Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-12 / 239. szám
Egészségünk 1996. október 12., szombat UJ KELET Krízishelyzet a mentőknél A baleset bekövetkezésétől számítva hazánkban átlagosan alig kevesebb mint másfél óra telik el addig, amíg a beteg kórházba kerül, de kirívó esetben ez az idő elérheti akár a két órát is. Ezzel pedig jóval alatta maradunk az európai normáknak. Mindez az elmúlt napokban a Vas megyei Bük-fürdőn megrendezett Magyar Oxyológiai Társaság tudományos ülésén hangzott el, ahol többek között éppen a sürgősségi baleseti betegellátásról tanácskoztak a társaság tagjai, valamint az Országos Mentő- szolgálat főorvosai és vezető mentőtisztjei. Dr. Göbl Gábor, az OMSZ főigazgatója és a Magyar Oxyológiai Társaság elnöke a lapunknak adott telefoninterjúban szomorúan beszélt arról, amennyiben továbbra sem oldódik meg az OMSZ pénzügyi finanszírozásának kérdése, akkor az ellátás jelenlegi színvonala sem tartható fenn sokáig... — Ig'dfgató úr! Flőadásá- ban többek között arról tájékoztatta kollégáit, hogy mi minden történt az Országos Mentőszolgálatnál az elmúlt egy esztendő alatt. Milyen eredményekről, avagy sikertelenségekről számolt be a konferencián résztvevőknek? — Országosan megelégedettségre adhat okot, hogy a katasztrofális gazdasági helyzet ellenére is sokat fejlődött az OMSZ szakmai tevékenysége, és jelentős előrelépés történt a szakmai követelmények meghatározásában is. Köszönhető ez részben annak, hogy az emúlt egy év folyamán több sikeres konferenciát rendeztünk önállóan és a társszakmákkal közösen is. így például az anaszte- ziológiás és intenzív terápiás orvosokkal az újraélesztésről, egy későbbi fórumon pedig a sürgősségi betegellátásról tanácskoztunk. — Mindeközben folymato- san romlott a szervezet működési feltételrendszere... — Sajnos, ez így van. Bár zajlik a kórházi struktúraváltás és egyre több feladat hárul ránk, ennek ellenére az OEP mind a mai napig nem kötött finanszírozási szerződést az OMSZ-szel. Ellenkezőleg, az éves működési költség összegét — az 560 millió forintot 12 hónapi elosztásban, havonként kapjuk meg — augusztusban 11 millió, szeptemberben 22 millió és októberben 19 millió forinttal csökkentették. Ennek köszönhetően jelentős ösz- szegű tb-hátralék keletkezett, amelynek kezelésére a Népjóléti Minisztérium segítséget ígért. — Mi mindenre tellene az elvont 52 millió forintból? — Teljesen hétköznapi dolgokra költenénk, mint például a közüzemi számlák kifizetése, a járműalkatrészek pótlása és javítása, és sorolhatnám még tovább. Sajnos, hónapról hónapra mindig tartozunk valakinek, és bár igyekszünk hamar kiegyenlíteni az adósságot, ezt mindig csak valami más kifizetés rovására tudjuk megoldani. Bízom benne, hogy hamarosan megkötjük a szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, és stabilizálódik helyzetünk. — Miből gondolja, hogy a szerződés megkötésével lényegesen javul ez az áldatlan állapot? — Ha nem, vagy kevesebbet fizetnek, szerződésszegésnek minősül, s ezt nem engedheti meg az OEP. Emellett az egészségügyi törvény egyik paragrafusa kimondja, ha nem elég a mentés finanszírozására folyósított ösz- szeg, akkor a szükséges intézkedések mellett kiegészítő forrást kell biztosítani. Éppen ezért ellentmondásos és érthetetlen számomra az utolsó három havi elvonás. — Mit éreznek ebből a megyei szervezetek? — Eddig mindössze az épület-karbantartási munkálatok maradtak el, a gépkocsik javítási és üzemeltetési költségeivel nem volt gond. Most azonban kénytelenek voltunk csökkenteni a mentőállomások ellátását. —Akkor éppen kapóra jött, hogy az alternatív mentőszolgálatok „besegítenek” a betegszállításban... Ennek ellenére, tudomásom szerint nem mindenhol súrlódásmentes az együttműködés a vállalkozók és az OMSZ szervezetei között.... — Nekünk törvény által előírt feladatellátási kötelezettségeink vannak, a magán- vállalkozók pedig az OEP-pel kötnek szerződést betegszállításra. Az elmúlt két—három hónapban az országban több területen is aktívan tevékenykedtek, ennek ellenére nem csökkent szállításaink száma. Ugyanakkor ezek a szervezetek mind nagyobb számban visznek beteget, s ez a mi finanszírozásunk rovására megy. Ráadásul az is ellentéteket szül a napi munkában, hogy a magán mentőszervezetek alapvetően az OMSZ embereire épülnek. Az egyszerre két helyen dolgozóknak rengeteg így a túlórájuk, nincs elég pihenőidejük, és fennáll az a veszély, hogy egy tömeges szerencsétlenség esetén nem tudunk elég kisegítő személyzetet behívni, mert éppen a másik helyen szolgálnak... A gyakori jogszabályváltozások nehezítik a munkát Megvizsgálták az egészségügyet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Egészségbiztosítási Bizottság az alapellátás, valamint a fekvő- és járó- beteg-szakellátás helyzetének vizsgálata után most a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatának áttekintésére alakított ad hoc bizottságot. A TEB szakemberei ( Marik Sándorné, Csáki Jenőné, Szabó István, Mezei Dezső és Sipeki Zoltán) mellett a MEP részéről Tulipán László főosztályvezető és Opitz Károlyné osztályvezető dolgoztak Nyíregyházán, Fehérgyarmaton és Kisvárdán. Tapasztalataik ösz- szefoglalását és javaslataikat a bizottság véleményezése után továbbítják a MEP vezetőinek. Vizsgálataik során megállapították, hogy a két kisvárosban a helyszín megfelelő, ugyanakkor Nyíregyházán az ügyfélszolgálati helyiségek szakosítottak, és az épület mélyebb tagozódást nem enged. A diszpécserszolgálat és a három ügyfélfogadó előtere szűk, gyakori a torlódás és a kígyózó, hosszú sor. Jelentősebb forgalomnál az ügyfeleknek nem áll rendelkezésükre elégendő hely és megfelelő berendezés a nyomtatványok kitöltésére. Az egyes helyszínek ellátottsága informatikai eszközökkel erősen kifogásolható. A központ és a terület között csak telefonkapcsolat van, de a nyíregyházi székhely telefonjai nehezen hívhatók. A fiókok pedig sem faxszal, sem telexszel nem rendelkeznek. Az állampolgárok és a járulékfizetők levélben, személyesen vagy telefonon kémek felvilágosítást — a levélben adandó válasz határideje 30 nap, személyesen sorbanállással, telefonon pedig csak nagyon nehezen érhető el a MEP. A bizottság tagjai mindhárom helyszínen igen jelentős ügyfélforgalmat tapasztaltak, amiből kitűnik, hogy az ott dolgozókra nehezedő teher nagyon magas. Ráadásul a gyakori jogszabályváltozások — betegkártya, TAJ-szám, gyesrendszer, családi pótlék stb. — nemcsak a dolgozókat, hanem a’ lakosságot is nehéz feladat elé állítja. A magánszemélyeknek — akik alanyi jogon jogosultak — és a magánvállalkozóknak nem áll rendelkezésükre jogszabályi magyarázat, de i aräauaiurnuiziuäiidäi uyyleiszuiyaicnun ruiu. ^sonisa még jogszabály sem, így gyakran még jogos igényeiket sem ismerik. Ottjártunkkor az ügyfélszolgálatot teljesítők udvariasak voltak, megfelelően informálták a kérdezőket, és segítettek a nyomtatványok kitöltésében. Megállapították, hogy az útiköltség-utalványokat a két vidéki iroda számfejti a megye egész területén. A kifizetés többnyire postai úton történik, kivéve a fehérgyarmati fiókot, ahol az ügyfélforgalom 70 százaléka ebből tevődik ki. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy az útiköltség-rendelvény kiállítói gyakran pontatlanok, nem elbírálható módon töltik ki az űrlapokat. Esetenként előre igazolják a részvételt a vizsgálatokon, s a beteg megjelenik útiköltség-rendelvényével a kifizető helyen. A betegek 60—70 százalékánál kísérőt tartanak szükségesnek, melynek indokoltsága utólag — például Fehérgyarmat esetében — nem vizsgálható ki. A zavartalan és folyamatos ügyfélforgalmi munka érdekében a dolgozók oktatása havonkénti szakmai megbeszélésen zajlik. A szakjellegű főiskolán a képzést a MEP oldja meg, és ezzel párhuzamosan szakmai tanfolyamokat is szervez. A tapasztaltak alapján, a bizottságnak a nyíregyházi ügyfélszolgálattal kapcsolatos javaslata szerint, a munkatorlódások idején átszervezéssel csökkenthető a torlódás. Mindenképpen javítani kell az informatikai ellátottságon, bővíteni kell a számítógépes hálózatot, és több telefonvonalra van szükség. Célszerű lenne kialakítani az ügyfeleknek egy olyan helyiséget, ahol nyugodtan leülhetnek a nyomtatványokat kitölteni. Emellett a lakosság jobb informálása megkívánja, hogy a napi sajtóban rendszeresen megjelenjenek olyan információk, amelyeket az ügyfélszolgálati osztály munkatársainak tapasztalatai alapján a lakosság igényel. Mind Kisvárdán, mind Fehér- gyarmaton minimális követelményként jelenik meg legalább egy fax telepítése az igazolások és egyéb információk gyors beszerzése miatt. Emellett Kisvárdán a pénztárolás technikai feltételeinek megteremtésével és minimális létszámbővítéssel megoldható az úti költség számfejtése és kifizetése. Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár centrális költségelszámolási rendje csak szűk teret ad a speciális kezdeményezésre és a belső technikai ellátottság fejlesztésére, ezért a bizottság csak részmegoldásokat tudott javasolni, bízva abban, hogy ezek megvalósítása egyaránt segíti az ügyfélszolgálat munkáját, csökkenti a várakozási időt, s mindez elviselhetőbbé teszi a problémamegoldásokat mindkét fél számára. Az oldalt írta: Úri Mariann Fotók: Csonka Róbert Társadalom és mentálhigiéné A nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Ház „Nyíregyenes” Alkoholizmus Ellenes Klubja és Mentálhigiénés Segítő-Társ Egyesülete, valamint a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület Társadalom és Mentálhigiéné címmel konferenciát rendez október 18-án, délelőtt fél tizenegytől a KPVDSZ-ben. Az egész napos értekezleten a problémakör legfontosabb feladataira hívják fel a figyelmet a neves előadók. Dr. Pénzes Mariann, az ÁNTSZ egészségvédelmi osztályának főorvosa megyénk mentálhigiénés helyzetéről tart előadást. Dr. Vág- völgyi János, a Nagykállói Elme- és Ideggyógyintézet főigazgató főorvosa az alkohol- ellenes klubok szerepéről és a rehabilitáció társadalmi szempontjairól beszél, majd Fekécs Imre, az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének főtitkára szól a klubok szerepéről a gyógyításban és a megelőzésben. A témáikban egymáshoz szorosan kapcsolódó előadások után Fábián Gergely, a DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar adjunktusa a természetes szociális védőháló nyíregyházi jellemzőiről számol be, míg Dajka János, a KSH Megyei Igazgatóságának munkatársa a devianciát és a népesedési folyamatok jellemzőit hasonlítja össze területenként hazánkban. Gerincbetegeknek A Magyar Gerincgyógyászati Szövetség egészségvédelmi osztálya bemutatóval egybekötött továbbképzést tart a gerincbetegségek (porckopás, meszesedés stb.) kialakulásáról és megelőzéséről 1996. október 22-én Nyíregyházán, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolában. A résztvevők az elméleti összefoglalót követően magukon is elvégezhetik a tomagyakorlatokat. A hivatalosan jelentkező iskolák óvodapedagógusok, testnevelő tanárok részére iskolánként egy oktató videofilmét, egy „együtt tomászás- ra” alkalmas videofilmét, valamint tanáronként egy könyvet adnak. Jelentkezni írásban vagy telefonon az alábbi címen lehet: ÁNTSZ, Nyíregyháza, Árok u. 41., vagy a 42/438-316-os telefonszámom, a 233-as melléket kérve. Jelentkezési határidő: 1996. október 15. A szervezők kérik a jelentkezőket, hogy a továbbképzésre feltétlenül vigyenek magukkal tréningruhát. Orvosklub A Magyar Orvosi Kamara nyíregyházi városi szervezete által létrehozott Orvosklub soron következő, október 25-ei rendezvényén az ’56-os forradalomról emlékeznek meg. Dr. Fazekas Árpád arra emlékszik vissza, hogyan élte meg a nyíregyházi kórház és az orvos- társadalom a forradalmat. November 15-én a közelmúltban elhunyt, mindenki által nagyra tartott és tisztelt Pi«- tér Nándor szellemisége előtt tisztelegnek. Az est folyamán Huszár István festőművész beszél a néhai „kolléga” munkásságáról.
