Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

2 1996. november 1., péntek Hazai krónika UJ KELET Tb-törvények A társadalombiztosításról szóló törvény módosításához, az egészségügyi hozzájárulás­ról és az egészségügyi termé­szetbeni ellátások finanszíro­zásának változásával kapcso­latos előterjesztéshez benyúj­tott módosító inídtványokról együttesen beszélt Csehák Judit (MSZP), a szociális bi­zottság elnöke a törvényjavas­latok részletes vitájának kez­detekor. Elmondta, hogy Kis Gyula (MDF), Kis József (MSZP) és Semjén Zsolt (KDNP) közös módosító cso­magot terjesztett elő. Ennek egyik lényeges pontja az, hogy az egészségügyi bizto­sítások teljes körét ne adóból finanszírozzák, hanem döntő többségében maradjon meg a társadalombiztosítási járulék. Azt is javasolták, hogy legyen ugyan egészségügyi hozzájá­rulás, de a kormány javasla­tával ellentétben, csak olyan körben vezessék be a rend­szert, ahol a 4500 forintos já­rulékot a költségvetés fizeti meg a tb-nek. A módosító­csomagban volt két olyan in­dítvány is, amely Csehák Ju- dit szerint mérlegelendő. Ezek lényege: sem a szerzői jogdíj, sem pedig az osztalék után ne kelljen tb-járulékot fizetni. Történelmi jelentőségű vizsgálat Történelmi jelentőségűnek nevezte Hack Péter, az Or­szággyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke csütörtökön az MTI- nek nyilatkozva a testület ál­tal az úgynevezett Tocsik- ügyben lefolytatott vizsgála­tot. A szabaddemokrata po­litikus utalt arra: a rendszer- váltás óta most első ízben tör­tént meg, hogy egy konkrét ügyben vizsgálatot folytató parlamenti bizottság minisz­tereket hallgatott meg, és kor­mányzati szervek felelőssé­gét elemezte. Hack Péter úgy vélte, a Tocsik-ügyben vég­zett csaknem 20 órás bizott­sági meghallgatás során meg­felelő volt az együttműködés a kormánypárti és az ellen­zéki képviselők között. Hoz­zátette azonban, hogy a vizs­gálatot lezáró jelentés elfoga­dását megelőző vitában több olyán ellenzéki felvetés is el­hangzott, amely nem volt összhangban a vizsgálat so­rán érezhető szakmai és po­litikai korrektséggel. Az al­kotmányügyi bizottság elnö­ke nem tartotta érthetőnek azt az ellenzéki felvetést, hogy a bizottság jelentésében ne von­jon le következtetéseket. Úgy fogalmazott: nem lehet csu­pán azért lemondani a követ­keztetések megfogalmazásá­ról, mert a vizsgálat során nem igazolódtak egyes elő­zetes elképzelések. Nem tar­totta megalapozottnak azokat az ellenzéki véleményeket sem, amelyek szerint a felelősök sorát ki kellene egészíteni a miniszterelnökkel, illetve a belügyminiszterrel. Kiemelte: a bizottság birtokába nem ju­tott egyetlen olyan informá­ció sem, amely alapján Horn Gyula vagy Kuncze Gábor felelősségére lehetne követ­keztetni. Egy kérdésre vála­szolva úgy foglalt állást, hogy a kormánypártok —; ameny- nyiben szükséges lenne — a jövőben sem fognak elzár­kózni a mostanihoz hasonló parlamenti vizsgálat elől. Olajgate — zárt ülés Zárt ajtók mögött kezdte meg ülését csütörtökön dél­előtt a magyar—orosz olajszál­lítások és az orosz államadós­ság hasznosítása során felme­rült összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntés­hozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges ösz- szefonódását vizsgáló bizott­ság. Demeter Ervin (MDF), a testület elnöke a tanácsko­zást megelőzően megerősí­tette korábbi álláspontját, miszerint valószínűleg ez a nyolctagú bizottság utolsó ülése, s befejezik a jelentés összeállítását. A dokumentu­mot ezt követően megküldik az érintetteknek, s várhatóan novemberben az Országgyű­lés elé kerülhet az ügy. A munkanap vége Több mint egy órával az ere­detileg tervezett időpont előtt, délután háromnegyed ötkor fe­jezte be csütörtöki ülését az Or­szággyűlés. Ezzel véget ért a T. Ház e heti ülése, amely a jövő évi költségvetési törvény- javaslat általános vitája miatt volt maratoni hosszúságú. Az ülés bezárásakor az elnöklő Kóródi Mária bejelentette, hogy a jövő héten ismét négy­napos munkahete lesz az Or­szággyűlésnek. A hét termé­szetesen a képviselők számá­ra sem ért még véget, hiszen bizottsági üléseken folytatják munkájukat. Tocsik nem jelent meg... Tocsik Márta nem jelent meg csütörtökön az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A jogásznő arra hivatkozva tért ki a meg­hallgatásra vonatkozó meg­hívás elől, hogy ezen a napon kellett részt vennie a Köz­ponti Bűnüldözési Igazgató­ság meghallgatásán. Tocsik Márta jelezte azt is: nem kap­ta meg a bizottság írásos meghívását. A testület egy későbbi időpontban újabb kísérletet tesz, hogy meghall­gassa a jogásznőt. Válságban a hazai dohánytermelés Eszközigényes ágazat MTI A magyar dohánytermesztés és -feldolgozás korábban euró­pai összehasonlításban is ki­emelkedő színvonalú volt, s biz­tos megélhetést jelentett a terme­lőknek. Ez a rendkívül munka- és eszközigényes ágazat mostan­ra azonban válságba került, s a szakembereknek immár arra kell megoldást találniuk, hogy a ha­zai dohánytermesztés egyáltalán fenntartható legyen. Ezt a Deb­receni Akadémiai Bizottság, a Dohány Terméktanács, a Ma­gyar Dohányipari Szövetség és a Dohánykutató Intézet Rt. által rendezett tudományos tanácsko­zás résztvevői állapították meg csütörtökön Debrecenben. A konferencián elhangzott: az előrejelzések szerint — a do­hányzás elleni kampányok elle­nére — az ezredfordulóig alig- alig lehet az igények csökkené­sére számítani. A Magyarorszá­gon megtermelhető alapanyagot a szakemberek évente 13—14 ezer tonnára becsülik, aminek bizton­ságos előállítására 6—1 ezer hek­tár dohányültetvényre lenne szükség, miközben a jelenlegi terület alig éri el az 5 ezer hek­tárt. A hazai dohánygyárak tavaly 200 millió forinttal stabilizációs alapot hoztak létre, amihez az ag­rárrendtartás — egyszeri piaci zavarelhárításként — további 100 millió vissza nem térítendő és 50 millió visszatérítendő tá­mogatással járult hozzá. Mind­ezek ellenére azonban nem állt meg a termeléscsökkenés. Rudnay János, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár vezér- igazgatója a kormányzatnak a feketegazdaság elleni fokozot­tabb fellépését sürgette, szerin­te ugyanis az országba illegáli­san bekerülő nagy mennyiségű cigaretta jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi válság­hoz. Orosz Sándor, az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizott­ságának elnöke annak a véle­ményének adott hangot: az ag­rárágazat általános gondjai sújt­ják a dohánytermesztőket is. Megfelelő támogatási rendszer mellett elsősorban a dohányter­mesztés jövedelmezőségét kel­lene helyreállítani. Haditechnikai együttműködés MTI Németország szívesen adna át ingyenesen újabb katonai eszközöket Magyarországnak, de a honvédségnek jelenleg arra sincs pénze, hogy ezeket működtesse. Erről Fodor Ist­ván honvédelmi politikai ál­lamtitkár beszélt csütörtökön Budapesten, miután német partnerével, Bernd Wilz-e\ aláírta a magyar—német hadi- technikai együttműködési megállapodást. Fodor hozzá­tette: a honvédségnek szüksé­ge volna különféle katonai fel­szerelésekre, de ezek rend­szerbe állítása és működteté­se igen költséges lenne. Pél­daként hozta fel azt a húsz, Németországtól korábban ka­pott MI-24 típusú helikoptert, amelyek hosszabb ideje a föl­dön pihennek, mert nincs pénz felújításukra, illetve üzemelte­tésükre. Megemlítette azt is, hogy Németország nemrégi­ben például harckocsik szállí­tását is felajánlotta. Bemd Wilz, a Német Szövet­ségi Köztársaság Védelmi Mi­nisztériumának parlamenti ál­lamtitkára emlékeztetett arra, hogy Németország 1992 óta jelentős segítséget nyújtott a honvédség védelmi képességé­nek fenntartásához, illetve a hadsereg átalakításához. Töb­bek között húsz darab L-39 tí­pusú kiképző repülőgépet szál­lított Magyarországra, és más katonai felszereléseket is át­adott. Eddig 60 magyar kato­natiszt tanult Németországban, jelenleg 15-en látogatják a né­met katonai tanintézeteket. Ki­tért arra is, hogy a magyar ka­tonák jövőre 14 NATO béke­partnerségi gyakorlaton vesz­nek részt, közülük kilencben Németország is szerepet vállal. A vendég szerint, a magyar honvédségnek fel kell mérnie, hogy az ország védelméhez milyen eszközökre van szük­ség, és ezt követően lehet szó újabb szállításokról. A most aláírt haditechnikai együttműködési megállapodás­sal kapcsolatban elhangzott, hogy a két ország védelmi mi­nisztériuma támogatja a ma­gyar és a német vállalatok kö­zötti hadiipari kooperációt, és elősegíti a kutatást, illetve a fej­lesztést. A megállapodás vég­rehajtására közös egyeztető csoportot hoztak létre. Tájékoztató a kormányülésről MTI ,A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az Igazságügyi Mi­nisztérium és a pénzügyi tárca javaslatát az államháztartási tör­vény módosításáról. Az előter­jesztés célja a Kincstár szerepé­nek további fejlesztése, így a fel­adat-finanszírozás bővítése, a nettó finanszírozásra való átté­rés a központi intézmények kö­rében, valamint az itt dolgozók személyi juttatásainak — kész­pénzes kifizetés helyett—bank­számlára történő átutalása. A jövőben a tb, az ORTT, az MTA intézményei, valamint a kor­mányzat és az Országgyűlés ál­tal alapított közalapítványok számláit is a Kincstár végezné. Az elképzelések szerint létrehoznák a kincstári biztos intézményét. A biztost azokhoz a szervezetekhez neveznék ki, amelyeknél a 60 na­pos tartozási állomány meghalad­na egy, bizonyos szintet. A kabinet ülésén kinevezték az ÁPV Rt. igazgatótanácsának két új tagját Mészáros János közgazdászt és Szabó Zsoltot, aki jelenleg a borsodi térség kormánybiztosa. Kiss Elemér — annak érdeké­ben, hogy eloszlassa az MNB le­mondott alelnökei körüli félreér­téseket — felolvasta Surányi György levelét, amelyet október 15-én intézett a kormányfőhöz. Ebben a jegybank első embere ar­ról tájékoztatta a miniszterelnö­köt, hogy az MNB vizsgálata a két alelnök felelősségét állapítot­ta még, ezért a felelősségrevonás elkerülhetetlen. Surányi levelében arra kérte Harp Gyulát, hogy* fog­laljon állást az álelnökök felelős­ségre vonásának ügyében. Perelik a kormányt MTI Az Önkormányzati Le­véltárak Tanácsa, vala­mint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) bírósági eljárást kez­deményez a kormány, a Belügy-, a Pénzügy- és a Munkaügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt illetménypótlékot (a levéltárosok egy részének egészségügyi pótlékát) nem ismerte el a központi költségvetés terhére több­letkiadásként, így finan­szírozását nem vállalja — tájékoztatta Varga Lász­ló, az Önkormányzati Le­véltárak Tanácsának el­nöke az MTI-t. Az illet­ménypótlék folyósítását a közalkalmazottak jogállá­sáról szóló törvény 1996- os módosítása tette köte­lezővé. A levéltárak vezetői a törvény értelmében már megállapították a pótlé­kokat, de a fenntartó ön- kormányzatokkal folyta­tott tárgyalások során el­lenállásba ütköztek, mert a finanszírozás feltéte­lei nincsenek biztosítva. (Egyedül a Fővárosi Le­véltár kapta meg az igé­nyelt, jogosan járó össze­get.) Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók pótlékának ügye több évre nyúlik vissza. Var­ga László elmondta: az 1992-es közalkalmazotti törvény meghatározta a pótlékra való jogosult­ságot. Az 1993-as munkavé­delmi törvény viszont azt írta elő, hogy megfelelő feltételeket kell kialakíta­ni, de a munkáltató pénz­beli megváltást nem ad­hat. így az elmúlt években a dolgozók csupán egyé­ni alkuk alapján juthat­tak a pótlékhoz. Üdvözlő távirat MTI Az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban üdvözölte Lamine Zeroual algériai köztársasági elnököt. Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügymi­niszter ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Ahmed Quyahia kormányfőnek, il­letve Ahmed Attáf külügy­miniszternek — közölte csütörtökön a Külügymi­nisztérium Sajtófőosztálya. Nyíregyházi értékelés Konszolidálódik a helyzet K. Z. (Uj Kelet) Az önkormányzati választási ciklus félidejéhez köze­ledvén értékelte tegnap Nyíregyáza polgármestere, Csabai Lászlóné a képviselő-testület és a polgármes­teri hivatal dolgozóinak munkáját. — A nyíregyházi önkor­mányzat viszonylag zakla­tott időszakot tud maga mö­gött. Okai: a központi támo­gatások csökkenése mellett a feladatok növekedése és a korábbi városvezetőktől át­vett gondok. Értem ezalatt a felvett kölcsönöket, a Met- ropol Üzletházat, a Törpe utcai lakásokat, a pedagógu­sok F kategóriás pereit. Kap­kodtunk, gondok voltak a koalíción belüli egyezteté­sekkel. A közgyűlés tagjai, a polgármesteri hivatal mun­katársai nem mindig dolgoz­tak az elvárható színvona­lon. Remény van arra, hogy jelentkeztek érdeklődők. Álláspontunk szerint, a város lakói maguk döntsék el, hogy mennyit fűtenek. Még ez év­ben elkészül a város lakás- koncepciója, a Nemzeti Alap­tantervből és az oktatási tör­vény módosításából adódó intézkedések. A mozik körül kialakult ügyben november 4-én nem dönt a közgyűlés, újabb iratokat tanulmányoz­nak még át a szakemberek. A Luther utca 3. szám alatti épü­letet az önkormányzat újítja fel, és később döntünk, hogy eladjuk-e. A város déli részén kialakítandó Ipari Parkkal kapcsolatban több befek­tetővel tárgyalunk. Szó van arról, hogy új mentőállomás épül. Csabainé érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a Taurus Abroncs Kft. privati­zációja miatt a várost 30—40 millió forintos bevétel illeti. Az országházból jelentjük A Magyar Távirati Iroda alapján az év végén konszolidálódik a helyzet. Elkészítettünk több hosszú távú programot, mint például a Sóstó fejlesz­tése és a város oktatási jö­vője. Anyagi helyzetünk is rendeződik, ha megkapjuk a Tigáz-részvényeket, amelye­kért 145 millió forintot, az oktatás átszervezéséért pedig közel 100 millió forintot ka­punk. Jelenleg a jövő év tervezé­sén dolgozunk, amelynek felelőse dr. Fazekas János jegyző. Felbermann alpolgár­mester a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Kft.-k megalakítását fogja össze. A Nyírtávhő átalakítása a jövő évre húzódik, a cég iránt már

Next

/
Oldalképek
Tartalom