Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

6 1996. november 25., hétfő Szomszédoló UJ KELET Debreceni divat Hatházi Andrea (Új Kelet) Rosemari budapesti divattervezői szabadiskolájának debreceni tagozata tartotta vizsgabemutatóját Deb­recen, Hajdúböszörmény után harmadik alkalommal Nyíregyházán, vasárnap este a Váci Mihály Művelő­dési Központban. A frissen végzett húsz divatstilisz­ta egy-egy kollekcióval mutatkozott be szép számú közönség előtt. Katona Edit (felső és kö­zépső képünkön) királykék nehézselyemből készült esté­lyi és kisestélyi kollekciója méltán nyerte el a közönség tetszését. A különleges váll- megoldások, hátkivágások és női és férfiszemet gyönyör­ködtető egyedi vonalú de­koltázsok méltó díszítései ru­háinak. Keczán Agnes (alsó képün­kön) a régebben összeférhe­tetlen zöld-kék együttes al­kalmazásával valósította meg álmait. A két szín variálásá­val kompiét, muszlin ruhács­kát és mell alatt vágott, má­sik színbe váltó, saját színé­vel hímzett modellje sokunk ruhatárában biztos helyre számíthatna. Nagy Lívia, Szőllősiné Hódosi Emília, Szegedi And­rea, Mozga Magdolna, Ro­zsos Tibor, Giczey Marianna, Nagy Edit, Blatniczky Éva, Fogarasi Zsuzsa, Hevesiné Kinyik Lívia, Kovácsné Atyi Marianna, Rácz Mónika, Pacsmagné Kutasi Borbála, Székely Istvánná, Bodrácska György, Kovács Krisztina, Bedő Tímea, Böszörményi Éva kollekciójának is nagy sikere volt az esti bemutatón. A dzsungel könnyed könnye A kis piros fenekű odajött hozzám a szünetben, és bő­szen rámbeszélt egy CD-t. Ezerkilencszáz—makogta, majd amikor a két zöldhasút meglátta, ártatlanra kerekí­tette a szemét. — Sajnos, nem tudok visszaadni. De kilógott a lóláb, meg jó né­hány százas a markából. Ám ez egy majomnak meg­bocsátható, hiszen a pofát­lanság náluk családi ha­gyomány. Tapolcai Zoltán (Új Kelet) Maugli hidegre teszi Shir Kánt. Ennyi a Dzsungel köny­ve? A nézőtér sötétjében csak ezen járt az agyam. Ha nem ennyi, akkor miről szól, mit üzen nekem? Mit akart Kipling, akinek először szegődött társá­ul Balu, Ká, Bagira, mit akart Hollywood, amikor filmvászon­ra álmodta, mit akart Walt Dis­ney bohókás rajzfiguráival? És egyszer csak a debreceni Csokonai Színház színpadán, harminc évem után megkaptam a választ. Balutói, ettól a bum­fordi, búsongó, méz szavú mac­kótól. , Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, lehet, hogy elmegyek, de itt leszek, a lábnyomomban jársz. Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz, egy mozdulatban egyszer majd, újra rám találsz.” Igen, amíg e történet szereplői, képei újra és újra megszületnek bennünk, addig az ő lábnyomukban já­runk, azokat a rejtett mintákat követjük, amelyet a vadon álla­tai, a vadon törvényei taposnak nekünk. Emberi módon. Hogy emberré legyünk, hogy Maugli- val együtt kiáltsuk a felismerést: ember vagyok, ember vagyok. Kipling könyve olyan ne­künk, a magukat felnőttnek mondó embereknek, mint egy mesélő biblia. Nem a történet a lényeg, hanem a példa, a csak sejthető erkölcsi tisztaság. Ugyanilyen „szentírás” so­kunk számára Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege. S ha már a biblikus hasonlattal éltem, ennek a mesélő bibliá­nak az ótestamentuma a Dzsungel könyve, az újtesta­mentum a Kis herceg. Maugli, a születése után szü­leitől elragadott fiúcska ugyan­is egyik pillanatról a másikra egyszerű teremtménnyé válik, aki keresi helyét a vadonban, és csak hosszú, hosszú évek után meri kimondani magának és az egész világnak, hogy ember. S eközben ember arcú állatoktól tanulja a Vadon, az élet törvényeit. S a legfonto­sabbat, a búcsút, az elválást, az elszakadást, az állandó megúj­hodást, ahol Akelának, a vezér­farkasnak is mennie kell, ha már elvéti az ugrást, ha elsze- lel előle az őzgida, ahol Balu, a jóságos taslikkal oktató med­ve is búcsúzik, ahol Bagira váltságdíja, a bika előbb utóbb semmit sem ér már, mert Maug- linak, az Embernek mennie kell. Tovább. Hogy Emberré válhassék igazán. A Dés László zenéjéből és Geszti Péter verseiből született zenés játék épp a mindenki ál­tal ismert film és rajzfilm miatt van távol megjelenésében az eredeti műtől, de lényegében talán a legközelebbre került. A musicalek világában nem ez a mű az egyetlen, ahol állatok tar­tanak tükröt nekünk, gondol­junk csak a Macskákra. így óha­tatlan, ha hasonlóságokat fede­zünk fel a két mű között. Mint ahogy Dés László zenéjében is felsejlenek az elődök, magyar elődök darabjai. A klasszikus felnőtt mesévé vált Padlás, ame­lyet Presser Gábor és Steva- novity Dusán írt, de a korábbi Dés-művek is visszaköszönnek, például a Patika dalai. Geszti Péter anno diploma- munkáját Karinthy Frigyesből írta, s a mester nem vall szé­gyent “„tanítványával”, mert a rímhányó Romhányi József után Geszti Péter a magyar po­puláris irodalom következő nagy szózsonglőre. No, ez az, ami ebben a darabban eltűnik, s talán csak a majmok menkey- tonky-punky-funk-jában jele­nik meg. Letisztult, csodálato­san egyszerű és mégis egyedi, szövegében ütemet és dallam­ívet hordozó verseket írt Gesz­ti. Balu búcsúja, amit édesap­jának ajánlott, ha csak rágon­dolok, borzongással tölt el. Pedig olyan egyszerű és mond­hatni bóvli, mint maga a darab. De a két profi, ebbe a hétköz­napi, emészthető cukorkába valami csodálatos krémet csem­pészett. Ez a dzsungel könnyed könnye. Senki ne várjon érdek­feszítő történetet, hiszen Kip­ling óta nem létezik ilyen a dzsungel könyvében. Csak je­lenetek, képek és dalok. A darab siker, és siker is lesz, hiszen ebben az évben már nem lehet rá jegyet kapni, legfel- jebbb kósza lemondásokban bízhat a színházrajongó. A da­rabot igazi csemegévé az teszi, hogy a szereposztás telitalálat, mint ahogy annak idején a Pad­lás esetében, jóval jobb, mint a fővárosi bemutatón. A nyíregy­házi szem számára szokatlan örömöt szerez a profi tánckar, mint ahogy minden szereplő tiszta, élő(!) énekhangja és a debreceni Ady Gimnázium di­ákjainak minden pillanatában profi részvétele. Az előadás előtt és közben is Dobos Lászlót, a Mandala szín­ház vezetőjét láttam sürögni- forogni a keverőpultok kör­nyékén. Lehet, hogy a Dzsun­gel könyvét előbb-utóbb Nyír­egyházán is lapozgathatjuk? Gál Zoltán Hajdú-Biharban Gál Zoltán hazugságnak nevezte azokat lapértesülése­ket, miszerint szocialista párt és állami vezetők egy cso­portja összeesküvést, egyfaj­ta puccsot készített volna elő a kormány jelentős mértékű átalakítására, és erre felszólí­totta volna a miniszterelnö­köt. Az Országgyűlés elnöke szombaton Debrecenben, az MSZP hajdú-bihari küldött- értekezletén elismerte: a la­kásán valóban találkozott tíz magas rangú állami-, illetve pártvezető, de csak kötetlen eszmecserét folytattak a meg­oldandó problémákról. A ta­lálkozón semmilyen megál­lapodás nem született és kö­zülük senki sem kereste meg Horn Gyulát e tíz ember ne­vében kormányátalakítási ja­vaslattal — mondta a szocia­lista politikus. Más kérdés ­tette hozzá —, hogy össze kell hozni azt a csapatot, amelyik a választásokig és a választások idején vezeti majd a pártot. Gál Zoltán szerint higgadtan és őszintén kell értékelni az el­múlt két és fél esztendőt a kor­mányzó szocialista pártnak, és korrekt viszonyra van szükség a hatalmi centrumok között. Ugyanakkor önmérsékletre is intett a politikus, mert „ha a szellemi elit felőrli önmagát, teret nyit a szélsőséges jobbol­dali populistáknak”. Gál ennek kapcsán kijelentette: „ostobán viselkedik a politikai elit, ha az ügyészek szerepében tetsze­leg, és azt hiszi, hogy azzal vá­lasztókat tud nyerni”. Ezen a ponton a Fideszre utalt, amely ha folytatja az „ügyészkedést”, az egy idő után visszaüt rá. A parlament elnöke a Tocsik- ügy kapcsán kijelentette: ab­ban benne van az elmúlt hat év összes sara, aminek jó ré­széhez a szocialistáknak nincs is köze. Ugyanakkor azt a kérdést is fel kell tenni, hogy az MSZP mennyire hi­bás abban, hogy ez az ügy ilyen társadalmi hatást tudott kiváltani az emberekben. Gál Zoltán szerint az MSZP-nek a siker reményé­ben kell várnia a következő választásokat, mert ha ők és a mostani koalíció nem tud meghatározó erő lenni egy következő választáson, ak­kor két eset lehetséges: vagy előretör egy jobboldali popu- lizmus, amely kiszorítja Ma­gyarországot az európai fo­lyamatokból, vagy annyira szétaprózódnak a mandátu­mok, hogy kormányozhatat- lanná válhat az ország. Protestáns Műhely MTI Protestánsok a nemzet szolgálatában címmel ren­dezett vitafórumot szomba­ton Debrecenben a KDNP Protestáns Műhelye, illetve megtartották az országos szerveződés tisztújító kül­döttközgyűlését. Horkay György elnök be­számolójában utalt arra, hogy az idén megtízszere­ződött a KDNP Protestáns Műhelyének létszáma, amelynek már háromszáz tagja van. Az elnök szerint jó esély van arra, hogy az elkövetkező 1-2 esztendő­ben hasonlóan dinamikus lesz a növekedés, és akkor elérik a KDNP-tagság 15 százalékát. A Protestáns Műhely ezzel jól példázza majd, hogy a Keresztényde­mokrata Néppárt — ellen­tétben a korábbi megbé­lyegzéssel —- nem kizáró­lagosan a katolikusok párt­ja — mondta Horkay György, aki nem jelöltette magát az országos elnöki tisztre. Mint mondta: a he­lyi politizálást választotta, a továbbiakban tanári állá­sa mellett önkormányzati képviselőként és a KDNP Hajdú-Bihar megyei elnök- helyetteseként dolgozik. A KDNP Protestáns Mű­helyének új elnökévé Bodor Lajos debreceni or­vost választották. Borsod Industria MTI Több mint kétezer négy­zetméternyi területen száz­tíz kiállító részvételével szombaton megnyílt a Bor­sod Industria Nemzetközi Ipari Vásár. A Miskolci Vá­rosi Sportcsarnokban ren­dezett négynapos program a vegyipar, a kohászat, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a bútoripar és a konfekcióipar legsike­resebb térségi vállalatai­nak, vállalkozóinak teremt lehetőséget legújabb fej­lesztéseik bemutatására. A hétfői és keddi szakmai és befektetői konferenciasoro­zat az ország és Európa szá­mos államának üzletembe­reivel való személyes talál­kozásra kínál alkalmat. A Borsod Industriát meg­nyitó T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium politikai államtitkára hang­súlyozta: azért támogatták e színvonalasnak ígérkező rendezvényt, mert a tárca fontosnak tartja, hogy a ré­giók önálló, szakmailag megalapozott projekteket felmutatva próbálják meg­alapozni gazdasági fejlő­désüket. A kiállítás jól szol­gálja a technikai, technoló­giai színvonal gyors kor­szerűsítését, az innovációt, amelynek olyan jeles köz­reműködői vannak, mint az Innovációs Szövetség, a Bay Zoltán Alapítvány, az OMFB és a térség műszaki szemléletét meghatározó Miskolci Egyetem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom