Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
6 1996. szeptember 23., hétfő Mezőgazdaság UJ KELET Hordo- es borkezelési tanácsok Az új hordóban megbámul Érik a szőlő, közeledik a I i szüret. Hogyan készüljünk fel a betakarításra, és mire vigyázzunk eközben? — tettük fel a kérdést az ismert mátészalkai szőlősgazdának, a megyei borverseny egyik győztesének, Szombathy Gézának. Mint megtudtuk, a felkészülés, karbantartás nem néhány napos tevékenység. Dojcsák Tibor (Új Kelet) — Első lépés a hordók tisztítása. Hozzuk fel a pincékből a hordókat, az abroncsokat meghúzni, ha kell, cserélni, majd alaposan kimosni. A jó gazda tavasszal, mihelyt kiürült, kimossa a hordót, kiszárítja, és eléget benne 100 literenként egy kénszalagot. Ezután lezárva tartja a szüretig. A nyári időszakban fertőtleníté- si, tisztántartási célzattal havonta, de legalább két hónapban egyszer egy-egy kénszalagot elégetünk benne. Szigorúan csak száraz hordóban, mert különben kénes sav keletkezik, ami tönkreteszi a bor ízét. Szüret előtt vízzel átöblítjük, kiszárítjuk, és mehet bele a must. Ha a hordót egész évben jól kezeltük, akkor az esős idő miatt ajánlottabb a mustot kénezni, mert idén valószínűleg rohadni fog a szőlő. Egyes fajtákon máris látszik, hogy megduzzad és kireped a szem. Megoldást jelenthet a szüret előrébb hozatala, de ezzel csökken a must cukorfoka. Ha nagyon rohadt a szőlő, tegyünk százliterenként három deka kénport a mustba, közepesen rohadtba két dekát, ha egyáltalán nem rohadt, akkor egy dekát, hogy a romlást elkerüljük! A lugasrendszerű szőlőben augusztus végétől leszedhetjük a leveleket a fürtök elől, hogy több napfény érje őket. Még egy fontos dolog: az utolsó permetezés csemegeszőlőnél legalább 20-21, borszőlőnél 30 nappal előzze meg a szüretet! Visszatérve a felkészülésre, nagyon kevesen tartják be az új hordó kezelésére vonatkozó előírásokat, pedig ezzel hibát követnek el. A megfelelő eljárás új hordónál, hogy vásárlás után hideg vízzel töltjük, két- három naponként cseréljük, és egy héten át így áztatjuk. Ugyanis mindegy, milyen fából készült a hordó, csersavas anyagot tartalmaz, amitől a bor barna színű lesz. A hideg után forró vízzel töltsük fel, és tízliterenként tegyünk bele négy evőkanál tri- sót. Dugjuk be, és mozgassuk jobbra-balra, előre-hátra a hordót, hogy nyomás keletkezzen benne. Nyolc-tíz perc mozgatás után húzzuk ki a dugót. Hatalmas vákuum jön létre, amitől a forró vizes trisó beszivárog a fa pórusaiba. Dugjuk be újra, és forgassuk tovább a hordót, akár egy fél órán át is. Ha kiöntjük a vizet, akkor látszik, milyen szennyeződéseket oldott le. Öntsük fel újra forró vizzel, nyolc-tíz perc mozgatás után húzzuk ki a dugót, hogy a vákuum kirántsa a pórusokban maradt trisós vizet. Ezt az öblítést friss vizzel még két-há- rom alkalommal ismételjük meg, majd kétnaponkénti víz- cserével legalább négy napig Szombathy Géza hideg vízzel áztassuk a hordót, és végül csepegtessük ki. Itt nem fontos kénszalagot égetni, elég, ha a mustba rakunk ként. Aranyszabály, hogy új hordóba tiszta bort nem teszünk, csak mustot, ami savas kémhatású, megmaija a hordó falát, leoldva a nemkívánatos anyagokat. A derítőszerekkel ez a salakanyag azután leszáll alulra. A régi hordókat is ellenőrizni kell. Vegyük ki a dugót, és temyérrel üssünk a lyukra. Ettől felcsapódik a belső levegő, aminek esetleg penészszaga lehet. Penészes, dohos hordóba bort tenni nem szabad, mert az ital ihatatían és záptojásszagú lesz! Vigyük a hordót kádárhoz, aki kiveszi a fenékdongáit, és az oldalfalából egy-két millimétert legyalul, vagy egy görög- tüzet eléget benne. Korábban alkalmazták a szurkozás módszerét is, a bort azonban ezzel elzárják a levegőtől, akadályozva az érésben! A frissen kapart hordókat úgy kell a szüretre felkészíteni, mint az újakat. Szüretkor mindenképpen tiszta edényekbe szedjük a szőlőt, mert ha kicsordul a leve, nem mindegy, mivel érintkezik. Ellenőrizzük a prést, a darálót, nézzük meg, nem kell-e javítani, a forgórészeket megzsírozni, de úgy, hogy oda ne kerüljön zsír, ahol must lesz. Akinek nagyobb mennyiségű termése van, annak ajánlott külön szedni és elkészíteni a fehér és a kék szőlőt. A bortároló helyiséget is tisztán kell tartani. Ősz előtt fertőtlenítésképpen érdemes kimeszelni, vagy legalább egy kénszalagot elégetni a pincében. A mustnak szellős, és ugyanakkor meleg helyen kell lennie, mert 28 Celsius-fok felett károsodik, 14 fok alatt pedig nem forr ki! Ha az . alacsony hőmérséklet miatt a folyamat félben megállt, a must nem romlik el! Mihelyt megfelelően meleg helyre kerül, befejeződik a forrás. A hordókkal egy helyiségben lehetőleg mást ne tároljunk. Különösen veszélyes ilyen szempontból a krumpli, savanyú káposzta, zöldség, mert a bor átveszi a szagukat, ízüket! A szellős hely nagyon fontos, hogy a gázmérgezéseket elkerüljük! Ha nincs lehetőség megfelelő szellőztetésre, akkor ahányszor bemegyünk, tartsunk magunk elé egy gyertyát. Van, aki alul-felül éget egyet, mert a mustgáz nehezebb a levegőnél, és föld felett gyűlik fel. Ajánlatos nem egyedül menni a pincébe. Valaki maradjon kint, és ha nem lehet lelátni, akkor beszéljen a lent levővel, hogy észlelje ha baj van, mert a gázt észrevétlenül és gyorsai! öt! Kukoricabetakarítás előtt Elegendő takarmány termett Késik a kukoricabetakarítás. A hűvös nyár, a szeles, őszies idő lassította a takarmánynövény érését, s késlelteti a szemek vízleadását Bár a csöveket fedő csu- hélevelek már „zörögnek"’, maga a kukoricanövény a legtöbb helyen még zöld, s a szemek nedvességtartalma 27—30 százalékos. A szárítás pedig elviselhetetlenül drágítaná a termesztést. Nem ígérkezik könnyűnek az idei kukoricabetakarítás. Nemcsak azért, mert az ősziek elhúzódó érése miatt szinte egyszerre kell majd vágni a napraforgót, kombájnolni a kukoricát, és szántani, vetni, hanem azért is, mert a gyakori szélviharok sok helyütt megtörték a kukoricaszárakat, megnehezítve a gépek munkáját. A szakemberek szerint megtermett az állatállomány takarmányszükséglete. Országosan mintegy 5,5—6 millió tonna szemestermény kerülhet a tárolókba annak ellenére, hogy az ország különböző vidékein igen eltérőek a hozamok. A gondos agrotechnikával művelt, műtráLefler györgy (Új Kelet) Kell-e nemzeti agrárprogram? — címmel országos agráipoliti- kai fórumot tartott az Agrárszövetség Országos Elnöksége a közelmúltban a Fejér megyei Enyin- gen. A keleti régióból mindössze négyen, megyénkből egyedül Oláh Sándor, az Agrárszövetség számvizsgáló bizottságának elnöke, a tiszavasvári Vasvári Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke vett részt. Tőle kértünk tájékoztatást. —A Szép számban megjelent agráriumot Enying polgármestere köszöntötte, aki emlékeztette a szakembereket arra, hogy milyen óriási bajok vannak a magyar mezőgazdaságban, több mint 2 millió vidéki lakos elveszítette korábbi szövetkezeti, állami gazdasági egzisztenciáját. Dr. Solymosi József, az Agrárszövetség elnöke szerint az agráriumnak előbb-utóbb válaszolnia kell az EU-csatlakozás kihívására, űr. Németh Imre, az Agrárszövetség alelnöke istnergyázott területekről hektáronként akár 8-10 tonnát is betakaríthatnak, másutt, különösen az aszály sújtotta alföldi megyékben, valamint nem fémzárolt vetőmaggal bevetett földekről jó esetben 2-3 tonnát sikerül hektáronként letömi. A leggyengébb hozamokra az északszabolcsi, a Tisza—Szamos közi, a nyírségi, valamint a felső-jászsági kukoricatáblákról számíthatnak a gazdálkodók. A szabolcsi térségben az aszály miatt szinte csonttá száradt növényeket legfeljebb csak silózásra lehetne használni, de az ottani agrárszakemberek szerint a régióban olyannyira megfogyatkozott a nagyüzemi állatállomány, hogy szinte nincs is értelme nekifogni a silókészítésnek. A szélsőséges hozamokra jellemző, hogy míg a Felső-Jászság egyes területein hektáronként két tonnával kell beérniük a gazdáknak, a szomszédos területekről, a nagykunsági, a túrkevei, a kuncsorbai és a kisújszállási földekről ennek a tette a nemzeti mezőgazdasági alaptörvény javaslatát, kijelentve, hogy további várakozásra nincs idő, a kormánypártok pedig még mindig halogatják a törvény megalkotását. Dr. Orosz Sándor, az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke hozzászólásában elismerte, hogy késés van az agrárproblémák rendezésében, még mindig nincs elfogadható stratégiája a mezőgazdaságnak. Az optimizmusát a miniszterelnöknek az OMEK-on tett ígérete jelenti, miszerint az agrárágazatra az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak. Erre kényszerítik az EU-csatlakozással kapcsolatos agráijellegű kérdések is. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének elnöke szerint az agrárium bajai már a 80-as évek második felében kezdtek szembetűnni. Nagyon sokan mégis azt hitték, a mezőgazdaságban maradt még annyi erő, hogy jó egészségben átvészelheti a válmennyiségnek a négyszeresét is betakaríthatják. Jó hozamokra számítanak az agrárszakemberek Baranyában is, ahol a nyolcvanezer hektár kukorica-vetésterületen várhatóan hattonnás átlagtermésre számítanak a gazdák. Jó hozamokkal biztatnak a vetőmagkukorica-táblák is. A Boly Rt. földjein hektáronként nyolc tonna szaporítóanyag termett, s mivel kitűnő a minősége, az utolsó szemig vevőre is talál majd itthon, illetve a német és a francia piacokon. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei szerint az idei nagy terméskülönbségek nem csak az időjárás rovására írhatók. Nagy része van benne a nem megfelelő minőségű vetőmagnak, a növényvédelem és a műtrágyázás elmulasztásának, a téves fajtaválasztásnak. Az utóbbira érdemes a korábbinál nagyobb figyelmet fordítani, annál is inkább, mert a termelők korszerű, bőtermő fajták sorából választhatnak. tozásokat. Nem így történt, az akkori agrárkerekasztal is csődöt mondott, s minden érdekvédelmi erőfeszítés is. A rendszerváltásba már egy félig „kivérzett” mezőgazdaság rohant bele, amit tetézett a földalapra épített kárpótlás. Az új szakminisztérium pedig tovább szűkíti a mezőgazdasági kereteket. S nemcsak a földművelés szereplőiről van szó, hanem a vidék Magyarországáról! Márpedig ő úgy látja, hogy a falu népe alól a földet kisöpörték. Javasolta egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az 1993-ban megkötött GATT-szerződés hátrányainak felszámolását, egyben meghatározva a felelős személyeket, akik az egyezmény megalkotásához a helytelen adatokat szolgáltatták. Oláh Sándor szerint az országos fórumon kemény, elszánt és tettre kész csapat jött össze, amely felkérte az Agrárszövetséget a nemzeti mezőgazdasági alaptörvény megszületésének további bábáskodására. Múlt? Jelen? Jövő? 0 i V Romokban heverő téesziroda. „Amilyen a gazda, olyan a háza tája” Fotó: Harascsák Országos fórum Enyingen Nemzeti agrárprogramot! Távoktatás A mezőgazdasággal foglal- koí ík körében egyre nagyobb az érdeklődés a korszerű ismeretek megszerzése iránt Ezt mutatja, hogy népszerűek a Nagyváthy János Gazdaképző Egy esület távoktató programjai. Erről az egyesület elnöke, Bálint György, az SZDSZ ország- gyűlési képviselője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Bálint György elmondta: az egyesület 1989-ben a TIT átszervezése nyomán jött létre, és öt éve foglalkozik mezőgazdasági távoktatással nemcsak itthon, hanem a határokon túli magy ar lakta területeken is. Eddig Magyarországon mintegy 5 ezren szereztek oklevelet és Ezüstkalászos Gazda képesítést a tanfolyamok elvégzése és a vizsgák letétele után. Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken több mint 1600- an vizsgáztak a mezőgazda- sági szakismeretekből a tanfolyamokat követően. A képzés négy témakörben —növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet és közgazdasági ismeretek — történik, és a hallgatók vasárnaponként a tévé 2-es csatornáján reggel e témákhoz kapcsolódóan szakmai felkészítő műsorokat láthatnak. Emellett ismereteiket az ország tíz mezőgazdasági szakiskolájában mélyíthetik tovább, konzultációk keretében. Ezután kell számot adniuk tudásukról. A távoktató program költsége éves szinten mintegy 50 millió forint Ebből közel 30 millió forintot tesz ki a tévéműsorok előállítási költsége. A fennmaradó hányadot a szakkönyvekre és a konzultációkra fordítják. A távoktatás lényegében állami támogatás nélkül zajlik. Tuzsériak Csehországban Új Kelet-információ A tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub 42 tagja szeptember közepén Csehországban járt tanulmányúton — tudtuk meg Révész Balázs titkártól, a körzet gazdajegyzőjétől. A klub évente külföldi tapasztalatszerzésre indul, s mivel a kormány a nyugati technológiát — pályázatokkal — nem támogatja, így saját erőből olyan helyet céloztak meg környezetünkben, amely hasznosítható ismereteket nyújt számukra. A Prága és a lengyel határ közötti települések almásait járva mindenütt csak jó benyomásokat szereztek, meglepő volt számukra, hogy menynyire jól csinálják a dolgokat. Rettentő sok fajtakísérletük van, s főleg a rezisztens fajtákkal próbálkoznak a cseh gazdálkodók. Alkalmuk volt egy almatermesztő szövetkezet megtekintésére, ahol a táblák végeinél aszfaltút húzódott. Nyolcéves, intenzív sűrű ültetvényeket is láthattak, de előfordult a támrendszeres is, sőt a rezisztens fajtákat is sűríí ültetvényként alkalmazzák. A területhez tartozik még egy 40 hektáros cseresznye- és 60 hektárnyi meggyültetvény, s 400 vagonos hűtőtároló, valamint gyümölcsfeldolgozó. A rend, a tisztaság mindenütt jellemző. Volt mit tanulni — összegezte Révész Balázs.
