Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-07 / 234. szám
1996. október 7., hétfő Mezőgazdaság Alma: befagyasztott árak? Az almabetakarítási szezon végéhez közeledünk, így hamarosan a termelőknek gondoskodniuk kell a termés átmeneti vagy hosszabb távú hűtőtárolásáról. Természetesen az igény jogos, viszont a megyében kicsi az esélye, hogy megtérül a befektetés. Kívánatos lenne exportálni az almát, de Nyugat-Európa és Észak-Amerika termelői is készülődnek a betárolásra, lényegesen más minőségi és árviszonyok között. Nincs ok az örömre a must cukorfoka Fotó: Hararascsák Vitéz Péter (Új Kelet) Az Európai Unió tagállamai évek óta egyre kevesebb mennyiségű minőségi almát — például Jonagol- dot, Elstart vagy Golden D-t — tárolnak be télire. Az 1994 óta tartó csökkenés lassan eléri az 55 ezer tonnát. Ez kedvező előjelnek tűnik, mert látszatra lenne piaca a megyében idén megtermő, közel 300 ezer tonna termésnek. Csakhogy részben a természet közbeszólt, s heves jégesővel tönkretette az almaültetvények egy jelentősebb részét. A nem várt augusztus közepi szüretkezdet miatt a léalma-felvásárlók csupán 13—15 forintos áron vették át a termés egy részét. Az utóbbi időszak hatalmas esőzései megtorpanásra kényszerítették a betakarítást végző gazdákat. Az exportálható minőségű alma szedése hamarosan befejeződik, viszont a fel- vásárlási ár nem nagyon haladja meg a kilogrammonkénti 38—40 forintos bruttó árat, amely nagyon alacsony. A termesztési 20—23 forintos önköltség, a szállításhoz szükséges láda 8—10 forintos kilogrammonkénti költségnövelő ára miatt a termelők minimális haszonra tehetnek szert. Ugyan a helyi exportőrök csak a közeli Szlovákiába és Ukrajnába adják el a termést, de a szállítási többlet így is 8—10 forint körül nehezedik minden egyes kilogrammra. Sok, egymástól független szakértői számítás szerint, legaláb 45 forintra kellene feltornázni az alma árát, hogy ne essen vissza a termelők fajtaváltási kedve. A minőségi almaültetvény-te- lepítés ugyan államilag támogatott, de ennek ellenére jelentős befektetést igényel a gazdálkodóktól is. Az exportpiac évek óta szűkül, kedvező esetben is csak a minőségi almát lehet külföldön értékesíteni. De nem most, hanem tavasszal, amikor kereslet jelentkezik. A hűtőtárolás viszont újfent jelentősen megemeli a költségeket. Amennyiben az állam nem ismeri fel az exporttámogatás szükségességét, akkor gyakorlatilag minden a termelők és a tá- roltatást végzők nyakán marad. A minőségi almát szerte a világon szívesen vásárolják, s kedvező árat fizetnek érte. Nyugat-európa nagybani piacain nem egy fajta esetében több mint száz forint feletti a felvásárlási ár, úgy, hogy még a gyengébb minőségi osztályba sorolt kompótalmáért is több mint negyven forintot adnak. Alacsony Fekete Tibor (Új Kelet) Sorra rendezik a kisebb és nagyobb települések hagyományos szüreti fesztiváljukat. A vigasságra inkább a megszokás, és nem az idei szőlőtermés miatt kerül sor. A hosszúra nyúlt tél, a rövid tavasz és a korai nyárkezdet egyaránt nem kedvezett a szőlőkultúrának,• az évszázados rekordokat döntögető szeptemberi csapadék- mennyiség pedig kifejezetten ártott az idei termésnek. Igaz, növényvédelmi szempontból átlagos volt az ez évi gomba- és rovarkártevők hatása, de az előző havi barna és szürke fürtrothadás már komoly károkat okozott a gazdáknak. Ismerősöm panaszosan mesélte a múltkor, hogy évről évre egyre savanyúbb a szőlője. Mikor az okok után kezdtünk kutakodni, hamar kiderült, hogy már augusztus végétől rendszeresen lecsipegeti a szőlőleveleket. Úgy gondolta, több napfényt kapnak a fürtök, és a malacok is szeretik rágcsálni a savanykás leveleket. Úgy hitte, a szőlőszemekben alakul át a keményítő cukorrá. A termés minőségének legfontosabb mércéje (de nem az egyedüli) a must cukorfoka. A korábbi évek 22-23-24-es cukorfokával szemben az idén 16-18, néhol 20 fokosra sikeredett. Ebből legjobb esetben Új Kelet-információ Sertésállomány Nagyban csökkent az állat- tartási kedv, kevés a hízóbeállítás, jelentős mértékű a takarmány árnövekedése. A megyei sertéshúspiacra jellemző az önellátás, a tenyésztők csak a saját szükségleteiknek megfelelő mennyiségű állatot tartanak, s a házi eladásokból egészítik ki jövedelmüket. A háztájiból történő felvásárlási árak (180—190 forint/kilogramm) nem fedezik az előállítási költségeket. A nagyüzemi sertéseket már valamivel kedvezőbben, 200—210 forintos áron veszik át. A malacok darabára 4—6 ezer forint körül mozog. Szarvasmarhaállomány, tej A megyei állatállomány csökkenésére nagyon jó példa a kállósemjéni szakosított szarvasmarhatelep sorsa. A nagyüzemi tenyésztés évek óta visszaesik, s lehet, hogy a telep kapujára hamarosan rákerül a lakat. Nincs piaca a marhahúsnak, viszont a takarmány- és energiaárak jelentősen megemelkedtek az utóbbi egy esztendőben. Az agrárkamarai gazdajegyzők tapasztalatai szerint, tois csak 11-12 maligánfokos bor készíthető. Legalább ekkora gondot jelent az igazi vincelléreknek az érett fürtök savtartalma, íz- és zamatanyaga. Míg a cukorfok utólag egy bizonyos határig károsodás nélkül növelhető, addig az aromás anyagokat már sokkal nehezebb, illetve egyes anyagokat nem is lehet maradéktalanul pótolni. Nagy kockázatot vállaltak, akik eddig még nem szüretelték le a borszőlőjüket, de lehet, hogy ők járnak jobban. A háromhetes esőzést követően már tartósan szárazabbra fordult az időjárás. A fürtrothadás megállt, vagy legalábbis lelassult. Mivel a növény levelei viszonylag épek, nagy az esély a további cukorképződésre. vábbra is jelentős feszültséget okoz a háztáji és a nagyüzemi tej felvásárlási árának különbözősége. A nyírvasvári tejtermelők sorsa iskolapélda lehet. A településen naponta lefejt mintegy 300 liter tejet hosszú ideig helyben adták le, de ott a tejcsamok gazdasági okok miatt bezárt. Most Nyírbátorba szállítják, ahol viszont a korábbi literenkénti 24 forint helyett csak alig több mint 21 forintért veszik át a tejet. Az indoklás szerint, a piaci körülmények ezt indokolják. Juhászat A juhtartás tűnik az utóbbi Csínján kell bánni a kénezés- sel! A hordók előkészítésekor a must letisztulását elősegítő kénpor lellasíthatja, és egy bizonyos mértéken felül meg is állíthatja a kiforrás folyamatát. Most még melegek a nappalok, a must magától is elkezd erjedni. Éppen ezért nem is szabad a tűző napon hagyni az erjesztőkádakat vagy -hordókat, mert azok könnyen bepenészedhet- nek. Ha azonban kéneztük a hordót, vagy ként adagoltunk a mustba, akkor célszerű egy kis borélesztőt hozzákeverni a cefréhez. Adagolásokat szándékosan nem írok, ugyanis termékenként más lehet a keverési arány. Célszerű a csomagolódobozokat vagy -zacskókat megőrizni, mert azokon pontosan feltüntették az adagolást. idők legkifizetődőbb üzletének, mert az állattartók kialakult üzleti kapcsolatai miatt garantált exportpiaca van mind a húsnak, mind a gyapjúnak. Emiatt az állatszám viszonylag állandó, de az állomány gyarapítására egyelőre nincs lehetőség. A földtulajdon rendeződésével egyre gyakoribb az állattartók és a földtulajdonosok közötti feszültség a korábbi legeltetési lehetőségek megváltozása miatt. Libaállomány A korábban méltán híres magyar libamáj ma már csak nosztalgikus álom. Az exportlehetőség szinte a nullára csőként, a libahús eladása még az ünnepek előtt is problémát jelent a kereskedőknek. A élőállat-felvásárlók által megajánlott kilogrammonkénti ár olyan alacsony, hogy a tartási költséget sem fedezi. A gazdák önellátásra rendezkedtek be Nincs piaca a húsnak! Az állattartási kedv változó képet mutat a megyében. Amíg a szarvasmarha- és a sertéstartás fokozatosan visszaesést mutat, egyedül a juhnevelési hajlandóság maradt állandó szinten. A csirkék, tojók és a libák száma nagy arányban csökkent. A megyei állattartásról általában elmondható, hogy a nem egy helyen tapasztalt drasztikus tenyészszámcsökkenés oka az állandó költségek emelkedése miatti veszteségtermelés. ÚJ KELET Jellemző megyei tápárak: Malactáp 4350—4450 Ft/mázsa SUldőtáp 4150—4200 Ft/mázsa Hízótáp 4000—4160 Ft/mázsa Kocatáp 4050—4250 Ft/mázsa Báránytáp 3980—4100 Ft/mázsa Búzakorpa 2500—2650 Ft/mázsa Takarmányliszt 2800—2900 Ft/mázsa Szemeskukorica 3450—3600 Ft/mázsa Rozs 2400—2650 Ft/mázsa Szüret Fullajtár András (Új Kelet) _____________ A napok, sőt, hetek óta tartó esős, csapadékos időjárás bosszantotta a gazdát. Nem elég, hogy ilyenkor nem érik a nyíri vinkó- nak való, még rohad is. Ráadásul mindenki idő előtt leszedegette. A szőlősdombon már csak az övé maradt szüreteletlenül. Makacs ember volt, mondta is a szomszédoknak, minek ilyen korán leszedni. Olyan savanyú lesz a must, hogy paszujt lehet benne főzni. De nem hallgatott rá senki. A hideg eső ellenére mindennap kibiciklizett, és körbejárta az egyre satnyu- ló tőkéket. Várt, még mindig nem érezte, hogy itt az idő. Azt sem bánta volna, ha darazsak lepnék el a fürtöket, vagy a seregélyt kellene riogatni, csak sütne már a nap. Akkor még biztosan javulni fog a cukorfok. Ami meg lerohadt, azzal úgysem lehet mit kezdeni. Ilyenkor minden óra napsütés felér egy fél kiló kristálycukorral—mondogatja viccesen, amikor szüret táján szóba kerül a várhatótermés minősége. Mosolyog is, amikor némelyik úri paraszt azt mondja, ő bizony nem tesz a mustba cukrot, sűrítménnyel javítja fel. Közben meg tudja, hogy az asszony elől lopkodja el a répacukrot. Aki meg meri kínálni az ünnepek körül, azok mind cukrozták, aki meg nem tett bele semmit, karácsonyra bevirágosodik... Ezek a gondolatok jártak a fejében, amikor az egyik körútja során hirtelen úgy érezte, hogy a borús égből villám csapott bele. Nem akart hinni a szemének. Mintha forgószél járt volna a szőlőtőkék között. Szétcibálva, termésétől megfosztva látta viszont a tizenhat sor legalább felét. Meglopták a szőlőmet, sújtotta le a valóság... — Asszony, holnap szüretelünk! — mondta keserűen, amikor hazament. Másnapra ragyogó idő lett, a nap nyári meleget ontott, még a darazsak is előjöttek. De a gazda most nem tudott nekik örülni...
