Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

6 1996. szeptember 23., hétfő Mezőgazdaság UJ KELET Hordo- es borkezelési tanácsok Az új hordóban megbámul Érik a szőlő, közeledik a I i szüret. Hogyan készüljünk fel a betakarításra, és mire vigyázzunk eközben? — tettük fel a kérdést az is­mert mátészalkai szőlős­gazdának, a megyei bor­verseny egyik győztesé­nek, Szombathy Gézának. Mint megtudtuk, a felkészü­lés, karbantartás nem né­hány napos tevékenység. Dojcsák Tibor (Új Kelet) — Első lépés a hordók tisz­títása. Hozzuk fel a pincékből a hordókat, az abroncsokat meghúzni, ha kell, cserélni, majd alaposan kimosni. A jó gazda tavasszal, mihelyt ki­ürült, kimossa a hordót, kiszá­rítja, és eléget benne 100 lite­renként egy kénszalagot. Ezu­tán lezárva tartja a szüretig. A nyári időszakban fertőtleníté- si, tisztántartási célzattal ha­vonta, de legalább két hónap­ban egyszer egy-egy kénszala­got elégetünk benne. Szigorú­an csak száraz hordóban, mert különben kénes sav keletkezik, ami tönkreteszi a bor ízét. Szü­ret előtt vízzel átöblítjük, kiszá­rítjuk, és mehet bele a must. Ha a hordót egész évben jól kezeltük, akkor az esős idő mi­att ajánlottabb a mustot kénez­ni, mert idén valószínűleg ro­hadni fog a szőlő. Egyes fajtá­kon máris látszik, hogy meg­duzzad és kireped a szem. Meg­oldást jelenthet a szüret előrébb hozatala, de ezzel csökken a must cukorfoka. Ha nagyon rohadt a szőlő, tegyünk százli­terenként három deka kénport a mustba, közepesen rohadtba két dekát, ha egyáltalán nem rohadt, akkor egy dekát, hogy a romlást elkerüljük! A lugas­rendszerű szőlőben augusztus végétől leszedhetjük a leveleket a fürtök elől, hogy több napfény érje őket. Még egy fontos do­log: az utolsó permetezés cse­megeszőlőnél legalább 20-21, borszőlőnél 30 nappal előzze meg a szüretet! Visszatérve a felkészülésre, nagyon kevesen tartják be az új hordó kezelésére vonatkozó előírásokat, pedig ezzel hibát követnek el. A megfelelő eljá­rás új hordónál, hogy vásárlás után hideg vízzel töltjük, két- három naponként cseréljük, és egy héten át így áztatjuk. Ugyan­is mindegy, milyen fából készült a hordó, csersavas anyagot tar­talmaz, amitől a bor barna szí­nű lesz. A hideg után forró víz­zel töltsük fel, és tízliterenként tegyünk bele négy evőkanál tri- sót. Dugjuk be, és mozgassuk jobbra-balra, előre-hátra a hor­dót, hogy nyomás keletkezzen benne. Nyolc-tíz perc mozga­tás után húzzuk ki a dugót. Ha­talmas vákuum jön létre, ami­től a forró vizes trisó beszivá­rog a fa pórusaiba. Dugjuk be újra, és forgassuk tovább a hor­dót, akár egy fél órán át is. Ha kiöntjük a vizet, akkor látszik, milyen szennyeződéseket ol­dott le. Öntsük fel újra forró vizzel, nyolc-tíz perc mozga­tás után húzzuk ki a dugót, hogy a vákuum kirántsa a pórusok­ban maradt trisós vizet. Ezt az öblítést friss vizzel még két-há- rom alkalommal ismételjük meg, majd kétnaponkénti víz- cserével legalább négy napig Szombathy Géza hideg vízzel áztassuk a hordót, és végül csepegtessük ki. Itt nem fontos kénszalagot égetni, elég, ha a mustba rakunk ként. Aranyszabály, hogy új hordó­ba tiszta bort nem teszünk, csak mustot, ami savas kémhatású, megmaija a hordó falát, leold­va a nemkívánatos anyagokat. A derítőszerekkel ez a salak­anyag azután leszáll alulra. A régi hordókat is ellenőriz­ni kell. Vegyük ki a dugót, és temyérrel üssünk a lyukra. Et­től felcsapódik a belső levegő, aminek esetleg penészszaga le­het. Penészes, dohos hordóba bort tenni nem szabad, mert az ital ihatatían és záptojásszagú lesz! Vigyük a hordót kádárhoz, aki kiveszi a fenékdongáit, és az oldalfalából egy-két millimé­tert legyalul, vagy egy görög- tüzet eléget benne. Korábban al­kalmazták a szurkozás módsze­rét is, a bort azonban ezzel el­zárják a levegőtől, akadályoz­va az érésben! A frissen kapart hordókat úgy kell a szüretre felkészíteni, mint az újakat. Szüretkor mindenképpen tiszta edényekbe szedjük a sző­lőt, mert ha kicsordul a leve, nem mindegy, mivel érintkezik. Ellenőrizzük a prést, a darálót, nézzük meg, nem kell-e javítani, a forgórészeket megzsírozni, de úgy, hogy oda ne kerüljön zsír, ahol must lesz. Akinek nagyobb mennyiségű termése van, annak ajánlott külön szedni és elkészí­teni a fehér és a kék szőlőt. A bortároló helyiséget is tisz­tán kell tartani. Ősz előtt fertőt­lenítésképpen érdemes kime­szelni, vagy legalább egy kén­szalagot elégetni a pincében. A mustnak szellős, és ugyanakkor meleg helyen kell lennie, mert 28 Celsius-fok felett károsodik, 14 fok alatt pedig nem forr ki! Ha az . alacsony hőmérséklet miatt a folyamat félben megállt, a must nem romlik el! Mihelyt megfelelően meleg helyre ke­rül, befejeződik a forrás. A hordókkal egy helyiségben lehetőleg mást ne tároljunk. Különösen veszélyes ilyen szempontból a krumpli, sava­nyú káposzta, zöldség, mert a bor átveszi a szagukat, ízüket! A szellős hely nagyon fontos, hogy a gázmérgezéseket elke­rüljük! Ha nincs lehetőség meg­felelő szellőztetésre, akkor ahányszor bemegyünk, tartsunk magunk elé egy gyertyát. Van, aki alul-felül éget egyet, mert a mustgáz nehezebb a levegőnél, és föld felett gyűlik fel. Ajánla­tos nem egyedül menni a pin­cébe. Valaki maradjon kint, és ha nem lehet lelátni, akkor be­széljen a lent levővel, hogy ész­lelje ha baj van, mert a gázt ész­revétlenül és gyorsai! öt! Kukoricabetakarítás előtt Elegendő takarmány termett Késik a kukoricabetakarítás. A hűvös nyár, a szeles, őszies idő lassította a takarmánynövény érését, s késlelteti a szemek víz­leadását Bár a csöveket fedő csu- hélevelek már „zörögnek"’, maga a kukoricanövény a legtöbb he­lyen még zöld, s a szemek ned­vességtartalma 27—30 százalé­kos. A szárítás pedig elviselhe­tetlenül drágítaná a termesztést. Nem ígérkezik könnyűnek az idei kukoricabetakarítás. Nem­csak azért, mert az ősziek elhú­zódó érése miatt szinte egyszerre kell majd vágni a napraforgót, kombájnolni a kukoricát, és szán­tani, vetni, hanem azért is, mert a gyakori szélviharok sok helyütt megtörték a kukoricaszárakat, megnehezítve a gépek munkáját. A szakemberek szerint meg­termett az állatállomány takar­mányszükséglete. Országosan mintegy 5,5—6 millió tonna szemestermény kerülhet a táro­lókba annak ellenére, hogy az ország különböző vidékein igen eltérőek a hozamok. A gondos agrotechnikával művelt, műtrá­Lefler györgy (Új Kelet) Kell-e nemzeti agrárprogram? — címmel országos agráipoliti- kai fórumot tartott az Agrárszö­vetség Országos Elnöksége a kö­zelmúltban a Fejér megyei Enyin- gen. A keleti régióból mindössze négyen, megyénkből egyedül Oláh Sándor, az Agrárszövetség számvizsgáló bizottságának elnö­ke, a tiszavasvári Vasvári Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke vett részt. Tőle kértünk tájékoztatást. —A Szép számban megjelent agráriumot Enying polgármes­tere köszöntötte, aki emlékeztet­te a szakembereket arra, hogy milyen óriási bajok vannak a magyar mezőgazdaságban, több mint 2 millió vidéki lakos elve­szítette korábbi szövetkezeti, állami gazdasági egzisztenciá­ját. Dr. Solymosi József, az Ag­rárszövetség elnöke szerint az agráriumnak előbb-utóbb vála­szolnia kell az EU-csatlakozás kihívására, űr. Németh Imre, az Agrárszövetség alelnöke istner­gyázott területekről hektáron­ként akár 8-10 tonnát is beta­karíthatnak, másutt, különösen az aszály sújtotta alföldi me­gyékben, valamint nem fémzá­rolt vetőmaggal bevetett földek­ről jó esetben 2-3 tonnát sike­rül hektáronként letömi. A leg­gyengébb hozamokra az észak­szabolcsi, a Tisza—Szamos közi, a nyírségi, valamint a felső-jász­sági kukoricatáblákról számít­hatnak a gazdálkodók. A szabol­csi térségben az aszály miatt szinte csonttá száradt növénye­ket legfeljebb csak silózásra le­hetne használni, de az ottani ag­rárszakemberek szerint a régió­ban olyannyira megfogyatko­zott a nagyüzemi állatállomány, hogy szinte nincs is értelme ne­kifogni a silókészítésnek. A szélsőséges hozamokra jel­lemző, hogy míg a Felső-Jász­ság egyes területein hektáron­ként két tonnával kell beérniük a gazdáknak, a szomszédos te­rületekről, a nagykunsági, a túrkevei, a kuncsorbai és a kis­újszállási földekről ennek a tette a nemzeti mezőgazdasági alaptörvény javaslatát, kijelent­ve, hogy további várakozásra nincs idő, a kormánypártok pe­dig még mindig halogatják a törvény megalkotását. Dr. Orosz Sándor, az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottsá­gának elnöke hozzászólásában elismerte, hogy késés van az ag­rárproblémák rendezésében, még mindig nincs elfogadható stratégiája a mezőgazdaságnak. Az optimizmusát a miniszterel­nöknek az OMEK-on tett ígére­te jelenti, miszerint az agrárága­zatra az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet fordítanak. Erre kény­szerítik az EU-csatlakozással kapcsolatos agráijellegű kérdé­sek is. Nagy Tamás, a Mezőgaz­dasági Termelők Országos Szö­vetségének elnöke szerint az agrárium bajai már a 80-as évek második felében kezdtek szem­betűnni. Nagyon sokan mégis azt hitték, a mezőgazdaságban ma­radt még annyi erő, hogy jó egészségben átvészelheti a vál­mennyiségnek a négyszeresét is betakaríthatják. Jó hozamokra számítanak az agrárszakembe­rek Baranyában is, ahol a nyolc­vanezer hektár kukorica-vetés­területen várhatóan hattonnás átlagtermésre számítanak a gaz­dák. Jó hozamokkal biztatnak a vetőmagkukorica-táblák is. A Boly Rt. földjein hektáronként nyolc tonna szaporítóanyag ter­mett, s mivel kitűnő a minősé­ge, az utolsó szemig vevőre is talál majd itthon, illetve a német és a francia piacokon. Az MTA Martonvásári Me­zőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei szerint az idei nagy terméskülönbségek nem csak az időjárás rovására írhatók. Nagy része van benne a nem megfe­lelő minőségű vetőmagnak, a növényvédelem és a műtrágyá­zás elmulasztásának, a téves faj­taválasztásnak. Az utóbbira ér­demes a korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordítani, annál is in­kább, mert a termelők korsze­rű, bőtermő fajták sorából vá­laszthatnak. tozásokat. Nem így történt, az akkori agrárkerekasztal is csődöt mondott, s minden érdekvédel­mi erőfeszítés is. A rendszervál­tásba már egy félig „kivérzett” mezőgazdaság rohant bele, amit tetézett a földalapra épített kár­pótlás. Az új szakminisztérium pedig tovább szűkíti a mezőgaz­dasági kereteket. S nemcsak a földművelés szereplőiről van szó, hanem a vidék Magyaror­szágáról! Márpedig ő úgy látja, hogy a falu népe alól a földet ki­söpörték. Javasolta egy parla­menti vizsgálóbizottság felállí­tását az 1993-ban megkötött GATT-szerződés hátrányainak felszámolását, egyben meghatá­rozva a felelős személyeket, akik az egyezmény megalkotásához a helytelen adatokat szolgáltatták. Oláh Sándor szerint az orszá­gos fórumon kemény, elszánt és tettre kész csapat jött össze, amely felkérte az Agrárszövetsé­get a nemzeti mezőgazdasági alaptörvény megszületésének további bábáskodására. Múlt? Jelen? Jövő? 0 i V Romokban heverő téesziroda. „Amilyen a gazda, olyan a háza tája” Fotó: Harascsák Országos fórum Enyingen Nemzeti agrárprogramot! Távoktatás A mezőgazdasággal foglal- koí ík körében egyre na­gyobb az érdeklődés a kor­szerű ismeretek megszerzé­se iránt Ezt mutatja, hogy népszerűek a Nagyváthy Já­nos Gazdaképző Egy esület távoktató programjai. Erről az egyesület elnöke, Bálint György, az SZDSZ ország- gyűlési képviselője tájékoz­tatta csütörtökön az MTI-t. Bálint György elmondta: az egyesület 1989-ben a TIT átszervezése nyomán jött létre, és öt éve foglalkozik mezőgazdasági távoktatás­sal nemcsak itthon, hanem a határokon túli magy ar lak­ta területeken is. Eddig Ma­gyarországon mintegy 5 ez­ren szereztek oklevelet és Ezüstkalászos Gazda képe­sítést a tanfolyamok elvégzé­se és a vizsgák letétele után. Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken több mint 1600- an vizsgáztak a mezőgazda- sági szakismeretekből a tan­folyamokat követően. A képzés négy témakör­ben —növénytermesztés, ál­lattenyésztés, kertészet és közgazdasági ismeretek — történik, és a hallgatók va­sárnaponként a tévé 2-es csa­tornáján reggel e témákhoz kapcsolódóan szakmai felké­szítő műsorokat láthatnak. Emellett ismereteiket az or­szág tíz mezőgazdasági szak­iskolájában mélyíthetik to­vább, konzultációk kereté­ben. Ezután kell számot ad­niuk tudásukról. A távokta­tó program költsége éves szinten mintegy 50 millió fo­rint Ebből közel 30 millió fo­rintot tesz ki a tévéműsorok előállítási költsége. A fenn­maradó hányadot a szak­könyvekre és a konzultáci­ókra fordítják. A távoktatás lényegében állami támogatás nélkül zajlik. Tuzsériak Csehországban Új Kelet-információ A tuzséri Nagy Sándor Kert­barát Klub 42 tagja szeptem­ber közepén Csehországban járt tanulmányúton — tudtuk meg Révész Balázs titkártól, a körzet gazdajegyzőjétől. A klub évente külföldi tapaszta­latszerzésre indul, s mivel a kormány a nyugati technoló­giát — pályázatokkal — nem támogatja, így saját erőből olyan helyet céloztak meg kör­nyezetünkben, amely haszno­sítható ismereteket nyújt szá­mukra. A Prága és a lengyel határ közötti települések almá­sait járva mindenütt csak jó be­nyomásokat szereztek, megle­pő volt számukra, hogy meny­nyire jól csinálják a dolgokat. Rettentő sok fajtakísérletük van, s főleg a rezisztens fajták­kal próbálkoznak a cseh gaz­dálkodók. Alkalmuk volt egy almatermesztő szövetkezet megtekintésére, ahol a táblák végeinél aszfaltút húzódott. Nyolcéves, intenzív sűrű ültet­vényeket is láthattak, de elő­fordult a támrendszeres is, sőt a rezisztens fajtákat is sűríí ül­tetvényként alkalmazzák. A területhez tartozik még egy 40 hektáros cseresznye- és 60 hektárnyi meggyültetvény, s 400 vagonos hűtőtároló, vala­mint gyümölcsfeldolgozó. A rend, a tisztaság mindenütt jel­lemző. Volt mit tanulni — összegezte Révész Balázs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom