Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-14 / 240. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. október 14., hétfő 3 Egy pillantás a dolgok mögé Bürget Lajos jegyzete Olvasgatom a területfejlesz­tési célelőirányzat támogatá­sára kiírt pályázat nyerteseit. Izgalmas olvasmány, még a magamfajta laikus számára is. Az ember szinte látja, milyen buzgalommal tevékenykedtek a szakértők, milyen erőbe­dobással léptek színre a lob- bysták, milyen elmélyülten döntött a bizottság nem kevés pénzről. A teljesség igénye nélkül csupán néhány apró­ság, ami a 76 nyertes pályá­zat után az ember agyába be­ugrik. Először is érdekelt, mi­vel lehet egyáltalán nyerni? Például ilyen témákkal: Integ­rált szerepkörű textilkonfekció kisrégió központ létrehozása (15 millió). Vagy érdekes cím ez is: Komplex térségi hulla­dékgyűjtési, illetve hulladék- kezelési program tanulmá­nyának elkészítése (2 millió 100 ezer). Ami igazán izgal­mas, az a következő: Az elké­szült megyei területfejlesztési program aktualizálása (3 mil­lió 500 ezer). Érdekesnek tű­nik ez is: Megyei ló- és lovas idegenforgalmi központ kiala­kítása (2 millió 760 ezer). De van a nyertesek között ilyen is: Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye idegenforgalmi helyzet­képének feltárása, fejlesztése (2 millió 800 ezer). (Ez vélhe­tően és remélhetően össz­hangban van a közelmúltban a PR1MOM Alapítvány és mások által is kidolgozott kon­cepciókkal.) De még az ide­genforgalomnál maradva: Tanyasi vendégfogadó építé­se, berendezése, meglévő épü­let bővítésével (7 millió). És hogy a kör teljes legyen: Ide­genforgalmi kulturális nép­művelési centrum, a régi víz­torony rekonstrukciója (3 mil­lió 500 ezer). Ezek után a frá­nya polgár már reménykedni kezd: valami megindult az ide­genforgalomban, még akkor is, ha van olyan pályázó, aki­nek a hírek szerint nincs saját ereje, amivel meg kell pótolni a pénzt. Az is kiderül, hogy a kama­rai hatalom is érvényre jut, ami nyomán felvetődhet, va­jon etikus-e, hogy a pénzosz­tásban tisztségviselők is részt vesznek. Érdekes péládul az is, hogy a libanevelésre, a szarvasmarhatartásra, takar­mány, és termény tárolására, hűtőházi kapacitás bővítésére, zöldség- és gyümölcsfeldolgo­zó építésére, fejőház építésé­re nyilván joggal adott pén­zek sorában egyetlen olyat sem találtunk, amely a csir­ketartást, a csirkével kapcso­latos projektek bármelyikét támogatta volna, holott ilyen is volt a pályázatok között. Lehet, hogy a sok csirkevágó, feldolgozó sértené valakik érdekét? Hiába, az ember ki­csit gyanakvó. Érdekes böngészni azt is, mely területeken működő vál­lalkozások lehetnek részesei a támogatásnak. Te gyük hozzá, ha lesz olyan hiteles banki nyilatkozatuk, mely a kötelező saját erő zárolását is bizonyít­ja, mert bizony enélkül alig­ha lesz szerződés az egészből. Nos, láthatóan megerősödött Nyírbátor környéke, itt nyolc nyertes volt. Mátészalka és vidéke négy projekttel érde­kelt. Örvendetes, hogy Fehér- gyarmat, a szatmári vidék és Csenger valamint környéke tizennégy nyertes pályázatot mondhat magáénak. Nem mellékes, hogy Nyíregyházán és környékén huszonegy a nyertes pályázók száma. A Bereg nem tartozik az elké­nyeztetett vidékek közé, Vásá- rosnaményban a térségben négy sikeres kísérletező volt. A többi elszórtan elhelyezke­dő pályázat a megye külön­böző településeire, városok­ra, községekre jut. E nyilvánvalóan a nyilvá­nosságra tartozó közpénzel­osztás summájaként megálla­pítható: az ipari jellegű fej­lesztéseket közel 200, az ide­genforgalmi célúakat több mint 28, a mezőgazdasági ter­melést segítő elképzeléseket 185, az élelmiszeripart 203, a kereskedelmi és egyéb szol­gáltatásokat 2,8, az ipari par­kokat 19,6, a térségfejleszté­si koncepciókat 57,8, a nem mezőgazdasági földhasznosí­tást 1,5, a szociális és egész­ségügyi fejlesztéseket 32 mil­lióval képes segíteni ez a most zárult és remélhetően meg is valósuló pályázati forduló. Egy biztos, nagyon jó lenne folyamatosan információt kapni a fejleményekről, a szerződéskötésekről, a meg­valósulásról. Mert a pályá­zat, a pénzelosztás nagy do­log. A lényeg, miként hasz­nosul az a nem kis összeg, mely az ínséges időben ép­pen ebben a térségben képes lehet, hogy legalább némi mozgásba hozza, munka­hellyel gyarapítsa a gazda­ságot. —Aztán Piroska, a veszélyes, keskeny, kátyús ösvényen menj a nagymama házáig, mert a biztonságos országúton mától autópályadíjat szednek A forradalomhoz méltóan Emlékezés 1956-ra Új Kelet-információ _______ Az esemény súlyához méltó­an emlékezik meg a nyíregyhá­zi önkormányzat és az ’56-os szervezetek nemzeti ünnepünk, az 1956-os Forrdalom és Sza­badságharc 40-ik évfordulójá­ról. Fáklyás, gyertyás felvonu­lással és koszorúk elhelyezésé­vel tisztelegnek a mártírok em­lékének október 22-én, kedden. Délután öt órakor a Béla u. 1. szám alatt Dandos Gyula diák­vezér émléktáblájánál Seszták Oszkár, a Fidesz—MPP me­gyei irodavezetője emlékezik. Negyedórával később az Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimná­zium Szilágyi László mártírve­zér emléktáblájánál Bodnár József, a Társadalmi Igazságté- teli Bizottság (TIB) megyei tit­kára mond ünnepi beszédet. L. Gy. (Új Kelet)__________ „Ő szbe csavarodott a termé­szet feje, dérré vált a harmat, hull a fák levele” — mondhat­juk Arany János gyönyörű so­raival az időjárás októberi prog­nózisát. Októberben további 1 óra 38 perccel rövidül nappala­ink hossza, s a hőmérséklet a sokévi átlagok szerint a hó eleji 13— 15 fokról 7—9 fokra csök­ken. A hónap második felében már esedékesek a lombhullást is elősegítő talaj menti fagyok, de még az október is megajándé­kozhat bennünket a verőfényes vénasszonyok nyarával — mi­ként az esős szeptembert kö­vetően eddig semmi panaszunk Tomasovszki András szülőhá­zánál, a Szarvas u. 27. alatt há­romnegyed hatkor helyezik el a kegyelet koszorúit, ünnepi beszédet Garai Mihály kisebb­ségi önkormányzati képviselő mond. Dr. Babicz Béla orvos emléktábláját este hatkor ko- szorúzzák meg, ahol az ünnepi szónok Bagó Ferenc, a Politi­kai Foglyok Országos Szövet­ségének megyei elnöke lesz. A Vasvári Pál utca 16. számnál, Rácz István emléktáblájánál fél hétkor dr. Filep László főisko­lai tanár emlékezik. A Sóstói út 4. szám alatt, a volt ÁVH-s köz­pontnál este hét órakor a nyír­egyházi meghurcoltak emléke előtt tisztelegnek, megemléke­zik Lukács András,, a TIB me­gyei elnöke. A tervek szerint a menet 19 óra 30 perckor ér az Északi temetőbe, ahol Szilágyi nem lehet az idei októberre. A meteorológusok szakvélemé­nye: október az időjárást tekint­ve gyakran végletes hónap. A kiadósabb csapadék vagy a köd éppúgy előfordulhat, mint a nyárra jellemző 27—30 fokos hőmérséklet. Erről szólnak az alábbiak is. — 1473 októberében a gyü­mölcsfák másodszor virágoztak, és november 11-én érett a cse­resznye. — 1883. október 8-án súlyos fagyok pusztítottak Bu­dán. — 1897. október 7-étől november 28-áig, 52 napon ke­resztül az ország délkeleti me­gyéiben nem volt csapadék, a szárazság súlyos károkat oko­zott. László és Tomasovszki Mihály síremlékére helyeznek gyertyá­kat. Beszédet Nagy Tibor Atti­la főiskolai hallgató mond. Október 23-án, szerdán 11 óra­kor a forradalom miniszterel­nökének, Nagy Imrének emlék- tábláját avatják fel a Galéria Üzletház falán. Avatóbeszédet Kovács László, a Nagy Imre Társaság megyei elnöke mond. A forradalom mártírjainak a tiszteletére november 4-én, hét­főn 14 órakor tartanak ünnep­séget. A rendezvénysorozat szerve­zői kérik a város politikai, tár­sadalmi szervezeteit, a pártokat, a tanintézeteket, egyházakat és minden nyíregyházi lakost, hogy az épületekre helyezzék ki a nemzeti lobogókat és vegyenek részt a megemléke­zéseken. — 1907 rendkívül meleg ok­tóberében húsz napon át 20 fo­kig emelkedett a hőmérséklet. — 1930. október 17-én Domb­óváron az alma- és körtefák vi­rágba borultak. — 1932. októ­ber 1-jén volt századunk legme­legebb októberi napja, amikor Budapesten 31 fokos kánikulai meleget mértek, s a hidegvízű strandokat is újból megnyitot­ták. — 1991 októbere viszont szokatlanul kemény hideggel, hajnali 4—8 fokos mínuszok­kal ijesztett ránk. Ám a hideg­rekordot — a feljegyzések sze­rint — 1739-re datálják, ami­kor az évezred tele október 24- én kezdődött, s 1740 májusáig tartott. Nyírbátor — A megyei kereskedelmi és iparkama­ra október harmadik heté­ben megnyitja Nyírbátor­ban területi kirendeltségét. A szolgáltatói iroda munka­társai átveszik a területi fel­adatokat a nyíregyházi köz­ponttól, s minden tagsággal kapcsolatos ügyet helyben intéznek. Kisvárda — Az amatőr rockegyüttesek XV. megyei fesztiválja kezdődik októ­ber 19-én, szombaton a kis- várdai Várszínházban. Fel­lép a nyírmadai Paragon, a nyírpazonyi Fű Alatt, a nyíregyházi Rockcats, a D. Tendency, a Semiramis, a nyírteleki Noise Machine, a nagykállói Bumble Bee, a záhonyi Question, illetve a kisvárdai Milk, a Blac­kened, az Empty Face, For­gács József és Tintér Bér tálán gitárszólista. Mellet­tük bemutatkozó előadást tart a mátészalkai Kölyök Band, az újfehértói Roxan, illetve a kisvárdai Drunk Pig és a H40. A zsűri elnö­ke Kalapács József (ex-Po- kolgép) lesz. Nyírpazony — A nagy­község nyugdíjasainak ün­nepélyes köszöntése lesz október 22-én, kedden az idősek napjának alkalmá­ból. Az önkormányzati gra­tuláció mellett a helyi álta­lános iskolások kulturális műsorral kedveskednek a nyírpazonyi tiszteletre mél­tó korú polgároknak. Nyíregyháza — A tize­dik Ambrózy Géza Mate­matikaverseny nevezési ha­táridejét október 25-éig, péntekig meghosszabbítot­ták a verseny szervezői. Tovább várják a gimnáziu­mi és szakközépiskolai ta­nulók, illetve a hetedik és nyolcadik osztályos általá­nos iskolások jelentkezését. Nyíregyháza — A Koro­na Szállóban október 27-én, vasárnap lesz a Korona Te­átrum első eladása, amelyen Müller Péter Fekete vasár­nap című darabját láthatják az érdeklődők. Kiállítás nyílik Horváth János festményeiből a KPVDSZ Szarvas utcai mű­velődési házában. Az októ­ber 14-én 16 órakor kezdő­dő tárlatot dr. Fekete Antal újságíró, a képviselő-testü­let kulturális bizottságának elnöke nyitja meg. Október, a végletes hónap Megyénkről írták Gombás Sándor Ferenc Az Élet és Irodalom 38. szá­mában riportot találunk „Séta információs gyalogösvényein­ken” címmel. A cikk szerzője egy módszertanos könyvtáros társaságában barangolja be megyénk „zegzugos útjait”. A cikkben leírt látlelet lehango­ló, miszerint „nincs unalma­sabb hely a könyvtárnál, nincs szomorúbb ember a könyvtá­rosnál”. A települések önkor­mányzatai egyre kevesebbet fordítanak könyvtári kiadások­ra, a lakosság ugyanakkor egy­re inkább igényelné ezt a szol­gáltatást. Mi is az igazság a vi­déki falvak könyvtárai körül? A Napi gazdaság szeptember 30-ai száma a „Behatárolt hirde­tési piac” megyénk médiapiacá­ról ad körképet. A napilapok ver­senye mellett megjelentek az in­gyenes terjesztésű kereskedelmi lapok. Egyre több település ad ki rendszeresen városi, községi új­ságot. Az elektronikus sajtóban is kezdődik a verseny, hiszen helyi kereskedelmi rádióadók su­gároznak Nyíregyházán és a ha­sonló célú tévé indítása is várha­tó. Szűk a reklámpiac, kemény a verseny, csak a legerősebbek képesek talpon maradni... A „Nyári módszerek a Fel- ső-Tiszán” a horgászat szerel­meseinek kínál olvasnivalót a Magyar horgász 9. számában. Azon a sajnálatos tényen, mi­szerint a Tisza nemeshalál­lománya csökkent, nem lehet változtatni. Ki kell tehát tanul­niuk a pecásoknak a keszege- zés tudományát, hiszen jövőre is lesz nyár, és kezdődniük kell a kalandoknak. A Levéltári szemle 3. számá­ban „Nyíregyháza város közös­ségi gazdálkodásának szerve­zete (1753—1837)” című ta­nulmánya egy doktori dolgozat egyik fejezetének kibővített vázlata. Ä város történetének, gazdaságtörténetének, de­mográfiai változásainak és közigazgatásának számos kérdését vizsgálja az 1700-as évektől 1837. augusztus 31- éig, amikor Nyíregyháza sza­bad ésjirivelegizált város lett. Az Életünk októberi száma érdekes, különös olvasnivalót kínál. „Krúdy Gyula képmá­sai” címmel az író horoszkóp­jának részeletes elemzését kapja az olvasó. A kutatóho­roszkóp beállításánál Krúdy születésének ideje 1878. ok­tóber 20., éjfél. Ä horoszkóp különös, elgondolkodtató, de az élet által igazolt. Eszerint: várható életkor 54 év, külö­nös vonzódás a nőkhöz, ál­modozás, írói készség...

Next

/
Oldalképek
Tartalom