Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-14 / 240. szám

4 1996. október 14., hétfő Hazai krónika UJ KELET Sajnálom Mártát! Bürget Lajos glosszája Sajnálom Mártát. A Tocsikot. Mert vele vitetik el a balhét. Pedig Márta nem tett semmi rosszat. 0 vállal­kozó. Kiszimatolta, hogy van egy jó biznisz. Rácsapott, megszerezte, megcsinálta. A pénzt beseperte. Eljárása pontosan olyan volt, mint minden vállalkozóé. Ha van egy jó bolt, azt nem szabad otthagyni. Ilyenkor félre a gátlással, az erkölcsi ag­gállyal. Főleg, ha a partner az állam, aki biztosan tudja, mit akar. Márti semmi mást nem csinált, mint kifogta a le­hetőséget. Biztosan súgtak, de ez más szférában is így megy, biztosan adott egy ki­adós jattot, de ez másutt is így működik. Nem rosszabb, mint azok a különböző pártdédel­getettek, akik a kilencvenes évek eleje óta összeprivati­zálták maguknak a nagy­ipart, pénz nélkül, kézbe ka­parintották a gyáripart, és egy sereg más területet. Ok mind egy kóros kor gyerme­kei. pontosan megfelelnek annak a törvénytelen törx’é- nyességnek, mely jogállami mázzal vonja be a tőke­koncentráció, átlagpolgár számára érthetetlen, míto­szát. Vagy ahogy Voltaire mondta: minden embert a maga százada alakít ki; na­gyon kevesen emelkednek koruk erkölcse fölé. Szóval sajnálom Mártát, hiszen abban, ami történt, ő a legkisebb szereplő, noha neve immár olyan fogalom, mint a leghíresebb mosópo­ré. Mert most mindenki be­szél, de főleg félre. Pedig azt kellene fejtegetni, miként ala­kulhatott ki olyan szemlélet, gyakorlat, erkölcstelenség, ami Tocsikot helyzetbe hoz­ta. Hogyan lehetséges, hogy a tulajdonos állam egyálta­lán zsorváló alkut kezd azok­kal az önkormányzatokkal, amelyek az állampolgár megbízásából működnek? Az állam ugyanis állampolgár­okból áll, az önkormányzati vagyon az állampolgáré is, de eközben az állam, a tulaj­donos úgy becsapja polgá­rát, hogy csak úgy zúg. Ki­lopja zsebéből a pénzt, egy hivatal, mint az állam meg­bízottja úgy szórakozik a te­lepülésekkel, mintha azok pojácák lennének. Ki találta ki ezt? Ki vette tudomásul, hogy alkuhelyzetet hoznak létre? Vajon belefér-e a vál­lalkozói erkölcsbe, hogy az állam vezetését megbízó pol­gár kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön egy általa fizetett, láthatóan pocsék apparátus tisztességtelen magatartása miatt? Milyen erkölcs ez? — kérdezhetnők, amelybe bele­fér a zsarolás, a neppelés, a lefölözés, a magyar állam­polgár jogos tulajdonának zsibvásári cincálása? Szóval erről nem a Márta tehet. Nem védem, mert majd védi ő magát. De sajnálom, mert — ha nőben van ilyen — ő a bűnbak. Ha rajtam múlna, nem vele fizettetném vissza a pénzt, hanem azok­kal, akik az egészet kifundál- ták, akik ezt a rablóerkölcsöt gyakorlattá tették, akik a „tárgyalásos megegyezés” hatalmas hasznot jelentő módszerét kiagyalták, és út­jára bocsátották. Elhiszem, hogy Töcsik egészsége és idegállapota megrendült. Oda a további jó seft. És fő­leg az a gond, hogy ő a köz­pont. Ahogy lenni szokott. Jó lenne, ha több mint remény­kedhetnénk abban, hogy ez az ügy velejéig beteg maga­tartások felfedezéséhez is el­vezetne. A nyolcszázmillió (ha csak annyi volt (?!) se volna drága ár, ha a tanul­ságok után országszerte tisz­tulna valamit a privatizáció korrupciós liánokkal átszőtt őserdeje. Kisvasutak napja MTI A ma még üzemelő 20 ha­zai kisvasút megmentése, túl azon, hogy nemzeti kincsről van szó, elemi érdek az ide­genforgalom, a környezetvé­delem és technikatörténet szempontjából is. Á kisvasutak ugyanis az ország legszebb pontjain közlekednek, más módon nem megközelíthető természetvédelmi területekre viszik el a látogatót. Ezen túlmenően működő múzeu­mok. Minderről Gáspár János, a Magyar Közlekedési Közmű­velődésért Alapítvány ügy­vezető igazgatója beszélt az MTI tudósítójának abból az alkalomból, hogy szombaton megrendezték a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút Napját. Mint elmondta: a történelmi Magyarország területén mint­egy 7 ezer kilométernyi kes­keny nyomtávú vasút üzemelt, amelyeknek fontos gazdasági jelentősége volt, hiszen ezeken szállították a nyersanyagokat a normál vasútig. Még a 60-as évek elején is 2500 kilométer­nyi kisvasúthálózat működött az országban, ám a közúti fu­varozás elterjedésével je­lentőségük egyre csökkent, üzemeltetésük gazdaságtalan­ná vált, ezért megkezdték a vágányok felszámolását. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az 1992- ben létrehozott alapítványnak az a célja, hogy felhívja a tár­sadalom figyelmét a kisvona­tok megmentésének szüksé­gességére. Ennek érdekében, megszervezték a kisvasutak napjait, s ennek keretében minden évben bemutatkozik valamennyi kisvasút. A ren­dezvények naptárát elküldik az oktatási intézményeknek, idegenforgalmi, vendéglátó­ipari cégeknek. A tapaszta­latok szerint a fesztiválok — amelyek keretében gőzös vontatta nosztalgiavonatokat indítanak — összekapcsolva egyéb eseményekkel, nagy érdeklődést váltanak ki. Erre szükség is van, hiszen a kis­vasutak csak az adott régió társadalmának összefogásá­val menthetőek meg — mondta Gáspár János. Az MDF Országos Választmányának ülése Veszélyben a demokrácia? Az MDF belső tisztújításáról és a kormány külpolitikájá­nak értékeléséről hozott határozatot az MDF Országos Választmánya szombati ülésén - hangzott el az ülést követő sajtótájékoztatón, a párt Bem téri székházában. MTI Herényi Károly sajtószóvivő a pártelnök előadói beszédét is­mertetve elmondta: Lezsák Sándor értékelése szerint a Hom-kormány kétéves műkö­désével zűrzavart, káoszt ho­zott az országra. A pártelnök felháborítónak tartotta a priva­tizációs miniszter kijelentését, miszerint a világ a korrupt: or­szágjáró körútja során egyetlen korrupt kisnyugdíjassal, peda­gógussal, munkanélkülivel sem találkozott. Visszautasította Horn Gyula kormányfő állítását, amivel az ügyek elhúzódásáért a bírósá­gokat tette felelőssé. Az ellen­zéki pártok számos alkalommal hívták fel a kormányt arra, hogy biztosítsa a bíróságok zökkenőmentes működését. Lezsák Sándor az Alkotmány- bíróság helyzetéről szólva el­mondta: ha a koalíció továbbra is akadályozza az új tagok meg­választását, a testület működés- képtelenné válhat. Ez pedig már magát a demokráciát sodorná közvetlen veszélybe. A MTI Debrecenben vasárnap dél­után véget ért a nyolc Hajdú- Bihar megyei, rendőrkapi­tánysággal rendelkező város millecentenáriumi vetélkedője. A maratoni versengés szomba­ton délután egy órától 24 órán keresztül folyamatosan tartott: a csapatokat a polgármesterek és a rendőrkapitányok vezet­ték. A több helyszínen megrende­zett közlekedésbiztonsági, kul­turális, szellemi és sportverse­nyeken többszázan vettek részt, s legalább annyian szurkolták végig a küzdelmeket. A deb­receni Oláh Gábor utcai sport­telepen rendezett záróünnepsé­tisztújítással és a külpolitikával kapcsolatos két határozatot Bába Iván, az országos választ­mány elnöke ismertette. Az első szerint 1996. október 28. és 1997. március 1. között újraválasztják a helyi és a me­gyei szervezetek vezetőit, vala­mint az országos választmányt. A tisztújítás nem vonatkozik a párt elnökségére és elnökére, akiknek mandátuma az 1998-as önkormányzati választások után jár le. A kormány kétéves kül­politikáját értékelő határozat le­szögezi: az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban a kormány kizárólag a központi intézményekkel folytatott tár­gyalásokra összpontosít, s nem helyez hangsúlyt a tagországok társadalmának meggyőzésére, a megfelelő Magyarország-kép kialakítására. A kormány meg­szegte a magyar—magyar csúcstalálkozó megállapodása­it, s nem áll ki magyar közössé­gek legfontosabb követelései mellett. Elhanyagolta kapcsola­tait a térség, különösen az ígé­retesen induló visegrádi együtt­működés országaival. gén Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigaz­gatója, az Országos Baleset­megelőzési Bizottság elnöke példaértékűnek nevezte a Haj- dú-Bihar Megyei Rendőr-fő­kapitányság kezdeményezését. Reményét fejezte ki, hogy a többi megyei, illetve a fővárosi rendőr-főkapitányságok is ha­sonló módon igyekeznek majd közvetlenebbé tenni a lakosság és a rendőrség kapcsolatát. Az első helyet Debrecen vá­ros csapata szerezte meg: a vá­rosi kapitányság ezért az ORFK-tól egy tízmillió forint értékű helyszínelő mikrobuszt kapott. Hevessy József polgár- mester és Tóth Sándor rendőr- kapitány e mellett átvehette az Pongrácz Tibor, az MDF Országos Elnökségének tagja elmondta: az október 5-i tün­tetésen megfogalmazott köve­telésekhez kapcsolódva, a vá­lasztmány két konkrét javala­tot ajánl parlamenti frakciója figyelmébe. Az egyik a gyere­kes családokra vonatkozik: eszerint gyerekenként havi 3000 forint, vagyis évi 36 000 forint kedvezmény illetné az eltartókat összevont adóalap­jukból. Számításaik szerint ennek fedezetét biztosítaná, ha a Nemzeti Bank által eddig ke­zelt kamatmentes államadós­ságot nem egy lépésben tennék kamatozóvá. Ugyancsak fe­dezhetné az ebből származó megtakarítás a 70 éven felüli nyugdíjasok egyszeri, 10 szá­zalékos nyugdíjemelését, amit az MDF a szokásos évi nyug­díjemelésen túl javasol. Ezt 1997 január elsejével kívánnák bevezetni. A kormány agrár- politikáját értékelte Frisch Osz­kár, az MDF mezőgazdasági kollégiumának vezetője, aki megállapította: a kistermelők egyre kiszolgáltatottabbak, adó- kedvezményüket gyakorlatilag meg kívánják szüntetni. A ma­gyar mezőgazdaság a latin-ame­rikai modell felé közelít. első díjasnak járó serleget, a Belügyminisztérium 40 ezer forint értékű sportcsomagját, valamint a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um 40 ezer forint értékű, óvo­dáknak és iskoláknak szánt ok­tatási csomagját. A második helyezett Haj­dúszoboszló csapata két rendőr járőrkocsit, egy rádiótelefont és ugyancsak a BM-sportcsoma- got kapott. A harmadik helyen végzett balmazújvárosi csapat a Matávtól bárhol felállítható nyilvános telefonfülkét és -ál­lomást, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumtól 150 ezer forint értékű számítógépes rendszert kapott. Szövetkező gazdálkodók MTI Országszerte mintegy 800- ra tehető a gazdaszövetkeze­tek tagjainak száma, de szá­muk napról napra gyarap­szik, újabb gazdálkodói összefogásról érkeznek hí­rek. Jakab István, a Magyar- országi Gazdakörök Orszá­gos Szövetségének társelnö­ke az értékesítő, beszerző és feldolgozó szövetkezetekről úgy vélekedett, hogy a ma­gángazdák csak ily módon válhatnak versenyképessé a magyar és a külföldi piaco­kon. Emellett közösen ol­csóbban juthatnak különféle árukhoz. Az önkéntes szövetkezés révén megszervezhető a be­takarítás, a termés értékesí­tése és a pénzügyi lehe­tőségek is kedvezőbbek. A bankokkal ugyanis a szövet­kezetek előnyösebb feltéte­lekkel tárgyalhatnak, mint az egyéni gazdák. A gazdaszö­vetkezetek éves árbevétele nagyságuktól és tevékeny­ségüktől függően néhány millió forinttól 1 milliárd fo­rintig terjed. Néhány jól prosperáló gazdaszövetke­zetekről az MTI megyei tu­dósítói szereztek bővebb in­formációt. Elsők között kezdte meg tevékenységét a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Gazdák Beszerző és Ér­tékesítési Szövetkezete 1995 márciusában, 32 alapító­taggal. Azóta félszázra emel­kedett a szövetkezetbe tömö­rült magángazdák száma, akik 10 és 360 hektár közöt­ti földtulajdonnal rendelkez­nek. Török István, a gazdakö­rök megyei szövetségének elnöke a szövetkezet hasz­nosságát elsősorban abban látja, hogy !. veszik a gazdák válláról az értékesítés meg­szervezésének nyűgét-baját, akik így a termelésre kon­centrálhatnak. Az idei érté­kesítés tételei között a ma- dáreiedelként ismert fény­mag, illetve mustármag is szerepelt, amelyet Nyugat- Európa nyolc országába ex­portáltak és a tervezett meny- nyiség ötszörösét adták el. Török István szerint a szö­vetkezet és tagjainak munká­ját gátolja a pénzügyi támo­gatás hiánya. Ezt a feszítő gondot úgy próbálják orvo­solni, hogy a jövőben a ta­karékszövetkezetekkel és az áfészekkel kapcsolatot keres­ve közösen próbálkoznak majd tőkét előteremteni. 120 hajdúböszörményi és kör­nyékbeli magángazda ez év júliusában Hajdúböszörmé­nyi Gazdák Értékesítő és Beszerző Szövetkezet néven hozta létre egyesülését. Szabó Sándor, a helyi gaz­dakör elnöke úgy véli: az önkéntes szövetkezés máris eredményeket hozott. Na­gyobb tételben, közvetlenül a gyártóktól szerzik be, a ko­rábbinál olcsóbban a vető­magvakat, a vegyszereket, a műtrágyát, de az értékesítés is egyszerűbbé vált. Szövet­kezetük az egyik legnagyobb sertésértékesítő a környéken: havonta 400-500 hízót adnak el a szövetkezetbe tömörült magángazdák óljaiból. Monumentális létesítmény Jk m Ma nyílik Budapesten, a Váci utcában a DUNAPLAZA szórakoztató- és bevásárlóközpont Városok közötti verseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom