Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., kedd Hazai krónika Az országházból jelent« gii »H -IM in Munkakezdés Horn Gyula kért szót napi­rend előtt az Országgyűlés hétfő délutáni plenáris ülé­sén. A miniszterelnök beje­lentette, hogy az Állami Pri ­vatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság szerződés- kötéseivel kapcsolatosan vizs­gálatra kérte fel a Kormány­zati Ellenőrzési Irodát. A tes­tületnek október 3-ai határ­idővel kell az ügyben jelen­tést tennie, hogy a kormány október 4-ei ülésén megvitat­hassa a vizsgálat eredményét, és döntést hozhasson. Horn Gyula azt is közölte, hogy kezdeményezte: az ÁPV Rt. igazgatótanácsa hívjon össze soron kívüli ülést. A tanács­kozást hétfő délben megtar­tották. Az igazgatótanács ki­nyilvánította, hogy maximá­lisan segíti a vizsgálat lefoly­tatását, és annak idejére fel­függeszti az inkriminált szer­ződések végrehajtását. A miniszterelnök végeze­tül közölte, hogy az ilyen konkrét ügyekben a jövőben is hasonlóan kíván eljárni. Kérte a törvényhozókat, hogy nyújtsanak segítséget a köz­állapotok rendezéséhez. Reagálások A kormányfő felszólalását követően a képviselőcso­portok fejthették ki vélemé­nyüket az elhangzottakról. Wekler Ferenc (SZDSZ) em­lékeztetett arra, hogy az ön- kormányzatoknak járó va­gyon átadása már 1990 óta húzódik. Az SZDSZ örül an­nak, amit a miniszterelnök a vizsgálatról elmondott; szük­ség esetén akár egy parlamen­ti ad hoc bizottság felállítá­sát is támogatja. Torgyán Jó­zsef (FKGP) rámutatott arra, hogy az ÁPV Rt.-nél havi 750 ezer forintot kap a 28 fő­állású jogtanácsos, és rajtuk kívül további 17 ügyvéd dol­gozik az intézménynek havi 300 ezer forintért. Az ÁPV Rt. ennek ellenére bízta meg Tocsik Mártát az önkormány­zatokkal történő tárgyalások­kal. Szekeres Imre (MSZP) azt javasolta, hogy a képviselők várják meg a vizsgálat befe­jezését, és csak azután ítélje­nek ebben az ügyben. Isépy Tamás (KDNP) hangoztatta: arra kellene megtalálni a vá­laszt, hogy az önkormányza­tok miért csak a közvetítőkön keresztül juthatnak az őket megillető vagyonhoz. Deutsch Tamás (Fidesz) felszólalásában leszögezte, hogy Suchman Tamásnak tá­voznia kell posztjáról. A hon­atya bejelentette: pártja kez­deményezi egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, valamint a közbeszerzési tör­vény hatályának kiterjeszté­sét az ÁPV Rt.-re. Dávid Ibo­lya (MDF) elmondta: az MDF azzal a kezdeményezéssel for­dult az alkotmányügyi bizott­sághoz, hogy a testület hall­gassa meg az ÁPV Rt. igaz­gatótanácsát. Szabó Iván (MDNP) úgy vélekedett, hogy Tocsik Márta sikerdíja miatt tovább növekednek majd a la­kosság terhei. Horn Gyula vi­szontválaszában leszögezte, hogy Suchman Tamásba ve­tett bizalma változatlan. Felmentették Soós Károly Attilát MTI A miniszterelnök javaslatá­ra Göncz Árpád köztársasági elnök szeptember 30-ai ha­tállyal felmentette Soós Ká­roly Attilát, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium politi­kai államtitkárát. Erről a köz- társasági elnök sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Soós Károly Attila saját maga kérte felmentését az IKM államtitkári posztjáról, miután kiderült, hogy a tárca élére új miniszter kerül Such­man Tamás személyében. A koalíciós együttműködés szabályai szerint, az új állam­titkárra a Szabad Demokraták Szövetségének kell jelöltet állítania, ez azonban a fel­mentés hivatalos életbe lépé­séig nem történt meg. • • Ot tonna hamis Vegeta MTI Csaknem 700 csomag, egyenként 25 dekás hamisí­tott Vegeta ételízesítőt foglalt le a Zala Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdaságvédelmi osztálya. A nyomozás eddigi megállapításai szerint, ez év tavaszától ennél jóval na­gyobb mennyiségű, mintegy 5 tonnányi került a boltokba egy-egy zalaszentgróti közke­reseti társaság és magánvállal­kozó forgalmazásában. A ha­misítvány mindenekelőtt az eredetinél jelentősen nagyobb sótartalmáról, hibásan illesz­tett csomagolóanyagáról és grafikájának színeltéréséről ismerhető fel. Nincs feltüntet­ve rajta a gyártási idő sem. Mi­vel rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntetté­nek alapos gyanúja miatt fo­lyik a nyomozás, a rendőrség kéri mindazok jeletkezését, akik a zalaszentgróti Juha Ki­vel és Farkas Róbert vállal­kozóval üzleti kapcsolatban álltak, tőlük Vegetát vásárol­tak. Bejelentést a Zala megyei főkapitányságon, illetve a 92/ 311-510/21-06-os mellékvo­nalon és bármelyik rendőrnél tehetnek az érintettek. „A MIÉP nem szélsőséges jobboldali párt” Reagálások Giczy György nyilatkozatára Palotai István (Új Kelet) Dr. Csépe Béla (KDNP): — Ez a kijelentésnek súlyos károkat okozhat a KDNP-nek. Pártunk eszmeiségéből nem következhet egy ilyen irányú nyitás! — Mi következhet Giczy úr nyilatkozatából? — Roppant nehéz helyzet. Jós azonban nem vagyok... Seszták Oszkár (Fidesz— MPP): — Egy demokratikus párt esetében az elnök sem nyilat­kozhat másképpen, mint amire a párt testületéinek egyeztetett véleménye predesztinálja! Magyarán, a pártelnöknek kö­telessége figyelembe venni a tagság és a testületek vélemé­nyét. Ha mégis ez a KDNP hivata­los álláspontja (elvégre mégis a párt elnöke mondta), akkor akár szét is robbanthatja a pár hete deklarált háromoldalú (MDF—KDNP—Fidesz) együttműködést... Azonban azt hiszem, nem ez a helyzet... Hamvas László (MDF): — Csak a saját véleményem­mel szolgálhatok. Meggyőző­désem, hogy két választás kö­zött a szövetségesek keresése természetes dolog. Ennek ma­gától értetődő velejárói a nyi­latkozatok, amelyek ezt az út­keresést szolgálják... Mindazo­náltal, az a véleményem, hogy a polgári pártok csak abban az esetben tudnak majd valódi eredményt felmutatni, ha teljes egységben vannak. A MIEP- pei is... Ennyi. Dr. Torgyán Józsefi FKGP): — A Kerszténydemokrata Pártot mi természetes szövetsé­geseinknek tartjuk. A többi polgári pártot — akár parla­menti párt, akár parlamenten kívüli — lehetséges szövetsé­geseinknek. Hogy aztán kik lesznek ezek, az majd csak a -választások időszakában dől el... ■—Milyen szerepet szánhatott Giczy György ennek a nyilat­kozatnak?-— Ezt inkább tőle kéne meg­kérdeznie. Azt azonban el kí­vánom mondani, hogy jelen pillanatban tökéletesen idő­szerűtlennek tartok minden szövetségesdit. A Kisgazdapárt nem rejti véka alá, hogy a vá­lasztások első fordulójában mindenütt indít majd jelölte­ket. Gondolom, az magától ér­tetődik, hogy csak a második fordulóban lehet szó olyan szö­vetségesről, akinek a kedvéért — ha megelőz minket — visszalépünk... Ludwig Emil (MIÉP): — Csut ka és Giczy elnök urak között semmilyen egyez­tetés vagy megállapodás nem történt, így azt kell monda­nom, hogy a nyilatkozat in­kább a KDNP elnökének poli­tikai, pártelnöki nézeteit tük­rözi. Külön öröm számunkra, hogy kijelentette: a MIÉP-et nem tartja szélsőséges pártnak. — Csurka úr hogy reagált a beszédre? — Már nem egy esetben örö­mét és meglepetését fejezte ki, amikor tudomást szerzett róla! ...Azért azt mindenképpen el kell mondanom, hogy Giczy urat roppant bátor embernek tartom azért, hogy parlamenti pártelnökként vállalja ezeket a nézeteket!... A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Giczy György egy vasárnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy termé­szetes szövetségesének tartja a Magyar Igazság és Élet Pártját, és mint ilyet, szívesen látná a polgári blokk tag­jai között. Giczy véleménye szerint a MIÉP nem szél­sőséges jobboldali párt.” Mivel ezek a kijelentések meglehetősen „újszerűén” hat­nak, ezért megkérdeztünk néhány pártot, mi a vélemé­nyük az elhangzottakról? Magyar katonák Romániában MTI ____ A hódmezővásárhelyi Ber­csényi Miklós Gépesített Lö­vészdandár 1. harckocsiszá­zada hétfőn hajnalban Romá­niába utazott. A Partnerség a békéért program keretében a román katonákkal közös ki­képzésen .vesznek részt. A vendéglátó — a Tordai Harckocsi Ezred harckocsizó százada — tavaly októberben Hódmezővásárhelyen a Ma­gyar Honvédség szabályzata alapján összeállított feladato­kat gyakorolta a közös kikép­zésen. A meghívásukra októ­ber 9-éig Romániában tartóz­kodó magyar katonák viszont az ottani szabályzatok szerint végzik a gyakorlatokat. A harckocsikat, az egyéni lő­fegyvereket, az egyéb kikép­zési eszközöket a román fél biztosítja. A katonák nappal és éjjel egyéni lőgyakorla- tokat, valamint szakaszharc- szerú lőgyakorlatokat hajta­nak végre a század- és sza­kaszparancsnokok vezetésé­vel. Századerejű magyar al­egység először vesz részt kö­zös kiképzésen. Japán gazdasági küldöttség a Parlamentben Pénzügyi együttműködés MTI A magyar—japán gazdasági kapcsolatok további jelentős fejlődése várható — fejezte ki meggyőződését Horn Gyula miniszterelnök abból az alka­lomból, hogy hétfőn a Parla­mentben találkozott a másfél milliónál több japán vállalatot tömörítő Japán Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségével. A miniszterelnök szerint, amel­lett, hogy Japán Magyarország második legfontosabb tenge­rentúli kereskedelmi partnere, s itthoni tőkebefektetései is jelentősek, a gazdasági kap­csolatok területén még számos kihasználatlan lehetőség van. Egyben sürgette a viszonosság elvének nagyobb érvényesülé­sét a két ország közötti áru­csereforgalomban. Magyaror­szág Japánba irányuló kivitele ugyanis mindössze egyötöde az onnan származó behozatal­nak. A japán gazdaság legna­gyobb vállalatainak felső szin­tű vezetőiből álló delegáció előtt Horn Gyula ismertette az ország helyzetét, politikai és gazdasági kilátásait. — Ma­gyarországon példátlan mérté­kű és mélységű átalakulás zaj­lik a piacgazdaság intézmény- rendszerének kiépítése érdeké­ben — hangsúlyozta a minisz­terelnök. Kiemelte: a nyolc éve zajló átalakulás lényege, hogy a politikai rendszerváltás zök­kenőmentesen, felülről irányít­va ment végbe, s ezt követte a gazdasági rendszerváltás. Utób­bi azonban hosszabb, nehe­zebb folyamat. Mindazonáltal a kormány eltökélt szándéka, hogy 1997-ben befejezi a pri­vatizációt. így a magántulaj­don lesz az uralkodó a gazda­ságban. A kormányzat az el­múlt két évben látványos ered­ményt ért el: úgy stabilizálta az ország pénzügyi helyzetét, hogy közben nem következett be gazdasági visszaesés, és a politikai élet sem destabilizá- iódott. Már az idén a GDP gyor­suló, jövőre pedig 2,5—3 szá­zalékos növekedésére számíta­nak. Egyben hozzákezdtek az ellátórendszerek, az egészség­ügy, az oktatás racionalizálá­sához, melyet korábban egy kormány sem mert vállalni. Az ország vonzó maradt a külföldi befektetők számára: ez idáig 14 milliárd dollár értékű működőtőke áramlott Magyar­országra, s ez a Közép-Kelet- Európában eszközölt összes külföldi beruházás több mint felét teszi ki. Horn Gyula sze­rint ez annak köszönhető, hogy a térségben Magyarországon a legfeljettebb az infrastruktúra, magasan képzett és olcsó a munkaerő. Az ország ambici­ózus vállalkozása, hogy keres­kedelmi, banki-pénzügyi, va­lamint disztribúciós központ­tá váljék, ehhez pedig számít a japán közreműködésre, amely a pénzügyek terén már most is jelentős: Magyarország tarto­zásainak ugyanis 40 százaléka Japán felé áll fenn. A miniszterelnök kitért Ma­gyarország európai uniós csat­lakozására, s külön kiemelte a jogharmonizációs folyamatot, melyhez az Európai Unió jelen­tős politikai és anyagi támoga­tást nyújt. A csatlakozás elő­készítése érdekében a kormány már létrehozta az integrációs kabinetet. A Magyarországról szóló jelentést, melynek alap­ján 1998 első félévében meg­kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az EU integrációs bizottsága az év végéig elké­szíti. ÚJ KELET Palotai lstvánpublicisztiká[a A jelek szerint Giczy György, a KDNP elnöke egy­szer s mindenkorra el akarja szakítani pártját a jobbközép irányvonalat követőktől, hogy aztán az egyértelműen jobboldali pártokhoz csatla­kozhassák! Bár mindenki ismerte szán­dékait, vasárnapi beszéde mégis komoly megütközést keltett, melyben a kisgazdák­kal való természetes szövet­ség emlegetésén kívül teljes vállszélességgel kiállt a MIEP és Csurka István mel­lett! Az kétségtelen, hogy erre az ajánlatra a Magyar Igazság és Elet Pártja örömmel és azonnal pozitív választ fog adni, hiszen a teljes elszige­teltség állapotában ez az első valódi kitörési pontja, azon­ban a Független Kisgazda- párt csatlakozási szándékai nem Giczy kijelentéseitől, hanem a választási szereplés logikusan várható eredmé­nyétől és Torgyán Józseftől függenek! Torgyán — ha csak a legminimálisabb san­sza is lesz az egyedüli több­ségi győzelemre — nem fog fogódzni senkivel. Erre csak a bizonytalanság kényszere veheti rá. Az MDF, függetle­nül ettől a Giczy-beszédtől, fix szövetségesnek tűnik, nem így a Fidesz, amelynek — véleményem szerint — ez már sok lesz a jobboldaliság- ból. Mivel tehát ez a beszéd gyakorlatilag és jelenleg nem sokat fog változtatni a politi­kai szerkezeten, csak és kizá­rólag egyetlen célt szolgál­hat: a KDNP felrobbantását! Igen, Giczy a pán elnöke, az­zal, hogy a MIEP-et keblére öleli, minden bizonnyal azt akarja elérni, hogy a liberális szárny „an biok” kilépjen a Kereszténydemokrata Párt­ból. Méghozzá a januári párt- csúcsot megelőzően. Most és azonnal! Minden valószínű­ség szerint azt gondolja, hogy ez az elválás hivatalos formát öltve, Surján, Füzessy és Izsépy által levezényelve ja­nuárban sokkal nagyobb kárt okozna a KDNP-nek, mint egy mostani egyéni kilépési hullám. Ha megindul ez a láncreak­ció (és Giczy György valami­lyen módon nem visszako­zik), bizony könnyen átren­dezheti a politikai palettát, és elsősorban az MDNP-t (a nép­pártot) erősítené meg jelentő­sen, sőt, siettetné az MSZP li­berális szárnyának (Vitányi Ivánéknak) a kiválását is. Fel­tételezvén, hogy az MSZP- ből kilépők sokkal inkább az SZDSZ, mintsem az MDNP felé orientálódnának, ez a két párt—az SZDSZ és az MDNP — kerülne ki győztesen az egész hercehurcából. (Ne fe­ledjük! Az alaptétel a KDNP nyitása volt a MIÉP irányá­ba!) A választásokon ez a — magyarság szemében már sokkal szimpatikusabb — li­berális-nemzeti liberális blokk léptékekkel nagyobb eséllyel indulhat, és egyáltalán nem biztos, hogy csak a mérleg nyelve lesz. Lehet akár maga a mérleg is! Annál is inkább, mert véleményem szerint a Fidesz is és a szociáldemokra­ták is ebben a csoportosulás­ban fognak „landolni”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom