbe tömörülő rend­szerekben tevékenykednek. A festészet, a grafika, a kép­zőm űvészét egy kicsit más ter­mészetű életjelensége, életnyil­vánítása az embernek. Nyelvük nem ismer országhatárokat, terü­leti korlát csak ritka esetben fé­kezi meg hatásukat. Kérdés hát, hogy érdemes lenne-e megyei képtárat szervezni? Ma, amikor nagy értékű kastélyokkal nem tudunk mit kezdeni a költségve­tési háló lvukassága okán, igazán nem lenne gond helyet találni egy képgyűjteménynek. Szíves fi­gyelmébe ajánlom az ötletet a megyei közgyűlésnek, amely éppen most igyekszik új funkci­ókat találni a tiszadobi Andrássy- kastélynak. Egy ilyen szervezet, egy me­gyei érdekeltségű, de nem me­gyei hatású galéria alkalmas len­ne arra, hogy a festők művészi hagyatékát gondozza, képeiket elhelyezze, gyűjtőkörét úgyis behatárolnák az anyagi lehető­ségei. Helyet kaphatna benne az állandó kiállítások mellett né­hány időszaki tárlat is, vagyis kulturális események színhelye lehetne maga a képtár/galéria is. Néhai Titnkó Imre püspök úr már kezdeményezte egy hason­ló intézmény, a Görög Katoli­kus Képtár létrehozását. Bár részletkérdésekről nem sze­retnék itt szólni, meg kell említe­nem, hogy a képek tulajdonjogá­nak és kiállítási felhasználásának nem kell feltétlenül egybeesnie. Biztos vagyok abban is, hogy a megyében élt vagy ide kötődő festők hozzátartozói s a ma élő művészek is szívesen ajánlanák műveik jelentősebb darabjait a galéria használatába, talán még tulajdonába is. Minden művész azért fest, hogy tessék a közön­ségének. S ha van egy pompás épület, akkor abban éppen az életmű legjelentősebb darabjai­nak kell ott lenniük, mert egy képtárban mindenkié lesz a mű. Van ebben a megyében itt-ott elszórva, hányódva bőséges tör­ténelmi képanyag is. Vannak jobb sorsot érdemlő kisplasztikák is. Lenne mit megőrizni a jövő­nek, összegyűjteni a művészetet szerető közönség örömére. Amikor a megye a kótaji kas­tély levéltári hasznosítását ter­vezte, ebben azt a törekvést fe­deztem föl, hogy nem csupán Nyíregyháza lehet fontos kultu­rális intézmények székhelye. Ez az egyik oka, amiért elő merek állni az ötlettel: legyen a tiszadobi Andrássy-kastély a megyei kép­tár helye. Az eddig vele ,,házasT ságban élő” gyermekvárosnak már nincs szüksége rá. Az épü­let viszonylag rendben van, a szükséges átalakítás minimális összegből megoldható, s olyan nagy, hogy a vegyes profilú hasz­nosítást is ki tudná szolgálni te­rekkel. Mondjuk egy műemléki és szállodaipari profilt is képes lenne egyszerre befogadni. Meg­felelő felkészültségű szakembe­rek is vannak ebben a megyében, festők, művészettörténészek, akik szakértelmüket, munkájukat adhatnák ehhez a vállalkozáshoz. Korokmy Gyula tanár úr nevét kérdezetlenül is merem említeni egy ilyesfajta szellemi vállalko­zás támogatói között. Nálam sok­kal több ötletet tudna fölsorolni, s működésének csúcsa lenne meghatározni ennek a gyűjte­ménynek az arculatát, irányokat szabni neki. Az Andrássy-kastély mint helyszín mellett szól az a termé­szeti szépségekben és történel­mi hagyományokban gazdag, emlékekben bővelkedő miliő, amely Tiszadobon csodás egy­ségben megtalálható. S ha egy­másba kapcsolódó spirálok gya­nánt megindul ennek a helyi tündérvilágnak a fejlődése, a legkedveltebb kiránduló- és pi­henőhelyeink egyikévé válhat. Legyen Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Képtár! Nagykállói december Palotai István (Új Kelet) A nagykállói ü. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ dacol az idők „realitásaival”, és amíg a legtöbb hajdani népművelési intézmény te­vékenységére nézve — sú- lyoltan — a kisebb ellenál­lás irányába haladván sok­szor bizony nívótlan bevéte- les rendezvények sorával „műveli a népet”, addig a nagykállói állja a sarat! Mindamellett, hogy tevé­kenységük nagyon is dicsé­retes, felteszem, hogy ebben azért Nagykálló város kép- viselő-testülete is komoly szerepet játszik... Végtére mindegy, hiszen az ered­mény a lényeges: az pedig magáért beszél! Országos jellegű és hatókörű zenei, táncos, népművészeti és egyéb rendezvények, színhá­zi előadások, klubok, közös foglalkozások váltogatják egy mást. Ahogy kell, ahogy az a „nagykönyvben” írva van! Decemberi programju­kat áttekintve—azt hiszem — mindez igazolást nyer! December 2-án csuhé- és gyékényjáték- és használati- tárgy-kiállítás nyílik. A ha­gyományos és szép tárgyak­ból vásárolni is lehet. Mind­ez még nem is elég! Hatodi- kán délelőtt tízkor és délu­tán kettőkor kézműves-fog­lalkozáson sajátíthatják el az érdeklődők ezek készíté­sét, amely, — ha megtetszik valakinek — akár még ke­nyéradó tevékenysége is le­het a jövőben... Ugyanazon a napon lesz, tehát hatodikán ötkor a Körösi Csorna Sándor Álta­lános, Zene- és Szakiskola zenetagozatos növendékei­nek hangversenye a színház­teremben. Nyolcadikán öt­kor Táncház kezdődik An­tal István és Spisák Krisztina táncmesterek vezetésével. A muzsikát a Szikes Banda szolgáltatja. Kilencedikén nyílik meg Orbán Mihály művésztanár kiállítása, míg tizedikén a Meseszínház­bérlet keretein belül a (Town- service felvezetésében Kram­puszcirkusz várja a gyereke­ket sok zenével. Tizenhar­madikán kettőkor karácso­nyi játszóház lesz, ahol ka­rácsonyi ajándékötletek, ké­peslap- és koszorúkészítés a „menü”. December 14-én a Korányi Frigyes Gimnázi­um szalagavatóját tartja, tizenhatodikán a Gazda Es­ték keretein belül a burgo­nyatermesztés a téma. A Karácsony című kiállí­tás a Családvédő Egy esület pályázatára érkezett művek anyagát mutatja be. Az idei Mindenki Karácsonya 16- án ötkör kezdődik a színház­teremben. Érdekes újdonságot kínál a 18-án délután 5-kor alaku­lógyűlését tartó Sci-fi klub! Előadás is lesz: Bállá László UFO-kutató a Szabolcsban megtörtént UFO-jelenségek- ről és az 1996-os UFO Kong­resszusról tart tájékoztatót A nyíregyházi Mesekert Bábszínház 19-én vendég­szerepei Kállóban, amikor 1030-kor bemutatja a Va­rázskabát című bábjátékát. Huszonegy edikén a Budai Nagy Antal Pedagógiai és Közgazdasági Szakközép- iskola tartja szalagavatóját. Játszóház és Szünidei Ma­tiné lesz 23-án reggel kilenc­kor, azaz karácsonyfadíszek készítése és mozifilmvetítés gyermekeknek! Az év utolsó napján (31-én) este hatkor kezdődik a Házaspárok Bálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom