Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-12 / 239. szám

8 1996. október 12., szombat Irodalom UJ KELET A napok egyre rövidebbek és hűvösebbek lettek. Az ab­lak alatt árválkodó vén diófa már régen megszabadult rozs- daszínű koronájától. A patto­gó tűz előtt, gondolataiba mé- lyedve ült kis sámliján az öregasszony. Hűséges macs­kája most is ott dorombolt mellette. Az öreg macska min­den szeretetét, gondoskodását élvezi, ha kell, a hideg téli éj­szakákon többször is ki-been- gedi, a legfinomabb falatokat kapja meg, s a jószág ezt a sze­mélynek is kijáró gondosko­dást csupán jelenlétével, értel­mes tekintetével, mély hallga­tásával hálálja meg. Kopogtattak. — Csókolom, Ilonka néni! Itt hozom a meglepetést. Kicsit elcsodálkozott a nem várt látogató érkezésén, el sem tudta képzelni, mi járatban le­het itt ez a fiatalember. Hiszen az újságot a postaládába szok­ta bedobni, erre a hónapra a nyugdíjat is megkapta már, mi lehet az a meglepetés? Hellyel, és az asztalon lévő pogácsá­val kínálta a postást. — Na, ezzel meg is vol­nánk. Tessék megszámolni, annyi-e. Ilonka néni nagyon szerencsés, mer sokan vannak a faluban, akiknek még mind­ig várni kell, ha egyáltalán megkapják... Az öregasszony nem mozdult: láthatóan nem tudott megörülni a hirtelen jött péznek. A postás gyorsan felállt, ki­vett még egy pogácsát a tálból, és elköszönt. Az öregasszony mereven nézte a barna pénzköteget, és fogalma sem volt, mit kezdjen vele. Lám, itt van előtte egy te­nyérnyi helyen annyi pénz, amenyit egész életében nem látott így együtt soha, de most már minek? Kinek? Félje tömegsírban, egyetlen kislányát tizengy évesen ragad­ta el a betegség. Élete nagy ré­szét magányban, társ nélkül élte. Már régen besötétedett, amikor ő még mindig ugyan­abban a testhelyzetben ült, a kisszéken. Osztott-szorzott. „Lássuk csak... tüzelő ma­radt tavalyról. A házamra már nem költők. A villanyszámla, a gyógyszer, a megélhetés ki­jön a szerény kis nyugdíjamból. A leendő sírhelyemet már meg­vettem, a temetésre is félrettem a pénzt... Mi jöhet még számí­tásba? Malacot már nem ve­szek... Az egyházadó is rend­ben...” Nagy nehezen felállt, hosszas keresés után elővett néhány megsárgult borítékot. Címezni kezdett. Orosz Edina A kárpótlás Magyar siker MTI Magyar siker született a 7. Nápolyi Nemzetközi Tánc- videó Versenyen. Az MTV Fiatal Művészek Stúdiójá­ban készült Viliik című pro­dukció nyerte a legjobb, ere­detileg táncra komponált zene díjat — tájékoztatta Gém György rendező az MTI-t. A zeneszerző Faragó Bé­la. Bozsik Yvette koreográfus 1992-ben a Szegedi Balett számára készítette az egyfel- vonásost, amely a Giselle című balett sajátos, modern feldolgozása tizenhat táncos­sal. Ő kérte fel Faragó Bélát a zene megkomponálására. A darabban a főbb szerepeket Bodor Johanna és Pataki András táncolja. A táncvideó 1994-ben a II. Balaton Fesz­tiválon a kortárs zenei interp­retáció elnevezésű kategóriá­ban Fesztivál Díjas lett. Könyvbemutató a Koronában Iskolatörténeti különlegesség Madár János Sárkány Kevés az ég, árnya leng. Lilul a sárkány, elmereng. Meg-megvillan, néz a Napra. Aranyzsinór magasabbra. Mérgében minden íze ráng. Megüti fejét büszke láng. Tüzet lehel, fújja felhő. Ereszkedik, újra feljő. Szél szárnyán fölfordul. Kék égre rámordul. Király Lajos Meditációk I. Reánk leselkedik e megbolydult világ: falánk oroszlán gyönge antilopra. Nesztelen, hatalmas ugrás... és karmok közt vergődve elvérzik átokkal teli évezredünk.-----------­II. Eszmék és akaratok örvénylenek, akár a tenger, mely szennyet és iszapot is hordoz magában, de lüktetve, pontosan hinti a partra rejtett kincseit. Gombás Sándor Ferenc Esze Dórát, aki a Magyar Nők Lapjának újdonsült főszer­kesztő-helyettese, sokaknak nem kell bemutatni. Fiatal kora ellenére (26 éves) nagyon je­lentős írói és újságírói pályát futott be. Az elmúlt évben meg­jelent első könyve, a Málnafo­lyó az Ünnepi Könyvhét egyik meglepetése volt. Az egyéni, színes stílusban megírt regény­ben életrajzi elemek, és a mai fiatal értelmiségiek élethelyze­tei fogalmazódtak meg egy cso­dálatos szerelem megjeleníté­sével, annak keretei között. Alig egy év múltán az írónő újabb regénnyel örvendeztette meg a műfaj kedvelőit. A Két tojás című könyvében is min­dennapinak látszó, de érzelmek által feldúlt emberi sorsokat mutat be. „Engem nem érdekel az éle­tem” — kezdi keserű vallomá­sát Lámi, a regény főhőse. Ti­zennyolc évének minden ka- maszos gondját, a közösségbe kényszerített ember magányos­Berki Antal (Uj Kelet) Vasárnap délelőtt tíz órakor könyvbemutatót tart a megyei írócsoport Nyíregyházán, a Ko­ronában. Pál György: A nagy- kállói református gimnázium tör­ténete című munkáját ismerhe­tik meg az érdeklődők. Nem könnyű manapság olyan könyv­kiadóra lelni, amelyik vállalva a kockázatot, belevág egy eleve szűk körű réteg érdeklődését ki­váltó mű kiadásába. Dr. Katona Béla nyugalmazott főiskolai ta­nár, aki életkora ellenére fárad­hatatlan szervezője, éltetője az írók megyei szervezetének, erről így vélekedik: — Való igaz, hogy a kiadók nem szívesen vállalják a kocká­zatot egy ilyen könyv megjelen­tetésével. A helyzet mégsem re­ménytelen, egyszerűen azért, mert ma már léteznek olyan in­tézményhez kötődő kisnyom- dák, melyek a kiadással járó fel­adatokat is vállalják. A tanárkép­ző főiskola nyomdája ma már Bessenyei Könyvkiadó néven működik, szívesen vállalkozik az ilyen jellegű kiadványok gondo­zására. Sokkal nagyobb problé­ma a terjesztés. Ezek a könyvek csak elvétve kerülnek a könyves­boltokba. Néha-néha előfordul, hogy bizománybán árusítanak egyet-egyet, de inkább csak az író és esetleg a kiadó házal vele. Számomra is meglepetés ez a könyv. Még tavaly ünnepelte ju­bileumát a káliói Budai Nagy Antal Gimnázium és az abból kivált Korányi. A köztudatban ma is az él, hogy Szabolcs me­gyében a második világháború befejezéséig összesen három gimnázium — a nyíregyházi, a kallói és a kisvárdai — működött, ságát sugallja végtelennek tűnő vallomása. Egyben segélykiáltás is ez, egy olyan fuldokló könyör­gése, aki a nagyképűség álcájá­ba kapaszkodva próbál életben maradni. A két idősíkban zajló esemé­nyeket két ember meséli el az olvasónak; apa és leánya. Az apa, Fábián Gedeon magyartanár, aki 1956. november 4-én, születés­napján veszítette el imádott báty­ját. A géppisztolysorozat, amely értelmetlen és véletlen volt, tönk­retette az egész család életét. A szülők disszidáltak, és Gedeon egyedül próbált talpon maradni a hatvanas-hetvenes évek ma­gyar viszonyai között. Rosszul sikerült házasságának „gyümöl­cse” Nadja, a lánya. Az ő napló­jának soraiból áll össze a törté­net másik szála, ami már a nyolc­vanas évek fiataljának stílusában íródott. Apa és lánya nyilvánva­lóan két külön világ, más nem­zedék és problémák. Ami össze­köti a sorsukat, az az érzelmi-sze­xuális kicsapongás sorozata, és Lámi, a csúnyácska osztálytárs, illetve tanítvány személye. és a középiskolai oktatás múltja alig haladja meg a száz eszten­dőt. Dr. Pál György főiskolai docens munkájából kiderül, hogy sokkal régebben létezik nálunk ilyen jellegű oktatás. Csí­rái már Mátyás idejében megje­lentek, de a reformkorban bon­takoztak ki igazán. Már a refor­máció idején is működött az úgy­nevezett plébániai iskola. Ebből a magból fejlődött ki a reformá­tus latin középiskola. Azért latin, mert abban az időben a középis­Lámi világfájdalmával; „Mondd, miért élek én? Sze­retnék egyszer igazán, igazán, igazán semmi lenni! Vagy végre valaki!” — éppen eh­hez a két érzelmileg mélyen sérült emberhez fordul segít­ségért. Nem hallják, nem ér­tik segélykiáltását. Lámi ön- gyilkossága döbbenti rá apát és lányát eddigi életük értel­metlenségére. Az apának már későn jön a felismerés, csupán a fiatal lánynak van lehetősé­ge arra, hogy az önimádat he­lyett az életért való felelőssé­get válassza. A regény nagyon jó stílus­ban íródott, lendületes és ol­vasmányos, találóan válasz­tott zenei „betétekkel” spékel- ve. Ugyanakkor szókimondó, naturalista, erotikus. Nem iga­zán romantikus széplelkekhez szól. A merészebb szerelmes könyvek kedvelői, és fiatal ér­telmiségiek garantáltan jó színvonalú, izgalmas olvas­mányra számíthatnak. Esze Dóra: Két tojás. Bp. 1996. Ab Ovo Kiadó. mezte. Pál György munkája két­ségtelenül iskolatörténeti kurió­zum, kiderül belőle, hogy me­gyénkben sokkal régebbre nyú­lik vissza a középfokú oktatás, mint azt eddig hittük. Rendkívül fontos munka ez a könyvecske. Igazából iskolatör­téneti mű, de mégis inkább mű­velődéstörténeti könyv, amelyik egy tájegység, egy megye kultú­rájának olyan korszakát tárja elénk, amelyről eddig vagy sem­mit nem tudtunk, vagy csak na­gyon keveset ismertünk belőle. MTI Három kulturális progra­mot ajánl az elkövetkezendő napokra a budapesti Goethe Intézet. Szombaton 19 órától Thomas Bernhard „Nyugdíj előtt” című művének német nyelvű ősbemutatóját láthat­ják a Merlin Színház nézői a karlsruhei Badisches Staats­theater előadásában. A teát­rum tavalyi sikeres produk­cióját Bődy István rendezésé­ben tekinthetik meg a magyar színházkedvelők. A Petőfi Csarnokban szom­baton és vasárnap az esseni —Pina Bausch művészeti irá­nyításával működő — Folk- wang Táncstúdió vendégsze­repei. Daniel Goldin, argen­tin koreográfus „Esperas” című darabját este 8 órától nézheti meg a hazai közönség. A Hamburg Hét keretében lép fel együttesével Domi­nique Horwitz német színész október I4-én és 15-én 20 órai kezdettel, a Merlin Színház­ban. Az előadó - rock-, jazz- és színházi zenészeivel — Brecht-Weil klasszikus mű­vét, a Koldusoperát tűzte kólát a latin nyelv oktatása jellé­Elet, szerelem, erotika, szenvedés műsorra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom