Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996. szeptember 30., hétfő Kismamák UJ KELET GYES-szindróma kismamáknál Ne a gyerek körül forogjon a világ! A terhesség és a szülés cso­dálatos élmény. A megválto­zott állapot azonban bizonyos esetekben krízist is jelenthet a kismamának. A terhességet kísérő és a szülést követő lel­ki problémákról Vo Khanh Toan pszichológussal beszél­gettünk. — Az első terhesség idején nem elég a szakemberek ta­nácsa. Minél inkább közele­dik a szülés ideje, annál job­ban tör ki a kismamán a pá­nik, egészséges lesz-e a baba, és vajon fia vagy kislánya születik? Ilyenkor pszichésen leginkább az segít, ha magá­hoz hasonló vagy már szült asszonyokkal beszélgethet a várandós mama. Nekik sok­kal őszintébben feltárja mind­azt, ami foglalkoztatja, és könnyebben találja meg ön­maga a megoldásokat. — Milyen változást hoz a család életében a baba meg­születése? — Megjön a gyerek, és mindenki szerint ő a legszebb, a legcsodálatosabb kis lény a Földön. Természetes, hogy az első időkben mindenki lesi az újszülött legapróbb rezdülése­it is. Ám nem szabad, hogy az édesanya beleessen abba a hi­bába, hogy szemében a világ csak a gyerek körül forogjon. Ezt nem minden férj tudja egyformán tolerálni. Nem egyszer megesik, hogy a férj féltékeny lesz a gyerekre. Ez érthető is, hiszen neki is szük­sége van felesége részéről a törődésre, és bizonyos szinten a gondoskodásra. Sok család­ban megesik, hogy a gyerek születése után háttérbe kerül a pár magánélete. Hiába bi­zonygatja a terhesség alatt az asszony, hogy később is ugyanúgy fogja szeretni a fér­jét, egyre kevesebb időt sza­kít arra, hogy a párjára figyel­jen. Az így kialakult fokozott feszültség könnyen tönkrete­heti az addig kifogástalanul működő párkapcsolatot. — Hogyan lehet elkerülni az elhidegülést? — Az igaz, hogy a kisbaba minden türelmet, figyelmet és szeretetet megérdemel, de azért nem kell minden időt mellette tölteni, még az első hetekben sem. Legyen a hét­nek legalább egy-két olyan órája, amikor a férj és feleség csak egymásra figyelnek, el­mennek együtt moziba, vagy csak sétálnak karonfogva, be­szélgetve. Ne legyen ilyenkor lelkiismeretfurdalásuk a gye­rek miatt. Valamelyik nagy­mama vagy nagynéni biztos nagyon szívesen vigyáz majd rá. Az együtt eltöltött percek­ben ne a baba legyen a téma. Próbálják meg együtt felfe­dezni újra az élet szépségeit, és így elkerülhető az úgyne­vezett gyes-szindróma kiala­kulása is. — Mit jelent a kifejezés? — Egy idő után szinte min­den kismamán megmutatko­zik, aki beszorulva a négy fal közé csak a gyermek gondo­zásával foglalja le magát. A szabadság teljes megszűnését nem lehet hosszú távon elvi­selni. Sok férj, ha hazamegy este a munkából, el sem tudja képzelni, miben fáradhatott el a felesége, hisz szerintük egy olyan kis gyerekre vigyázni nein nagy dolog. Nem is a munkáról van szó, hanem ar­ról, hogy egy idő után csök­kenni kezd az asszony önbi­zalma, az állandó otthoniét miatt elhanyagoltnak és a vi­lág dolgaiban tudatlannak érzi majd magát. Ezért aztán nagy szükség van a férjek segítsé­gére ahhoz, hogy feleségük néha elmehessen a kozmeti­kushoz, a fodrászhoz, vagy csak bevásárolni egyedül, ki­csit félretéve a családdal kap­csolatos gondolatokat. Új életritmus a szülés után Szülőnek, gyermekeknek Nagyon sok kismama érzi úgy a szülés után, hogy a négy fal közé zárva teljesen elidege­nedik az őt körülvevő világtól. Nekik próbál meg segíteni a nyíregyházi Családsegítő Köz­pont a tavaly óta működő kis­mamaklubbal. A másik új kez­deményezés a „Gyermekzsi­lip” nevet kapta, és az elvált szülőknek segít megkönnyíte­ni a gyermekláthatás megszer­vezését. A központ munkatár­sa, Szabóné Filep Klára első­ként a kismamaklubról beszélt. — Minden hónap első és har­madik szerdáján délelőtt tíz és tizenkét óra között várjuk azo­kat az anyukákat, akik közös­ségbe vágynak. Azért tartottuk fontosnak, hogy lehetőséget adjunk a találkozásokra, mert a statisztikák mellett a tapaszta­lat is azt mutatja, hogy a kis­mamák számára egy idő után beszűkül a világ, szürkévé vál­nak a hétköznapok. Minden­képpen szükségük van olyan társakra, akikkel megoszthatják örömeiket és problémáikat egyaránt. Nálunk nemcsak egy­más közt, de szakemberekkel — óvónőkkel, gondozónőkkel, pszichológusokkal, orvosokkal — is beszélgethetnek. A tavaly megkezdett foglalkozások nem várt sikereket hoztak. Nagyon sok barátság született a Család- segítő Központban eltöltött idő alatt. Nyáron tartottunk egy néhány hetes szünetet, de pár napon belül újra beindulnak a foglalkozások a nemrégiben átadott jósavárosi alközpont­ban. Bár ide nem csak a kör­nyéken élőket várjuk, valószí­nű, hogy a résztvevők nagy ré­szét mégis a jósavárosiak teszik majd ki. Míg az édesanyák egy­más között beszélgetnek, addig a gyerekekkel képzett szakem­berek foglalkoznak. Ennek nemcsak az a nagy előnye, hogy a szülőnek nem kell ál­landóan a kicsi nyomába járnia legalább e néhány óra alatt, hanem az is, hogy a gyerek megszokja a közösséget, és ké­sőbb könnyebben beszokik majd a bölcsődébe, óvodába. Lassan már egy hónapja, hogy beindult a tanév. A fel­sőbb osztályokba lépőkkel aránylag könnyű dolguk van a szülőknek, mert már kialakult a gyermek iskolai ritmusa. Az elsősökkel kicsit nehezebb, hi­szen sok esetben nemcsak a gyermek, de a szülő is gyakor­latlan még. Nekik próbál segí­teni Dr. Sátorhegyi Éva gyer­mekpszichiáter néhány hasznos gondolattal. — A gyermek megfelelő testi és szellemi fejlődését döntően befolyásolják a környezeti ha­tások, valamint életrendjének és életmódjának alakulása. Az életrend elsősorban a napi te­vékenységre és a pihenésre vo­natkozik, de magában foglalja a táplálkozást és a mozgást is. Egy iskolás gyermek életrend­jét úgy kell kialakítani, hogy abban egyaránt helyet kapjon a tanulás, a művelődés, a házi­munka, a pihenés, a játék, a sport és a szórakozás, anélkül, hogy élete ezáltal rendszerte­lenné válna. Az iskolás gyer­mek munkája a tanulás. Sok szülőben felmerül a kérdés, mi­kor tanuljon otthon a gyermek? Alapelv, hogy akkor ültessük le a könyvek mellé, amikor még , jól fog a feje”. Az eredményes Az új alközpont azonban nem csak a kismamáknak nyújt majd segítséget. A gyermekük­től elválasztott szülők életében talán a legnehezebb, de egyben a legörömtelibb alkalmak azok a hétvégi találkozások, amikor a kicsit viszontláthatják. Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttlétek nem minden esetben zajlanak harmonikus körülmények kö­zött, és az újabb viták, ellensé­geskedések nagyon megviselik az egyébként is összetört lelkű gyermeket. Sok családnál, pél­dául hogy a volt feleségnek ne kelljen találkoznia a férfi új partnerével, a gyermek „átadá­sa” az utcán történik. Ezen pró­bál segíteni a „Gyermekzsilip”. tanuláshoz mindenképpen meg kell teremteni a szükséges fel­tételeket. Mivel az agy munká­jához meghatározott oxigén- mennyiségre van szükség, jó, ha a tanulás megkezdése előtt kiszellőztetjük a szobát. Le­gyen a gyermeknek külön asz­tala, fiókja, vagy legalább pol­ca, aminek rendbentartásáért ő maga a felelős. Mindig csak az a könyv vagy füzet legyen előtte, amivel éppen foglalko­zik. A tanuláshoz csend kell és ezt jó, ha minden családtag tisz­teletben tartja. A hangos tévé, rádió mellett megoszlik a gyer­mek figyelme, nem tud kon­centrálni feladataira. A legkisebbeknél fél óra, a nyolc—tíz éveseknél háromne­gyed órai tanulás után érdemes rövid szünetet tartani, amikor beszélgetést, játékot kell beik­tatni. A tanulás optimális ideje délelőtt 9—11 és délután 3-—6 óra között van. A kutatók megállapításai sze­rint a gyermeknek 6—7 éves korában tizenkét, 8—9 évesen tíz, 13—14 évesen pedig napi kilenc óra alvásra van szükség. Az esti lefekvés mindig azonos időben, lehetőleg este nyolc és kilenc óra körül történjen. Az elalváshoz szintén nyugodt kö­Minden hóhap első és negye­dik szombatján délelőtt kilenc és tizenkét óra között a jósavárosi alközpont lehetősé­get nyújt arra, hogy a szülők egymástól függetlenül hozzák, illetve vigyék a gyereket. Ez azt jelenti, hogy ha az édesanya nem akar találkozni az apával, akkor megyegyezhetnek ab­ban, hogy ha ő a gyereket tízre hozza hozzánk, akkor a másik fél csak negyed tizenegyre jön érte. A köztes időben munka­társaink játszanak a gyerekkel az ugyanezen időben működő gyermekfoglalkoztatónkban. Még mindig az elvált szülők gyermekeinek kívánunk segíte­ni az úgynevezett .jósavárosi krétakörrel” is. rülmények kellenek. A lefekvés előtti időben kerüljük a lármás, sok izgalommal járó játékot, fé­lelmet keltő filmeket. Ezek olyan izgalomba hozzák a gyermeki idegrendszert, hogy hatásukra nehezen fog elalud­ni, éjszaka fölriad, nem pihen, csak forgolódik az ágyban. Gyermekünknek nemcsak a passzív, de az aktív pihenésre is szüksége van. Az aktív pihe­nés a személyes érdeklődése szerint eltöltött szabadidőt je­lenti. A helyes életmód szerves ré­sze az ésszerű táplálkozás, mely az egészség legfőbb zá­loga. Gyermekkorban napi öt­szöri étkezést kell beiktatni, és nagyon helyes, ha általában ugyanazon időben ültetjük asz­talhoz csemeténket. Sajnos, nagyon sok családban elmarad a reggeli. A nagy kapkodás közben a szülő gyakran dug pénzt a gyerek zsebébe, mond­ván, majd vesz valamit magá­nak útközben. Ez azonban na­gyon helytelen, mert az étrend összeállításánál oda kell figyel­ni arra, hogy a kínált ételben mindazon fehérje, szénhidrát és vitamin meglegyen, ami előse­gíti a gyors növekedést. Eszik a gyerek A szoptatást egy idő után fokozatosan kiegészíti, fel­váltja a vegyes táplálékhoz való szoktatás. Nagyjából hat hónapos korig fedezi az anyatej a csecsemő táplálék- és folyadékigényét. Féléves koron túl kiegészítőkre is szükség van, az anyatej azon­ban az első életvév folyamán végig meghatározó jelentősé­gű, sőt, még a második év­ben is kiteheti a táplálék egy- harmadát. A fokozatos átál­lás idején egy életre rögzül­hetnek a szokások, éppen ezért, a példamutatás az asz­talnál sem szünetel. A tukmá- lás, a gyerek „tömése” vi­szont már meglehetősen ide­jétmúlt magatartás. A kiegészítést eleinte na­ponta egyszer, szopás után adjuk. Egyszerre csak egyfé­le új ételt vezessünk be, és a következő újdonsággal vár­junk legalább egy-másfél he­tet. Természtesen megkínál­hatjuk innivalóval is a gye­reket, de csak kis pohárból gyümölcsteával, vagy cukor­mentes, száz százalékos gyü­mölcslével. A zöldség- vagy gyümölcs- pürék mellett korától és az idegen, új táplálékhoz való vi­szonyától függően kézbe adott, főtt zöldségekkel, ba­nánnal is kínálhatjuk a kisba­bát. Csak akkor adjunk önál­ló majszolnivalót, ha már megszokta a darabos ételt. A zöldségek közül eleinte csak burgonyát, sárgarépát adjunk, majd fokozatosan sütőtököt, karfiolt, borsót, kelkáposztát. A gyümölcsök közül az al­ma és az őszibarack az első, amit adhatunk. Csak érett, hi­bátlan, tisztára mosott ter­méssel kínáljuk a csecsemőt. Az eperrel és kiwivel várjunk egyéves korig, mert gyakran okoznak allergiát. Ha a kicsi már megszokta a préselt le- veket, adhatunk neki gyü­mölcspépet is. Gabonafélékből az első időkben csak rizs- vagy ku­koricatartalmú kását készít­sünk. Ezeket nem vízzel, ha­nem tejjel kell megfőzni, de az első évben ne tehén-, ha­nem anyatejjel keverjük ki a kását a tehéntej-allergia ki­alakulásának kockázata mi­att. Kenyeret vagy péksüte­ményt csak tíz hónapos kor­tól adjunk, mert ezek nehe­zen emészthetők. Húst nyolc-kilenc hónapos kortól kezdve adhatunk a cse­csemőnek darálva vagy pépe- sítve. A belsőségeket magas koleszterin szintjük miatt ke­rüljük, leghelyesebb baromfit vagy halhúst adni. A felvágot­takat magas só- és tartósító­szer-tartalmuk miatt szintén kerüljük. A tejtermékek fo­gyasztását is csak egyéves kor után ajánlják a szakemberek. (A Teszt magazin nyomán) Helyes életmód gyerekkorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom