Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

UJ KELET ■i * #v>:? Tiszadob •*HS 1996. november 4., hétfő 9 A cigányság összetart Ritkaságnak számít, ha települések önkormányzatai és a helyi kisebbségi önkormányzatok képesek és tudnak is együttműködni. Tiszadob szinte csodának tekinthető ebben a vonatkozásban. Nemcsak azért, mert a kisebbség vezetője egy törékeny nő, Vassné Janó Borbála, hanem az összedolgozás eredménye­ként nem mindennapi programokat indítottak el a köz­ségben. A Tisza, a gazdasági felemelkedés kulcsa Széchenyi terve ma is él Horváth Benő ökológus — Két éve vagyok vezető — mondja Borbála —, mióta az előző elnök lemondott poszt­járól. Engem választottak, ta­lán, mert én voltam a helyet­tes vagy mert bíztak, és bízni akartak bennem az emberek. Mindig igyekeztem segíteni mások problémáin, szívesen meghallgattam a bajbajutottak panaszát. Ez fontos, hiszen csak úgy fogadnak el, ha ér­zik, megértem őket. Célom, hogy összefogjam a cigánysá­got, hiszen mi összetartozunk. Mindössze négyszáz-kilenc- venezer forint áll önkormány­zatunk rendelkezésére, ez egy évre szól. Ebből fedezzük a működési költségeit és az uta­zásokat, kiküldetéseket finan­szírozzuk. Többször pályá­zunk különböző forrásokra. Létrehoztunk egy bábterápiás csoportot —pályázati pénzből —, amely a nehezen kezelhe­tő gyerekek beilleszkedését se­gíti. A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem hallga­tói tartják a foglalkozásokat. A terápiára szoruló gyerekeket az óvónők és a tanítók válasz­tották ki. A játszóházunkba, melyet szintén egyetemi hall­gatók tartanak valamennyi gyereket várunk. Kézügyes­ség- és kreativitásfejlesztő, valamint szintén beilleszkedé­si problémák leküzdését ered­ményezőjátékokkal segítenek a gyerekeken. Létrehoztunk egy filmklubot is az ifjúság részére, neve: Az én világom. A felszereléseket most szerez­zük be, hogy minél hamarabb indulhasson a csoport. Szintén az ifjaknak szervezünk alkal­makat, ahol hasznosan tölthe­tik el szabad idejüket, spor­tolhatnak, szórakozhatnak. Gyakran szervezünk bálokat, diszkókat is. Mostanában erősebb a ci­gányság közötti összetartás, de a demokrácia kialakítása sok porblémát eredményezett. A konfliktusok legyőzésére, a gondok okainak feltárására a demokrácia iskolája címen in­dítunk egy tanfolyamot, melyet dr. Csoba Judit, a debreceni egyetem tanára fog tartani. Leg­inkább az ifjúság és a gyerme­kek fejlesztésére fektetünk na­gyobb hangsúlyt. Fontos, ha felnőnek, ne olyanok legyenek, mint a mostani harminc-negy­ven évesek. A következő gene­ráció talán segíthet a cigányság felemelkedésében. Vassné Janó Borbála A millecentenárium mellett több évfordulót is ünnep­iünk ebben az évben. Kü­lönösen a szőke folyó kö­zelében élők emlékeznek a Tisza-szabályozás meg­kezdésének százötvene­dik évfordulójára. Annak idején Széchenyi István, a maihoz hasonló célokkal vezérelve az ország gazda­sági felemelkedésén fára­dozott, és az ország fel- emelkedését a keleti or­szágrész fellendítésében látták. Egyetértettek abban, hogy a célhoz az Alföldön keresztül a Tiszán vezet az út. Öt évvel ezelőtt a magyar kormány egy újabb határozatot hozott az Alföld egyes időszerű környe­zetvédelmi, tájvédelmi és táj­hasznosítási kérdéseiről. Ez a nyilvánosság előtt Alföld Porg- ramként vált ismertté. Ennek egyik munkatársával, a miskol­ci Horváth Benő ökológussal a tiszadobi könyvtárban beszél­gettünk. — A program kapcsán külön­böző ökológiai felméréseket végeztünk —— mondja. — A program rendkívül átfogó, jól megalapozott határozat. Össze­dolgozunk a korábban alakult Tiszadobiak Természetvédő Egyesületével és a környező, Tisza menti települések önkor­mányzataival, létrehoztuk a Tiszatér Területfejelsztési Tár­saságot. PHARE-támogatásra pályáztunk, s a Magyar Tudo­mányos Akadémia felkérésére az ökológiai feltárással is el­kezdtünkfoglalkozni. Rájöttünk arra, hogy a Tisza Közép-Euró- pa legfontosabb ökológiai alko­tórésze, és valós hossza hárorro ezer kilométer. Ugyanis a Mora­va és a Vardár völgyén keresztül a mediterránig, a görögországi Thesszaloniki-öbölig ér. Tavaly májusban háromnapos konfe­renciát szerveztünk, amelyre valamennyi minisztérium fele­lős szakembereit meghívtuk. Gondosan előkészítettük a na­pirendi pontokat és a programo­kat, hogy igazán hatékony ta­nácskozást tudjunk tartani. Első nap irányelveket fogadtunk el, második nap tárcaközi egyezte­tést tartottunk, míg a konferen­cia utolsó napján konkrét prog­ramokat egyeztettünk. így, száz­ötven éves késés után, hatszáz kilométer hosszan a Tisza öko­lógiai feltárására négymillió fo­rintot kaptunk. A program integ­rálódott Szabolcs-Szatmár- Bereg megye területfejlesztési programjába is. Széchenyi az Alföld felemelkedését elindító programjában három alapcél megvalósítását tartotta szüksé­gesnek: a folyószabályozást, va­lamint a bel- és árvízvédelem mint az új termőterületek kisajá­tításának és védelmének előfel­tételét. Az aszálykárok elleni vé­dekezést, az öntözőrendszer megvalósítását, csatornahálózat kialakítását. Valamint hajóút ki­alakítását a gazdaság feltárása számára. A „nagy magyar” prog­ramja befejezetlensége miatt ma is tart. Elgondolkodtató, hogy ma is, a szinte azonos feltételek és célok ellenére, a gazdasági talpra állás, a közeledés Euró­pához és a Tisza programja érin­tik egymást. Örökösen újra­fogalmazzuk a problémákat, de az a dolgunk, hogy tegyünk va­lamit a megoldás érdekében. Az oldalt írta: Kozma Ibolya. A felvételeket Bozsó Katalin készítette. A Tisza bal partján települt ősrégi község környéke csodálatos vidék. Sok erdővel, holtágakkal, nádasokkal, gazdag növény- és állatvilággal. Régészeti leletek bizo­nyítják, hogy Tiszadob területe az időszámítás előtti negyedik században kelta te­lepülés volt. A honfoglalás előtti szláv lakosság emlékét őrzik a településen élő helynevek, elnevezések: a Földvár, Reje, Kunhalom, Csörsz-árka. A levéltári ada­tok szerint a község 1265-ig királyi várbirtok volt. A nemzetiségi birtok 1312. évi felosztásakor a Guth—Keled nemzetség dobi ágának jutott. A Zichy-okmányok szerint a település két részből állt. Zsig- mond király 1430-ban kelt ado­mánylevelében „Dob”, az 1710- es okmányok szerint Tisza- Dobnak tüntetik fel. A Tiszadob elnevezés az 1900-as évektől ál­talános. A későbbiekben a hely­séget a Monaki család birtokol­ta, 143Q-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta. A község 1588-tól 1624-ig a Bá­thoryak ecsedi uradalmához tar­tozott. A XVIII. század végén II. Rákóczi Ferenc és nővére, As- premont grófné tulajdona. Ennek emlékét őrzik a ma is élő Rákó- czi-fák. A község birtokosai vol­tak még Bánffy György, Károlyi Ferenc, később beházasodás folytán az Andrássy családé lett. A XVI. és a XVII. században a törökök portyázásai és a császá­ri zsoldosok rablásai, erőszakos­ságai szinte elviselheteüenné tet­ték a falu lakóinak életét. Többször kellett elmenekülniük a Tisza zsombékos völgyeibe: a Sózóra, a Tölgyerdőbe, a Ludashátra, a Hor- golóra. A községet a törökök gyúj­tották fel 1660-ban, majd a pestis és a kolera tizedelte meg a lakos­ságot. A XVn. században hajdú­városka volt, a múlt században me­zővárosi rangra emelték. A település sokat szenvedett az árvizektől, a legsúlyosabbak 1830-, 1837-, 1845-, 1888-ban voltak. Az első ármentesítő társu­lat 1845-ben alakult Tiszadobi Társulat néven. Itt tette gróf Széc­henyi István az első ünnepélyes kapavágást a Tisza szabályozásá­nak megindulásakor. A szabályo­zás nagy munkájának emlékét őrzik a község határában felállí­tott Széchenyi-, Andrássy- és Vá­sárhelyi-emlékművek, melyet a falu népe „hármas emlék”-nek nevez. Zarándokhely, a Tisza-sza­bályozás panteonja. A tiszadobi árterületet az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal 1976-ban táj­védelmi körzetté nyivánította. Az ókenézi vadászkastély a Tisza jobb párján feküldt. A fo­lyó szabályozása folytán átkerült a förrásirány szerinti bal oldalra. A megmaradt holtág és az élő Ti­sza szigetet alkotva képezi a ókenézi részt. A kastély építésé­nek ideje ismeretlen. Késő barokk és klasszicista stílusjegyei alapján a XVIII. század végére vagy a múlt század elejére tehető. A szá­zadfordulón Andrássy Aladár tu­lajdona. Utolsó birtokosa András­sy Géza volt. Az Andrássy-kas­tély 1880—1885 között épült, idős Andrássy Gyula akaratából, a szájhagyomány szerint Erzsé­bet királyné tiszteletére. Fölava­tására meghívták a magyar ki­rályi párt is, de nem jöttek el. Az 1884. évben erre az alkalomra ültették a Hősök keljében még ma is látható Erzsébet királyné fáit. A Loire menti kastélyok mintájára készült épületnek négy bejárata, tizenkét tornya, ötven­két szobája és háromszázhatvan­öt ablaka volt a hagyomány sze­rint. Az építkezés faanyagát a gróf saját birtokairól szállíttatta, a téglát is maga égettette.A kas­tély szépségét csodálatos környe­zete növelte, parkját külföldi kert­építők tervezték. Északi oldalát a még most is pompás látványt nyújtó buxuslabirintus, az angol­park övezi, délen a ffanciapark, keletről a Tisza, nyugaton és északon az ötszáz hektáros park­erdő fogja körül. A község történetét több emlékmű őrzi. A református templom tornyában ma is meg­van az I. Rákóczi Györgytől ka­pott 125 kilogrammos harang, melyet ma is Rákóczi harangjá­nak hívnak. A római katolikus templomot a magyarok nagy­asszonya tiszteletére Weckheim Leontin bárónő, Andrássy Ala­dár özvegye építtette 1909-ben. Plébániája 1939-ben létesült gróf Andrássy Sándor adományaiból. A hősök szobrát az eső világhá­borúban elesett mintegy száz tiszadobi katona emlékére állí­tották 1936-ban. A szobor Deb­receni Márton munkája. A Cson­ka szobrot a közelmúltban állít­tatták a második világháborúban elhunytak emlékére. Sok még a régi parasztház Értéke a megyének A községet az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetbe került települések közé sorolták. A polgármester, Szabó Péter sze­rint mégsem szabad csüggedni. — Sok kollégám panaszko­dik, siránkozik — mondja. — Szerintem ezt a ciklust, ha összeszontott fogakkal is, de ki kell bírni. Tudomásul kell ven­nünk, hogy nehéz anyagi kö­rülmények között kell irányí­tani a községet, de amit lehet, meg kell tennünk a fejlődés, a fejlesztés érdekében. Legfon­tosabb feladatunknak a népes­ségmegtartó erő kialakítását Szabó Péter polgámester tartom. Olyan helyzetet kell te­remtenünk, amelyben jól érzik magukat az itt élők. Fel kell len­dítenünk a falu gazdaságát, hi­szen ez lehet, ami a szereteten és ragaszkodáson túl ideköti az embereket. A szennyvízhá­lózaton kívül adottak azok a feltételek, amelyekre egy vál­lalkozónak szüksége lehet. Már sikerült a telefont is beve­zetnünk. Több épületet is tud­nánk a beruházók részére fel­ajánlani. A régi varroda és a magtár is várja a munkahely­teremtő vállalkozókat. Ötéves adókedvezményt adunk vala­mennyi cégnek. A falusi tu­rizmus egyre fejlődik települé­sünkön. Több kiadó szoba van, ahol megszállhatnak az ide lá­togató turisták. Jó néhány pa­rasztház található a faluban, amelyet megvételre kínálnak. A Londonban élő herceg Odesz- kálky Pál megvásárolt és fel­újított két szép parasztházat, amely joggal vált Tiszadob dí­szévé. Én magam is vásároltam egyet, s ha nehezen is, de meg­próbálom felújítani, és komfor­tossá tenni. Évről évre több vendég érkezik Tiszadobra, különösen a szervezett progra­mok iránt érdeklődnek a turis­ták. A felújított kastélyban ki­sebb csoportokat fogadunk, sok a visszajáró vendég. Megtanultunk az apró dol­goknak is örülni, például an­nak, hogy még a fagy beállta előtt siekrült a kátyúkat meg­javítani, így nem keletkezik még nagyobb kár az utakban. Törekszünk arra, hogy a falu­ban élő szabad munkaerőt — amely négyszáz főt érint — foglalkoztassuk és segítsük. Egyébként a községben jóval több az értelmiségiek száma, mint más településeken. Meggyőződésem, hogy me­gyei és országos vonatkozás­ban is Tiszadob több figyelmet érdemelne. Az itt található ter­mészeti és történelmi értékek megőrzése, karbantartása és megfelelő felújítása lehetővé tenné; hogy egy kis szigetté váljon a település. Kiemelt tu­risztikai térséggé, s olyan érté­ke lehetne a megyének, mint a fővárosnak Szentendre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom