Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

4 1996. szeptember 30., hétfő Hazai krónika UJ KELET Sikeres volt az első Nonprofit Expo MTI Nagy sikert könyvelhettek el a civil szervezetek: az első országos megmozdulásukra a Nonprofit Expóra több mint háromezren voltak ki­váncsiak. Pénteken és szom­baton mintegy 200 standon mutatkoztak be a civilek a látogatóknak és egymásnak a Fővárosi Építők Kong­resszusi Központjában. A konferenciatermekben egy­mást követték az előadások és a viták. Egyik beszélgetésen el­hangzott: hazánkban 43 ezer eh il szervezet van, közülük csak 300 vett részt az expón, hol van a többi? Erre a kér­désre az MTI munkatársának Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója, a rendezvény szervezője azt mondta: a ci­vil szférának össze kell fog­ni, mert csak így kezelik őket súlyuknak megfelelően az ál­lami szervek. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy szükség van az ilyen jellegű találko­zókra. A folytatás is biztosí­tott, mivel jövő év szeptem­berében a magyar civil szek­tor nemzetközi bemutatkozá­sa is hazánkban zajlik le. Az ennek keretéül szolgáló civil világtalálkozóval egyidőben megrendezik a második Non­profit Expót is. Befejeződött a reformátusok tizedik zsinata M77 _____________________ A M agyarországi Refor­mátus Egyház Sárospatakon megrendezett tizedik ciklus- záró ünnepi zsinata szomba­ton a zsinati iroda munkájá­nak értékelésével folytató­dod. A református egyház legfőbb törvényhozó, köz- igazgatási és végrehajtó kép­viseleti testületé ezt kö­vetően az egyház külön­böző szervezeteinek, intéz­ményeinek, bizottságainak vezetőit hallgatta meg a tör­vényalkotó munkáról, a dia- kóniáról, a Bethesda Kór­házról, az egyház társadalmi misszós tevékenységéről, a külügyi szolgálatról, a teo­lógiai eredményekről, az egyházi oktatási intézmé­nyek, továbbá a közoktatás­köznevelés helyzetéről, a hitoktatásról, a gyűjtemé­nyekről, az építkezésekről és beruházásokról, valamint az egyház pénzügyi helyzeté­ről. A zsinat tagjai örömmel nyugtázták, hogy az előző hat esztendőben valamennyi területen igen jelentős ered­ményeket értek el, s a beszá­molókat többségében egy­hangú szavazással elfogad­ták. Tovább folytatódott a határokon túli egyházkerü­letek képviselőinek felszóla­lása, helyzetük bemutatása. A zsinat határozatban rögzí­tette, hogy a határokon túli egyházkerületek igen nehéz személyi, anyagi és társadal­mi viszonyok közepette vég­zik munkájukat, ezért a zsi­nat biztosította őket a foko­zott támogatásról, segítség- nyújtásról, s ezt kérik az ál­lamtól is. Ugyancsak határo­zatban foglaltak állást arról, hogy a református egyház el­vesztett ingatlanjainak 2001-ig történő rendezését kéri a Magyar Köztársaság kormányától. Általános érté­kelésként elhangzott, hogy az állam és a református egy­ház kapcsolata egészséges és mintaszerű. A X. Zsinat a délután folya­mán, a cikluszáró ünnepi ülés zárásaként intézkedett az ok­tóber-november hónapokban sorra kerülő teljes tisztújítást megelőző jelölések megtartá­sáról. A tisztújítás 1997. janu­ár l-jével lép hatályba. Addig a X. Zsinat tagjai ügyvezetők­ként tevékenykednek. Megemlékezés Pákozdról MTI___________________ Az 1848—49-es szabad­ságharc fiatal magyar hon­védserege — akárcsak orszá­gunk mai hadserege — nem hódítani, másokat leigázni akart. Egyetlen feladata, kül­detése volt: a haza védelme. S bár honvédségünknél je­lenleg nehéz, fájdalmas, de a testület belső és az ország nemzetközi megítélése szem­pontjából elkerülhetetlen át­alakulások mennek végbe, a hadsereg működésében őrzi és motiváló alapnak tekinti az 1848-as honvédhagyomá­nyokat. Ezt Végh Ferenc al­tábornagy, a Magyar Hon­védség parancsnoka, vezér­kari főnök hangsúlyozta a szabadságharc győztes pá- kozdi csatájának 148. évfor­dulóján vasárnap Pákozdon, a község címerének és zász­lajának avatása alkalmából rendezett ünnepségen. Pákozd neve — mondta a honvédség parancsnoka - im­már másfél évszázada szim­bólummá vált Egyszerre jel­képezi a hazájuk védelmére kész polgárok áldozatvállalá­sát, valamint az ország és hadserege mindenkori össze­fogását, nélkülözhetetlen szerves egységét. Végh Ferenc az ünnepsé­gen bejelentette: a hadsereg és a honvédelmi miniszter a megszűnő alakulatok könyv­tárából rövidesen 2000 köny­vet adományoz a 2400 lelkes, Velencei-tó környéki telepü­lésnek. A szabadságharc győztes csatájára való emlé­kezés délután a pákozdi Mé- szeg-hegyen magasodó Hon­véd Emlékműnél folytató­dott, ahol katonai tisztelet- adással koszorúzási ünnepsé­get tartottak. Ezt követően a Mátyásföldi Lovasegylet tar­tott bemutatót több száz főnyi érdeklődő előtt. Ufó Kongresszus Debrecenben Nem vagyunk egyedül! Letter György tudósítása „Nem vagyunk egyedül! Új világképet kell kialakítanunk, amelyben az ember már nem foglal el többé központi helyet a Mindenségben, csak egyike a Kozmosz értelmes lényei­nek” — volt egyik mottója a hétvégén, a debreceni Csoko­nai Színházban megrendezett II. Nemzetközi Ufó-kong­resszusnak. Megnyitójában Tarcali Gábor, a HUFON (Ma­gyar Ufó kutató Hálózat) veze­tője elmondta, hogy sok ember­ben még ma is úgy vetődik fel az ufók témája, hogy hiszi, vagy éppen nem hiszi létezé­süket. Pedig ez már egy réges- régen túlhaladott megközelíté­se a témának, s nem hit kérdé­se. Tényéké, amelyeket lehet elfogadni, illetve nem elfogad­ni, elhallgatni, letagadni, fél­remagyarázni, de lesöpörni az asztalról már nem! „Az óra ketyeg” Nagyon sok tény bizonyítja azt, hogy az ufókérdés igenis realitás, létezik, ufók vannak, velük értelmes lények látogat­ják rendszeresen földünket, s a lények alkalmanként egyes emberekkel kapcsolatba is lép­nek. A tények első csoportjába tartoznak a szemtanúk beszá­molói, a bizonyítékok második csoportjába a fénykép- és vi­deofelvételek. A harmadik cso­portba az idegen lények be­avatkozási nyomai sorolhatók (az emberi testen hagyott kü­lönböző — különös és megma­gyarázhatatlan — külsérelmi elváltozások, de ide tartoznak a gabonakörök is). A tények negyedik csoportja a tárgyi bi­zonyítékok köre. Lezuhant ufók, elfogott idegen lények, Földön kívüli eredetű anya­gok, tárgyak. Ilyenek is létez­nek, bár az illetékes szervek mindent megtesznek ezek el­hallgatására vagy esetleg lejá­ratására. De az óra ketyeg! Az események haladnak, és a végtelenségig titokban tarta­ni azokat nem lehet! A hallga­tás falának ledöntése már fo­lyamatban van, s ennek egy lépcsője a debreceni kong­resszus — mondta Tarcali Gá­bor. A jelentős eseményre nyolc országból érkeztek neves elő­adók, köztük Keviczki Kálmán, a világ ufókutatásának egyik legnagyobb személyisége. A 87(!) éves, magyar származású nyugalmazott amerikai kato­natiszt New York-ban él, és igazgatója a világ legjelentő­sebb ufókutató hálózatának, az ICUFON-nak. Amerikai elnö­kökkel tárgyalt az ufókér­désről, előadást tartott az an­gol parlamentben, memoran­dumot intézett az ENSZ-hez. Kongresszusok, rendezvények díszvendége, főszónoka öt kontinensen, számos államban. A politikai rendszerváltások után most harmadik alkalom­mal érkezett hazánkba. Hiva­talos dokumentumokkal alátá­masztott bizonyítékokkal hív­ta fel kongresszusi előadásában Magyarország és a világ köz­véleményének figyelmét az ufóprobléma megoldására, mielőtt esetleg túl késő lenne! Mengele után ufonautát boncolt Németország legnevesebb ufószakértője, Michael Hese- mann is előadóként érkezett Debrecenbe. Részt vett a világ szinte minden jelentős ufó­esetének kivizsgálásában, ha­talmas mennyiségű informáci­óval és bizonyítható anyaggal rendelkezik. Debreceni előadá­sában a tavalyi év nagy szen­zációjának, a roswelli ufonauta boncolásának legizgalmasabb részleteibe avatta be a jelenlé­vőket. Hasonlóan szenzációs és iz­galmas esetről tájékozódhattak a résztvevők a brazíliai Prof. A. J. Gevaerd-től, az ottani ufókutatás egyik legmeghatá­rozóbb személyiségétől, aki közbejött nehézségek miatt le­mondta debreceni szereplését. Elküldte viszont előadásának témáját. Ez év január 20-án a brazil hadsereg katonái elfog-, tak két idegen élőlényt egy Varginha nevű település köze­lében. Az ufókutatók először három lánytól kaptak informá­ciót egy különös lényt illető­en, amelyet a város közelében lévő bokros mezőn észleltek. Körülbelül 120—140 cm ma­gas lehetett, nagy, kopasz feje, kis nyaka volt. A bőre barnás színű, s olyannak tűnt, mintha zsíros vagy olajos lett volna. Hatalmas, pupilla nélküli sze­mei voltak, a szája és orra pici, s három csáp alakú kidudoro- dás volt a fején. Úgy tűnt, mint­ha valamilyen sérüléstől szen­vedett volna a lény. A három lány elmondása után az ufókutatók a helyszín­re siettek, ahol megtudták, hogy a helyi tűzoltóság embe­rei ismeretlen állatra találtak, melyet a katonaságnak adtak át. A katonák átfésülték az egész környéket, és elfogták a másik lényt is, feltételezhető­en azt, amelyet a lányok is lát­tak. A két lényt a helyi kórház­ba szállították, majd két nap után egy 200 mérföldre lévő katonai bázisra vitték az akkor már halott testeket, végül a Campinasi Egyetem volt a be­fejező állomás. A náci Men- gelét is — tíz évvel ezelőtt — felboncoló orvos, aki szakmá­jában világszerte elismert, a kis lényeket is felboncolta. Brazí­liában hatalmas erővel folyik a kutatás az eset további rész­leteinek felderítésére. Ugyancsak a szenzáció ere­jével hatott az a videofilm, amelyet ez év júliusának ele­jén Giba Lajos kazincbarcikai lakos rögzített kamerájával: egy nagyon jól kivehető, hatá­rozott alakú és kontúrú azono- sítatlan repülő tárgy száguldá­sát láthatta a kongresszus kö­zönsége. Kisfaludy György időfizikus A hazug embert hamarabb utol­érik... című előadásában többek között Teller Ede csodálatos gondolatát idézte a csodáról, amely nem más, mint az éle­tünk, a tudatunk. S hogy eb­ben a roppant méretű spirális galax-isban, amelynek mi — „parányi” Naprendszerünkkel — a szélén élünk, a 100 milli­árd csillag közül miért ne le­hetne másutt is lakott világ, másik csoda. A csoda sokkal közelebb van, mint gondol­nánk! Erre utalnak a Mars boly­gó kutatási eredményei, a Hold üzenete s a Föld rejtett titkai. Saját kutatási területén — ho­logramos vizsgálat — hamaro­san bizonyíthatóvá válik a fényképfelvételek eredete. A harmadik dimenzió „belépte­tésével” sok ufófelvételre „fény derül”! A magyar az első „betelepült faj”? A kongresszusra készült el Oláh András ufók legyünk, vagy magyarok? című könyve, amelyet szerzője a kongresszu­son mutatott be. A debreceni író, ufókutató újabb munkájá­ban nem kevesebbet állított, mint hogy: „Most a mille- centenárium, vagyis a vélt első honfoglalás 1100-adik évfordu­lóján, amikor már kettős hon­foglalásról is beszélnek, illő megismernünk a múltunkat, amely szerint immár 210 ezer éve élünk a Földön. A betele­pült első faj a magyar volt, a mi őseink. Az első magyarok ős­hazája Dilmunország volt, va­gyis Erdély. Ennek számos bi- zonyítéka.van, de elsősorban az, hogy Gyulafehérvár mellett, a Maros folyó partján áll Elek Űr Ős gúlafali írása. Itt volt a kis Paradicsom, illetve az Édenkert: Magyarország. Hasonló gondo­latokat pendített meg Kisfaludy György is előadásában. Hama­rosan mindketten Nyíregyháza vendégei lesznek. Az előadók sorában hallhatta a kongresszus közönsége — többek között — dr. Anton Makk orvost, Sós Tibor filmren­dezőt, Pusztay Sándort, az Ufómagazin főszerkesztőjét, Zombori Ottó csillagászt, Neme­re István írót, Hargitai Károly írót és még sokan másokat. Az „ufósok” ígéretet tettek: két év múlva újra Debrecenben! Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Attól tartok, hogy újabb boszorkányüldözés veszi majd kezdetét az „igen fon­tos pozíciókat betöltők” kö­rében megkezdett újabb (második szakaszába lépett) átvilágítási eljárások „mel­léktermékeként”. Mint az tudvalevő, a kuta­tások helyét kiszélesítették, és az átvilágítóbírák augusz­tus végén meg is kezdék te- • vékenységüket. A névsor elején lévők már meg is kap­ták az első értesítéseket, hogy találtak-e róluk deho- nesztáló dokumentumokat vagy feljegyzéseket. Aki olyan értelmű levelet kap, hogy van ellene „valami”, az egy adott időpontban elme­het és beszélhet a bírákkal— gondolom, beszervezése körülményeiről. Az eljárás teljesen titkos. Akik ellen felmerültek bizonyítható adatok, lehetőséget kapnak rá, hogy szép csendben el­tűnjenek maguktól a politi­kai élet porondjáról, de ha ezt nem teszik, akkor nyilvános­ságra hozzák a róluk szóló dokumentumok lényegét. (Az előző vizsgálati sza­kasz azért ért olyan kurtán- furcsán véget, mert az egyik átvilágítóbíróról kiderült, hogy maga is hozott ötven­hatos politikai ítéleteket, márpedig ez kizáró ok — magyarán, ezzel a múlttal nem lehet átvilágítóbíró.) Ha mindenki betartaná a játékszabályokat, akkor nem is lenne semmi baj. Ha már a nemzet jelentős része így kí­vánja, hát legyen meg az aka­rata — ha már azt hiszi, hogy az átvilágítással tisztább lesz közéletünk... A problémát az jelenti, hogy a bírósági döntésekhez hasonlóan az átvilágítási bíró is csak két pólust érint­het: van adat, nincs adat (azaz bűnös vagv nem bűnös). Köztes me Idás nincs. Pe­dig de sokszor hoz az élet olyan körülményeket, hogy elgyengülnek az emberek. Akár csupán életösztönből... Nem kívánom mindazo- nál a védeni az ügynököket, hiszen semmi veszély nem fe­nyegetheti őket, legfeljebb alacsonyabb — és könnyen meglehet, hogy jobban fize­tő — pozícióba kerülnek. Sokkal inkább tartok attól, hogy maga az eljárás politi­kai harcok eszköze lesz — márpedig ez mindenről szól, csak nem a politikai teljesít­ményekről. Már be is dobták a köztu­datba az első „bűzbombát”, miszerint Horn, Gál és Szű­rös beszervezett ügynökök voltak. Szerintem, ha ez—ad ab­szurdum —igaz is, mondjuk, gyermekkorukban szervez­ték be őket — akkor sincs semmi jelentősége, hiszen később mindannyian a poli­tikai porondon voltak, még­hozzá olyan beosztásban, hogy sokkal inkább nekik jelentették, mintsem nekik kellett volna jelenteniük... így, ilyen aspektussal csak arra lesz jó az egész, hogy fel­dúlják a jelenlegi közéletet, és — ha olyan mennyiség­ben kerülnek elő adatok — kiírják az új, idő előtti válaztásokat. A furcsa az egészben az, hogy — meggyőződésem szerint — maga a választó- polgár fütyül erre az egészre, és úgy szavaz, ahogy —ettől függetlenül — éppen kedve van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom