Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
Mezőgazdaság UJKELET ••• a cukorhegyen túl Országszerte megkezdődik szeptember elején a cukorrépa-feldolgozás. Több százezer hektár termésével indulnak a kamionok a cukorgyárakba, ahol 24 órás üzemben, várhatóan december elejéig, közepéig feldolgozzák a répát. A szakemberek véleménye szerint a cukortartalom a sokéves átlagnak megfelelő, s a betakarított termés is több lesz, mint tavaly. Ennek ellenére várhatóan áremelésre készül minden gyár... VitézPéter (ÚjKelet) A magyarországi cukorpiac négy nagy konszern között oszlik meg. Ezek közül kettő tőkeerős nyugati multinacionális vállalatcsoport, s mellettük két hazai többségi tulajdonú társaság dolgozik. A tőkeberuházások mértékétől függetlenül közös a problémájuk. Magyarországon cukortúltermelés van. Évről évre változik ennek nagysága, s az exportpiacok is túltelítettek, illetve nehezen szerezhetők meg. A hazai cukrot Nyugat- Európában eladni lehetetlen, a keleti országok pedig hatalmas behozatali vámokkal védik a saját feldolgozóikat. Őst? közepétől paradox helyzetbe kerülnek belföldi gyáraink, amelyek valószínűen végre fogják hajtani a beharangozott áremelést. Viszont, mivel túltermelés lesz, ezért kíméletlen, de a fogyasztók pénztárcájának kedvező árverseny alakulhat ki köztük. Minden cukorfeldolgozásban érdekelt csoport a túlélésre játszhat, mert a mezőgazdaság e szektorában jelentős piacátrendeződés várható. Az nyer a versenyben, amely mögött nagyobb tőke, piaci részesedés áll, illetve a legalacsonyabb önköltséggel és a legmagasabb kapacitás kihasználással dolgoznak. Ugyanis az elkövetkező esztendő belpiaci harca csak a jéghegy csúcsának látszik. A cukorfeldolgozók számára a gond az esetleges európai uniós (EU) csatlakozás lesz. A közös Európa-ház fontos alapszabálya, hogy a tagországok csak a belföldi fogyasztóknak termelnek mező- gazdasági termékeket. Ezt minden ország egyedi sajátosságához méretezett, szigorú kvóták szabályozzák. Nos, várhatóan hazánk — csak a cukorpiacnál maradva — a mai megtermelt cukorrépamennyiségnél alacsonyabb limitet kap, amely a várható termésátlagok ingadozásából kiszámolt határértékek között lesz megtermelhető és feldolgozható. Egyszóval úgy tűnik, hogy majdan mind a négy cukoripari csoport piacon fog maradni, de a gyáraik száma valamelyest kevesebb lesz. E változásra Ausztria szolgál figyelemfelkeltő példával: a több mint tizenöt feldolgozója közül három maradt csak talpon a csatlakozás után. A jövő év már növelheti a veszteséget termelő magyar gyárak számát, s a kétezredik év után már kialakulhat a végső piaci felosztás. A gyárak problémáit tovább fokozza, hogy a versenyhivatalnál monopóliumra való törekvés és tisztességtelen piaci magatartás vádjával feljelentették a szektor érintettjeit... Nyílt levél a termelőkhöz Az alábbi—a Földművelésügyi Minisztérium Vállalkozási Főosztályától érkezett — levelet Lakatos András, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkamara elnöke juttatta el szerkesztőségünkhöz azzal, hogy olvasóink is megismerhessék tartalmát. Tisztelt Elnök úr! A megyét ért aszálykár enyhítése ügyében dr. Lakos László miniszter úrhoz intézett levelére illetékességből a következőket válaszolom. Az előfordult káresemény sajnos nem egyedi, ez évben a kedvezőtlen időjárás már igen jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Az ilyen jellegű károk kompenzálására költségvetési fedezetünk nincs, jelenleg dolgozunk egy mezőgazdasági katasztrófa- alap felállításán, amely elemi csapások esetén — az érdekeltek bevonásával kialakítandó rendszeren keresztül — nyújtana segítséget. Részleges kárrendezésre a mezőgazdasági termelőket ért károk körében jelenleg a 22/ 1996. (II.7.) Korm.-rendelet- tel módosított 177/1995. (XII. 29.) Korm.-rendelet 17. paragrafus (5) bekezdése alapján van mód, miszerint azok, akik elemi csapással sújtottnak minősülnek, a károsodott termék termelésével összefüggő — éven belüli kedvezményes kamatozású — hiteleik után az általános kamattámogatáson túl a hitelszerződés szerinti időszakra további, a felszámított kamat 20 százalékának megfelelő kamattámogatásra jogosultak. Az elemi károk megállapításáról, felméréséről és a veszteségek kiszámításáról az 1994. évi CIV. tv. 95. paragrafusa rendelkezik. Ennek alapján javasoljuk felmérni a károkat, a gazdajegyzők és az FM-hiva- talok bevonásával, és ameny- nyiben kedvezményes, éven belüli hitellel rendelkeznek, a többlettámogatás az APEH- től igényelhető. A termelőket ért károk további részletes mérséklése érdekében — figyelembe véve javaslataikat is —-a Kormány részére előterjesztést készítettünk. Kérem a fentiekről tájékoztassa a mezőgazdasági termelőket. Budapest, 1996. augusztus 27. Boda Tamás főosztályvezető (Azaz: a hitelt, amitől a termelő — teljes egészében saját hibáján kívül—akár tönkre is mehet, kamatostól (igaz, csökkentetten) vissza kel!fizetni — a szerk.) 1996. szeptember 2., hétfő Jó kezekben a kisari ősdiófás Megmenekült a génbank Fekete Tibor (Új Kelet) Négy-öt évvel ezelőtt kezdődött Ki sáron a kárpótlási földek kiosztása, és a falu polgármestere aggódott a Tisza árterében elterülő ősdiófás és szilvafa génbank sorsa miatt. Félő volt, hogy a kiosztott földeken az új tulajdonosok első dolga lesz kivágni az értékes fákat és pénzzé tenni mindent, amit lehet. Azóta nevesítettek minden talpalatnyi földet. Utánanéztünk, mi lett az ősdiófás sorsa. Toldi Albert polgármester büszkén újságolta, nem vált kárára a területnek a tulajdonosváltás, sőt azóta szebb és gondozot- tabb a Tisza-part. Igaz, néhá- nyan szükségből olyan diófát is kivágtak, amit nem kellett volna, de többségében jó gazdái lettek a parcelláknak. A kiöregedett, elszáradt, vagy beteg ágú fákat kivágták, de helyükre ugyanolyan fajtájú csemetéket telepítettek. A génbank sem sínylette meg a magánosítást. Továbbra is megtalálhatók itt olyan kihaló félben lévő alma- fafajták, mint a Sóvári, a Ke- nézi, a Batur vagy a Lapos. A szilvafafajták közül a legérdekesebb a „Nemtudom” szilva, melyet a szakirodalom Penyi- geiként ismer. Kisaron olyan szilvafák vannak, amelyeket soha senki nem permetezett, mégis alig akad természetes rovar és gombakártevője. A privatizálás előtt külön kérték a falubelieket, csak azok igényeljenek ebből a földterületből, akik később gondos gazdái is lesznek. Csak falubeliek kaphattak itt földet, de akik igéLefler György (Új Kelet) A megyei agrárkamara gazdajegyzőinek legfrissebb felméréséről Magyar Miklós vezető gazdajegyzőtől kaptunk tájékoztatást, ezúttal a megye állattenyésztését számbavéve. Általánosságban elmondható, hogy tovább csökkent a szarvasmarha- és a sertésállomány, a juhtenyésztés szinten maradt, míg a baromfitartásnál eléggé kiegyenlítetlen az állomány alakulása. Az állománycsökkenés elsődleges okát a szakemberek a korábbi felvásárlások mérséklődésében, illetve a szemes- és keveréktakarmány árának drasztikus emelkedésében látják. A sertésállomány májusi felméréséhez viszonyítva megállapítható, hogy a kritikus időszakban megnőtt házi vágások száma mostanra csökkent, s megélénkült az állatok iránti kereslet, megjelentek a térségen kívüli felvásárlók is. Ugyanakkor kevesebb lett a kocák száma, a malacárak éppen emiatt jelentősen megnövekedtek. Szarvasmarhából kínálat van a növendék-, a tenyész- és hízóállatokból, megalázó viszont a 150—160 Ft/kg-os felvásárlási árajánlat. A tehéntartó, tejtermelő gazdák a tejminősítés rendszerét kifogásolják, amely a tejipari cégeket segíti inkább, lehetőséget adva a fel- vásárlási árak csökkentéséhez. nyeltek, azok közül senki sem maradt ki. Száztizanhat részre osztották fel a 13 hektár területet, így átlagban egy gazda közel háromszáz négyszögölet kaphatott. A diófák legtöbbjét a madarak „telepítették”. Ahova leesett a mag, ott nőtt ki a fa. A területen nem látni egyetlen sort sem. A viszonylagos rendezetlenségben a természet szelektáló ereje tart egyensúlyt. Talán éppen ez adja a hely hangulatát. Az itteniek nem szívesen ültetnek nemesített fajtákat. Mint mondták, ennek a dióbélA vélemények szerint nein megoldott az egyedi minősítés. A 34—35 Ft/l-es nagyüzemi árral szemben a kistermelők csupán 24—29 Ft/1 átvételi árat tudnak elérni. További panaszuk, hogy a takarmányárak 300 (!) százalékos emelkedésével ellentétben a náluk megjelenő tejárbevétel mindössze 14—15 százalékkal nőtt. A tehén után járó gázolaj fogyasztásiadó-rész évközi nek magasabb az olajtartalma. A nemesítéssel a szakemberek elérték, hogy sokkal hamarabb fordul termőre a kis fa, ugyanakkor még nem tudni mennyi ideig él. Ezekről a diófákról már bizton tudják, hogy 60— 70 évig sem pusztulnak ki A polgármester az ősdiófás sorsát nem látja veszélyben, annyit azonban megjegyzett, a természetvédelmi hivatal sokat segíthetne. Ha pénzzel támogatná az új tulajdonosokat, akkor nagyobb eséllyel maradhatna fent a megye eddig kevésbé ismert természeti kincse. visszaigénylési lehetősége kedvezően érintette a társas vállalkozókat. A kistermelők jelentős része viszont — a számlák hiánya miatt — nemigen jut majd támogatáshoz. Folyamatos a földalapú támogatások kifizetése, még körülbelül 5 ezer darab igénylés vár az FM hivatalnál feldolgozásra, ezeket szeptember elején kifizetésre a megyei APEH-hez továbbítják. Nosztalgiakenyérár MTI Az újpesti Centrum Áruházban szombaton 7,5 tonna kenyér fogyott, tizenkétszer annyi, mint más hétvégi napokon, mert a betevőt nosztalgia áron, kilónként 3 forint 60 fillérért árusították. Tóth László, az áruház igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kenyér nem tartott ki a 20 órai zárásig, délután négykor elfogyott. Jövőre, augusztus végén megismétlik az akciót, igyekeznek kellő mennyiséget beszerezni, és akkor is 3.60-ba fog kerülni a kenyér, ha a „rendes” ára addigra még feljebb szökik. Az áruház egyébként nem fizetett rá a jótékony gesztusra, mert a vevők nem csupán az olcsó kenyeret vásárolták, nagy volt a forgalom az iparcikk- és a ruházati részlegekben is. A bevétel összesen 10,5 millió forintot tett ki, ez nyolcszorosa a szokásos szombati forgalomnak. Pályázat zsírtárolásra MTI Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ez év október 1. és december 31. közötti időszakra a lakosság — elsősorban a főváros — biztonságos zsírellátása érdekében pályázatot hirdet 500 tonna étkezési sertészsír tárolására. A beszerzési, tárolási és kiszállítási költségeket a Piaci Intervenciós Célelőirányzatból finanszírozzák. A tárca illetékeseitől az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a pályázóknak garantálniuk és dokumentálniuk kell, hogy az általuk jelzett készletek rendelkezésre állnak, s a szállítást szükség esetén meg tudják oldani. Vállalniuk kell azt is, hogy október 1. és december 31. között csak az IKM engedélyével értékesítik a vállalt mennyiségű zsírt. Jövő év elejétől azonban már szabadon forgalmazhatják a pályázatban vállalt mennyiséget is. Az intervenciós idő letelte után a beszerzési költségeket a pályázóknak vissza kell téríteniük, a tárolási kiadásokat azonban végleges — vissza nem térítendő — támogatásként folyósítja az IKM. A pályázatokat szeptember 7-ig fogadja el a minisztérium Belkereskedelmi és Piacfejlesztési Főosztálya. Jellemző felvásárlási árak áfával: Sertés 100—140 kg között 170 Ft/kg 140—200 kg 160 Ft/kg Selejt koca 145 Ft/kg Kanlott 125 Ft/kg Szarvasmarha Vágótehén III. o. 125—135 Ft/kg Vágótehén II. o. 135—150 Ft/kg Üsző 320 kg-ig 205—215 Ft/kg Üsző 420 kg-ig 185—205 Ft/kg Bika 300 kg-ig 240—250 Ft/kg Bika 420 kg-ig 200—210 Ft/kg Juh (bárány) ^ 13—16 kg 360—400 Ft/kg 6—20 kg 340—380 Ft/kg 20—24 kg 320—340 Ft/kg Jellemző tápárak áfával: Név ömlesztett Ft/q zsákos Ft/q Tejelő tehéntáp 4466 4550 Borjú indító táp 4386 4470 Ht. baromfi ind. táp 5516 5600 Ht. baromfi név. táp 4766 4850 Ht. baromfi bef. táp 4366 4450 Int. malac ind. táp 4816 4900 Ht. hízósertés I. (süldő) 4466 4550 Ht. hízósertés ül. 4366 4450 Ht. malac indítótáp 4566 4650 Ht. kocatáp 4316 4400 Sertésabrak II. 4246 4330 Megfizethetetlen takarmányárak
