Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-21 / 272. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. november 21., csütörtök Tárgyalóteremből Halálra ír kínozták all gyermeküket? Módosították a vádat Fullajtár András (Új Kelet) A szamosszegi H. Károly a napokban lett volna húszéves, de hányatott élete 1994. augusztus 6-án véget ért. A halál okának megállapítása hosszas igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot vett igénybe. A legutóbbi véleményük szerint a családon belüli folyamatos bántalmazás, rossz bánásmód, az állandó stresszhatás, a testilelki gyötrelmek és a halálhoz vezető tüdő- és mellhártyagyul- ladás, általános vérfertőzés között az ok-okozati összefüggés egyértelműen megállapítható. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának álláspontja szerint H. Károly sérüléseinek nagy száma—160-180! —, azok folyamatos keletkezése, lehetőséget teremtett arra, hogy szervezetének ellenálló képessége meggyengüljön. így a bántalmazás és a halál között az összefüggés közvetett jelleggel megállapítható. Mindezt a Nyíregyházi Városi Bíróság által a múlt év őszén elrendelt pótnyomozás lefolytatása után állapították meg az illetékesek, és addig a gyanúsítottakat — a két szülőt és az egyik testvért — súlyos testi sértéssel és más bűncselekménnyel vádolták. Tegnap a megyei bíróságon dr. Bodnár Zsolt büntetőtanácsa előtt dr. Balogh Éva ügyész az új bizonyítékok alapján a vádat, az első rendű id. H. Károly, a másodrendű H. Kár oly né és a harmadrendű H. József vádlottakkal szemben halált okozó testi sértésre módosította. Valamint a szülőket egyrendbeli sikkasztással is vádolja. A vádirat szerint a házaspárnak hét gyermeke született, akik közül kettő már csecsemőkorában elhalálozott. Az első gyerekük a sértett Károly volt, aki három hónapos korában véglegesen állami gondozásba került. Két évvel később az állami gondozást a szülők kérésére megszüntették, azonban azt 1980 decemberében ismét elrendelték, mert egy gyámhatósági ellenőrzés során a gyermeket egyedül, kikötözve találták a lakásban, a testén számtalan, veréstől származó sérülési nyom volt. Ekkor az anyát kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A kissé értelmi fogyatékos Károlyt előbb a kis- létai, majd a nagydobosi nevelőotthonban helyezték el. Időközben megszületett József, Sándor, Natasa és András nevű gyermekük. Károlyt 1983-tól 1993-ig mindössze kétszer látogatták meg. Közben 1988- ban pár hétig szülei lakásán tartózkodott, ekkor piszkosan, ápolatlanul és testén verési nyomokkal került vissza az intézetbe. Érdekes, hogy a szülők ezt követően többször is kérték az állami gondozás megszüntetését. Végül a kérésüknek engedtek és 1994 márciusától az intézeti nevelést megszüntették. Előtte a gyerek több hétvégén is otthon tartózkodott, és családja körében jól érezte magát. Azonban rövid idő elteltével pokollá változott az élete. Az apja és fiútestvérei okkal és ok nélkül rendszeresen verték, együtt vagy külön-külön is. Az apa legtöbbször a kosárfonáshoz használt vesszővel bántotta. A kegyetlen apa utasítására testvérei többször kikötötték az istállóba. Egyik alkalommal az egyik szomszéd talált rá a jászolhoz kötve, a homloka be volt szakítva és erősen vérzett. Az elsőrendű vádlott egyik alkalommal síndarabot vágott a sértett lábához, mert nem ment elég gyorsan, másik esetben a vasdarabot rákötözte a kezére és azzal kellett helyben futnia! Az anyja szintén rendszeresen verte fiát kézzel, húskloffolóval vagy vasvillával. Előfordult, annyira megverték, hogy gyermekük elájult és ilyenkor vízzel lelocsolták. A szomszédok részéről több bejelentés is érkezett a polgármesteri hivatalba, de a kiküldött körzeti orvost a szülők nem engedték be a lakásba. Alaposabb vizsgálat nélkül is megállapítható volt a rendszeres verés nyoma. A fiú hazakerülését követő egy hónap után az első- és másodrendű vádlottak a gyereküknek az állami gondozás ideje alatt összegyűlt pénzéből 100 ezer forintot felvettek azzal a céllal, hogy . a fiúnak bútort vesznek. Azonban a pénzt más célra fordították. Hogy újabb összeghez jussanak, a sértettnek egy élettársat is szereztek. A gyámhatóságnak azt mondták, hogy házzaságot akarnak kötni. De elutasították őket. A fiatalember 1994. augusztus 6-án a lakásukban elhalálozott... A gyanúsítottak a tárgyaláson részben elismerték, hogy bántalmazták a sértetett. Ennek okaként azt állították, hogy a fiú fajtalankodni akart a lány- és fiútestvéreivel, de még az anyjával is „szemtelenkedetf’. Ettől kezdve romlott meg a kapcsolat köztük és kezdték el utálni. A tárgyalás folytatódik... Vetélkedő gyerekeknek Sikli Tímea (Új Kelet) Többéves hagyománynak tesz eleget a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Értelmi Fogyatékosok Országos Érdek- védelmi Szervezetének vezetősége, mikor az idén is megrendezik a közepesen sérült gyerekek Ki mit tud? vetélkedőjét. A kulturális találkozóra a kislétai, a mándoki, a kisvárdai, a mátészalkai és a szakolyi egészségügyi otthonok, napközi otthonok és szociális foglalkoztató intézeteinek növendékei, fiataljai kaptak meghívást. A versengésnek november 23-án délelőtt kilenc órától Nyíregyházán, a Kölyökvár ad majd otthont. Az ÉFOÉSZ a találkozóval egy időben szokásos évi küldött közgyűlését is megtartja. Vége a bizonyítványhamisításnak Nyelvvizsgázni muszáj! Megnövekedett a nyelvtanulási kedv az utóbbi években. Míg a ’60-as, '70-es években jó ha nyolc-tízezer vizsgázó szerzett valamilyen fokozatú nyelvvizsga-bizonyítványt, addig 1995-ben ez a szám meghaladta a százezret. A nyelvvizsga-bizonyítványok annyira kapósak lettek, hogy egy nemrégiben kipattant botrány tanúsága szerint hamisítani is megéri ezeket. A TIT-székházban tartott sajtó- tájékoztatón dr. Horváth Iván, az ELTE Idegen Nyelvi Továbbképző Központ igazgatója és Gáborján Lászlóné dr. igazgatóhelyettes válaszolt az újságírók kérdéseire. Berki Antal (Új Kelet)-—Hogyan pattant ki a hamisítási botrány? Horváth Iván: — Mi is hallottunk róla. Másfél-két évvel ezelőtt elterjedt, hogy léteznek hamis bizonyítványok. Amíg ez a kérdés csak szóbeszéd tárgya volt, nem tudtunk vele mit kezdeni. Amikor ez év márciusában a budapesti nyolcadik kerületi rendőrkapitányság nyomozni kezdett az ügyben, akkor kapcsolódtunk be mi is az ellenőrzésbe. A rendőrség által bekért másolatokról hivatalos szakvéleményt adtunk, és mondhatom, a hamisítások széles skáláját fedeztük fel. Találtunk teljesen primitív, kézzel kitöltött, rossz adatokat tartalmazó bizonyítványt, és olyat is, amelyik a legmodernebb eszközök felhasználásával készült. —Mi várható a gyanúsítottak esetében? Gáborján Lászlóné dr.: — Amiből rendőrségi ügy lett, az megy az igazságszolgáltatás rendje szerint. Bíróság elé kerülnek a hamisítók, sorsukról ítélet határoz. Hogy mi lesz a sorsa a hamis bizonyítványt használó diáknak, arról pedig csak a felsőfokú intézmény dönthet. Erről nekünk nincs információnk. — Hányán vágnak neki évente a különböző szintű vizsgáknak? H. I.: — Örvendetesen növekszik a számuk. Óriási fejlődésnek vagyunk tanúi. Ma már a nyelvvizsga nélkülözhetetlen feltétele mindennapi életünknek. Nemcsak nyelvpótlékot fizetnek utána, ma ez a legkisebb vonzerő, de előnyt jelent az egyetemi felvételinél is. Érettségi tantárgyakat lehet elhagyni, és nem utolsósorban az európai integráció elengedhetetlen feltétele. G. L.-né: — Százezer körül van a vizsgázók száma, arányaiban pedig úgy néz ki, hogy mintegy hetvenezren németből és angolból vizsgáznak. Érdeklődés mutatkozik a szomszédos államok, a román, a szlovák, a szlovén nyelv iránt, de érdekes módon nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik változatlanul oroszból szereznek bizonyítványt. Az ELTE idegennyelvi központja összesen 52 nyelvből teszi lehetővé az állami nyelvvizsga-papírok megszerzését, és minden évben minden nyelvből vizsgáztatják a hallgatókat. Precedens értékű ítélet a megyei bíréságon A törvénysértések orvoslást nyertek Palotai István (Új Kelet) Komoly érdeklődésre méltó munkaügyi perben született jogerős másodfokú ítélet a megyei bíróságon szerdán délelőtt. A megfellebbezhetetlen döntés azért bír különös társadalmi jelentőséggel, mert — az F kategóriás perekhez hasonlatosan — akár több ezer, a felsőoktatásból jogellenesen elbocsátott (felmentett) dolgozó esetével azonos képet mutat, és így még az sem túlzás, ha ezért politikai jellegűnek tituláljuk. Amint az emlékezetes, a Bokros-csomag erősen megnyirbálta az egyetemek és főiskolák költségvetését, és ez létszámleépítésekhez vezetett. Az ekkor .felmentett” felsőoktatási dolgozók javarészt belenyugodtak a döntésekbe, azonban egy vékony réteg — mindössze pár százalék — nem volt hajlandó beletörődni munkahelye elvesztésébe, és jogorvoslatért bírósághoz fordult. így tett Berzeviczy László és Borsos Zoltán, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola két tanára is. A Munkaügyi Bíróság, mint elsőfokú bíróság keresetüket elutasította, de fellebbeztek, és így másodfokon a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíróság tárgyalta ügyüket. Dr. Palozsa Béla, a tanács elnöke — miután megállapította, hogy a felperesek keresetüket fenntartják, és az alperes ellen- kérelemmel él — mélységében ismertette az ügyet. Megállapította, hogy a jogvita kizárólag a munka alóli felmentés jogszerűségéről folyik. Miután a bíróság megállapította, hogy sem a felperes, sem az alperes nem nyújt be bizonyítási indítványt, illetőleg az ez irányban felhozottak már részei a peranyagnak, a felek kérdésekre válaszoltak. A tanács elnöke így megállapította, hogy a felperesek felmentésük óta munkanélküli-segélyen élnek. A felperesek jogi képviselője —dr. Gaál Attila ügyvéd—felhívta a tanács figyelmét, hogy gyakorlatilag politikai jellegű per folyik, a felmondások kizárólag a felsőbb utasításokat követték, figyelmen kívül hagyva a döntések szociális vetületeit, és nem vették figyelembe a kizáró okokat sem... Kijelentette továbbá, hogy a döntés általános feltételei sem voltak biztosítva. A meghallgatások végeztével a bíróság tanácskozásra visszavonult, majd a döntés megszületését követően dr. Palozsa Béla, a tanács elnöke kihirdette az ítéletet: A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a Munkaügyi Bíróság első fokon hozott ítéletét érvénytelenítette, és a felperesek keresetének helyt adott, utasítván a Mezőgazdasági Főiskolát, hogy Berzeviczy László adjunktust és Borsos Zoltánt munkakörébe azonnali hatállyal helyezze vissza. Egyben utasította az első fokon eljárt Munkaügyi Bíróságot, hogy a felperesek járandóságának összegét visszamenőleges hatállyal állapítsa meg. A perköltég az alperest terheli. Fellebbezésnek helye nincs! A döntést a bíróság a következőkkel indokolta: a felperesek elhelyezkedni nem tudtak, mindketten munkanélküli-járandóságon élnek. A döntésmechanizmusok folyamán nem tartották be a kötelező határidőket. Közalkalmazotti jogviszonyt csak alapos indokkal lehet megszüntetni és a pótköltségvetésre való hivatkozás ennek nem felel meg. A Munkaügyi Bíróság helytelenül értelmezte a szociális tényezőkre vonatkozó Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását is, mint ahogy téves tanulságot vont le, mert a felmondások indoklása sem volt jogszerű. Megalakult a mérnökkamara1 Kedden délután nagy érdeklődés kísérte a Sza- : bolcs-Szatmár-Bereg Me- j gyei Mérnök Kamara megalakulását. A regisztrált 337 szakemberből több mint kétszázan jelentek meg. A tagok öt órai tanácskozás után elnöknek dr. Kerekes Imrét, alelnöknek Eisert Lász/ó/választották meg. Száraz Attila (Új Kelet) Szép számmal gyülekeztek a mérnökök kedden délután Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Házában. Ekkor került sor a megyei mérnök- kamara alapító taggyűlésére, az alapszabályzat tervezetének elfogadására, a tisztség- viselők, bizottságok megválasztására. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével dr. Cselényi József, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar dékánja, illetve Holló Csaba, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnök Égylet titkára. A levezetőelnöki tisztet Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere látta el. Mint ismeretes, az alpolgármester a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és okleveles építőipari, pontosabban víz- építőmérnök, illetve szerkezetépítő szakmérnök. Eisert László mint a szervezési csoport vezetője az eddigi munkáról, az előkészületekről szólt. A megyei mérnökkamara megalakulásának előkészítése augusztusban kezdődött meg, és a munka tulajdonképpen az alapító közgyűléssel fejeződött be. Giba T amás megnyitójában felidézte azt az 1989-es emlékét, amikor Budapesten a MELYÉPTERV nagytermében többedmagával, az ország minden tájáról érkezett szakemberekkel együtt szorongott, hogy megalakítsák a mérnök- kamarát. Az akkori gyűlés felülről szerveződött, míg a mai alulról jövő kezdeményezés, az akkorinak nem volt jogszabályi háttere, míg a jelenleginek van — hasonlította össze a két szerveződést. A tanácskozáson elhangzott. milyen fontos, hogy a mérnökök megbecsülése a megfelelő helyre kerüljön. A szakemberek ne úgy fogadják a tagdíjfizetést, mint egy újabb adót, hanem azt vegyék figyelembe, a mérnök kamarára valóban minden szakember érdekében szükség van. Nagyon fontos lenne, hogy helyükre kerüljenek bizonyos etikai normák, illetve egységes árak kerüljenek meghatározásra. A mérnöki kamara megalakulása együtt kell járjon a munkák minőségének javulásával is. A Nyírvidéki Kisvasút ügye Fekete Tibor (Uj Kelet) „Kívánja-e támogatni a miniszter úr a Nyírvidéki Kisvasút pályaszakaszának a dombrádi üdülőtelekig történő meghosz- szabbítását” címmel Lezsák Sándor, az MDF elnöke, országgyűlési képviselő kérdést intézett a parlamentben Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez. Akkori ígéretét betartva 9 miniszter írásban válaszolt a képviselőnek. Ennek lényege, hogy a miniszter elismeri a keskeny nyomközű kisvasút fontos szerepét a térség közlekedési alapellátásban, és a vonal fenntartása mellett döntöttek. Példaértékűnek nevezte a térség polgár- mestereinek együttműködését és erőfeszítésüket a vasút megmentése érdekében. A polgármesterek megállapodást írtak alá, mely szerint „aktívan részt kívánnak venni a vonal létesítményeinek és a vasúti kocsik műszaki állapotának javításában, készek közreműködni az állomások tisztaságának és rendjének megteremtésében, valamint újabb utasok toborzásában”. A dombrádi üdülőtelepig mindössze három kilométeren kellene megépíteni a vágányokat, és megteremtődne a vasút és a tiszai vízi közlekedés közötti kapcsolat. A MÁV Rt. vezetőségével történt egyeztetés alapján a részvénytársaság vállalja az előzetes tervek és költségkalkuláció elkészítését. Felajánlotta továbbá, hogy használt anyagokat ingyen átad az építtetőknek. A költségek többi részét a környező érintett önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Most már csak az kell, hogy a dombrádi képviselő-testület felvegye a kapcsolatot a minisztérium közlekedési főosztályával.
