Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

2 1996. szeptember 10., kedd Világkrónika Kié lesz az ideiglenes hatalom? Egy orosz alkotmánybíró hétfőn megtörte a testület eddigi hallgatását, és állást foglalt a hatalom ideiglenes átadásáról Jelcin elnök esedékes szívműtéte kapcsán. Gadisz Gadzsijev szerint az államfő külön rendeletben, de akár szóbeli formá­ban is megbízhatja elnöki jogköreinek gyakorlásával a kormányfőt, de az is elképzelhető, hogy senkinek sem adja át a hatalmat. Az alkotmány ugyanis nem rendelkezik egy­értelműen a kérdésről. Az Alkotmánybíróság hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésben. Felrobbant egy rakéta Nagy erejű robbanás történt vasárnap az egyik távol-kele­ti orosz helyőrségben: mint kiderült, egy rakéta robbanófeje „lépett működésbe”. Néhány katona életét vesztette — je­lentette hétfőn az ITAR-TASZSZ, de az áldozatok számát nem közölte. Komszomolszk-na-Amuré város körzetében az egyik katonai támaszponton akkor következett be detoná­ció, amikor a rakéták tárolóhelyén minden munkát leállítot­tak. Netanjahut megfenyegették Ismeretlen telefonáló azzal fenyegette meg az izraeli rendőrséget, hogy megöli Benjamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnököt, amennyiben nem bocsátják haladéktalanul szabadon Jigal Amirt, akit a korábbi izraeli miniszterelnök, JichakRabin meggyilkolása miatt ítéltek életfogytiglani bör­tönbüntetésre. Az izraeli rendőrség hétfőn megerősítette a fenyegetésről szóló hírt. Pokolgépes merénylet Pokolgépes merényletet hajtottak végre hétfőre virradó éj­szaka egy korzikai csendőrlaktanya ellen. A merénylet nem követelt áldozatokat, mégis új szakaszt jelent a szigeten tevékenykedő szélsőséges nacionalista csoportok küzdelmé­ben: ezek ugyanis mostani robbantásukkal az államhatalom szimbólumának számító intézményre támadtak. Ráadásul — eddigi szokásukat feladva — pokolgépes akciójuk könnyen sebesüléseket, vagy éppen haláleseteket is okozhatott voina. Lebegy és Csemomirgyin Tárgyalás Csecsenfóldről A Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa Vezérszónok: Horn Gyula MTI A világgazdaság jövőjével, a biztonság té­makörével és az emberi jogok védelmével fog­lalkozik kiemelt napirendként a Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa. A három­naposjubileumi tanácskozás hétfőn nyílt meg New Yorkban az ENSZ-székházban, több mint száz párt küldöttségének részvételé­vel. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) küldött­ségét Horn Gyula pártelnök vezeti, tagjai: Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök, Kovács László elnökségi tag és Szabó Vilmos titkárságvezető. A kongresszust a Szocialista Internacionálé elnöke, Pierre Mauroy volt francia miniszterelnök nyitotta meg, majd Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár üdvözölte a csak­nem kilencszáz küldöttet, köztük kormány­főket, minisztereket és pártvezetőket. A hétfői plenáris vita fő témáját a világgaz­daság fejlődése és az embert szolgáló piac jövője képezte. A magyar küldöttség vezetőjét külön felkérték vezérszónoknak: beszédében elsősorban a közép-európai térség gazdasági helyzetével foglalkozott, aláhúzva, hogy ré­gió támogatása egyetemes biztonsági és piac- gazdasági érdekeket szolgál. MTI A csecsen háború befejezé­sét célzó megállapodások tel­jesítéséről, így Groznij demili- tarizálásáról, illetve a csecsen- orosz csapatszétválasztás me­netéről tájékoztatta hétfőn Alekszandr Lebegy, a nemzet- biztonsági tanács titkára Viktor Csemomirgyin kormányfőt. Lebegy kedden ismét a sza- kadár köztársaságba utazik, mi­vel a szövetségi csapatok pa­rancsnoka, Vjacseszlav Tyiho- mirov tábornok szerint egy sor probléma vár megoldásra. A szűkszavú hivatalos tájékozta­tás szerint Lebegy és Csemo­mirgyin átfogóan megvitatta a köztársaságban kialakult hely­zetet, illetve Lebegy tájékoztat­ta a miniszterelnököt a helyreál­lításban való orosz részvételre vonatkozó szeparatista álláspont­ról. Az orosz vezetés körében nem arattak osztatlan elismerést Lebegy szeparatistákkal kötött megállapodásai. Jelcin elnök kö­zölte, hogy ellenzi az orosz csa­patok gyors kivonását és követ­kezetesen nem fogadta eddig Lebegyet. Viktor Csemomirgyin kormányfő jogi erővel nem bíró politikai megállapodásnak mi­nősítette a nyár végi haszavürti egyezséget, Jurij Luzskov moszkvai polgáimester pedig az „orosz csapatok útonállók előtti kapitulációjáról” beszélt, és név nélkül ugyan, de bírálta Lebegyet Anatolij Kulikov belügyminisz­ter is a hét végén. „A világgazdaság jövője — az embert szolgáló piac” téma­körben a kelet-közép-európai régió vezérszónokaként elmon­dott beszédében az MSZP el­nöke leszögezte: számot kell vetni azzal, hogy a világgazda­ságban egyszerre van jelen a nemzetközi munkamegosztás gyors fejlődését kifejező integ­rációs irányzat, illetve az egyes államok és országcsoportok kö­zötti fejlettségbeli különbségek szélesedésének a folyamata. Szavai szerint a modem ka­pitalizmus történetében először fordul elő, hogy Európa nincs a gazdasági növekedés centru­mában. Úgy vélekedett, hogy a lemaradásnak hátrányos követ­kezményei vannak a világpoli­tikai, biztonsági és globális problémák megoldása szem­pontjából. „A földrész jövője az Európai Unió további fej­MTI Oscar Luigi Scalfaro olasz és Göncz Árpád magyar államfő jelenlétében nyílt meg hétfőn Rómában a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, amely a magyar művelődés- történetnek a nyugati keresz­tény kultúrkörhöz kötődő kü­lönböző kérdéseit fogja meg­tárgyalni. Az ötnapos tanácskozásra 36 országból több mint 500, iro­dalomtörténettel, nyelvészettel, folklórral és művelődéstörté­nettel foglalkozó magyar és nem magyar kutató, szakember érkezett. A kongresszus iránt megnyilvánuló olaszországi fi­gyelmet bizonyítja, hogy a ró­mai La Sapienza egyetem au­lájában tartott megnyitón az olasz köztársasági elnök mel­lett megjelent az olasz kép­viselőház elnöke, a szenátus alelnöke és a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke. A Vatikán részéről Paul Poupard bíboros, a kul­lődésén múlik. A szervezet vi­lággazdasági és világpolitikai szerepét az integráció elmélyí­tése és egyidejűleg a tagálla­mok körének a kibővítése erő­sítheti meg” — mondta. Hoz­záfűzte, hogy míg az integrá­ció belső mélyítése napirenden van, addig a kiszélesítés vetü- letei még nem tisztázottak. Alá­húzta, hogy a kelet-közép-eu­rópai országok bevonása az unióba nemcsak jelentősen nö­velné a szervezet nemzetkö­zi versenyképességét, hanem egyszersmind segítene megte­remteni az érintett államok szá­mára a szabadság, a demokrá­cia és a biztonság garanciáit. Utalt arra is, hogy a fő fej­lődési vonulatokon kívül reke­dő országok saját erőből kép­telenek úrrá lenni a gazdasági és szociális válságokon, márpe­dig az állandósult fenyegetések túra pápai titkárságának elnö­ke köszöntötte a kongresszus résztvevőit és méltatta a tanács­kozás jelentőségét. Jelen volt Magyar Bálint művelődési és oktatási miniszter, s a Magyar Püspöki Kar részéről—Paskai László bíboros, esztergom-bu- dapesti érsek személyes kép­viselőjeként — Ladocsi Gás­pár püspök. A tanácskozás megkezdése előtt Göncz Árpád üdvözlő beszédében azt hang­súlyozta, hogy a kongresszus a honfoglalás óta eltelt 1100 év legfontosabb összefüggéseit hivatott feltárni, illetve igyek­szik majd „elhelyezni bennün­ket Európa szellemi térképén”. A köztársasági elnök hangsú­lyozta, hogy Magyarország legnagyobb történelmi váltása a kereszténység felvétele volt, mivel ezzel megtalálta helyét és szerepét Európában. „Magyar- ország egyszerre hordja magá­ban a Keletet és a Nyugatot. Politikai elhelyezkedése nyu­gati, a közeljövő számára az felerősítik a félelem és a kény­szer uralmának, a diktatúrák ki­alakulásának a veszélyét. „A szociáldemokrácia óriási kihívása, hogy megértesse a fejlett országok és régiók nép­tömegeivel: az elmaradottak bevonása a fejlődésbe saját lét­érdekük. A kedvezőtlen irány­zatok ugyanis nem maradnak határokon belül, a hatások bi­zonyítottan elérik a szomszé­dos térségeket és a meghatáro­zó globális folyamatokat” — hangoztatta Horn Gyula, rámu­tatva, hogy Kelet-Közép-Euró- pa és más átalakulóban lévő ré­giók mozgástere lényegesen szűkebb, mint a fejlett államo­ké: támogatásuk ma nem segé­lyezési feladatot jelent, hanem a kölcsönös érdekek világos meghatározását és a lehető­ségek mielőbb kiaknázását. Európába való betagozódást jelenti, s egyben új színt fogni vinni a közös Európába” — mondta Göncz Árpád. Egyben megerősítette: Magyarország szándéka, hogy teljes erővel fel­élessze azokat a lelki és szellemi kapcsolatokat, amelyek a század harmincas éveiig Európa nyugati felével összekötötték. A tanács­kozáson kétszáz felszólalás hangzik majd el hét nagy téma­körben. Külön szekcióüléseken foglalkoznak az egyház és a tár­sadalom kapcsolatával, az isko­láknak a kultúra terjesztésében játszott szerepével, a könyv, a nyomda és a könyvkiadás kultú­rájával, a magyar nyelvvel, iro­dalommal, zenével és művésze­tekkel, a fdozófia és a teológia kapcsolatával, a magánélet és a vallási közszereplés közti megfe­leléssel, valamint Magyarország és Olaszország kulturális kapcso­latainak elmúlt 11 évszázadával. A kongresszus csütörtökön a ná­polyi Keleti Tanulmányok Egye­temének vendége lesz. ÚJ KELET Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Ritkán lepleződik le a kül­politikában ilyen pillanatok alatt egy „közös nagy” aka­rat, és még ritkábban ilyen amatőr módon, mint ahogy a magyar—román alap- szerződés vonatkozásában történt. A kormány — és ez im­már tény — annyit hozott ki a szerződés lehetőségei­ből, amennyi benne volt. Azok az erők, amelyek en­nél többet AKARTAK, va­lójában talán nem is akar­ták az egészet. Az RMDSZ hozzáállása is meglehetősen önző volt, tü­relmetlenkedésüknek szíve­sen és minden teketória nél­kül vetették volna alá a két (!) ország érdekeit, és most, amikor az aláírás kész tény- nyé válik, szorgalmasan bó­logatnak és igenlőleg vok­solnak az okmányra. Nem furcsa kissé ez a gyors pálfordulás? Igaz, Napóleon is megmondta, hogy „amit nem tudsz le­győzni, annak állj az élé­re...” Számomra akkor már sokkalta tisztességesebbnek tűnik George Funar román nacionalista pártvezér visel­kedése, ő minden erejével a szerződés ellen ágált, és amikor kiderült, hogy küz­delme értelmetlen, hiszen úgyis aláírják az alapok­mányt, hát eldobva hatal­mat és pénzt, kilépett a kor­mánykoalícióból. Természetesen a magyar ellenzék sokkal kifinomul­tabb eszközökkel dolgozik. Fenntartásai hangoztatásá­val megtartja „becsületét”, és az alapszerződésre nem­mel fog voksolni. Teszi pe­dig mindezt azért, mert tud­ja jól, hogy ebben a kérdés­ben több nincs, több nem te­hető, több már nem érhető el. Ahogyan a „másik szer­ződő fél” háza táján reagál­tak, az világosan megmu­tatta, hogy nem is olyan rossz a magyar (és a kisebb­ségi magyar) szempontjá­ból a Temesváron hamaro­san aláírandó, igenis rop­pant fontos nemzetközi do­kumentum. Minden szempontból megvizsgálva, olyan volt ez a vita, mint egy polarizáci­ós szűrő: a hamis fényeket eltüntette, és kisarkította a valóságot. Nézetek, akarások és ön­zések csaptak össze a reali­tással. A résztvevők jó szán­déka (még ha itt-ott önzés­ről beszéltünk is) egyik rész felől sem volt kétséges, és politikai „kisdedsége” pedig kiváló lecke, megszívlelen­dő feladatat. A magyar—román alap- szerződés évtizedes álom, amely néha fényévekre volt tőlünk, most pedig íme, a megvalósulás küszöbén áll. Lehet, hogy „rásegítés­sel”, lehet, hogy némi nyo­más gyakorlásával, de létre­jön. Valljuk be: a lehető leg­váratlanabb pillanatban. Soha kellemetlenebb meglepetést hazánk külpo­litikájában! Békepartneri hadgyakorlat MTI A NATO békepartneri programjának keretében ma­gyar részvétellel ötnapos szá­razföldi hadgyakorlat kez­dődött hétfőn a dél-cseh­országi Boleticében, közel az osztrák határhoz. A hadgya­korlaton, amelyet Michael Morrison NATO-tábornok irányít, a szövetség négy tag­állama (Hollandia, Kanada, Norvégia és az Egyesült Álla­mok), valamint kilenc partner- ország (Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Moldova, Románia és Ukrajna) vesz részt. Morrison újságíróknak a hét végén elmondta, hogy a mint­egy 250 résztvevővel lezajló kiképzés legfőbb célja az egy­mással való kommunikáció gyakorlása, amely angol nyel­ven fog történni. A gyakorlat első szakaszában megismerkednek ezekkel a fegyverekkel, majd lőgya- korlatot tartanak és kipróbálják a rádió adó-vevő készülékeket. A második szakaszban külön­féle, a béketeremtés alkalmával előforduló helyzeteket, problé­mákat fognak megoldani. Huszonöt éve halt meg Hruscsov MTI A mai fiatalság már csak a történelem könyvekből ismeri a nevét. Az ötvenes-hat vanasok nemzedéke viszont még mindig em lékszik az alacsony, tömzsi, kopasz, kerek fejű, joviális mosolyú emberre, aki külsejét meghazudtolva képes volt ordítva, hirtelen lekapott cipőjével csapkodni az ENSZ-köz- gyűlés szónoki pultját. Szeptember 11-én lesz 25 éve, hogy elhunyt Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP és a Szovjetunió egykori vezetője. Korszakos jelentőségű, személyében súlyos ellentmondá­sokat hordozó, azóta széthullott országában készakarva feledésre ítélt politikusa volt a Szovjetuniónak. A sors kegyeltjének tartották, akinek a pá­lyája töretlenül ívelt felfelé a legfelsőbb párt- és állami vezetői posztokig. Koldusszegény pa­rasztcsalád gyermekeként örökölte a szívós kitartást, a túlélést biztosító alkalmazkodó képességet, ami Sztálin iránti rajongásával párosulva lehetővé tette számára, hogy a Szovjetunióban lezajlott legszörnyűbb tiszto­gatásokat is átvészelje, s pályaíve töretlen ma­radjon. Megnyílt a hungarológiai kongresszus ✓ ____ Uj színt vinni Európába

Next

/
Oldalképek
Tartalom