Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996. szeptember 30., hétfő

Kismamák

UJ KELET

GYES-szindróma kismamáknál

Ne a gyerek körül forogjon a világ!

A terhesség és a szülés csodálatos élmény. A megváltozott állapot azonban bizonyos esetekben krízist is jelenthet a kismamának. A terhességet kísérő és a szülést követő lelki problémákról Vo Khanh Toan pszichológussal beszélgettünk.

— Az első terhesség idején nem elég a szakemberek tanácsa. Minél inkább közeledik a szülés ideje, annál jobban tör ki a kismamán a pánik, egészséges lesz-e a baba, és vajon fia vagy kislánya születik? Ilyenkor pszichésen leginkább az segít, ha magához hasonló vagy már szült asszonyokkal beszélgethet a várandós mama. Nekik sokkal őszintébben feltárja mindazt, ami foglalkoztatja, és könnyebben találja meg önmaga a megoldásokat.

— Milyen változást hoz a család életében a baba megszületése?

— Megjön a gyerek, és mindenki szerint ő a legszebb, a legcsodálatosabb kis lény a Földön. Természetes, hogy az első időkben mindenki lesi az újszülött legapróbb rezdüléseit is. Ám nem szabad, hogy az édesanya beleessen abba a hibába, hogy szemében a világ csak a gyerek körül forogjon. Ezt nem minden férj tudja egyformán tolerálni. Nem egyszer megesik, hogy a férj féltékeny lesz a gyerekre. Ez érthető is, hiszen neki is szüksége van felesége részéről a törődésre, és bizonyos szinten a gondoskodásra. Sok családban megesik, hogy a gyerek születése után háttérbe kerül a pár magánélete. Hiába bizonygatja a terhesség alatt az asszony, hogy később is ugyanúgy fogja szeretni a férjét, egyre kevesebb időt szakít arra, hogy a párjára figyeljen. Az így kialakult fokozott

feszültség könnyen tönkreteheti az addig kifogástalanul működő párkapcsolatot.

— Hogyan lehet elkerülni az elhidegülést?

— Az igaz, hogy a kisbaba minden türelmet, figyelmet és szeretetet megérdemel, de azért nem kell minden időt mellette tölteni, még az első hetekben sem. Legyen a hétnek legalább egy-két olyan órája, amikor a férj és feleség csak egymásra figyelnek, elmennek együtt moziba, vagy csak sétálnak karonfogva, beszélgetve. Ne legyen ilyenkor lelkiismeretfurdalásuk a gyerek miatt. Valamelyik nagymama vagy nagynéni biztos nagyon szívesen vigyáz majd rá. Az együtt eltöltött percekben ne a baba legyen a téma. Próbálják meg együtt felfedezni újra az élet szépségeit, és így elkerülhető az úgynevezett gyes-szindróma kialakulása is.

— Mit jelent a kifejezés?

— Egy idő után szinte minden kismamán megmutatkozik, aki beszorulva a négy fal közé csak a gyermek gondozásával foglalja le magát. A szabadság teljes megszűnését nem lehet hosszú távon elviselni. Sok férj, ha hazamegy este a munkából, el sem tudja képzelni, miben fáradhatott el a felesége, hisz szerintük egy olyan kis gyerekre vigyázni nein nagy dolog. Nem is a munkáról van szó, hanem arról, hogy egy idő után csökkenni kezd az asszony önbizalma, az állandó otthoniét miatt elhanyagoltnak és a világ dolgaiban tudatlannak érzi majd magát. Ezért aztán nagy szükség van a férjek segítségére ahhoz, hogy feleségük néha elmehessen a kozmetikushoz, a fodrászhoz, vagy csak bevásárolni egyedül, kicsit félretéve a családdal kapcsolatos gondolatokat.

Új életritmus a szülés után

Szülőnek, gyermekeknek

Nagyon sok kismama érzi úgy a szülés után, hogy a négy fal közé zárva teljesen elidegenedik az őt körülvevő világtól. Nekik próbál meg segíteni a nyíregyházi Családsegítő Központ a tavaly óta működő kismamaklubbal. A másik új kezdeményezés a „Gyermekzsilip” nevet kapta, és az elvált szülőknek segít megkönnyíteni a gyermekláthatás megszervezését. A központ munkatársa, Szabóné Filep Klára elsőként a kismamaklubról beszélt.

— Minden hónap első és harmadik szerdáján délelőtt tíz és tizenkét óra között várjuk azokat az anyukákat, akik közösségbe vágynak. Azért tartottuk fontosnak, hogy lehetőséget adjunk a találkozásokra, mert a statisztikák mellett a tapasztalat is azt mutatja, hogy a kismamák számára egy idő után beszűkül a világ, szürkévé válnak a hétköznapok. Mindenképpen szükségük van olyan társakra, akikkel megoszthatják örömeiket és problémáikat egyaránt. Nálunk nemcsak egymás közt, de szakemberekkel

— óvónőkkel, gondozónőkkel, pszichológusokkal, orvosokkal

— is beszélgethetnek. A tavaly megkezdett foglalkozások nem várt sikereket hoztak. Nagyon sok barátság született a Család- segítő Központban eltöltött idő alatt. Nyáron tartottunk egy néhány hetes szünetet, de pár napon belül újra beindulnak a foglalkozások a nemrégiben átadott jósavárosi alközpontban. Bár ide nem csak a környéken élőket várjuk, valószínű, hogy a résztvevők nagy részét mégis a jósavárosiak teszik majd ki. Míg az édesanyák egymás között beszélgetnek, addig a gyerekekkel képzett szakemberek foglalkoznak. Ennek nemcsak az a nagy előnye, hogy a szülőnek nem kell állandóan a kicsi nyomába járnia legalább e néhány óra alatt, hanem az is, hogy a gyerek megszokja a közösséget, és később könnyebben beszokik majd a bölcsődébe, óvodába.

Lassan már egy hónapja, hogy beindult a tanév. A felsőbb osztályokba lépőkkel aránylag könnyű dolguk van a szülőknek, mert már kialakult a gyermek iskolai ritmusa. Az elsősökkel kicsit nehezebb, hiszen sok esetben nemcsak a gyermek, de a szülő is gyakorlatlan még. Nekik próbál segíteni Dr. Sátorhegyi Éva gyermekpszichiáter néhány hasznos gondolattal.

— A gyermek megfelelő testi és szellemi fejlődését döntően befolyásolják a környezeti hatások, valamint életrendjének és életmódjának alakulása. Az életrend elsősorban a napi tevékenységre és a pihenésre vonatkozik, de magában foglalja a táplálkozást és a mozgást is. Egy iskolás gyermek életrendjét úgy kell kialakítani, hogy abban egyaránt helyet kapjon a tanulás, a művelődés, a házimunka, a pihenés, a játék, a sport és a szórakozás, anélkül, hogy élete ezáltal rendszertelenné válna. Az iskolás gyermek munkája a tanulás. Sok szülőben felmerül a kérdés, mikor tanuljon otthon a gyermek? Alapelv, hogy akkor ültessük le a könyvek mellé, amikor még , jól fog a feje”. Az eredményes

Az új alközpont azonban nem csak a kismamáknak nyújt majd segítséget. A gyermeküktől elválasztott szülők életében talán a legnehezebb, de egyben a legörömtelibb alkalmak azok a hétvégi találkozások, amikor a kicsit viszontláthatják. Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttlétek nem minden esetben zajlanak harmonikus körülmények között, és az újabb viták, ellenségeskedések nagyon megviselik az egyébként is összetört lelkű gyermeket. Sok családnál, például hogy a volt feleségnek ne kelljen találkoznia a férfi új partnerével, a gyermek „átadása” az utcán történik. Ezen próbál segíteni a „Gyermekzsilip”.

tanuláshoz mindenképpen meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Mivel az agy munkájához meghatározott oxigén- mennyiségre van szükség, jó, ha a tanulás megkezdése előtt kiszellőztetjük a szobát. Legyen a gyermeknek külön asztala, fiókja, vagy legalább polca, aminek rendbentartásáért ő maga a felelős. Mindig csak az a könyv vagy füzet legyen előtte, amivel éppen foglalkozik. A tanuláshoz csend kell és ezt jó, ha minden családtag tiszteletben tartja. A hangos tévé, rádió mellett megoszlik a gyermek figyelme, nem tud koncentrálni feladataira.

A legkisebbeknél fél óra, a nyolc—tíz éveseknél háromnegyed órai tanulás után érdemes rövid szünetet tartani, amikor beszélgetést, játékot kell beiktatni. A tanulás optimális ideje délelőtt 9—11 és délután 3-—6 óra között van.

A kutatók megállapításai szerint a gyermeknek 6—7 éves korában tizenkét, 8—9 évesen tíz, 13—14 évesen pedig napi kilenc óra alvásra van szükség. Az esti lefekvés mindig azonos időben, lehetőleg este nyolc és kilenc óra körül történjen. Az elalváshoz szintén nyugodt köMinden hóhap első és negyedik szombatján délelőtt kilenc és tizenkét óra között a jósavárosi alközpont lehetőséget nyújt arra, hogy a szülők egymástól függetlenül hozzák, illetve vigyék a gyereket. Ez azt jelenti, hogy ha az édesanya nem akar találkozni az apával, akkor megyegyezhetnek abban, hogy ha ő a gyereket tízre hozza hozzánk, akkor a másik fél csak negyed tizenegyre jön érte. A köztes időben munkatársaink játszanak a gyerekkel az ugyanezen időben működő gyermekfoglalkoztatónkban. Még mindig az elvált szülők gyermekeinek kívánunk segíteni az úgynevezett .jósavárosi krétakörrel” is.

rülmények kellenek. A lefekvés előtti időben kerüljük a lármás, sok izgalommal járó játékot, félelmet keltő filmeket. Ezek olyan izgalomba hozzák a gyermeki idegrendszert, hogy hatásukra nehezen fog elaludni, éjszaka fölriad, nem pihen, csak forgolódik az ágyban. Gyermekünknek nemcsak a passzív, de az aktív pihenésre is szüksége van. Az aktív pihenés a személyes érdeklődése szerint eltöltött szabadidőt jelenti.

A helyes életmód szerves része az ésszerű táplálkozás, mely az egészség legfőbb záloga. Gyermekkorban napi ötszöri étkezést kell beiktatni, és nagyon helyes, ha általában ugyanazon időben ültetjük asztalhoz csemeténket. Sajnos, nagyon sok családban elmarad a reggeli. A nagy kapkodás közben a szülő gyakran dug pénzt a gyerek zsebébe, mondván, majd vesz valamit magának útközben. Ez azonban nagyon helytelen, mert az étrend összeállításánál oda kell figyelni arra, hogy a kínált ételben mindazon fehérje, szénhidrát és vitamin meglegyen, ami elősegíti a gyors növekedést.

Eszik a gyerek

A szoptatást egy idő után fokozatosan kiegészíti, felváltja a vegyes táplálékhoz való szoktatás. Nagyjából hat hónapos korig fedezi az anyatej a csecsemő táplálék- és folyadékigényét. Féléves koron túl kiegészítőkre is szükség van, az anyatej azonban az első életvév folyamán végig meghatározó jelentőségű, sőt, még a második évben is kiteheti a táplálék egy- harmadát. A fokozatos átállás idején egy életre rögzülhetnek a szokások, éppen ezért, a példamutatás az asztalnál sem szünetel. A tukmá- lás, a gyerek „tömése” viszont már meglehetősen idejétmúlt magatartás.

A kiegészítést eleinte naponta egyszer, szopás után adjuk. Egyszerre csak egyféle új ételt vezessünk be, és a következő újdonsággal várjunk legalább egy-másfél hetet. Természtesen megkínálhatjuk innivalóval is a gyereket, de csak kis pohárból gyümölcsteával, vagy cukormentes, száz százalékos gyümölcslével.

A zöldség- vagy gyümölcs- pürék mellett korától és az idegen, új táplálékhoz való viszonyától függően kézbe adott, főtt zöldségekkel, banánnal is kínálhatjuk a kisbabát. Csak akkor adjunk önálló majszolnivalót, ha már megszokta a darabos ételt. A zöldségek közül eleinte csak burgonyát, sárgarépát adjunk, majd fokozatosan sütőtököt, karfiolt, borsót, kelkáposztát.

A gyümölcsök közül az alma és az őszibarack az első, amit adhatunk. Csak érett, hibátlan, tisztára mosott terméssel kínáljuk a csecsemőt. Az eperrel és kiwivel várjunk egyéves korig, mert gyakran okoznak allergiát. Ha a kicsi már megszokta a préselt le- veket, adhatunk neki gyümölcspépet is.

Gabonafélékből az első időkben csak rizs- vagy kukoricatartalmú kását készítsünk. Ezeket nem vízzel, hanem tejjel kell megfőzni, de az első évben ne tehén-, hanem anyatejjel keverjük ki a kását a tehéntej-allergia kialakulásának kockázata miatt. Kenyeret vagy péksüteményt csak tíz hónapos kortól adjunk, mert ezek nehezen emészthetők.

Húst nyolc-kilenc hónapos kortól kezdve adhatunk a csecsemőnek darálva vagy pépe- sítve. A belsőségeket magas koleszterin szintjük miatt kerüljük, leghelyesebb baromfit vagy halhúst adni. A felvágottakat magas só- és tartósítószer-tartalmuk miatt szintén kerüljük. A tejtermékek fogyasztását is csak egyéves kor után ajánlják a szakemberek.

(A Teszt magazin nyomán)

Helyes életmód gyerekkorban