Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 14., szombat 3 Huszonöt éve az oltár mellett Kozma Ibolya (Új Kelet) Az embernek egyetlen táma­sza van: a Jóisten. Aki igazán bízik benne, megsegíti—vall­ja a nyolcvankét éves Barkaszi Mihályné, aki a szakolyi görög katolikus templom sekrestyé­se már huszonöt éve. — Fiatalasszony voltam, amikor eljött hozzánk az akko­ri esperes és megkért, vállal­jam el, legyek harangozó — meséli Barkasziné Tulipán Anna. — Az édesanyám azt mondta: szép kenyér az, fiam, fogadjátok csak el... Sokáig gondolkodtam, s az idősebbik fiam sírva könyörgött, hogy vállaljuk el, inkább felkel min­den reggel. Akárhol, akármed­dig csavargóit a gyermek, reg­gel korán mindig ébredt, indult harangozni. A forradalom mi­att be kellett vonulnia katoná­nak, ezért felmondtuk az állást. Aztán évek teltek el és vissza­csaltak minket. Gyertek, váh laljátok el—mondták a hívek. Szegény uram gondolkodott nagyon, hogy a templom kö­rül vagy a gyárban dolgozzon. Az előbbit választotta. Négy év múlva meghalt. Ekkor derült ki, hogy nem volt egészen jó döntés. A gyárból valamennyi nyugdíj csak-csak járt volna utána, így pedig szinte semmi. Aztán múltak az esztendők, s beteg lettem. Hirtelen szállí­tottak kórházba és meg is mű­tötték. Olyan fájdalmam volt, hogy már komolyan azt gon­doltam: meghalok. Amikor az esperes úr az utolsó kenetet készítette, a boldogságos Szűz Anyámhoz imádkoztam. A fájdalmam pillanatok alatt megszűnt. Akkor megfogad­tam, hogy soha nem hagyom el az oltárt. Reggelente korán kelek, megetetem a jószágaimat, s hat óra után már harangozok a reg­geli liturgiára. Azután elrende­zem az udvart, nőnek ezek a Pályaválasztás Vitéz Péter (Új Kelet) ~ A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium vezetősége pá­lyaválasztást segítő szülői értekezletre vár minden érdeklő­dő, ebben az évben hatodik osztályos általános iskolás diá­kot és szüleiket. A gimnáziumi továbbtanulási lehetőségről szeptember 18-án, szerdán 17.30 órakor dr. Molnár Zoltán igazgató tart tájékoztatót, az iskola új, Epreskert utcai épüle­tében. Ammóniumnitrát műtrágya raktárról akciós áron 23600 Ft/to+áfa Cím: Elmer Kft. Tomyospálca, Kossuth út 150. Tel/fax: 06-60/314-852 Telj 06-45/445-006 gyomok rettenetesen, kordá­ban kell tartani őket. A korom ellenére jól bírom magam, így szívesen dolgozom bármit. Ha halottja van a községnek, dé­lelőtt is harangozunk. Előfor­dul, hogy csak dél körül térek haza. Nyaranta az utcában la­kók dolgoznak, dohányt tör­nek és egyéb munkával fog­lalkoznak. Nekem is van dol­gom, kötelességem, ami leköt. A programjaim elfoglalnak, így soha nem érzem magam egyedül. Anna néni büszkén nyito- gatja a sekrestye szekrényeit, amelyek tele vannak vasalt ol- tárterítőkkel, papi ruhákkal. — Szombaton a pirosat ké­szítem ki — mutat az egyikre —, mert böjt lesz. János fejevételekor, meg húsvét előtt is. Októberben a kéket, mert az Mária hónapja. Tudok én minden ünnepet fejből, azt is, milyen oltárterítőt kell kirak­ni. Magam sem tudom, ho­gyan, de a fejemben van, el sem tudom téveszteni. Öreg vagyok már, nem tud­hatom meddig leszek egészsé­ges. Amíg bírom magam, reg­gelente harangozok, takarítom a templomot és segédkezek a liturgiákon. Hálával tartozók a Szűz Anyának, mert letekin­tett rám és megsegített. Nem fogunk csődbe menni Terem biztosan áll a lábán Berki Antal (Új Kelet) _____ Mú lt héten írtunk Bátorliget nehéz helyzetéről, arról, hogy az önkormányzat anyagi nehézsé­geit elsősorban a gázberuházás és a túlméretezett iskolabővítés okozta. Antal Mihály, bátorligeti polgármester akkor elmondta, hogy nem hibáztatja a közvet­lenül előtte tevékenykedő köz­ségi vezetőket, hiszen a legjobb szándékkal tették amit tettek, és talán nem kerül ilyen nehéz helyzetbe a falu, ha sikerül lét­rehozni Terem községgel az is­kolatársulást. Csák István tere­mi polgármester megkereste szerkesztőségünket és elmond­ta, hogy valóban kaptak ilyen ajánlatot Bátorligettől, de alapos megfontolás után azt nem fo­gadták el. Mint mondta: — Gaz­dasági számításokat végeztünk és kiderült, hogy a két községi iskola egyidejű működtetésével szinte semmilyen megtakarítást nem lehet elérni. Javasoltuk, hogy a ligeti gyerekek járjanak át hozzánk. A közlekedést kü­lönösebb gond nélkül meg lehet oldani és az így felszabaduló bátorligeti épületet más célra lehet hasznosítani. Javaslatun­kat, érhető módon a ligetiek nem tudták elfogadni, hiszen az ok­tatás lehet a jövő záloga és is­kola nélkül egy falu menthetet­lenül sorvadásnak indul. Most itt tartunk. A két közeli falunak van korszerű intézménye, az egyik­ben 90, a másikban 68 gyerek tanul, biztos, hogy egy helyen is el tudnánk látni a gyerekek oktatását. Azt gondoljuk, mi nem vagyunk az okai a ligeti helyzetnek, sajnáljuk, hogy így történt, de mi is ragaszkodunk az önállósághoz. Evekig vol­tunk Bátorligettel társközség, ’91 óta vagyunk függetlenek, azóta tagadhatatlanul sokat fejlődött a falu. Építettünk or­vosi rendelőt, községházat, cél- támogatás elnyerésével bő­vítettük, korszerűsítettük az is­kolát, tornatermet csatoltunk hozzá. Mi sem vagyunk könnyű helyzetben, de az idén nem lesznek fizetési gondjaink. Az önhibájukon kívül bajba jutott önkormányzatok alapjá­ból sikerült pályázat útján pénzt kapnunk. Nyolcszáz lakosunk van, ebből 50 főnek fizetünk jö­vedelempótló támogatást. Ez nagyon sok. Ahol lehet, taka­rékoskodunk. Komolyabb be­ruházásba egyelőre nem fo­gunk. Szeretnénk a községhez tartozó Nagyfenéktanya egész­séges vízellátását megoldani. Jövőre valamivel nehezebb lesz, mert a gázbekötésre fel­vett hitel tőke részét is törlesz­teni kell, de bízunk benne, hogy közös erővel ezt is sikerül visszafizetnünk. Minden bajnak okozoja: a batorligeti iskola Harascsák Annamária felvétele Köszönet a segítségért a „Újra élvezem az életet” Sikli Tímea (Új Kelet) Csengetésünkre középkorú asszony nyit ajtót. Kicsit hunyo­rog az erős dioptriájú szemüveg mögött, és fájós szemével inkább csak érzékel, mint lát minket. Néhány nappal ezelőtt esett át egy komoly szemműtéten. —Bár még csak negyvenéves vagyok, tudom, hogy sokkal többnek nézek ki ezzel a vastag szemüveggel — kezdi Magyar Józsefné. — Már egészen kis­gyermekkorom óta gond van a látásommal, sajnos örököltem nagyszüleimtől a szemidegsor- vadást. Évről évre kevesebbet látok a világból. Az elmúlt öt esz­tendőben rohamosan rosszabbo­dott a£ állapotom, már húsz- dioptriás szemüveget írt fel leg­utóbb az orvos. Ahhoz, hogy meg ne vakuljak teljesen, min­denképpen meg kell műteni a szemeimet. Pontosabban a bal szememet már szeptember ne­gyedikén megoperálták. Bár csa­ládommal élek együtt, jövedel­münkből nem tudtuk kiszorítani a szükséges pénzösszeget. A fér­jem is csökkent munkaképessé­gű, korábban fafaragóként dol­gozott, de az egyik csuklóját majdnem teljesen levágta a fű­részgép. Most portásként dolgo­zik, én pedig a Start Rehabilitá­ciós Vállalatnál vagyok telefon- központos. Nagyon kevés a jö­vedelmünk, ezért megpróbáltam segítséget kérni jelenlegi és egy­kori munkatársaimtól. Legelő­ször a Start vezérigazgatóját, Balogh Zoltánt kerestem fel, aki nagyon kedvesen fogadott és amíg csak élek, hálás leszek neki azért, amit értem tett. Nemcsak külön anyagi támogatást kaptam tőle, de Dienesné Belica Rózsa és Dankó Agnes segítségével megszervezte, hogy a Start üze­meiben is gyűlhessen a pénz a dolgozóktól a műtétemre. Ily módon a kihelyezett dobozokból harmincötezer forint gyűlt össze. A Start Vállalaton kívül a Viller és a Spekt Kft., valamint a TITÁSZ Rt. is segített. A műté­tet lézeresen Szegeden végezték el. A beavatkozás hetvenötezer forintba került, és ehhez jött még hozzá a szállás költsége. Szá­munkra nem kis pénzről van szó, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a jobb szemem műtétje ugyanennyibe fog kerülni. Csü­törtökön voltam vissza ellenőr­zésen, s bár még kicsit gyulladt és váladékos a szemem, az or­vos szerint jól sikerült a beavat­kozás. Én is érzem, hogy homá­lyosan ugyan, de erősebben lá­tok valamivel. Tisztában vagyok azzal, hogy látásom soha nem lesz már tökéletes. A kezelőor­vosom is azt mondta, hogy a lé­zeres beavatkozással csak a rom­lást tudták megállítani, az erede­ti szintet visszahozni már nem lehet. Én mégis nagyon boldog és elégedett vagyok. Az eltelt néhány nap óta egészen más színben látom a világot, újra él­vezni tudom az életet. Ezúton szeretném még egyszer megkö­szönni mindazoknak a segítsé­get, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy eljuthassak Szegedre. Elmarad, de van másik Új KeL :-in formáció ____ El marad a nyíregyházi ut­cabál a Kossuth téren ma este a rossz idő miatt. Aki mégis élőzene mellett vá­gyik szórakozni, azokat a művelődési központ a Kap­csolat Klub zenés-táncos rendezvényére várja, mely este 7-től kezdődik, és nem csak a klubtagok számára szervezték. Színház angolul Új Kelet-információ Nem először látogat Nyír­egyházára az egyik testvér- városból, St. Albansból az angol Company of Ten tár­sulata. Tavaly a tíztagú színjátszócsapat nagy sikeit aratott a Móricz Zsigmond Színházban bemutatott Egy felügyelő látogatása című produkciójával. Ezúttal Alan Ayckbourn Time of My Life című művét láthat­juk interpretációjukban — anyanyelvükön —szeptem­ber 15-én 18 órától a Váci Mihály Városi Művelődési Központ hangversenyter­mében és másnap szintén 18 órától a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán. Táncgála Új Kelet-információ A Primavera Balett­együttes, a Slip Tánc-Sport Klub és a Re-flex Modern­tánc Stúdió ad gálaműsort ma este 19 órától a nyíregy­házi művelődési központ hangversenytermében. ILCO Klub Új Kelet-információ Asztmás betegek találkoz­hatnak ma délelőtt fél 10-től az ILCO Klubban, melynek a nyíregyházi városi műve­lődési központ ad helyet. Popfesztivál Új Kelet-információ Tizennégy amatőr zene­kar vesz részt a művelődési központ és a Roland hang­szerbolt által szervezett IV. Have Rock Popfesztiválon az Open Doors Klubban, Nyíregyházán, szeptember 15-én, vasárnap 9 órától. Fellép a Gizi Rémálma, a White Rum, a Titanic, a Riff, a Higgins Dobber- manjai, a Poó Pie Pants, a Dead is Silence, a Paragon, a D. Tendency, a Báthori Utca, az Empty Face, az Alvin és a Mókusok, a Froit of the Boom és Rostásék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom