Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

Kultúra 1996. szeptember 3., kedd Verebes István színigazgató fölajánlotta, hogy ké­szülő munkanaplóját folytatásokban elküldi szer­kesztőségünknek. Ez a majd később kiadásra szánt írás az „ELLENŐRZŐKÖNYV” címet viseli, s mint iskolai másánál, különféle tantárgyak szerint, meg intésekkel, rovókkal dolgozza föl a közel 50 éves színházrendező általános és mindennapi tapaszta­latai révén fölmerülő gondolatait fiatalabb művészek (és nem művészek!) okulására. Tanulni vágyó, fiatal pályatársaimnak ELLENŐRZŐKÖNYV 1. INTÉS Kíváncsi vagy?!... Akkor még lehetsz művész is. Van közöd másokhoz, vagy aka­rod, hogy legyen?!.,. Talán jó úton jársz. Megbecsülöd az őszinteséget, gondját viseled annak, amit igaznak vélsz?!... Érdekes életet remélhetsz. Vedd tudomásul, hogy te­hetséged csak megelőlegezett jutalom!... A talentum önma­gában illő adomány, csak szorgalommal, figyelemmel, pontos, szívós munkával, hu­mánummal, lemondásokkal, műveltséggel, s más, fontos értékekkel vegyítve hat, mivel eszencia, amelyet ha nem köt meg sok tudatos vegyérték, könnyen elpárolog. Sose felejtsd, nem azért let­tél ember, mert művésznek kell lenned, hanem épp for- dítva!... Azért lettél művész, hogy ember légy, hogy mind emberebb maradj, hogy pél­dává lehess. Művészként minden embe­ri mulasztásod, fegyelmezet­lenséged a vétség közmeg­ítélésénél többszörösen hát­ráltat téged magad. Mű­vészként bűneiddel egyszer csak elkerülhetetlenül szem­betalálkozol lelkiismereted tükrében, akkor rájössz, hogy rosszabb lettél. Kivált megsemmisülsz, amikor ész­leled, hogy ettől hatásod gyatrább. Soha nincs más választásod, mint kiválta­nod esendőségedet, ami igaz, keserves kín. Ha ma­gad iránti kíméletből elke­rülöd ezt, végleg megszűnsz művésznek lenni. Művész vagy?.. Légy meg­bocsátó a mások hiányossá­gait illetően, s légy annál szi­gorúbb saját magadhoz. Hi­teled csak akkor lehet, ha leginkább te vagy tisztában tévedéseiddel, s másokban is csak így kérheted számon, amit te sem tudsz. Merj mindenkor, mindenki­től újra és újra tanulni. Eb­ben soha ne érezz csömört. Minden egyede a földnek tud valamit, amit te még nem. Ha pallérozod magad, majd te is szolgálhatsz mindenkinek valami soha nem ismerttel. Ne hárítsd el körödből a nemtetszőt, akard megismer­ni, föltárni legapróbb eleme­it. Segíts és végtelen türelem­mel alakítsd abból az általad átélhetőt, miközben meglá­tod, magad is alakulsz, így az egyáltaláni közeledéstől eny­hülnek méltatlan görcseid, kényszereid. Semmit ne tégy, amelynek akár legkisebb részleteiben is, nem lelsz örömöt. Ha csak pénzért csinálsz bármit is, az elpusztítja erőd, s végül is szembefordít saját magaddal. Amíg nem ismertél meg va­lakit, soha ne tagadd meg tőle a közösséget. A hírverés, a látszat becsap, s megfoszt az érdekes meglepetésektől. Légy alázatos a magad vá­lasztotta értékekkel szemben, ám ne hajts fejet a mindig ide­iglenes tekintély előtt. A szol- galelkűségből hosszú távon minden korban nagyobb ba­jod lesz, mint a megalkuvás nélküli állásfoglalás konok vállalásából. A rád mért büntetés, hidd el, jó felé épít, ne félj tőle, vállald a nehézségeket, szállj pokolra szívesen, ne kerüld mindenáron a nélkülözést, élvezd a szomorúságot, a ma­gányt — hisz ezek is élmé­nyek! És örülj a kudarcnak, mert csak abból okulhatsz, míg sikereiddel, majd meglá­tod, mit sem kezdhetsz. Sose gondolj munka köz­ben arra, mi az, amit már tudsz, hogy mi a jó a megva­lósulóban. Mindenkor azt fi­gyeld, mennyi minden az, ami még mindig nem tetszik, ami még kevés a minősíthetőhöz. De ugyanakkor sose minő­sítsd magad!... Eldönteni, hogy mennyit érsz, nem a te dolgod. Legyen ars poeticád!... Mégpedig minél előbb legyen, s ha változtatsz rajta, az se baj!... Hitvallás nélkül nem tu­datosodhat számodra, mért lehet fontos, amit teszel. Ami nyilvánosság elé kerül neved alatt, annak mindnek legyen oka. Legalábbis neked tudnod kell, valamibe mért fogtál ele­ve bele. Ha valami nem sike­rül, ne törj le, ne mondj le in­vencióidról, csak mert bele­buktál!... Makacsul kísértsd a lehetetlent újra meg újra. Mindig tudd, hogy tökéle­tes alkotás nincs, de azt is tartsd szem előtt, hogy a szán­dékoknak feddhetetlenül tö­kéleteseknek kell maradniuk. Elsősorban is saját lelkiisme­retednek felelj meg, kérlelhe­tetlenebb kritikusod ne lehes­sen magadnál. Mindennap úgy és annyit dolgozz, hogy estére ne kell­jen szégyenkezned. Mindig akarj túlteljesíteni! Molnár Ibolya—háromszor Gyüre Ágnes 'Új Kelet) _______________________ Ba racsiné Molnár Ibolyának két tárlata nyílik meg a kö­zeljövőben. Az egyiket a pályatárs, Huszár István nyitja meg szeptember 9-én, kedden délután 5 órakor a vásárosnaményi művelődési központban. A másikat szeptember 24-én dél­után 6 órától a nyíregyházi Korona Hotel bárjában dr. Szabó Gxula sebész-érsebész-előadóművész ajánlja a közönség fi­gyelmébe Szeptember 28-án, szombaton a Sóstóhegy és Ka- balás határában levő Baracsiné-féle magánarborétum baraú köre tartja első és egész napos összejövetelét. , 11W1W H11 wSMm^WSefm " ” ” IPRdi * ilP4r.,:'JT Táborzárás Rókahegyen Berki Antal (Új Kelet) Befejeződött a Váci Mihály Irodalmi Kör és a Rím Könyv­kiadó 17. Alkotótábora. A Sós­tóhegyen, a Szent Anna Szere­tetotthonban tartott összejöve­telen mintegy hatvan író, köl­tő vett részt. Madár Jánost, aki lassan huszadik éve szervezi, vezeti a műhelyt, rövid értéke­lésre kértük közvetlenül a tá­bor bezárása után. — Sokat jelentett ez a pár nap, s nemcsak a résztvevők­nek. Remélem, az itt kapott ins­pirációk alapján születendő művek útján a közönségnek is. Valamikor a hetvenes évek ele­jén jutottunk arra a gondolat­ra, hogy szükségünk van egy­másra. Kísérletképpen Tokaj­ban jöttünk össze, aztán Nyír- bogdányban, sokáig a nyírsző- lősi iskola fogadott be bennün­ket, most már évek óta idejá­runk. — Volt-e az idei tábornak valamilyen különlegessége? — Először ötvöztük az iro­dalmat a képzőművészettel. Nyolc napig Baracsiné Molnár Ibolya képeinek társaságában éltünk. Mondhatom, nem volt rossz ötlet. — Milyen volt a tábor prog­ramja? — A képzőművészetről már szóltam. A kiállítás megnyitó­ja a tábor nyitását is jelentette. A lehetőséginkhez képest vál­tozatos elfoglaltságot igyekez­tünk szervezni. Tartottunk iro­dalmi estet az itteni arborétum­ban. A vacsorával összekötött kiránduláson Ratkó Józsefre emlékeztünk. Kiemelném még Berta Zoltán debreceni iroda­lomtörténész előadását, aki mai irodalmi életünk aktuális problémáiról beszélt. Madár János költő — A programban műhely­munka is szerepelt? — Ez azt jelentette, hogy különféle kiselőadások kere­tében egy-egy szakmai kér­dést jártunk körül. Szó volt ké­szülő művekről, tartalmi-tech­nikai kérdésekről. Gabulya Pál előadása kifejezetten ok­tató jellegű volt. Gyakorlati verstan, verstani gyakorlatok címmel adott tanácsokat kez­dő verselők számára. Fontos volt Katona Béla ismertetője, aki bemutatta Szabolcs-Szat- már-Bereg megye Irodalmi to­pográfiájának második köte­tét. A tábor résztvevői az or­szág minden részéből érkez­tek, a tanár úr előadásából megismerkedtek szűkebb pát­riánk irodalmi életével. Szer­veztünk egy kirándulást a Sza­Fotók: Csonka Róbert bölcs—Tokaj—Szerencs út­vonalon. A szabolcsi földvár, a tokaji borvidék, és a sze­rencsi Rákóczi-vár megtekin­tése valamennyiünknek nagy élmény volt. — Hogyan összegezték a tá­bor munkáját? — Kellenek ezek az össze­jövetelek. Régebben is nagy szükség volt ilyesmikre, de most, amikor az irodalmi-mű- yészeti élet kicsit gazdátlan­ná vált, szükségünk van egy­másra, az összefogásra. Ezt az idei összejövetel tökéletesen bizonyította. Szeretnénk jövő­re is találkozni, gondolom, ugyanitt. Remélem, kerül rá valamilyen pénz, mert csak együtt, közös erőfeszítéssel vagyunk képesek talpon ma­radni. Három költő—három gondolat Cseh Károly, Mezőkövesd: —Kár, hogy haza kellett utaz­nom. Szívesen maradtam volna táborzárásig. A buszkirándulás elmaradását pedig kifejezetten sajnálom. Nagy élmény volt számomra az arborétumban tar­tott vacsora- és irodalmi est. Művészeti MTI Szeptember elsején művésze­ti magániskola kezdte meg te­vékenységét Szegeden. A HaMMiDo Kft. helybeli művé­szek, művésztanárok foglal­koztatásával az állami oktatást kiegészítő alapfokú művészet- oktatásra vállalkozott. Az általános és a középisko­lai tanulók a következő mű­vészeti ágak közül választhat­nak: balett, grafika-festészet, Barcs János, Göd: — Mindig jó idejönni. Hol itt, hol ott találkozunk, bará­tok között vagyunk. Jókat be­szélgetünk, közösen gondol­kodunk bizonyos dolgokról. Itt még a kritikát is könnyebb el­viselni. Kondor Jenő, Kisvárda: — Nem vagyok már fiatal, mégis itt mindig tanulok vala­mit. A közös beszélgetések, néha késhegyig menő viták ta­nulságosak számomra. Nagyon jó, hogy barátok közt lehe­tünk. magániskola Szegeden kerámia-szobrászat, kézmű­vesség, színjátszás, valamint hangszeroktatás. Egyéni egyeztetés után délutánonként lesznek az elméleti és a gya­korlati órák két általános is­kolában, illetve egy hang­szerboltban kialakított ter­mekben. A tandíj havonta mindössze 200 forint, ugyan­is az új oktatási törvény értel­mében a magániskola, miután alapképzést nyújt, állami tá­mogatásban részesül. Az új intézmény célja ket­tős. Egyrészt felkészíti az át­lagosnál jobb készségű, tehet­séges fiatalokat a szakirányú továbbtanulásra, másrészt a kultúra iránt fogékony, krea­tív, a művészeteket értő fel­nőtté kívánja nevelni diákja­it. Az eddigi érdeklődés alap­ján mintegy 2 ezer jelent­kezőre számítanak az évkez­déskor. Az iskolások mellett az óvodás korú gyermekekkel is foglalkoznak. UJ KELET lelyeg- múzeum MTI ___ ___ Hamaro san új nevezetes­séggel gazdagodik a Komá- rom-Esztergom megyei Dö­ntős község, a Duna-kanyar egyik méltán kedvelt kirán­dulóhelye. A mostani ide­iglenes elhelyezés helyett ugyanis végleges helyet kap a nemrégiben elhunyt, s nemzetközileg is elismert bélyegtervező grafikusmű­vész, Vertei József felbe­csülhetetlen értékű életmű­gyűjteménye, hagyatéka. A község neves szülötte tisz­teletére bélyegmúzeumot nyit Erre a célra egy három- szintes, török korabeli épü­letet alakíttat át az önkor­mányzat — tájékoztatta Fehér Károlyné polgár- mester az MTI tudósítóját. Az eí$ő emeleten kap he­lyet a bélyegmúzeum, a földszinten török időket idéző kávézó és teázó nyí­lik míg a másodikon ta­nácstermet alakítanak ki. Az átalakítási munkálatok várhatóan még az év végé­ig befejeződnek. A múze­um egyben úgynevezett felbélyegző-hely lesz, azaz emlékbélyegzővel látják el a postai küldeményeket. Vertei József csaknem öt­száz magyar bélyeget terve­zett. Emellett más országok postái, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete szá­mára is dolgozott. Munkás­ságát egyebek mellett ENSZ-díjjal ismerték el. Emlékmúzeuma berendezé­séhe:' jelentős segítséget nyújt: a művész lánya, Vertei rix grafikusművész. Felnőtt­oktatás MTI Nemzetközi felnőttokta­tási konferencia kezdődött vasárnap Sopronban, a Né­meth László Közép-európai Népi Akadémia szervezésé­ben. A soproni székhelyű akadémiát — amely a World Education ENSZ Vi­lágszervezet tagszervezete — a párizsi UNESCO-köz- pont bízta meg a háromna­pos tanácskozás megren­dezésével. Rónai Judit, az akadémia igazgatója az MTI érdeklődésére el­mondta: a külföldi és a ha­zai résztvevők most ké­szülnek fel az UNESCO jövő júliusi felnőttoktatási világkonferenciájára, ame­lyen arról lesz szó, hogy milyen válaszokat tud adni a felnőttoktatás a XXI. szá­zad kihívásaira. A soproni tanácskozáson ennek je­gyében cserélnek véle­ményt a résztvevők. A vasárnapi sajtótájékoz­tatón bemutatták az Európai Napenergia Chartát. Az Eu­rópai Napenergia Társaság, az Eurosolar munkája most jelent meg magyar nyelven. Ezzel összefüggésben el­hangzott: a soproni akadé­mia közreműködésével jött létre az Eurosolar magyar tagozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom