Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

1996. november 21., csütörtök Jelcin elhagyja a klinikát Borisz Jelcin elnök két héttel ezelőtti szívműtéte után szer­dán kivették a varratokat és elképzelhető, hogy az államfő már csütörtökön elhagyja a Központi Klinikát. Ezt Szergej Mironov, a Kreml-kórháznak is nevezett intézmény igazga­tója jelentette be. Mironov az orosz média jelentései szerint elmondta, hogy az elnök közérzete jó, és szerdán már félórás sétát tett a kórház területén. Korábban Jelcin orvosai közöl­ték, hogy a kórház után a barvihai elnöki rezidenciához kap­csolódó szanatóriumban folytatják az államfő utókezelését, illetve a műtét utáni rehabilitációt. Elutasított óvások A szabadkai választási bizottság elutasította a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által benyújtott négy óvást, s így csak abban a körzetben ismétlik meg a vasárnapi szabadkai helyhatóságok második fordulóját, ahol az illetékesek már korábban elfogadtak egy VMSZ-óvást — közölték az MTI- vel szerdán szabadkai illetékesek. A most érvényes adatok szerint a 67 fős szabadkai városi képviselő-testületben a VMSZ 28 helyet szerzett, míg a második helyen végzett Szer­biai Szocialista Párt 17 képviselőt küldhet a testületbe. A Szabadkai Polgárok Szövetsége és a Népi Parasztpárt koalí­ciója nyolc, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége három, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Jugoszláv Egyesült Baloldal két-két, a Bunyevác-Sokác Párt pedig egy képviselői helyhez jutott. A független képviselők hat körzetben diadalmaskodtak. Halálos ítélet Törökországban „Hazaárulásért” és „az állam és az ország elleni bűncselek­ményekért” halálra ítélt egy PKK-tagot a török állambizton­sági bíróság —jelentette az Anatolia hírügynökség híre alap­ján az AFP. Zana Madakot, a török kormány ellen 1984 óta fegyveres harcot folytató Kurd Munkáspárt tagját azzal vá­dolták. hogy Görögországból származó robbanóanyaggal bombatámadásokat kísérelt meg török katonai létesítmények ellen, s a PKK fegyvereseként részt vett több, a török bizton­sági erőkkel vívott összecsapásban. Kitiltott botrányfilm „Ideiglenesen" kitiltotta szerdai végzésével London westminsteri kerületi tanácsa a helyi mozikból az év bot­rányfilmjének kikiáltott, Crash (Karambol) című brit—ka­nadai filmet, amely egyes kritikusok véleménye szerint „be­teg" alkotás. Az elvileg kerületi szintű határozat azt jelenti, hogy a mű hivatalos nagy-britanniai premierje marad el, hi­szen a film éppen a West End országosan meghatározó súlyú „moziországában" nem lesz látható. Fehéroroszország _______ Je lcin is közvetít MTI Moszkvai értesülések sze­rint a szívműtét után lábado­zó orosz elnök is kész bekap­csolódni a fehéroroszországi hatalmi válság rendezésébe. Borisz Jelcin elnök várható­an telefonbeszélgetést folytat szerdán Szemjon Sareckijjel, a minszki parlament vezető­jével. Maga Sareckij szerdán nem találkozott Alekszandr Luka- senko elnökkel. A megbe­szélt időpontban megjelent ugyan az elnöknél, ahol ép­pen a Lukasenkót támogató képviselők tanácskoztak az elnöki hivatal vezetőivel. Ezt látva Sareckij sarkon fordult és követelte, hogy a hon­atyák menjenek vissza a par­lamentbe. Később minszki sajtóérte­kezletén Sareckij közölte: remélhetőleg sor kerül a ta­lálkozóra Lukasenkóval este az oroszországi Szmolenszk- ben, amelyen várhatóan részt vesznek az orosz vezetés tag­jai is. Egyelőre nem ismert, hogy Lukasenko kész-e tár­gyalni. Kompromisszum keresésé­re szólította fel szerdán a duma a fehéroroszországi ha­talmi szerveket. A képviselők Alekszandr Lukasenko elnökhöz, a Legfelsőbb Tanácshoz, illet­ve a minszki alkotmánybíró­sághoz fordulva kérték: tanú­sítsanak jó szándékot a poli­tikai helyzet rendezése érde­kében és közösen találjanak olyan politikai megoldást, amely megfelel az ország ér­dekeinek. A duma aggodalmát fejez­te ki amiatt, hogy az utóbbi napok minszki eseményei, az egyes hatalmi ágak és politi­kai erők lépései kárt okoz­hatnak a két ország integrá­ciójának. — Az alkotmánymódosí­tásról tartandó népszavazás­ra vonatkozó vitás kérdése­ket az alkotmány, illetve a fe­hérorosz törvények alapján kell rendezni — szögezték le az orosz képviselők. Fehéroroszországban no­vember 24-re tűzte ki Lukasenko elnök a népszava­zást az alkotmány módosítá­sáról, amely kiszélesítené hatalmát, és lehetővé tenné megbízatásának meghosz- szabbítását. A parlament el­lenzi a népszavazást és a képviselők diktátori törekvé­sekkel vádolják az elnököt, aki ellen bizalmatlansági in­dítványt kezdeményeztek. Világkrónika 1 Horn Gyula varsói megbeszélései__________[ A kisebbség kölcsönös támogatása MTI __ Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéseiben Len­gyelország és Magyarország között komoly vélemény­egyeztetési folyamat alakult ki — jelentette ki szerdán Varsó­ban Horn Gyula miniszterel­nök, leszögezve, hogy az integ­rációt illetően a lengyelek nézetei állnak legközelebb a magyar állásponthoz. Kétnapos hivatalos látogatá­sának befejezése előtt a magyar kormányfő elmondta a média képviselőinek, hogy szerdán találkozott Józef Glemp len­gyel katolikus egyházfővel, akit tájékoztatott a magyar tör­ténelmi egyházak és az állam viszonyáról, valamint a Szent­szék és a katolikus püspöki kar, illetve a kormány között meg­kezdődött tárgyalásokról. Horn Gyula a nap folyamán megbeszéléseket folytatott a parlament alsó- és felsőházá­nak elnökeivel, és több párt vezetőjével is. A szenátus vezetőjével foly­tatott tárgyaláson felmerült az MTI Magyarország nagyon kö­vetkezetesen készül az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra és számos terüle­ten a térség „mintadiákjának” minősíthető — állapították meg a szerdán Erfurtban véget ért Magyar—Német Fórum né­met résztvevői. A hat éve rendszeresen meg­rendezett tanácskozáson ezút­tal is a két ország neves és be­folyásos személyiségei — po­litikusok, tudósok, gazdasági vezetők — fejtették ki vélemé­nyüket, összegezték tapaszta­lataikat a gazdasági és társadal­mi átalakulás, valamint az eu­rópai integráció fő kérdéseiről. Az EU és a NATO keleti nyi­tásának kérdéseivel kapcsolat­ban vita bontakozott ki arról, hogy az Unió együtt, vagy cso­portokra osztva kezdje meg a tárgyalásokat a belépni szán­dékozó reformországokkal. Teljes egyetértés alakult ki MTI Az eddigi intenzív izraeli- palesztin tárgyalások ellenére semmilyen előrehaladás sem történt Hebron ügyében — je­lentette ki szerdán Párizsban Jasszer Arafat, a palesztin au­tonómia elnöke. Arafat szerint a zsidó állam kormányzata nem akarja végrehajtani az izraeli erők hebroni kivonására vonat­kozó korábbi kötelezettségvál­lalást, hanem ehelyett az egyezmény megváltoztatását szeretné — amit viszont ő nem tud elfogadni. Arafat azért jött a francia fővárosba, hogy részt vegyen a Világbank konzultatív cso­portjának ülésén: e testületben mintegy negyven ország és nemzetközi szervezet, a palesz­tin területek legfőbb gazdasá­gi támogatói vesznek részt. A csoport szerdai ülésének napi­rendjén a jövő évi, összesen 845 millió dolláros palesztinai igény, hogy miképpen lehetne támogatni a Magyarországon élő lengyel, illetve a lengyel- országi magyar kisebbséget és azok szervezeteit. A magyar kormányfő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy e kérdésben a kölcsönösségi elv jelenthet megoldást. Józef Zych, a szejm elnöke beszámolt a lengyel törvény- hozás által a fehérorosz hely­zet ügyében kedden elfogadott nyilatkozatról. Hóm Gyula ez­zel kapcsolatban kifejtette: „Magyarországnak elhatáro­zott szándéka, hogy nem avat­kozik bele — különösen vá­lasztásokat érintő kérdésekben — egyetlen ország belügyeibe sem, függetlenül attól, hogy mekkora létszámú nemzeti ki­sebbség él. A szejmet minden bizonnyal az erős aggodalom motiválta döntésében, ennek ellenére én azt hiszem, hogy maximális mértékig figyelem­be kell venni a be nem avatko­zás elvét” — mondta Horn Gyula. Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár egy azonban abban, hogy minden ország csatlakozásáról a tény­leges eredmények alapján kell dönteni. Pataki István, az In­tegrációs Államtitkárság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a társult államok „mozgó célponthoz” közelíte­nek, hiszen az EU is alapos belső változáson megy keresz­tül. A legtöbb német felszóla­ló szerint a legesélyesebbként emlegetett visegrádi országok esetében viszonylag rövid, 2- 3 éves tárgyalás után döntés születhet a felvételről. A német gazdaságkutatók nagyon elismerően szóltak Ma­gyarország gazdasági és jogi felkészüléséről, az uniós belső piacra vonatkozó előírások meghonosításáról. Méltatták a gazdasági stabilizációban ed­dig elért eredményeket és az irányvonal következetes folyta­tását szorgalmazták. Rámutat­tak, hogy az elmúlt másfél év eredményei kedvezően befolyá­solták a külföldi befektetéseket. befektetési program áttekinté­se szerepelt, s bár a testület ál­talában szakértői szinten ülé­sezik, Arafatnak (valamint a Világbank elnökének, James Wolfenso'hn-nak) személyes jelenléte e kérdéskör fontossá­gának fokozódására utalt. *** Simon Peresz volt izraeli mi­niszterelnök egynapos látoga­tásra Spanyolországba érke­zett, hogy az Oviedói Nemzet­közi Egyetemen előadást tart­son a közel-keleti békefolya­matról. Ez alkalomból interjút adott az El País című spanyol szocialista lapnak, amely szer­dai számában közölte a nyilat­kozatot. A palesztinoknak átadandó területekről szólva Peresz kifej­tette: „Netanjahunak engednie kell. Nincs más választása. Az oslói megállapodás erősebb, mint a Likud, és nem lehet bé­két teremteni úgy, hogy az egyik fél minden engedmény­kérdés kapcsán elmondta, hogy az EU-csatlakozás kérdéseiben a két ország tanulhat egymás­tól, megemlítve, hogy például a nemzetközi támogatás meg­szerzésében a lengyelek egy kicsit előbbre tartanak. A mi­niszterelnök ehhez hozzátette, hogy Magyarország pozíciói semmivel sem rosszabbak a lengyelekénél, hiszen a négy­szer nagyobb területű és lakos­ságú országba mindeddig ke­vesebb külföldi tőke érkezett, mint Magyarországra, s ez vé­leménye szerint a továbbiak­ban is így marad. „Tudni kell azt is, hogy az európai intézmények egyönte­tű megítélése szerint a térség­ben Magyarországon a legjobb a PHARE-program kezelése, s az ország élen áll az EU-val kö­tött jogharmonizációs megálla­podás teljesítése terén is. Ezt a folyamatot Magyarország 1997-ben be szeretné fejezni, míg Lengyelországban még száznál több törvényt kell eh­hez módosítani és elfogadni” — fejtette ki a sajtó képviselőinek Varsóban Horn Gyula. bár az olyan lépések, mint az energiaárak emelésének októ­beri elhalasztása, megingatják a befektetők bizalmát. Felvetődött, hogy az Európai Unió többet tehetne a kisebbsé­gi problémák rendezéséért, és ki­dolgozhatna egy kisebbségi kó­dexet, de arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen ügyek­ben érintett tagországok—Spa­nyolország, Franciaország —- el­lenkezése miatt jelenleg erre re­álisan nem lehet számítani. A tanácskozás zárásaként Görgey Gábor író az átalaku­lás lélektani hatásait villantot­ta fel, majd Peter Glotz, a né­met szociáldemokraták egyik legnevesebb publicistája, az erfurti egyetem alapító rektora beszélt arról, hogy az európai egyesülés történelmi szükség- szerűség. Meggyőződése sze­rint azonban az EU képtelen lesz a belső átalakulással, az integráció elmélyítésével pár­huzamosan az új tagok befo­gadására is.. tői elzárkózik.” Peresz szerint Netanjahu három hibát köve­tett el: „Először is azt hitte, hogy megkaphatja a békét úgy, hogy cserébe semmit nem ajánl, pedig ha így tesz, akkor semmit nem kaphat cserébe. Másodszor: azt hitte, hogy a biztonság megelőzi a békét, pedig fordítva van. a biztonság a békéből ered. Harmadszor: azt hitte, hogy jót tesz, ha le­lassítja a békefolyamatot, mert úgy vélte, hogy ha az egyik fél leáll (az engedmények terén), a többiek rágyorsítanak. „ Már­pedig ez nagy tévedés” — mondta a volt izraeli kor­mányfő. Azzal kapcsolatban, hogy a májusi választásokon miért vesztett Peresz és pártja, az iz­raeli politikus úgy vélekedett, hogy a kampány jellege és a választási hadjárat közben tör­tént terrorcselekmények soro­zata akadályozta meg a győzelmet. Befejeződött a Magyar—Német Fórum Arafat és Peresz nyilatkozata ________ Ni ncs előrehaladás ÚJ KELET RNIDSZ Kormányzati pozíció? MTI ____ A választásokon győztes romániai ellenzék, amely most már kormányzati tényező, programjában nyi­tást és valós demokráciát ígér nagyon sok területen, s ez feljogosít a reményekre — mondotta a Romániai Magyar Szónak adott inter­júban Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a lap szerdai számában ilyen te­rületként jelölte meg a he­lyi közigazgatást, a decent­ralizáció programját, bele­értve a helyi költségvetési törvény kidolgozását és el­fogadását, ami már önmagá­ban is sokat jelent majd. Ugyancsak fontosnak ne­vezte az euroatlanti integrá­ció felgyorsítását és a feszes alkalmazkodást a nyugati ismérvrendszerhez. „Ez a program sokkal nagyobb garancia számunkra, mint bármilyen eddigi kormány- program” — mondotta. Markó Béla rámutatott: lehetőség nyílik arra, hogy az RMDSZ érvényesítse sa­játos programpontjait, és megpróbáljon a korábbitól egészen eltérő körülmények között megoldást keresni a romániai magyarság számá­ra. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy eufóriára nincs ok, egyik napról a másikra nem változik meg minden, és az elkövetkezőkben is nyilván sok fékező vagy ellenirányú erővel kell számolni. A kormányban való eset­leges részvétel, illetve a kor­mány támogatásának kérdé­séről szólva a politikus rá­mutatott, hogy annak esz­közül kell szolgálnia a ro­mániai magyar közösség helyzetének javítására. Mint fogalmazott: „Nincs kompromisszum abban a kérdésben, hogy az elkövet­kező időszakban anyanyel­vű oktatásunk helyzetét sar­kalatosán megváltoztassuk. Ennek több vetülete van. Törvénymódosítás megfele­lő időben, majd a módosí­tott törvény átültetése a gya­korlatba, amibe beleértem az egyetemi oktatást is, mert el keli indulni az önálló egyetem visszaállításának útján. De strukturális kérdé­sek is vannak, tehát hogy a magyar oktatást kik és ho­gyan irányítják.” Markó vé­leménye szerint itt kompro­misszum csak abban képzel­hető el, hogy mennyi idő alatt lehet mindezt megol­dani. ám hogy ezen az úton el kell indulni és határozot­tan lépni kell, azon nincs mit vitatkozni. A szövetségi elnök szerint reformra szorul az eddigi kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségek Taná­csa is, illetve mellette kor­mányhivatalt kell létrehoz­ni e kérdésben. Megismétel­te továbbá, hogy az RMDSZ-t közvetlenül ér­deklő területek mellett olyan szférákban is szóba kell jönnie az RMDSZ rész­vételének a kormánystruk­túrákban, mint a gazdaság, ipar stb. Az RMDSZ belső vitáit firtató kérdésre a szö­vetségi elnök azt felelte: a választók az egységes RMDSZ-re szavaztak, az egységet támogatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom