Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-12 / 213. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. szeptember 12., csütörtök 5 Az oldalt Irta: Sikli Tímea Búcsúnaptár Bár a nagybúcsúk sora a szeptember nyolcadikai, „Az Istenszülő születésének búcsújával” véget ért, lesz még alkalom arra, hogy a hívők felkeressék a közismert kegyhelyet. Szeptember 15.: a Szentkereszt felmagasztalásá- nak búcsúja (cigánybúcsú, melyen elsősorban a hodászi és kántorjánosi cigányok vesznek részt. Október 6.: az Istenszülő oltalmának búcsúja November 10.: Szent Mihály főangyal búcsúja November 24.: az Istenszülő templomba vezetésének búcsúja A búcsúk miserendje a következő: 6 óra: szent liturgia 7 óra: utrenye (reggeli Istentisztelet) 8 óra: szent litiurgia (diákmise) 10 óra: ünnepi liturgia és körmenet 12 óra: Paraklisz (istenszülő dicsérete) Később kezdődött a tanév Az Istenszülő születésének búcsúja Most kevesebben Csurrant-cseppent egy kis pluszpénz tak az iskolára nézve. Az önkormányzattól a költségvetésen kívül kaptunk hétszázötvenezer forintot, amiből át tudtunk festetni minden helyiséget, el tudtuk végeztetni a szükséges karbantartási munkálatokat. A kiesés azonban még anélkül pótolható, hogy ez a téli vagy tavaszi szünetek rovására menne. Az alaptanterv lehetőséget ad tíz olyan nap kihasználására, amikor a pedagógusok továbbképzésen, megbeszélésen vehetnek részt, és ez idő alatt egy-egy napra szünetel az oktatás. Ezt mi úgy oldjuk meg, hogy esetleges tanácskozásainkat délutánonként tartjuk, így a felhasználható tíz napból ötön az első hét kiesését pótoljuk majd. A téli szünet december huszonegyediké és január hatodika, a tavaszi szünet pedig március huszonhetedike és április negyediké között lesz. A tanév hivatalosan június tizenharmadikán ér véget. Óriási segítséget jelentett minden családnak, hogy a kisdiákok után állampolgári jogon járó ki- lencszáz forintos támogatást az önkonnányzat megpótolta, és így a tankönyveket térítésmentesen osztottuk szét. Az ez évi tantervben nincs különösebb változás a korábbiakhoz képest. Már jó néhány éve bevált fonna, hogy harmadik osztálytól kötelező idegen nyelvként angolul tanulnak a gyerekek. Az első év végén jegyeket még nem kapnak, csak szavakkal értékeljük a nyelvtudást. Bár hidegen és csípősen fújt a szeptemberi szél, az óvoda udvara mégis pillanatok alatt benépesült. Sapkába és kabátba öltözött apróságok rohamozták meg a mászóká- kat, telepedtek a homokozó szélére. Számukra még legfontosabb a játék, melynek segítségével fokozatosan megismerhetik a világot. — Az óvodába ez év szeptemberétől nyolcvanöt gyereket írattak be a szülők — kezdte Oszlávszki Józsefné vezető óvónő, miközben végigjárjuk a csoportszobákat. — Három csoport indult, elég magas létszámmal. A korábbi években négy csapatba osztottuk el a gyerekeket, s az talán szerencsésebb megoldás volt. Ám egyet közülük megszüntettek, bár a megfelelő képzettségű személyzeti gárda a mai napig is együtt van. Hat óvónő foglalkozik az apróságokkal. — Ha jól tudom, az élet az óvodában is csak szeptember kilencedikén indult be. — Igen, hiszen a nagy konferencia ránk is rótt ki bizonyos feladatokat. Száznyolcvan ember étkeztetéséről kellett gondoskodnunk.-— Térjünk vissza az óvodához. A nyári szünet alatt elvégezték a szükséges nagytakarítást, felújítást? — Elvégeztük, és ebben jelentős szerepe volt a már említett konferenciának is. Az ön- kormányzat segítségével most olyan nagy mértékű tatarozásra volt lehetőségünk, amilyenre talán még soha. Bár festetni és új függönyöket vásárolni mindenképpen kellett volna, de sikerült megcsináltatnunk a tönkrement szennyvízelvezető rendszert is, és a csoportszobákba végre felrakattuk a lambériát. A felújítás egymillió-négyszázezer forintba került. —Hány gyerek került át innen az iskolába? — Huszonkilencen kezdték meg az első osztályt, de a helyükre azóta már jöttek újak. Folyamatos a beiratás. Ez a hét a szoktatás hete, amikor a kiscsoportosok ismerkedni kezdenek a közösséggel. Ilyenkor még elég sok szülő is segíti a munkánkat, hiszen van olyan gyerek, aki kifejezetten igényli, hogy egy ideig az édesanyja még a jó pajtások ellenére is mellette maradjon. Persze akadnak olyan lurkók is, akik már érkezés után bevetik magukat a csoportszobába, és nem érdekli különösebben őket, hogy csak órák múlva jönnak újra értük. A három—négy éveseket még teljesen leköti a játék, velük csak ilyen formában lehet megértetni a dolgokat. Ezért a kiscsoportban még egyáltalán nincsenek kötött foglalkozások. Középsőben már fokozatosan meg kell felelniük a gyerekeknek bizonyos elvárásoknak. A nagycsoport talán a legkötöt- tebb — bár itt is az idő jó részét a játék teszi ki —, több a céltudatos foglalkozás, de — a tapasztalatok szerint — ezáltal könnyebb beilleszkedniük az iskolába. A folyoson felberreg az iskolacsengő, s a diáksereg vidáman kacarászva tódul ki a tantermekből. Az első osztályosok azonban még nem igazán tudnak mit kezdeni magukkal. Tétován álldogálnak a terem előtt, szokatlan és új még nekik minden. Első napjukat töltik az iskolában. Volt, aki örömmel lépte át reggel a küszöböt és hamar beilleszkedett társai közé, de akadtak olyanok is, akiknél még bizony eltört a mécses a szülőktől való búcsúzáskor. Tamás Elzát és Szahajda Ákost látszólag nem nagyon viselte meg az iskola. Élményekkel telve, egymás szavába vágva mesélnek. Szavaikból kiszűrve, most még nagyon tetszik nekik az első osztály, különösen a szép, színes könyvek. Feladatot is kaptak már, mindenkinek be kellett rajzos formában mutatni a szüleit, testvéreit. Míg Elzát a verstanulás kötötte le, Ákos szívesebben „barangolna” már a számok világában. Az iskolának azonban a most kezdő harmincnégy hat—hét éves gyereken kívül még közel kétszázkilencven tanulója van. Róluk és az évkezdésről Nagy György iskolaigazgató beszélt. — A tanév a szokásosnál kicsit később, szeptember kilencedikén indult meg, de azért a szokásos első napi köszöntés most sem maradt el. Az első osztályosokat kis csomaggal vártuk, amibe néhány szem édesség mellé egy színes üzenőfüzetet és egy órarendet is beletettünk. így próbáljuk meg általában feloldani a kezdeti feszültségeket. Az évkezdés késésének oka az volt, hogy a szeptember 2—4. között megrendezett zarándokkonferencia ideje alatt intézetünk adott helyet az elsőadásoknak, tanácskozásoknak. Ennek a néhány napnak tagadhatatlanul nagy előnyei volA kegyhelyeket látogatók egyik legnagyobb ünnepét már hosszú évek óta szeptember nyolcadika, az Istenszülő születésének búcsúja jelenti. Arról, hogy az idén milyen volt ez a búcsú, Mosolygó Marcell plébánost kérdeztük. — Az idén feltűnően kevesen voltunk, mindössze ötezer zarándok gyűlt össze az oltár előtt. Ezt azonban a rossz időjárás mellett annak is tulajdonítottuk, hogy augusztusban a nagy zarándoklaton nagyon sok egyházközösség vett részt. Az ünnep előestéjén a temetői parasztász után az ifjúsági hittano- sok előadásában megtekinthettük A tékozló fiú című rockoperát. Az ünnepi liturgián részt vett Tor gyón József és Lezsák Sándor is. A most következő néhány sort dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök ünnepi beszédéből emeltük ki. — „Hordozni Krisztust. Nem csak magunknak, másoknak is erre van szüksége. Vigyük az emberekhez Krisztust. Mi, akik a szent keresztségben Krisztust magunkra öltöttük, mindig visszük őt... Az életben előrehaladni, lélekben zarándokolni vagy búcsújárásban Máriapócsra jönni mindig ennyit jelent: növekedni, gazdagodni Krisztusban. Aki idejön, az kap valamit, amit máshol nem talál. A kegyhely azért a kegyelem helye, mert itt különösebben érezzük meg azt, amivel az Isten körülvesz, megkörnyékez bennünket. Itt eltelik lelkünk szelídséggel, jósággal, imádsággal, énekkel. Itt figyelmesek vagyunk egymás iránt, itt tudjuk, hogy testvérnek teremtett az Isten. Máriapócs, a 300 éves kegyhely így jelenti mindig a Krisztust kereső és megtaláló ember zarándoklatát. Máriapócs így szolgálja azt, hogy akiket gyermekeinek teremtett az Isten, azokat mindig megerősíti, hogy megtalálják embertársaikat, és így legyenek, mint Mária Erzsébet számára, mint a könnyező Szűzanya a mi számunkra, mint az Isten Anyja az egész világ számára, mint a mi Urunk Jézus Krisztus, a Megváltó, legyenek az egész világ számára áldás és kegyelem az Atyától, a Fiúnak áldozata által a Szentlélek erejével”. Máriapócs Hírek Zongorahangverseny lesz szeptember 14-én délután fél öttől a művelődési házban. A hangversenyt a tavalyi évben zongoratanulmányaikat megkezdett általános iskolás diákok adják majd. A koncert után, ugyancsak a művelődési házban tartják a zongora és a furulya szakos felvételi vizsgát/. Ötéves születésnapját ünnepli szeptember 14-én a Csöpp színház. Az évforduló tiszteletére az általános iskolás és gimnazista színészpalánták bemutatóelőadáson Adrian Mol kalandjait mutatják be a közönségnek. Immár több éves hagyomány, hogy szombaton délelőttönként a művelődési házban fazekasműhelyben gyűlnek össze a kézművesség szerelmesei. A foglalkozásokon a résztvevők a mesterség apró titkaival ismerkedhetnek meg. Jótékonysági estet rendez a kegytemplomban a város önkormányzata az első köny- nyezés évfordulójának tiszteletére szeptember 28-án este hat órától. Az est bevételét a szervezők teljes egészében a beteg gyerekek gyógyítására ajánlották fel. Az összejövetelen neves művészek szórakoztatják majd a közönséget. A jótékonysági est fővédnöke Göncz Arpádné, a köztársasági elnök felesége, védnöke pedig dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök és dr. Zilahi József a megyei közgyűlés elnöke lesz. Kiállítás nyílt az általános iskola aulájában és a Városi Galériában. A tárlatokon Komisszár János és Köbli Attila festőművészek képeit, valamint Makrai Zsuzsa tűzzománcművész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők mindennap reggel nyolctól délután négy óráig. Nem kellett fizetni a könyvekért
