Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
1996. november 20., szerda Fehéroroszországi politikai válság Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök elfogadta Mihail Csigir kormányfő lemondását és annak helyettesét, Szergej Linget nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. Ezt maga az elnök jelentette be a minszki tévében elhangozott nyilatkozatában. Az elnök és a parlament szembenállása miatt kiéleződött belpolitikai helyzet ellenére viszonylagos nyugalom volt hétfőn éjszaka és kedden délelőtt Minszkben — állt a helyszíni jelentésekben. Washington nyugtalan Az amerikai kormányzat hétfőn nyugtalanságát fejezte ki a fehéroroszországi események miatt. Glyn Davies külügymi- nisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy Washington megítélése szerint olyan válságos helyzet alakult ki az országban, amely már a politikai rendszert fenyegeti. Kifejtette azt is, hogy a jelek szemlátomást arra mutatnak: Alekszandr Lukasenko elnök az alkotmányos kereteken kívül cselekszik. A szóvivő sürgette a fehérorosz elnököt, hogy a parlamenttel együttműködve, alkotmányos alapokon próbálja megoldani a válságot. Támadják a dalai lámát Újabb heves támadást indított a Kínai Kommunista Párt a tibeti buddhizmus és annak szellemi és világi vezetője, a dalai láma ellen. A tibeti területi pártbizottság november 3. és 8. közötti kibővített ülésén elfogadott határozat szerint az élet minden területén le kell győzni a vallás befolyását — jelentette az AFP. A dokumentum helyteleníti, hogy Tibetben, a „világ tetején” túlságosan sok a templom, a szerzetes és a hívő, az egyházi ünnep, a valláshoz kapcsolódó szokás, hagyomány és babona. Mindez „hatással van a termelésre és megzavarja az életet”. A háborús bűnös pere A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszéken kedden megkezdődött Drazen Erdemovic pere. Az eljárás két napig tart, ítélet az év végére várható. A 26 éves horvát nemzetiségű Erdemovicot, aki a boszniai szerb hadseregben szolgált, márciusban tartóztatták le. Azzal vádolják, hogy 1995 júliusában részt vett a lerohant Srebrenicában több száz boszniai muzulmán tömeges kivégzésében. Jelenleg hét személyt tartanak fogva a nemzetközi bíróság rendelkezésére bocsátott hollandiai börtönben, de közülük egyedül Erdemovic vallotta bűnösnek magát. Maximálisan életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik, de enyhítő körülmény lehet, hogy Radovan Karadzic és Ratko Mladic ellen vallott. Horn Gyula Varsóba erkezett MTI Kétnapos hivatalos látogatásra kedden Varsóba érkezett Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfő a nap folyamán négyszemközti megbeszéléseket folytat lengyel partnerével. Wlodzimierz Cimoszewicz miniszterelnökkel, valamint Aleksander Kwasniewski köztársasági elnökkel. A találkozókon elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról esik majd szó, de a felek várhatóan nagy hangsúlyt fektetnek az euroatlanti integrációs folyamattal kapcsolatos nemzetközi fórumokon való közös fellépésre, valamint az új európai biztonsági rendszer létrehozására is. Látogatásának második napján Hóm Gyula találkozik Józef Glemp lengyel katolikus egyházfővel, valamint a parlament alsó- és felsőházának vezetőivel. A két ország kapcsolatában kormányfői szintű találkozó legutóbb idén áprilisban volt, akkor Cimoszewicz tett látogatást a magyar fővárosban. A romániai Parasztpárt miniszterelnököt keres MTI Kedd délelőtt Bukarestben összeült a legnagyobb kormánypárt, a KDNPP vezető testületé, amelynek feladata az lesz, hogy kijelölje az új miniszterelnököt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a választásokon győztes Demokratikus Konvenció vezető ereje, s a Szociáldemokrata Ünióval, a Petre Roman vezette másik pártszövetséggel kötött megállapodása értelmében a kormányfőt ez a párt adja. A keddi bukaresti lapok szerint Radu Vasile, a párt főtitkára és Ulm Spineanu, a Konvenció gazdasági programjának kidolgozója a két fő esélyes, mellettük többen emlegetik Victor Ciorbea, a tavasszal megválasztott új bukaresti főpolgármester és korábbi szakszervezeti vezető nevét. A találgatásokban feltűnt még Sorin Dumitrescu egyetemi tanár neve, aki eddig nem játszott számottevő közéleti szerepet. Gabriel Tepe- lea, a KDNPP alelnöke szerint Florin Buruianu szenátor is a miniszterelnök-jelöltek között szerepel. A párt vezetősége mind az öt jelöltet meghallgatja délután esedékes döntésének meghozatala előtt. Világkrónika II. János Pál fogadta Fidel Castrót Kubába látogat a pápa MT[ A sajtó szigorú távoltartásával történt meg kedden a Vatikánban//. János Pál és Fidel Castro történelmi találkozója. A katolikus egyházfő az eredetileg tervezett 25 percnél tíz perccel tovább tartó magánkihallgatáson fogadta dolgozószobájában a kubai forradalom vezetőjét, a karibi szigetország elnökét. Castro rendkívüli biztonsági intézkedések közepette érkezett a Vatikánba. A kubai elnököt szállító gépkocsit húsz járműből álló konvoj kísérte. Az audiencia kezdetén és végén csak a vatikáni televízió stábja és a Vatikán napilapja, a L'Osservatore Romano fotósa lehetett jelen. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a pápa ugyanilyen sajtójelenlét mellett fogadta a FAO által rendezett élelmezési világkonferencián részt vett más államfőket is. A zárt ajtók mögött elhangzottakról Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő annyit közölt a vatikáni falakon kívül rekedt több száz újságíróval, hogy Castro megerősítette a pápának szóló kubai meghívást. „A látogatásra 1997-ben sor kerülhet, bár a pontos időpontról még nem született döntés” — mondta. (II. János Pál jövő évi útitervében egy latin-amerikai látogatás már szerepel: októberben Brazíliát keresi fel a katolikus egyházfő.) A pápai kihallgatást követően Angelo Sodano bíborossal, a Vatikán miniszterelnökével tárgyalt a kubai elnök. Castro a vatikáni látogatás befejezése után több bíborossal és püspökkel ebédelt együtt. II. János Pál és Fidel Castro mostani találkozója a legfontosabb állomás volt a Vatikán és szocialista Kuba kapcsolatainak hosszú ideje tartó rendezési folyamatában. Bár a Szentszék és Havanna diplomáciai kapcsolatai nem szakadtak meg a Castro vezette forradalom győzelme után sem, a két fél viszonya egészen a nyolcvanas évek végéig meglehetősen fagyos volt, amit jól mutat az, hogy Kuba az egyetlen állam Latin-Amerikában, amelyet II. János Pál eddig még nem keresett el. A kubai püspöki kar az állami vezetők jóváhagyásával 1989-ben küldött meghívót II. János Pál pápának. A látogatásra még nem került sor, csak az enyhülést segítő gesztusok történtek. A kubai kommunista párt eltörölte azt a tilalmat, hogy tagjai nem lehetnek vallásgyakorlók, II. János Pál pedig 1994-ben bíborossá tette Jaime Ortega y Alaminót, Havanna érsekét. Magas rangú vatikáni személyiségek többször is felkeresték Kubát, legutóbb októberben járt Jean- Louis Tauran, a Vatikán külügyminisztere Havannában azzal a céllal, hogy megkezdjék II. János Pál kubai látogatásának előkészítését. / A KMKSZ nyűt levele Göncz Árpádhoz MTI ____________________ Gö ncz Árpádnak az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó egyik megállapítását kifogásolja a Kárpátaljai Magyar Kulturális' Szövetség (KMKSZ). A Szövetség elnöke, Kovács Miklós nyílt levelet intézett a magyar köztársasági elnökhöz, s az MTI-hez is eljuttatott levél szerint tények kérdőjelezik meg az államfőnek a Kijevszkije Vedo- mosztyi című lapban nemrég megjelent állítását, amelyben „az ukrajnai magyar kisebbség sorsát politikai szempontból” ideálisnak minősítette. Kovács Miklós arra hívja fel a figyelmet, hogy a mai napig hatályos a Kárpátaljai Néptanács 1944-es határozata, amelyben a magyar és a német népet az ukránok örök ellenségének nyilvánították, az ukrajnai magyar népcsoportra rásütötték a kollektív bűnösség bélyegét. Ezt az elvet alkalmazva hurcoltak mintegy 30 ezer, többségében magyar embert lágerekbe, az ártatlan áldozatokat sem a Szovjetunió, sem az annak egyik jogutódjaként fellépő Ukrajna nem rehabilitálta. A KMKSZ elnöke „a magyarság által elszenvedett sérelmek” közé sorolta, hogy nem engedélyezték a vereckei emlékmű felépítését, s azt sem, hogy a millecentenáriumot a történelmi helyszínen ünnepeljék meg. A KMKSZ szerint a nemzetiségi iskolarendszer az ellehetetlenülés felé sodródik, veszélybe került az ungvári tévé magyar nyelvű adásának szerkesztősége, de a kárpátaljai magyarság problémái közé tartozik a falunévtáblák leszerelése, a kétnyelvű dokumentumok hiánya, az egyházi ingatlanok visszaadásának halogatása, a végrehajtó hatalomból való kiszorítottság is. A KMKSZ elnöke, miután lé- szögezi, hogy a legégetőbb gondokról közelmúltbeli ukrajnai látogatása előtt tájékoztatták a magyar köztársasági elnököt, levelében egyebek között úgy véli: a kijevi lapban olvasható megállapítás azt sugallja, hogy a magyar külpolitika megelégszik a magyar— ukrán jószomszédi viszony puszta látszatával, s azt fenntartandó, nem kíván tudomást venni a határon túli magyarság problémáiról. Mint Faragó András elnöki szóvivő az MTI-vel közölte, Göncz Árpád ukrajnai látogatása során szerzett személyes tapasztalatai, találkozásai a kijevi valamint a kárpátaljai magyarokkal tovább bővítették ismereteit az ukrajnai magyarság helyzetéről is. Árnyaltabb képet kapott az ott élőket foglalkoztató kérdésekről, s ezt felhasználja nemzetközi megbeszélésein, tárgyalásain. Támad a tél Nyugat-Európában Hatalmas mennyiségű hó MTI ___ Be köszöntött a tél Franciaországban: a hatalmas havazások miatt autósok százai töltötték a keddre virradó éjszakát kocsijukban, az utakon fagyoskod- va, miközben a leszakadó elektromos vezetékek, vagy a kidőlt fák miatt a vonatközlekedésben is fennakadások voltak. A legrosszabb helyzet Kelet- Franciaországban alakult ki: a Strasbourgot Metzcel összekötő A4-es autópályán például Sarre-Union városának közelében több száz kocsi akadt el hétfő este, s az autókat csak kedd reggel tudták kiszabadítani a hirtelen leesett, 25 centiméter vastag hóréteg fogságából. Olyan nagy volt a káosz, hogy a mentőalakulatok még a leállósávon sem tudtak előrejutni, s így több helyen az autópálya két, szembejövő sávja közötti védőkorlátot kellett lebontani a hét kilométeres kocsisor elejének megközelítéséhez. Hasonló állapotok alakultak ki Besancon városának közelében, az A36-os autópályán: itt is kocsik százai zsúfolódtak össze a havazás miatt. A Besan- conból Belfort felé vezető sávon 14, a másik irányban pedig 20 kilométeres dugó keletkezett, s mivel a mentőalakulatok éjszaka nem tudták szabaddá tenni az utat, a kocsik utasait inkább evakuálták, s átmeneti szállásokra vitték. Az illetők csak kedd délelőtt, a helyzet javulása után mehettek vissza autóikhoz. A csúszós utakon persze számos koccanás is történt, de szerencsére egyetlen súlyos, halálos balesetről sem érkezett jelentés. Sűrű havazás döntötte teljes káoszba kedden London amúgy is apokaliptikus közlekedését, s vidékről is komoly télről érkeztek jelentések. Az országot napok óta januárba illő fagyok szorongatják, az idő azonban eddig viszonylag száraz volt. Keddre viszont megérkezett a soros atlanti front, amely fehérbe borította a brit vidék jelentős részét, komoly fennakadásokat okozva a nagyobb mennyiségű havat télen sem gyakran látó autósok körében. A havazáshoz sok helyen orkánerejű szél társult, s a csapadék több skót és walesi településen máris áradást okozott. A britek tavaly — hosszú évtizedek óta először—már megízlelhették a sarkvidéki tél örömeit: a hetekig tartó rendkívüli fagyokat példátlan havazás kísérte, főleg Skóciában, ahol több helyen hat-kilenc méteres hótorlaszokat emelt a szél. Az északi országrészben nem egyszer mértek mínusz 30 fokhoz közeli hőmérsékletet, a Shetland-szigeteken pedig egy időre szükségállapotot kellett kihirdetni a rendkívüli időjárás miatt. ^ Hírről % hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Most, ahogy a romániai eddigi demokratikus ellenzék lett a parlamenti és elnökválasztás győztese, teremtődtek meg valójában a rendszerváltás feltételei. A választások végrehajtása már nem múlik a román kormányon, és ha az mégsem következik be, illetve csak részben és roppant nehézkesen, akkor egészen biztos, hogy az ő esetükben is ugyanazzal a helyzettel állunk szemben, mint néhai Antall József miniszterelnökünk. Többen is leírták és immár történelmi tény: az Antall- kormány első hetei a legteljesebb rendszerváltás azonnali törekvéseivel teltek el, azonban a gyakorlati megvalósítás megkezdését követően alig telt el két hét, amikor kétségbeesve tapasztalták, hogy akármerre nyúlnak, csak „betonfalakba ütköznek”. Az előző rendszer roppant „bölcsen” és hatalmas hozzáértéssel kiépített hatalmi és gazdasági védbás- tyái ezek, amelyek lebontása — mint már tudjuk — talán emberöltőkig is eltarthat... A kérdés Románia esetében is az, hogy az Ilescu vezette kommunista nomenklatúra valóban felkészült-e a hatalom átadására, vagy abban a hazugságban ringatta önmagát, hogy leszavazhatatlan és ezért nem építette ki azokat a bizonyos betonfalakat. Ha valóban így történt — amire azért megvan az esély —, akkor bizony Románia akár előzhet is — minden hátránya ellenére. — Ha azonban ugyanazt az utat kell végigjárniuk, mint nekünk, akkor az bizony még több vesződ- ségbe fog kerülni, ismervén az ország állapotát. Az, hogy az erdélyi magyarság képviselete akár kormányzati pozícióba is kerülhet, örömteli tény, azonban senki se ringassa magát abban a hitben, hogy ebből nekünk magán a tényen kívül bármi jó is származik. Feltételezem, hogy nem lesz olcsó mulatság. Mindenesetre az, hogy Contanstinescu a román külpolitika elsődleges feladatának a jó viszony kiépítését jelölte meg a Magyarországgal, szintén szívet-lelket melengető érzés, ámde — ha nem találjuk meg minél hamarabb a valóban kölcsönösen kedvező feltételeket, az sokba kerülhet nekünk. A jó szomszédi viszony kötelezettségekkel is jár, beleértve a gazdasági mentőkötelek dobálását is. Az egymás nyakába borulás még nem egészen időszerű, arra még vámunk kell másfél—két évig, ugyanis nem nagyon hiszem, hogy Contatinescu elnök elfelejtené a Hom- kormány — tény, hogy lanyha, de mégis létező — „internacionalista segítségét” Iliescu elnök választási hadjáratához.
