Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek Panoráma UJ KELET Száz éve hunyt el Anton Bruckner MTI-Panoráma Pénteken száz esztendeje, hogy elhunyt a neves osztrák zeneszerző, Anton Bruckner. A centenáriumi megemléke­zések során országszerte kon­certeket és kiállításokat ren­deznek, CD-n megjelentetik összes műveit, és 1997-re a boltokba kerül az Anton Bruckner — kritikai összki­adás utolsó kötete is. Anton Bruckner 1824. szeptember 4-én született Ansfeldenben. A zenepeda­gógus Bruckner csak negy­venévesen, a d-moll Misével találta meg sajátos stílusát, és általánosan elismertté csak 1896-ban bekövetkezett ha­lála után vált. Ma már Bee­thoven és Mahler- mellett a legjelentősebb szimfoniku­sok közé sorolják. A felső-ausztriai pedagó­guscsaládból származó An­ton Bruckner 1837-ben tagja lett a Sankt Florian Apátság Sengerknaben együttesének, amelyben 1840-ig énekelt. Miután Linzben elvégezte a főiskolát, majd Windhaag- ban és Kronstorfban segéd­tanárként működött, 1845- ben visszatért az apátságba tanítani. 1850-ben az apátság orgonistája lett. Szorgalma­san tovább képezte magát, és 1855-ben a linzi dóm orgo­nistájává nevezték ki. Bécs- ben zeneelméletet tanult, és kitűnő eredménnyel vizsgá­zott a bécsi zenei konzerva­tóriumban. Ezt követően Linzben folytatta zenei tanul­mányait. és ott ismerkedett meg Richard Wagner műve­ivel. Két kísérlet után (1863/ 1864) komponálta Bruckner első szimfóniáját (c-moll) 1865—66-ban. Időközben is­mert orgonavirtuózként szer­zett hírnevet és koncertkör- utakat tett Franciaországban, Angliában és Svájcban. 1868-ban Simon Sechter utó­da lett a bécsi konzervatóriu­mon mint a harmóniatan, az ellenpontozás és az orgona­játék professzora, 1875-ben egyetemi tanár, 1878-ban pe­dig udvari orgonista. Szimfóniáinak nagy több­ségét Bécsben komponálta 1871 és 1887 között. Ott szü­letett legismertebb műve, a Te Deum is, amelyet a 150. zsoltár és a Helgoland, ez a férfikarra és zenekarra írt nagylélegzetű mű követett. A „jó Istennek ajánlott” 9. szim­fónia befejezetlen maradt. Azáltal, hogy 3. szimfóni­áját Wagnemak ajánlotta, és 1873-ban belépett a Bécsi Akadémiai Richard Wagner Egyesületbe, Bruckner bele­sodródott a Wagner és Liszt Ferenc körül tömörült „Új­németek” és a Johannes Brahmst támogató „tradicio- nalisták” közt dúló harcba. Bruckner zenei alkotásainak alapjába katolikus templomi muzsika átélése képezte, amelynek hagyományai közt felnőtt. Szimfóniái hosszú lé- legzetűek, de szigorú felépí­tésről és átgondolt tagolódás­ról tanúskodnak. Háromemeletes „élméoyvilág” A legszebb pályaudvar MTI-Panoráma Az enyészet hosszú idő­szaka után újra visszanyeri régi fényét Európa legna­gyobb fejpályaudvara, a Lipcsei Főpályaudvar. Az 1915-ös megnyitásakor re­mekműként ünnepelt épület­óriás bejárati csarnokai ma­gasak, mint egy katedrális, a széles, fedetlen lépcsők pompás termekhez vezetnek — írta a dpa. Noha az ez év áprilisában elkezdett, félmilliárd márkát (50 milliárd forintot) fele­mésztő rekonstrukció csak 1997 végére fejeződik be, az átépítés már szerdán jelentős állomásához érkezett azzal, hogy átadták az „Új” Lip­csei Főpályaudvar szívét, a Német Államvasutak leg­modernebb utazási centru­mát. A létesítmény nemcsak a Deutsche Bahn összes létező szolgáltatásával, de autókölcsönzéssel és utazá­si irodák ajánlataival is a közönség rendelkezésére áll. Az immár több mint 80 éves, védett műemlék a jövőben nem csupán vona­tok indítására és fogadására szolgál. A Lipcse legjobb helyén fekvő létesítmény ultramodern utazási-, szol­gáltató- és bevásárlóközpont funkcióját fogja betölteni. E célból az elmúlt hónapokban elhordták a 260 méter hosszú keresztirányú peron utolsó darabját is, s ahol most egy 10 méter mély gödör tátong, a jövőben egy üzletekből, éttermekből és szolgáltató intézményekből álló három- emeletes élményvilág” hí­vogatja majd a lipcseieket. A vasút arra számít, hogy az át­építés után a jelenlegi napi 80 ezer helyett 180 ezer ember érinti majd a pályaudvart. A lipcsei nagyberuházás modell értékű, mivel az ügy­félbarát közlekedési állomás és vonzó szabadidő-kínálat szintézisét jelenti — mondta a DB illetékes osztályveze­tője. A Német Államvasutak hasonlóképpen szeretné át­építeni a kölni átmenőpá­lyaudvart is. A szecessziós épületóriás jövőre újra az lesz, ami haj­dan volt: Németország leg­szebb pályaudvara. Átadásá­nak időpontjában építészeti csúcsteljesítménynek s Eu­rópa egyik legjelentősebb közlekedési építményének számított. Az összesen 26 peronnal rendelkező ko­losszust a szász és a porosz vasúttársaság közti rivalizá­lásnak köszönhetik a lipcse­iek: mivel nem akartak kö­zösködni, egy óriáspálya­udvar jött létre, külön-külön bejárati csarnokkal a két vas­úttársaság számára. Kitaszított özvegyek menedéke Aj tatosság alkonyaiig MTI-Panoráma Az ájtatosság a legfőbb élet­elem ebben az indiai folyópar­ti városban, Vrindavanban. A hívek éneklését ötezer templom harangjainak hangja festi alá. Ám az egyik kis utcácskából, különösen mélyről jövő fohász hallatszik. Özvegyek imádkoz­nak itt, akiket férjük halála után kitaszított a család, elkerültek az ismerősök. Húszegynéhány évesek is akadnak közöttük. A rituálékhoz kötődő, a fér­fiaknak uralkodó szerepet adó hindu társadalomban az egyéb­ként is nehéz sorsot jelentő öz­vegység a nők diszkrimináció­jának külföldi számára alig észlelhető, s különben sem túl sok figyelmet vonzó része. A babonás családokban gyakran az özvegyet hibáztatják férje haláláért a hozzátartozók. Ha nem vagyonos, akkor komiszul bánnak vele, és még ki is kö­zösítik. Vrindavan a század elején vált hindu zarándokhellyé, és hamarosan a kitaszított özve­gyek menedéke lett. Ezek az asszonyok abban hisznek, hogy ha egy ilyen szent városban halnak meg, akkor megtörhe­tik az ismétlődő újraszületések láncolatát, az úgynevezett Élet- forgatagot, a Szanszárát. Az özvegyek hat menedékházában minden reggel több mint kétez­ren gyűlnek össze alkonyatig tartó ájtatosságra. Valamennyi­en fehér, pamutvászonból ké­szült szárit viselnek, amely a fejüket is befedi. Az udvaron ülnek egy oltár körül, amelyen Krisna szobra áll, körülötte égő füstölőpálcikák. A Hare Kris­na monoton ütemére fejük fel­le mozog. Minden este kapnak két rúpiát (hét cent), és egy ét­kezésre elegendő, csészényi nyers rizst és lencsét. Erre az adományra mindazok az özve­gyek jogosultak, akik egész nap együtt ájtatoskodnak a többiek­kel. Sokan közülük hajnalban dolgoznak, templomtakarítás­sal havonta 350 rúpiát (10 dol­lár) keresnek, aminek a fele al­bérleti díjra megy. Általában hárman ^bérelnek egy szobát. „Én túl beteg vagyok ahhoz, hogy dolgozzam, így aztán 12 éves lányom keres pénzt hím­zéssel, varrással” — mondta az AP tudósítójának a 35 éves DzsasodaRani, aki négy évvel ezelőtt, férje halála után fivére házába menekült, s miután az is elkergette, Vrindavanbajött. A hindu özvegyeknek nincs sok választásuk. Újra nem me­hetnek férjhez, mert az el­ítélendő dolog, bár a férfiak esetében nincs ilyen korlátozás. A családtagok odáig mennek az óvintézkedésekben, hogy gon­doskodnak róla: az özvegyek váljanak vegetáriánusokká, mert úgy hiszik, hogy a hús nemi vágyat kelt. Régebben az özvegyektől elvárták, hogy a szati hagyományoknak meg­felelően férjük halotti máglyá­jára lépjenek. Néhány évtized­del ezelőtt ezt törvényben til­tották meg, de még 1987-ben is volt rá példa, hogy az özvegy követte férjét a halálba. Az özvegyek számára nin­csenek további kilátások, Vrin­davan a végállomás életükben, és némelyek esetében ez na­gyon korán következett be. „Ötéves koromban adtak férj­hez. Férjem, akit azelőtt soha nem is láttam, 13 éves volt, és egy hónappal az esküvő után meghalt” — mondta a 77 éves Gita Devi, a menedékház egyik legrégibb lakója. A Világbank adatai szerint, a 60 éven felüli indiai nők 65 szá­zaléka és a 70 éven felüliek 80 százaléka özvegy. Az indiai nők státusát jól tük­rözi az özvegység, mondta el a Világbank egyik szakértője, Anne Tinker, aki négy éve ta­nulmányozza az indiai nők helyzetét. A modernizálódó Indiában bizarr ellentmondás­ok tapasztalhatók ebben a te­kintetben is. Vannak nők, akik a légierő lökhajtásos repülőgépeit vezetik vagy nagy társaságok élén állnak, vagy a parlamentben ülnek, de a leg­több nő élete teljesen mást Az újszülött kislányok meg­gyilkolása és a női magzat el- vétetése miatt a nők száma csökken, ezer férfire 927 nő jut. A kislánycsecsemőket általá­ban két hónappal korábban vá- lasztják el, mint a kisfiúkat. A kislányok fivéreiknél keveseb­bet kaphatnak enni, és sok eset­ben iskolába sem járhatnak, mert a háztartásban kell segí­teniük. Gyakori a „hozomány- halál” néven ismert jelenség: „konyhai baleset” során meg­ölik vagy öngyilkosságba haj­szolják az olyan fiatal asszo­nyokat, akik nem tudják kielé­gíteni férjük hozzátartozóinak kapzsiságát otthonról hozott ajándékokkal. „Indiában a nők helyzetét a férfitől való függőség határoz­za meg, ezért a megözvegyü­lés Indiában összehasonlítha­tatlanul többet jelent, mint csu­pán a férj elvesztését” — írta le a helyzetet az Össz-Indiai Demokratikus Nőmozgalom egyik vezetője az AP tudósító­jának. Patkány­invázió MTI-Panoráma A tavalyi franciaországi terrormerényletek „mellék­hatásaként” patkányinvázió fenyegeti Párizst: a hatósá­gok ugyanis az iszlám ter­roristák pokolgépes rob­bantásaitól tartva annak idején lezárták a francia főváros köztéri szemeteslá­dáinak többségét, így vi­szont olyan szeméthegyek halmozódtak fel, amelyek kedveztek a négylábú rág­csálók elszaporodásának... A 26 ezer kuka lezárása miatt a párizsiak és a turis­ták 1995 őszén egyszerűen e fémhengerek mellé rakták le a szemetet, nem gondol­va arra, hogy az így össze­gyűlt, naponta hetven ton­nát is elérő, s az utcákon heverő hulladék milyen kísérőjelenséghez vezethet. Bár a hatóságok azóta a sze­metesek többségét újra megnyitották, s a patkány­veszély miatt most a többit is kezdik ismét átadni ere­deti rendeltetésének, már késő: a szakértők szerint egy-egy patkány optimális körülmények között egy évben akár hatvan utódot is szülhet, s az egykori hulla­dékhegyek elég optimális körülményt teremtettek. Emlékmű MTI-panoráma Több mint négy méter magas, egyetlen konzolon nyugvó, négy oszlopból álló beton emlékművet avattak szerdán a Románia északkeleti részében levő Moinestiben a dadaizmus tiszteletére — jelentette az AFP. Moinestiben született ugyanis kerek száz eszten­dővel ezelőtt Tristan Tzara, az 1916-ba§ Zürichben ala­pított avantgárd irodi Imi és képzőművészeti mozgalom egyik „atyja”. (A francia dada szó jelentése „lovacs­ka”, „vesszőparipa”.) A dadaizmus tiltakozást fejezett ki a háború, a sovi­nizmus, a modem civilizá­ció és a polgári társadalom konvenciói ellen. Célja a művészetek mindenféle konvenciótól való megsza­badítása volt. Az emlékművet, Ingo Glass német szobrászmű­vész alkotását a város bejá­ratánál állították fel. Nagy távolságból és minden szögből jól látható az osz­lopokon a négy betű: D-A- D-A. Tzara a „képtelenség­gel” akart válaszolni az erőszakra és az erkölcsi el­nyomásra. Gombamérgezések Ukrajnában * Éhező gyerekek MTI-Panoráma Egy jótékonysági szervezet adatai szerint, Brazíliában na­ponta ezer gyermek hal meg alultápláltság következtében. A Calfat-Salem magánalapítvány elnöke, Carlos Eduardo Calfat- Salem elmondta a Reuter tudó­sítójának, hogy az országban kereken 12 millió gyermek éhe­zik rendszeresen. MTI-Panoráma Csak a hét első napján, hétfőn 26 ember került kór­házba gombamérgezés kö­vetkeztében Ukrajnában — jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az ukrán egészségügyi minisztérium közlése szerint, az idei gombaszezonban — azaz az utóbbi négy hónapban — 1539 gombamérgezés tör­tént az országban, s 386 gyer­mek volt a megbetegedettek között. A mérgezettek közül 101 ember életét nem sikerült megmenteni. Az ITAR-TASZSZ közlése szerint, akadnak szakértők, akik úgy vélik, hogy Ukraj­nában mutáns — azaz meg­változott génállományú — gombák jelentek meg, ame­lyeket még nem ismertek ki kellően a gyűjtők és fo­gyasztók. A kérdés tisztázá­sával most az Ukrán Higié­niai és Táplálkozástudomá­nyi Tudományos Kutató In­tézet foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom