Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-12 / 239. szám

Egészségünk 1996. október 12., szombat UJ KELET Krízishelyzet a mentőknél A baleset bekövetkezé­sétől számítva hazánkban át­lagosan alig kevesebb mint másfél óra telik el addig, amíg a beteg kórházba kerül, de kirívó esetben ez az idő elér­heti akár a két órát is. Ezzel pedig jóval alatta maradunk az európai normáknak. Mind­ez az elmúlt napokban a Vas megyei Bük-fürdőn megren­dezett Magyar Oxyológiai Társaság tudományos ülésén hangzott el, ahol többek kö­zött éppen a sürgősségi bal­eseti betegellátásról tanács­koztak a társaság tagjai, va­lamint az Országos Mentő- szolgálat főorvosai és vezető mentőtisztjei. Dr. Göbl Gábor, az OMSZ főigazgatója és a Magyar Oxyológiai Társaság elnöke a lapunknak adott telefonin­terjúban szomorúan beszélt arról, amennyiben továbbra sem oldódik meg az OMSZ pénzügyi finanszírozásának kérdése, akkor az ellátás je­lenlegi színvonala sem tart­ható fenn sokáig... — Ig'dfgató úr! Flőadásá- ban többek között arról tájé­koztatta kollégáit, hogy mi minden történt az Országos Mentőszolgálatnál az elmúlt egy esztendő alatt. Milyen eredményekről, avagy siker­telenségekről számolt be a konferencián résztvevőknek? — Országosan megelége­dettségre adhat okot, hogy a katasztrofális gazdasági hely­zet ellenére is sokat fejlődött az OMSZ szakmai tevékeny­sége, és jelentős előrelépés történt a szakmai követelmé­nyek meghatározásában is. Köszönhető ez részben an­nak, hogy az emúlt egy év fo­lyamán több sikeres konfe­renciát rendeztünk önállóan és a társszakmákkal közösen is. így például az anaszte- ziológiás és intenzív terápi­ás orvosokkal az újraélesz­tésről, egy későbbi fórumon pedig a sürgősségi betegellá­tásról tanácskoztunk. — Mindeközben folymato- san romlott a szervezet mű­ködési feltételrendszere... — Sajnos, ez így van. Bár zajlik a kórházi struktúravál­tás és egyre több feladat há­rul ránk, ennek ellenére az OEP mind a mai napig nem kötött finanszírozási szerző­dést az OMSZ-szel. Ellen­kezőleg, az éves működési költség összegét — az 560 millió forintot 12 hónapi el­osztásban, havonként kapjuk meg — augusztusban 11 mil­lió, szeptemberben 22 millió és októberben 19 millió fo­rinttal csökkentették. Ennek köszönhetően jelentős ösz- szegű tb-hátralék keletkezett, amelynek kezelésére a Nép­jóléti Minisztérium segítsé­get ígért. — Mi mindenre tellene az elvont 52 millió forintból? — Teljesen hétköznapi dolgokra költenénk, mint például a közüzemi számlák kifizetése, a járműalkatrészek pótlása és javítása, és sorol­hatnám még tovább. Sajnos, hónapról hónapra mindig tartozunk valakinek, és bár igyekszünk hamar kiegyen­líteni az adósságot, ezt min­dig csak valami más kifize­tés rovására tudjuk megolda­ni. Bízom benne, hogy hama­rosan megkötjük a szerződést az egészségbiztosítási pénz­tárral, és stabilizálódik hely­zetünk. — Miből gondolja, hogy a szerződés megkötésével lé­nyegesen javul ez az áldatlan állapot? — Ha nem, vagy keveseb­bet fizetnek, szerződéssze­gésnek minősül, s ezt nem en­gedheti meg az OEP. Emel­lett az egészségügyi törvény egyik paragrafusa kimondja, ha nem elég a mentés finan­szírozására folyósított ösz- szeg, akkor a szükséges intéz­kedések mellett kiegészítő forrást kell biztosítani. Éppen ezért ellentmondásos és ért­hetetlen számomra az utolsó három havi elvonás. — Mit éreznek ebből a me­gyei szervezetek? — Eddig mindössze az épület-karbantartási munká­latok maradtak el, a gépko­csik javítási és üzemeltetési költségeivel nem volt gond. Most azonban kénytelenek voltunk csökkenteni a men­tőállomások ellátását. —Akkor éppen kapóra jött, hogy az alternatív mentőszol­gálatok „besegítenek” a be­tegszállításban... Ennek elle­nére, tudomásom szerint nem mindenhol súrlódásmentes az együttműködés a vállalkozók és az OMSZ szervezetei kö­zött.... — Nekünk törvény által előírt feladatellátási kötele­zettségeink vannak, a magán- vállalkozók pedig az OEP-pel kötnek szerződést betegszál­lításra. Az elmúlt két—három hónapban az országban több területen is aktívan tevékeny­kedtek, ennek ellenére nem csökkent szállításaink száma. Ugyanakkor ezek a szerveze­tek mind nagyobb számban visznek beteget, s ez a mi finanszírozásunk rovására megy. Ráadásul az is ellenté­teket szül a napi munkában, hogy a magán mentőszerve­zetek alapvetően az OMSZ embereire épülnek. Az egy­szerre két helyen dolgozóknak rengeteg így a túlórájuk, nincs elég pihenőidejük, és fennáll az a veszély, hogy egy töme­ges szerencsétlenség esetén nem tudunk elég kisegítő sze­mélyzetet behívni, mert éppen a másik helyen szolgálnak... A gyakori jogszabályváltozások nehezítik a munkát Megvizsgálták az egészségügyet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Egészségbiz­tosítási Bizottság az alapellá­tás, valamint a fekvő- és járó- beteg-szakellátás helyzetének vizsgálata után most a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatának áttekinté­sére alakított ad hoc bizottsá­got. A TEB szakemberei ( Ma­rik Sándorné, Csáki Jenőné, Szabó István, Mezei Dezső és Sipeki Zoltán) mellett a MEP részéről Tulipán László főosz­tályvezető és Opitz Károlyné osztályvezető dolgoztak Nyír­egyházán, Fehérgyarmaton és Kisvárdán. Tapasztalataik ösz- szefoglalását és javaslataikat a bizottság véleményezése után továbbítják a MEP vezetőinek. Vizsgálataik során megálla­pították, hogy a két kisváros­ban a helyszín megfelelő, ugyanakkor Nyíregyházán az ügyfélszolgálati helyiségek szakosítottak, és az épület mé­lyebb tagozódást nem enged. A diszpécserszolgálat és a há­rom ügyfélfogadó előtere szűk, gyakori a torlódás és a kígyó­zó, hosszú sor. Jelentősebb for­galomnál az ügyfeleknek nem áll rendelkezésükre elégendő hely és megfelelő berendezés a nyomtatványok kitöltésére. Az egyes helyszínek ellátott­sága informatikai eszközökkel erősen kifogásolható. A köz­pont és a terület között csak telefonkapcsolat van, de a nyíregyházi székhely telefon­jai nehezen hívhatók. A fiókok pedig sem faxszal, sem telex­szel nem rendelkeznek. Az ál­lampolgárok és a járulékfi­zetők levélben, személyesen vagy telefonon kémek felvilá­gosítást — a levélben adandó válasz határideje 30 nap, sze­mélyesen sorbanállással, tele­fonon pedig csak nagyon ne­hezen érhető el a MEP. A bizottság tagjai mindhá­rom helyszínen igen jelentős ügyfélforgalmat tapasztaltak, amiből kitűnik, hogy az ott dolgozókra nehezedő teher nagyon magas. Ráadásul a gya­kori jogszabályváltozások — betegkártya, TAJ-szám, gyes­rendszer, családi pótlék stb. — nemcsak a dolgozókat, hanem a’ lakosságot is nehéz feladat elé állítja. A magánszemélyek­nek — akik alanyi jogon jogo­sultak — és a magánvállalko­zóknak nem áll rendelkezésük­re jogszabályi magyarázat, de i aräauaiurnuiziuäiidäi uyyleiszuiyaicnun ruiu. ^sonisa még jogszabály sem, így gyak­ran még jogos igényeiket sem ismerik. Ottjártunkkor az ügy­félszolgálatot teljesítők udva­riasak voltak, megfelelően in­formálták a kérdezőket, és se­gítettek a nyomtatványok ki­töltésében. Megállapították, hogy az útiköltség-utalványokat a két vidéki iroda számfejti a megye egész területén. A kifizetés többnyire postai úton törté­nik, kivéve a fehérgyarmati fiókot, ahol az ügyfélforgalom 70 százaléka ebből tevődik ki. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy az útiköltség-rendelvény kiállítói gyakran pontatlanok, nem elbírálható módon töltik ki az űrlapokat. Esetenként előre igazolják a részvételt a vizsgálatokon, s a beteg meg­jelenik útiköltség-rendelvé­nyével a kifizető helyen. A be­tegek 60—70 százalékánál kísérőt tartanak szükségesnek, melynek indokoltsága utólag — például Fehérgyarmat ese­tében — nem vizsgálható ki. A zavartalan és folyamatos ügyfélforgalmi munka érdeké­ben a dolgozók oktatása ha­vonkénti szakmai megbeszélé­sen zajlik. A szakjellegű főis­kolán a képzést a MEP oldja meg, és ezzel párhuzamosan szakmai tanfolyamokat is szer­vez. A tapasztaltak alapján, a bi­zottságnak a nyíregyházi ügy­félszolgálattal kapcsolatos ja­vaslata szerint, a munkatorlódá­sok idején átszervezéssel csök­kenthető a torlódás. Minden­képpen javítani kell az informa­tikai ellátottságon, bővíteni kell a számítógépes hálózatot, és több telefonvonalra van szük­ség. Célszerű lenne kialakítani az ügyfeleknek egy olyan he­lyiséget, ahol nyugodtan leül­hetnek a nyomtatványokat ki­tölteni. Emellett a lakosság jobb informálása megkívánja, hogy a napi sajtóban rendszeresen megjelenjenek olyan informá­ciók, amelyeket az ügyfélszol­gálati osztály munkatársainak tapasztalatai alapján a lakosság igényel. Mind Kisvárdán, mind Fehér- gyarmaton minimális követel­ményként jelenik meg leg­alább egy fax telepítése az iga­zolások és egyéb információk gyors beszerzése miatt. Emel­lett Kisvárdán a pénztárolás technikai feltételeinek megte­remtésével és minimális lét­számbővítéssel megoldható az úti költség számfejtése és kifi­zetése. Mivel az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár centrá­lis költségelszámolási rendje csak szűk teret ad a speciális kezdeményezésre és a belső technikai ellátottság fejleszté­sére, ezért a bizottság csak részmegoldásokat tudott java­solni, bízva abban, hogy ezek megvalósítása egyaránt segíti az ügyfélszolgálat munkáját, csökkenti a várakozási időt, s mindez elviselhetőbbé teszi a problémamegoldásokat mind­két fél számára. Az oldalt írta: Úri Mariann Fotók: Csonka Róbert Társadalom és mentálhigiéné A nyíregyházi KPVDSZ Mű­velődési Ház „Nyíregyenes” Alkoholizmus Ellenes Klubja és Mentálhigiénés Segítő-Társ Egyesülete, valamint a Nyír­egyházi Népfőiskolái Egyesü­let Társadalom és Mentálhigié­né címmel konferenciát rendez október 18-án, délelőtt fél tizen­egytől a KPVDSZ-ben. Az egész napos értekezleten a problémakör legfontosabb fel­adataira hívják fel a figyelmet a neves előadók. Dr. Pénzes Ma­riann, az ÁNTSZ egészségvé­delmi osztályának főorvosa megyénk mentálhigiénés hely­zetéről tart előadást. Dr. Vág- völgyi János, a Nagykállói El­me- és Ideggyógyintézet fő­igazgató főorvosa az alkohol- ellenes klubok szerepéről és a rehabilitáció társadalmi szem­pontjairól beszél, majd Fekécs Imre, az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének főtit­kára szól a klubok szerepéről a gyógyításban és a megelő­zésben. A témáikban egymáshoz szo­rosan kapcsolódó előadások után Fábián Gergely, a DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar adjunktusa a természetes szoci­ális védőháló nyíregyházi jel­lemzőiről számol be, míg Daj­ka János, a KSH Megyei Igaz­gatóságának munkatársa a devianciát és a népesedési fo­lyamatok jellemzőit hasonlítja össze területenként hazánkban. Gerinc­betegeknek A Magyar Gerincgyógyásza­ti Szövetség egészségvédelmi osztálya bemutatóval egybe­kötött továbbképzést tart a ge­rincbetegségek (porckopás, meszesedés stb.) kialakulásáról és megelőzéséről 1996. októ­ber 22-én Nyíregyházán, a Zay Anna Egészségügyi Szakkö­zépiskolában. A résztvevők az elméleti összefoglalót köve­tően magukon is elvégezhetik a tomagyakorlatokat. A hivatalosan jelentkező is­kolák óvodapedagógusok, testnevelő tanárok részére isko­lánként egy oktató video­filmét, egy „együtt tomászás- ra” alkalmas videofilmét, vala­mint tanáronként egy könyvet adnak. Jelentkezni írásban vagy te­lefonon az alábbi címen lehet: ÁNTSZ, Nyíregyháza, Árok u. 41., vagy a 42/438-316-os te­lefonszámom, a 233-as mellé­ket kérve. Jelentkezési határ­idő: 1996. október 15. A szervezők kérik a jelent­kezőket, hogy a továbbképzés­re feltétlenül vigyenek maguk­kal tréningruhát. Orvosklub A Magyar Orvosi Kamara nyíregyházi városi szervezete által létrehozott Orvosklub so­ron következő, október 25-ei rendezvényén az ’56-os forra­dalomról emlékeznek meg. Dr. Fazekas Árpád arra emlékszik vissza, hogyan élte meg a nyír­egyházi kórház és az orvos- társadalom a forradalmat. November 15-én a közel­múltban elhunyt, mindenki ál­tal nagyra tartott és tisztelt Pi«- tér Nándor szellemisége előtt tisztelegnek. Az est folyamán Huszár István festőművész be­szél a néhai „kolléga” munkás­ságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom