Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
UJ KELET Hirdetés 1996. november 16., szombat 5 BIZTONSÁGOS PIACOKAT TEREMTÜNK 1989-ben nyolc fővel alakult meg a Zóna Kft. Jelenleg már csak négy tagja van, döntően családi tulajdonú kft. Az ügyvezető igazgató Markovics Gyuláné. Vele beszélgettünk a cégről. — A Zóna Kft. a fennállása óta pozitív eredménnyel működik és fejlődő tendenciát mutat. Anyagi bázisaink, pénzügyi alapjaink biztosak. — Melyek a Zóna Kft. főbb tevékenységi körei? — Fő profilunk a mező- gazdasági termékek — ezen belül a zöldség és gyümölcs felvásárlása, nagykereskedelmi forgalmazása. A felvásárlásra kerülő termékek célirányos termeltetésből származnak. Ez annyit jelent; amelyik gazda vállalja, hogy a Zóna Kft.-vei szerződést köt, az megrendelést kap az áru megtermelésére és ezzel százszázalékos biztonságot élvez az amúgy hektikus mozgásokat mutató fel- vásárlási piacon. — A szerzó'déskötéskor garantálják az átvételi árat? — Ármegállapodásra is van lehetőség, amennyiben a termelő ezzel élni kíván. Természetesen ennek feltétele, hogy a kialkudott minőségben szállítson. Az idén összesen 14 523 beszállítót regisztráltunk, ebből 11 ezer termelő csak alkalmi jelleggel és kisebb tételekkel jelentkezik, de a többiek—akik javarészt fennállásunk óla szállítóink — is vannak vagy háromezren. Nagyon nagy ennek a jelentősége, hiszen ebben a térségben, ahol tudvalevőleg a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30 százalékot, ez közel tízezer embernek jelent megélhetést. — Milyen a Zóna Kft. felvásárlói háttere? — A vevőkörünk döntően az ipari vállalatokból tevődik ki. Megbízható nagyvállalatok, amelyekre bizton lehet számítani mind a megrendelés, mind a pénzügyi biztonság területén. — Csak belföldi vevó'ik vannak? — Egyenes exportra immár két éve nem szállítunk, viszont jelentős tételekkel veszünk részt exportőrökön keresztül a nemzetközi áruforgalomban. Ez leginkább a meggy esetében jellemző. — Melyek a fejlesztés irányai? — Saját előállítású termékeink is vannak. Nevezetesen palántafélék, paradicsom valamint léalma. Ezek a forgalom volumenéhez képest csak elenyésző menynyiséget tesznek ki, de mégis ezt a termelési módszert kívánjuk fejleszteni és növelni. Uborkánk, paradicsomunk, sőt hét hektár saját telepítésű szamócásunk is van, azonban ez még az idén nem fordult termőre. A másik fejlesztési irány — és ez már gyakorlatilag el is készült —- egy korszerű mérlegház és mérlegberendezés, ehhez szeretnénk egy 30— 50 vagonos hűtőházat építeni. A harmadik irány a szamóca és az uborka termeltetésének felfuttatása, méghozzá prefinanszí- rozásos rendszerrel. Mi adjuk a palántát, technológiával és szaktanácsadással szolgálunk, a növényvédő szereket nagyker.-áron beszerezzük és haszon nélkül adjuk el a termelőnek, és természetesen átvesszük az árut. Hasonló elképzeléseink vannak a termeltetés valamennyi területén. A fajta- és technológiaváltások területén még sok a teendő, mert hosszú távon csak ez biztosítja az eredményes munkát, a termelés biztonságát, mind a termelők, mind pedig a saját szempontunkból. A szezon kifutóban van, már csak léalmában tevékenykedünk, a napi felvásárlás 60— 100 tonna között mozog. Nem vagyunk nagy cég, viszont éppen ezért személyesebb jellegű kapcsolatokat tudunk kialakítani. Úgy gondolom, hogy még mindig vannak a megyében olyan termelők, akik nem érzik biztonságban megtermelt árualapjuk eladását. Mi szívesen állunk a rendelkezésükre. Elég egy telefon, és megállapodhatunk! — mondja végezetül Markovics Gyuláné igazgató. (x) (HtaKFT . • • * JÁRMI Jármi, Dózsa Gy. u. 95. Tel.: 06-44-300-600, fax: 06-44-300-600 EGY SIKERES SZOLGÁLTATÁS MARGÓJÁRA Különös, akár „ezoterikus” jelenségnek lehettek részesei azok, akik 1995. június 30-án a Szavicsav dolgozóiként mentek be munkahelyükre. Ugyanez igaz mindazokra a kisvárdai és környéki vízfogyasztókra, akik e napon éjjel 24 órakor kinyitották a csapot. A dolgozókkal ugyanis az történt, hogy másnap reggel, amikor szolgálatuk lejárt, tehát ’95. július 1-jén már mint a Várda-Víz Kft. dolgozói mentek haza. Aki pedig 30-án 24 órakor Szavicsav vizet akart inni, az hoppon maradt, mert 0 óra 00-tól már nem az ő vizük, hanem a Várda-Víz Kft. vize folyt a csapból. „E különös jelenség” oka azonban nem valami időutazás, vagy földöntúli „izé” volt, hanem egy nagyon is egyszerű dolog, történetesen az, hogy a Várda-Víz Kft. ezen az éjszakán vette át a Szavicsavtól az üzemeltetés jogát. A tanácsi alapítású, állami tulajdont kezelő vállalatból tehát a kft.-t létrehozó 19 önkormányzat közös tulajdonú gazdasági társasága lett. lgnéczi Zoltán igazgató úrral beszélgetünk múltról és jelenről. — A vagyonosztozkodás a mai napig nem zárult le. Az eredeti törvényi előírás szerint a közüzemi szolgáltatásba vonható közművagyont az illetékes önkormányzat kapja meg. A közös használatú közműveket az érintett települések között létszámarányosan kellett megosztani, míg az ezek működtetésére szolgáló közös eszközöket (ingatlanokat, vízkiemelő szivattyúkat, — tehát „gemkapcsot és gépkocsit”) szintén létszámarányosan KELLETT VOLNA megosztani. Ez a mai napig nem igazán megnyugtatóan történt meg. El kell mondanom, hogy ezzel a kérdéssel sajnos léptékekben többet kell ma foglalkoznunk, mint erre az alapításkor gondoltunk... Nekünk a logikus fő célunk a nevünkben foglaltatik: üzemeltető és szolgáltató kft. — mondja lgnéczi úr. 0 Mekkora területen dolgozik a kft.? —A működési terület szempontjából az országos szakmai lista szerint a középmezőnyben, a megyében dobogós helyen állunk az ellátott 19 településszámmal, ahol több mint 54 ezer ember vízellátásáról gondoskodunk. Víztermelő kapacitásunk napi 15 780 köbméter, ami nyári csúcsban 75—80 százalékban ki is van használva. (Sőt, egyes telepek 100 százalékot is meghaladóan termelnek.) El kell mondanom, hogy sajnos van olyan település is, melynek a víztermelő és -tisztító telepe nyári csúcsban is csak 30 százalék alatti kihasználtsággal üzemel. Ez bizony nagyban emeli a fajlagos költségeket, mert a víz minőségének tartása érdekében több mosatásra van szükség, ami többletköltséggel jár. • Mi volt a túltervezés oka? — A tervezés és kivitelezés időszakában permanens gazdasági fejlődést feltételeztek, ami magával hozta volna a fogyasztás növekedését. Ehelyett a tsz-ek jobbára megszűntek, a vagyont széthordták és a falvakban felütötösszefogásával jár. Mi mint vízmű-üzemeltető kft. nem pályázhatunk, de a pályázatok előkészítésében, valamint a rá- valók előteremtéséhez hasznos információkkal szolgálunk. A jövő útja a teljes közmű! Van már telefon, gáz, víz, áram, csak éppen a csatornázásra nem futotta. Szerintem — bár kényelmi szempontból lehet, hogy a jelenlegi állapot jobbnak tűnik — rossz volt a fejlesztések sorrendje. A csatornák elkészültének meg kellett volna előznie, vagy egy időben kellett volna megépülnie a vízhálózattal. Ez nem is logika kérdése, hanem törvényszerűség. Lett volna... • Mi a teendő? — Próbáljuk hát behozni a hátrányt, pótolni a mulasztást, és mindenki kíséreljen meg odahatni, hogy lakóhelye és önkormányzata ráálljon a csatornázási feladatok megkezdésére. Ez utódaink egészségének záloga! (x) Várda-Víz Kft te a fejét a munka- nélküliség. A vízfogyasztás visszaesése és ennek okainak feltárása már önmagában szinte egy szociológiai tanulmány! • Vannak nehézségei a díjbeszedés területén? — A fizetési morálról csak annyit, hogy tapasztalataim szerint pontosan a leghátrányosabb helyzetben lévő települések legelesettebb emberei fizetnek a leglelkiismeretesebben. Behozzák akár az utolsó 500 forintjukat is, míg a város egyik jól ismert (de tán erről a legismertebb) vállalkozója folyamatosan 30—40 ezer forintos tartozást görget maga előtt... • Hogy hat a munkaerőpiac hisztérikus mozgása a cégre? — Nagy szó a mai munkanélküli világban, hogy közel 100 főnek adunk munkát. Abból sem csinálunk titkot, hogy az itt dolgozók hozhatják, ajánlhatják hozzátartozójukat. És ha szükség van munkaerőre, a felvételnél előnyt élveznek. A váltáskor átvett munkaerő-létszám szinte változatlan. Senkit sem bocsátottunk el. 0 Milyen az önök által szolgáltatott víz minősége? — Országos viszonylatban is nagyon jó vizet adunk el, és ami nagy szó, ez mindenütt, minden településen igaz. A víz vas- és mangántartalma 0,0-s — esetenként a méréshatár alatt van. A technológiai fegyelmet mindenki betartja, ezért elmondható, hogy ez az állapot állandó. Persze Murphy törvényei itt is érvényesek, ami elromolhat, az néha el is romlik. Ilyenkor türelmet, megértést kérünk. 0 Melyek a fejlesztés irányai? — Mi nemcsak eladjuk a vizet, de el is vezetjük. Nevezetesen a szennyvízről beszélek, amit elvezetünk, és meg is tisztítunk. Gondoljanak csak bele: ha egy település csak kapja a vizet máshonnan, de a szennyvíz helyben marad, az egy idő után óhatatlanul elszeny- nyezheti, megmérgezheti a falu talaját. Ez annál is inkább igaz, hogy ma csak a Jóisten a megmondhatója, hogy milyen művi anyagokat juttatunk a természetbe a különböző tisztító- és egyéb szerekkel. Régen lúgból, zsírból, mészből megfőzték a szappant, ezek az anyagok mind természetesek voltak és le is bomlottak a természetben. Ez a mai „modem” anyagokra már nem igaz. Ma már nincs más út, mint a szennyvíz összegyűjtése és ártalmatlanná tétele, hogy unokáink áldjanak, és ne kiátkozzanak sírjainkból. Ezért a fejlesztések fő csapásának iránya a csatornázás és a szennyvíztisztítás! Mellesleg ez feltétele az európai uniós csatlakozásnak is. 0 Mindez tökéletesen érthető, de honnan kerülhet erre pénz? — Több forrásból juthat pénzhez egy település, amely csatomáz- tatni akar. Ha ügyes a falu vezetése: a beruházási összeg jelentős részét pályázati úton megszerezheti. Ezenkívül a saját erő —- újabban — közmunkával is kiváltható. A beruházások megvalósítása akkor a leggazdaságosabb, ha a települések VÁRDA-VÍZ ÉS CSATORNAMŰ ÜZEMELTETŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 4600 Kisvárda, Városmajor út 41. Telefon: 06-45/421-230, 06-45/421-231, fax: 06-45/420-057
