Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

10 1996. novel kedd Sport Az elmúlt hét kitűnőre sikeredett az NYVSC Szabolcs Gabona Extra ligás röplabdásainak. Két meccsen két győzelmet, mindkétszer jó játékot, a vasárnapi első szettben kifejezetten nívós röplabdát láthatott a közön­ség a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Ráadásul az el­lenfelek — a Vasas és a Dunaferr — eddig jobban se­rénykedtek, megelőzték a tabellán a gabonásokat. Bár nem sikerült egyikőjüket sem megelőzniük, de a két­szer két pont akkor is bravúr, azaz Balázs István edző szavaival: mesés. Révay Zoltán (Új Kelet) A nyíregyházi gárda látható­an kezd összeszokni, tudnak hajtani és gürcölni a pontokért, és nemcsak a hálónál, de a mezőnyben is. A vasárnapi mérkőzésről ismét az edzőt kér­deztük. — A röplabdát tekintve mi­kor volt utoljára ilyen jó heted, mint az elmúlt hét? — Ez valóban jó hét volt. A jegyzetfüzetemben a tervek közt nem szerepelt biztosra megszerezhető négy pont erre a két találkozóra. Hál1 istennek a játékosok rám cáfoltak, és a játékukkal maguknak, a nézők­nek és nekem is kellemes hetet okoztak. — Említetted a közönséget. Úgy tapasztaltam a közönség is újra kezd visszatérni a röplab­dára is, a bujtosiba. — Azzal az első pillanattól kezdve tisztában voltunk, hogy bármilyen jó szervezőmun­kánál sokkal többet ér a lelkes, színvonalas és eredményes já­ték. Ez hozhatja vissza a közön­séget, a győzelem a legjobb reklám. — Szerdán és vasárnap is győzött a csapat, de a hétvégé­re azért megváltozott a játék. — Igen, szerdán elsősorban középen erőltettük a támadáso­kat, most viszont szélen volt esélyünk, hogy legyőzzük a vendégeket. Egyértelmű játé­kokat láthattunk vasárnap. Az első szettben azt játszottuk amit kellett, amit megbeszéltünk. A második játszmában elszakadt a fonal mindenkinél. Szeren­csére a második játékot követő szünet elég volt arra, hogy ren­det rakjunk, és tiszta fejekkel kezdje a szettet a csapatunk. A harmadik és negyedik játékban újra azt csináltuk, amit kell. — Az első játék utolsó har­madában azt a mondatot írtam a jegyzetfüzetembe, amit a szur­kolók szoktak örömükben skan­dálni: játszik a csapat! Tény, hogy régen láttam ilyen színvo­nalas röplabdát a bujtosiban. —Majdnem azt mondhatom, hogy kifogástalan játékot lát­hattunk. Néhány játékos na­gyon feszült volt, ebből adódott egy-két hiba. Gebhardt nyil­vánvalóan korábbi csapata el­len akart bizonyítani, és ebből adódott a nyitásrontása, Hor­váth Géza szerdán kitűnőre vizsgázott, és őt nyilván az fog­lalkoztatta, hogy meg tudja-e ismételni az akkori teljesítmé­nyét. Ezentúl tényleg játszott a csapat. —A szervákra visszatérve, a hajrában ezek is segítették az eredményességet. — A szerva mindig nagyon fontos taktikai elem, ezúttal Pál, Gebhardt, Dragichi és Kuznyecov is jól teljesített, a nyitásoknál. — Ezúttal is jó játékot pro­dukáltak, egyénenként is, a pá­lyára lépők, de most mások nyújtottak kiemelkedőt, mint szerdán. Itt elsősorban Kuz- nyecovra és Dragichira gondo­lok. — Kuznyecov mindenkép­pen az élre kívánkozik, minden játékelemben jó volt. Dragichi elsősorban azért dicsérhető, mert nagyon jól szerváit, más­részt a nyitásfogadásért. A ven­dégeknél Klimenko ismerte Kuznyecovot, és valószínűleg figyelmeztette a többieket, hogy nála ne próbálkozzanak, a másik nyitásfogadóra szervál­janak. Ez egy kicsit elbizony­talanította Bugyit, és a helyére beállt Dragichire hiába nyitot­tak, nem hibázott. Ezt az egy cserét ez indokolta, a többi cse­re csak apró taktikai húzás volt. — Kuznyecovtól technikai­lag egy-két meglepő dolgot is láthattunk, azaz nem jól fogal­mazok, szemet gyönyörködtető megoldásokkal is szolgált. — Meggyőződésem, hogy ahogy telik az idő és megszok­ja a környezetet, megerősödik, visszanyeri technikai tudását, még további meglepetésekkel szolgálhat, de ez igaz Dragichi­ra is, ha a deréksérülése nem hátráltatja. — A mérkőzés után a szak­osztály vezetői is nagy örömmel gratuláltak a gárdának. Anya­gilag is minden rendben van? —Nagyon jó érzés volt. hogy ott voltak, és gratuláltak a ve­zetőink. Gondolom az anyagi háttérre is az igaz, mint a néző­számra, ha megy a játék akkor nem lesznek gondok. A bajnokság állása: 1. Kecskemét 9­27-10 18 2. Vasas SC 6 2 20-9 14 3. Dunaferr SE 4 5 19-17 13 4. NYVSC 4 5 18-18 13 5. Kaposvár 4 4 14-18 12 6. Csepel 3 6 14-23 12 7. Kazincbarcika­8 7-24 8 A legkönnyebb feladat lett a legnehezebb R. Z. (Új Kelet) A Hansa Plastik SC Nyíregy­háza újonc NB I-es női röplab­dacsapata a lehető legnezebb sorsolással rajtolt, az öt legjobb gárda ellen kezdett. Ez mégsem okozott gondot a nyíregyházi lányoknak, az ötödik forduló után úgy álltak veretlenül a ta­bella élén, hogy háromszor is idegenben játszottak. Szomba­ton végre felsóhajthattak, az az Angyalföld érkezett, amelyik eddig egy győzelemmel sze­rénykedett a tabella utolsó előtti helyén, írhattuk is, angyali ven­dégek érkeznek. Nos, minden­ki így gondolta, kivéve a fővá­rosi lányokat, akik nem is an­gyali, inkább ördögi dolgokat műveltek. így történhetett, hogy felsó­hajtás helyett, sok-sok sóhaj szállt a pályára a nézőtér felől. Az a maroknyi, de lelkes szur­kolótábor, akik most már rend­szeresen lemondanak szomba­ti sziesztájukról a női NB I-es röplabdameccs miatt, nem ilyen látványhoz szokott. Stim­melt ugyan a 10-1-es állás az eredményjelzőn, csak nem a vendégek javára. Hogy miben bizonyultak az angyalföldiek ördöginek? Nos, nagyon jól nyitottak, a nyíregy­háziak meg gyatrán fogadtak. Ez ugyebár már elég rossz alap­helyzet egy röpimeccsen, a cen­tereknek alig adódott lehetősé­gük, hogy magasságukat fitog­tassák. Aztán, ha a hazaiak sán- coltak, és nem esett a földre a labda a blokkjukról — ezúttal ezt sokkal ritkábban tapasztal­hattuk, mint korábban —, ak­kor az angyalföldiek következ­tek, és minden labdát mentet­tek. Ez is egyfajta stresszhely­zetet okozhatott a hazaiaknak, hisz nem voltak ilyenhez szok­va! A blokk az blokk, a labda onnan csak a földre pattanhat (kivéve, ha angyalok állnak a pálya másik oldalán). Annak ellenére, hogy a for­gatókönyv nem úgy íródott, mint azt sokan elképzeltük, a hazai gárda felállt a magának ásott gödörből, és amikor az anygyalföldieknek már csak három pont hiányzott, nekik meg a duplája, akkor hagyták faképnél ellenfelüket. Mit lehet erre mondani, a két pont a leg­fontosabb, és az is elfogadható indok, hogy egy kicsit talán el­fáradtak a bajnokságban önma­guk által diktált iramtól. Mind­ezek mellett, lányok és asszo­nyok, azért gondoljatok edzői­tek és szurkolóitok amúgy is sok stressztől terhelt szívére! Az is igaz, egy kívülállónak nem kívánhatunk ennél for- dulatasobb meccset. No és nem mellékes, hogy a Hansa Plastik SC Nyíregyháza továbbra is ve­retlenül vezeti a tabellát! R. Z. (Új Kelet) A Nyíregyházi TK Isobau férfi NB I B-s kosárlabdacsa­pata nagyon fontos mérkőzésen hazai pályán veszített a szege­diektől. Veszítettek, mert csak öt-öt percig tudtak igazán jól játszani, különösen a második félidő derekán voltak elemük­ben, játékukkal a közönség vas­tapsát is kiérdemelték, de ez nem volt elég a negyven per­cig tartó meccsen. A csapat edzőjének, Kama­rás Györgynekcsak egy kérdést tettünk fel: — Hogyan lehet, hogy az a gárda, amelyik öt perc alatt 20- 1-et produkál, beéri az ellenfe­lét, és meg is előzi azt, veszít? — Nem tudom erre a választ. Egyszerűen érthetetlen. Min­denféle lélektani példa szerint nekünk kellene ilyen teljesít­mény után előnybe kerülni, az­tán ehelyett már másodszor újra magunkra hozzuk az ellenfelet. Nagyon sokat gondolkoztam az okokon. Az biztos, hogy nem fizikailag fáradunk el, sokkal inkább fejben. Azon is törtem a fejem, hogy mit tehetnék. Na de minden edzői szabálynak ellentmondana, ha akkor kér­nék időt, amikor átvesszük a vezetést, vagy akkor cserélnék, amikor a bent játszó ötös egy- felé húzza a szekeret. Ezekkel az ellenfélnek segítenék! Egy nagyon is kézenfekvő magyarázat akad. Egy nagyon fiatal, viszonylag rutintalan csapatunk van, akik még keve­set játszottak együtt. Van há­rom húzóemberünk, Kozma, Oroszvári és Gócs, ők érthető­en elfáradhatnak, egy-egy ilyen roham után a terheléstől, fej­ben, illetve fizikailag egyaránt, és ilyenkor nincs, aki átvegye tőlük ezt a húzószerepet! Eze­ket az ötperces időszakokat kell minél inkább kitágítanunk, és ha eljutunk odáig, hogy egy fél­időben tiz-tizenöt percig tu­dunk jól teljesíteni, akkor nem lesznek ilyen problémáink. A mostani eredmény ellenére is adott még a lehetőség a negye­dik hely megszerzésére. Kéz a kézben? Vagy tévednénk? Fotó: Racskó Tibor Megyei II. osztály A 2. számú csoport állása: 1. Jánkmajtis 13 12 — 1 39-12 36 2. Tiszamentj SE 13 10 2 1 44-11 32 3. Nagyecsed 13 10 1 2 34-11 31 4. Nyírlugos 13 9 2 2 40-3 29 5. Ópályi 13 8 1 4 22-15 25 6. Vaja 13 7 1 5 35-28 22 7. Encsencs 13 7 — 6 25-28 21 8. Balkány 13 6 2 5 26-18 20 9. Nyírbéltek 13 6 ' 2 5 16-14 20 10. Tiszabecs 13 4 2 7 24-34 14 11. Olcsva 13 4 2 7 19-30 14 12. Nyírvasvári 13 4 2 7 21-33 14 13. Nyírmada 13 3 2 8 18-26 11 14. Hodász 13 3 1 9 13-30 10 15. Tarpa 13 1 — 12 8-48 3 16. Biri 13 — — 13 7-50 0 A Nagyecsed—Encsencs félbeszakadt mérkőzés 3 pontját 3-0 gólkülönbséggel a fegyelmei bizottság Nagyecsed javára írta. A Dona-Trade csoport állása: 1. Kállósemjén 13 10 2 1 35-10 32 2. Tuzsér 13 8 3 2 31-10 27 3. Apagy 13 7 3 3 23-13 24 4. Jéke 13 7 3 3 22-14 24 5. Ny-házi Kárp.H.V. 13 6 4 3 26-16 22 6. Kálmánháza 13 6 3 4 21-15 21 7. Anarcs 13 6 2 5 19-15 20 8. Ajak 13 4 5 4 20-26 17 9. Komoró 13 4 4 5 17-14 16 10. Kótaj 13 4 3 6 18-24 15 11. Napkor 13 3 5 5 22-24 14 12. Nyíribrony 13 4 1 8 15-21 13 13. Pócspetri 13 4 1 8 11-36 13 14. Dombrád 13 4 — 9 22-39 12 15. Nyírtura 13 2 4 7 13-21 10 16. Kemecse 13 2 3 8 8-25 9 Röplabda A legjobb reklám a győzelem! Rutintalanság Fotó: Racskó Tibor Bugyi József arca is az elszántságot példázza

Next

/
Oldalképek
Tartalom