Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
2 1996. szeptember 10., kedd Világkrónika Kié lesz az ideiglenes hatalom? Egy orosz alkotmánybíró hétfőn megtörte a testület eddigi hallgatását, és állást foglalt a hatalom ideiglenes átadásáról Jelcin elnök esedékes szívműtéte kapcsán. Gadisz Gadzsijev szerint az államfő külön rendeletben, de akár szóbeli formában is megbízhatja elnöki jogköreinek gyakorlásával a kormányfőt, de az is elképzelhető, hogy senkinek sem adja át a hatalmat. Az alkotmány ugyanis nem rendelkezik egyértelműen a kérdésről. Az Alkotmánybíróság hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésben. Felrobbant egy rakéta Nagy erejű robbanás történt vasárnap az egyik távol-keleti orosz helyőrségben: mint kiderült, egy rakéta robbanófeje „lépett működésbe”. Néhány katona életét vesztette — jelentette hétfőn az ITAR-TASZSZ, de az áldozatok számát nem közölte. Komszomolszk-na-Amuré város körzetében az egyik katonai támaszponton akkor következett be detonáció, amikor a rakéták tárolóhelyén minden munkát leállítottak. Netanjahut megfenyegették Ismeretlen telefonáló azzal fenyegette meg az izraeli rendőrséget, hogy megöli Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, amennyiben nem bocsátják haladéktalanul szabadon Jigal Amirt, akit a korábbi izraeli miniszterelnök, JichakRabin meggyilkolása miatt ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre. Az izraeli rendőrség hétfőn megerősítette a fenyegetésről szóló hírt. Pokolgépes merénylet Pokolgépes merényletet hajtottak végre hétfőre virradó éjszaka egy korzikai csendőrlaktanya ellen. A merénylet nem követelt áldozatokat, mégis új szakaszt jelent a szigeten tevékenykedő szélsőséges nacionalista csoportok küzdelmében: ezek ugyanis mostani robbantásukkal az államhatalom szimbólumának számító intézményre támadtak. Ráadásul — eddigi szokásukat feladva — pokolgépes akciójuk könnyen sebesüléseket, vagy éppen haláleseteket is okozhatott voina. Lebegy és Csemomirgyin Tárgyalás Csecsenfóldről A Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa Vezérszónok: Horn Gyula MTI A világgazdaság jövőjével, a biztonság témakörével és az emberi jogok védelmével foglalkozik kiemelt napirendként a Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa. A háromnaposjubileumi tanácskozás hétfőn nyílt meg New Yorkban az ENSZ-székházban, több mint száz párt küldöttségének részvételével. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) küldöttségét Horn Gyula pártelnök vezeti, tagjai: Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök, Kovács László elnökségi tag és Szabó Vilmos titkárságvezető. A kongresszust a Szocialista Internacionálé elnöke, Pierre Mauroy volt francia miniszterelnök nyitotta meg, majd Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár üdvözölte a csaknem kilencszáz küldöttet, köztük kormányfőket, minisztereket és pártvezetőket. A hétfői plenáris vita fő témáját a világgazdaság fejlődése és az embert szolgáló piac jövője képezte. A magyar küldöttség vezetőjét külön felkérték vezérszónoknak: beszédében elsősorban a közép-európai térség gazdasági helyzetével foglalkozott, aláhúzva, hogy régió támogatása egyetemes biztonsági és piac- gazdasági érdekeket szolgál. MTI A csecsen háború befejezését célzó megállapodások teljesítéséről, így Groznij demili- tarizálásáról, illetve a csecsen- orosz csapatszétválasztás menetéről tájékoztatta hétfőn Alekszandr Lebegy, a nemzet- biztonsági tanács titkára Viktor Csemomirgyin kormányfőt. Lebegy kedden ismét a sza- kadár köztársaságba utazik, mivel a szövetségi csapatok parancsnoka, Vjacseszlav Tyiho- mirov tábornok szerint egy sor probléma vár megoldásra. A szűkszavú hivatalos tájékoztatás szerint Lebegy és Csemomirgyin átfogóan megvitatta a köztársaságban kialakult helyzetet, illetve Lebegy tájékoztatta a miniszterelnököt a helyreállításban való orosz részvételre vonatkozó szeparatista álláspontról. Az orosz vezetés körében nem arattak osztatlan elismerést Lebegy szeparatistákkal kötött megállapodásai. Jelcin elnök közölte, hogy ellenzi az orosz csapatok gyors kivonását és következetesen nem fogadta eddig Lebegyet. Viktor Csemomirgyin kormányfő jogi erővel nem bíró politikai megállapodásnak minősítette a nyár végi haszavürti egyezséget, Jurij Luzskov moszkvai polgáimester pedig az „orosz csapatok útonállók előtti kapitulációjáról” beszélt, és név nélkül ugyan, de bírálta Lebegyet Anatolij Kulikov belügyminiszter is a hét végén. „A világgazdaság jövője — az embert szolgáló piac” témakörben a kelet-közép-európai régió vezérszónokaként elmondott beszédében az MSZP elnöke leszögezte: számot kell vetni azzal, hogy a világgazdaságban egyszerre van jelen a nemzetközi munkamegosztás gyors fejlődését kifejező integrációs irányzat, illetve az egyes államok és országcsoportok közötti fejlettségbeli különbségek szélesedésének a folyamata. Szavai szerint a modem kapitalizmus történetében először fordul elő, hogy Európa nincs a gazdasági növekedés centrumában. Úgy vélekedett, hogy a lemaradásnak hátrányos következményei vannak a világpolitikai, biztonsági és globális problémák megoldása szempontjából. „A földrész jövője az Európai Unió további fejMTI Oscar Luigi Scalfaro olasz és Göncz Árpád magyar államfő jelenlétében nyílt meg hétfőn Rómában a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, amely a magyar művelődés- történetnek a nyugati keresztény kultúrkörhöz kötődő különböző kérdéseit fogja megtárgyalni. Az ötnapos tanácskozásra 36 országból több mint 500, irodalomtörténettel, nyelvészettel, folklórral és művelődéstörténettel foglalkozó magyar és nem magyar kutató, szakember érkezett. A kongresszus iránt megnyilvánuló olaszországi figyelmet bizonyítja, hogy a római La Sapienza egyetem aulájában tartott megnyitón az olasz köztársasági elnök mellett megjelent az olasz képviselőház elnöke, a szenátus alelnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Vatikán részéről Paul Poupard bíboros, a kullődésén múlik. A szervezet világgazdasági és világpolitikai szerepét az integráció elmélyítése és egyidejűleg a tagállamok körének a kibővítése erősítheti meg” — mondta. Hozzáfűzte, hogy míg az integráció belső mélyítése napirenden van, addig a kiszélesítés vetü- letei még nem tisztázottak. Aláhúzta, hogy a kelet-közép-európai országok bevonása az unióba nemcsak jelentősen növelné a szervezet nemzetközi versenyképességét, hanem egyszersmind segítene megteremteni az érintett államok számára a szabadság, a demokrácia és a biztonság garanciáit. Utalt arra is, hogy a fő fejlődési vonulatokon kívül rekedő országok saját erőből képtelenek úrrá lenni a gazdasági és szociális válságokon, márpedig az állandósult fenyegetések túra pápai titkárságának elnöke köszöntötte a kongresszus résztvevőit és méltatta a tanácskozás jelentőségét. Jelen volt Magyar Bálint művelődési és oktatási miniszter, s a Magyar Püspöki Kar részéről—Paskai László bíboros, esztergom-bu- dapesti érsek személyes képviselőjeként — Ladocsi Gáspár püspök. A tanácskozás megkezdése előtt Göncz Árpád üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus a honfoglalás óta eltelt 1100 év legfontosabb összefüggéseit hivatott feltárni, illetve igyekszik majd „elhelyezni bennünket Európa szellemi térképén”. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb történelmi váltása a kereszténység felvétele volt, mivel ezzel megtalálta helyét és szerepét Európában. „Magyar- ország egyszerre hordja magában a Keletet és a Nyugatot. Politikai elhelyezkedése nyugati, a közeljövő számára az felerősítik a félelem és a kényszer uralmának, a diktatúrák kialakulásának a veszélyét. „A szociáldemokrácia óriási kihívása, hogy megértesse a fejlett országok és régiók néptömegeivel: az elmaradottak bevonása a fejlődésbe saját létérdekük. A kedvezőtlen irányzatok ugyanis nem maradnak határokon belül, a hatások bizonyítottan elérik a szomszédos térségeket és a meghatározó globális folyamatokat” — hangoztatta Horn Gyula, rámutatva, hogy Kelet-Közép-Euró- pa és más átalakulóban lévő régiók mozgástere lényegesen szűkebb, mint a fejlett államoké: támogatásuk ma nem segélyezési feladatot jelent, hanem a kölcsönös érdekek világos meghatározását és a lehetőségek mielőbb kiaknázását. Európába való betagozódást jelenti, s egyben új színt fogni vinni a közös Európába” — mondta Göncz Árpád. Egyben megerősítette: Magyarország szándéka, hogy teljes erővel felélessze azokat a lelki és szellemi kapcsolatokat, amelyek a század harmincas éveiig Európa nyugati felével összekötötték. A tanácskozáson kétszáz felszólalás hangzik majd el hét nagy témakörben. Külön szekcióüléseken foglalkoznak az egyház és a társadalom kapcsolatával, az iskoláknak a kultúra terjesztésében játszott szerepével, a könyv, a nyomda és a könyvkiadás kultúrájával, a magyar nyelvvel, irodalommal, zenével és művészetekkel, a fdozófia és a teológia kapcsolatával, a magánélet és a vallási közszereplés közti megfeleléssel, valamint Magyarország és Olaszország kulturális kapcsolatainak elmúlt 11 évszázadával. A kongresszus csütörtökön a nápolyi Keleti Tanulmányok Egyetemének vendége lesz. ÚJ KELET Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Ritkán lepleződik le a külpolitikában ilyen pillanatok alatt egy „közös nagy” akarat, és még ritkábban ilyen amatőr módon, mint ahogy a magyar—román alap- szerződés vonatkozásában történt. A kormány — és ez immár tény — annyit hozott ki a szerződés lehetőségeiből, amennyi benne volt. Azok az erők, amelyek ennél többet AKARTAK, valójában talán nem is akarták az egészet. Az RMDSZ hozzáállása is meglehetősen önző volt, türelmetlenkedésüknek szívesen és minden teketória nélkül vetették volna alá a két (!) ország érdekeit, és most, amikor az aláírás kész tény- nyé válik, szorgalmasan bólogatnak és igenlőleg voksolnak az okmányra. Nem furcsa kissé ez a gyors pálfordulás? Igaz, Napóleon is megmondta, hogy „amit nem tudsz legyőzni, annak állj az élére...” Számomra akkor már sokkalta tisztességesebbnek tűnik George Funar román nacionalista pártvezér viselkedése, ő minden erejével a szerződés ellen ágált, és amikor kiderült, hogy küzdelme értelmetlen, hiszen úgyis aláírják az alapokmányt, hát eldobva hatalmat és pénzt, kilépett a kormánykoalícióból. Természetesen a magyar ellenzék sokkal kifinomultabb eszközökkel dolgozik. Fenntartásai hangoztatásával megtartja „becsületét”, és az alapszerződésre nemmel fog voksolni. Teszi pedig mindezt azért, mert tudja jól, hogy ebben a kérdésben több nincs, több nem tehető, több már nem érhető el. Ahogyan a „másik szerződő fél” háza táján reagáltak, az világosan megmutatta, hogy nem is olyan rossz a magyar (és a kisebbségi magyar) szempontjából a Temesváron hamarosan aláírandó, igenis roppant fontos nemzetközi dokumentum. Minden szempontból megvizsgálva, olyan volt ez a vita, mint egy polarizációs szűrő: a hamis fényeket eltüntette, és kisarkította a valóságot. Nézetek, akarások és önzések csaptak össze a realitással. A résztvevők jó szándéka (még ha itt-ott önzésről beszéltünk is) egyik rész felől sem volt kétséges, és politikai „kisdedsége” pedig kiváló lecke, megszívlelendő feladatat. A magyar—román alap- szerződés évtizedes álom, amely néha fényévekre volt tőlünk, most pedig íme, a megvalósulás küszöbén áll. Lehet, hogy „rásegítéssel”, lehet, hogy némi nyomás gyakorlásával, de létrejön. Valljuk be: a lehető legváratlanabb pillanatban. Soha kellemetlenebb meglepetést hazánk külpolitikájában! Békepartneri hadgyakorlat MTI A NATO békepartneri programjának keretében magyar részvétellel ötnapos szárazföldi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a dél-csehországi Boleticében, közel az osztrák határhoz. A hadgyakorlaton, amelyet Michael Morrison NATO-tábornok irányít, a szövetség négy tagállama (Hollandia, Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok), valamint kilenc partner- ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Románia és Ukrajna) vesz részt. Morrison újságíróknak a hét végén elmondta, hogy a mintegy 250 résztvevővel lezajló kiképzés legfőbb célja az egymással való kommunikáció gyakorlása, amely angol nyelven fog történni. A gyakorlat első szakaszában megismerkednek ezekkel a fegyverekkel, majd lőgya- korlatot tartanak és kipróbálják a rádió adó-vevő készülékeket. A második szakaszban különféle, a béketeremtés alkalmával előforduló helyzeteket, problémákat fognak megoldani. Huszonöt éve halt meg Hruscsov MTI A mai fiatalság már csak a történelem könyvekből ismeri a nevét. Az ötvenes-hat vanasok nemzedéke viszont még mindig em lékszik az alacsony, tömzsi, kopasz, kerek fejű, joviális mosolyú emberre, aki külsejét meghazudtolva képes volt ordítva, hirtelen lekapott cipőjével csapkodni az ENSZ-köz- gyűlés szónoki pultját. Szeptember 11-én lesz 25 éve, hogy elhunyt Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP és a Szovjetunió egykori vezetője. Korszakos jelentőségű, személyében súlyos ellentmondásokat hordozó, azóta széthullott országában készakarva feledésre ítélt politikusa volt a Szovjetuniónak. A sors kegyeltjének tartották, akinek a pályája töretlenül ívelt felfelé a legfelsőbb párt- és állami vezetői posztokig. Koldusszegény parasztcsalád gyermekeként örökölte a szívós kitartást, a túlélést biztosító alkalmazkodó képességet, ami Sztálin iránti rajongásával párosulva lehetővé tette számára, hogy a Szovjetunióban lezajlott legszörnyűbb tisztogatásokat is átvészelje, s pályaíve töretlen maradjon. Megnyílt a hungarológiai kongresszus ✓ ____ Uj színt vinni Európába
