Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
6 1996. augusztus 1., csütörtök Kultúra mmmm ÚJ KELET Honismereti tábor Vafán Rajzpályázat és íj ász verseny Építészettörténeti szenzáció Táltos a templomtornyon Sisa Béla Dojcsák Tibor (Új Kelet) Benépesült a vajai kiskas- tély, itt tartják hétfőtől péntekig az 1996-os Múzeumi Honismereti Tábort. Hat éve, első alkalommal is itt gyülekeztek, a közbeeső években pedig kétszer Kis- várdát, egyszer Mátészalkát, egyszer pedig Nyírbátort keresték fel. Idén huszonkilenc 10— 14 éves gyerek vesz részt a táboron, melynek célja: megismertetni a múzeumokban folyó munkát. A diákok valamennyien kitűnő tanulmányi eredményt értek el történelemből, esetleg már versenyeken is részt vettek. Sokan közülük visszatérő vendégek: amíg általános iskolások újra és újra jelentkeznek. A táborok helyszíne többnyire véletlenszerű, de idén okkal jöttek Vajára. Az apropót a vár és parkja történelmi hangulata, valamint II. Rákóczi Ferenc és Vay Adám hamvai hazaszállításának 90. évfordulója adta. Erről a hét folyamán tábortűz mellett is megemlékeztek, miközben Nagy Csaba tárogatóművész a szabadságharc korából származó dalokat adott elő. Tartalmas programtervet állítottak össze. Első nap néprajzzal foglalkoztak, a tájházban dr. Szabó Sarolta vezetésével a szövéssel ismerkedtek, kedden dr. Bene János a honfoglalásról tartott előadást, szerdán pedig helytörténet volt a téma. Ma Nyírbátor és a megye történelmi nevezetességeivel ismerkednek egy kiránduláson. A nap végén, Szabolcs községben a földvárnál vagy a Mud- rány-kúriában bográcsgulyást főznek. Pénteken, az előző napokban készített íjakkal íjászversenyt rendeznek. Eközben mindenféle egyéb program is lesz, például rajzpályázat, amelynek témája a honfoglaló magyarok és a Rákóczi szabadságharc katonáinak viselete. A rajzolás után a magukkal hozott textíliák, filcek felhasználásával gyakorlatban is elkészítik, és felpróbálják a korabeli ruhák mását. Kuknyó Jánosné és Szi- nyéri Péterné hatodik éve szervezik a tábort, bőséges tapasztalattal rendelkeznek arról, mivel lehet lefoglalni a gyerekeket. Jó időben többek között foci, esős napon társasjátékok, pingpong segít eltölteni a szabad órákat. Megismerkednek a várral, a tóval, az előadásokon pedig a község és az ország történelmével, régészettel, néprajzzal és a restaurálás tudományával. Gyüre Agnes (Új Kelet) A Sóstói Múzeumfalu Kiskönyvtára sorozat harmadik köteteként jelent meg Sisa Béla: Táltos a templomtornyon (A magyar ősvallás emléke Erdélyben) című munkája. A dr. Páll István igazgató által szerkesztett művet a Múzeumfalu Baráti Köre adta ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Békés Megye Közgyűlése, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének támogatásával. A szerző 1992-ben a pogány kor emlékeit fedezte fel a Dél- kelet-Erdélyben, Csíkszeredától északnyugatra fekvő, csíkrákosi (racui) római katolikus templom tornyán. Sokan próbálták már megfejteni a vakolt felületre festett ábrázolásokat. Ezt kísérelte meg a három évtizedes műemlék-helyreállítási gyakorlattal rendelkező, békés megyei építészkutató is. Verziója szerint a sámánná válásnak és égbe jutásnak a históriáját meséli el a képsor. A torony maga egy életfa, az ábrák (ember, állat, égitest) majdnem mindegyike a díszített résablakok magasságában helyezkedik el. Úgy tűnik, hogy ezen keresztül közlekedni is lehet, így az életfa átjárható... Az alsó világot a halak és rákok határozzák meg, a középső világban a melegvérű négylábú állatok az égi réteget, a legfelső részen a Nap és a Hold a világ tetejét jelöli. Nem lehet kétséges, hogy képeken a szétdarabolt sámánnak repülnek a kezei, és hogy a következő szinten fej nélkül jelenik meg... (A varázsló többletcsonttal — foggal vagy testrésszel — születik, és amikor ténylegesen méltóvá válik arra, hogy szerepét betöltse, a szellemek földarabolják, megnézik, hogy valóban van-e fölösleges csontja és izma. Az alvás a táltos avatásának folyamatában jelentős mozzanat. A mély álomba merült férfit kezdik feldarabolni... „Szűcs Sándor gyűjtéséből tudjuk, hogy a mélyen alvó emberre azt is mondják: úgy alszik, mint akit feldaraboltak... A jakutoknál a sámánjelölt látja, hogy sok szellem gyülekezik össze mellette, s levágják a fejét... Azután a test valamennyi darabocskáját visszateszik egy csomóba, majd nyállal összeragasztják, s a test visszanyeri korábbi alakját. Visszahelyezik a fejét is, ekkor az ember újból felébred, s már sámánná vált.) A mi táltosunkat is összerakták a szellemek. A déli homlokzaton csörgős botjával már révülő táncot jár, a keleti homlokzaton a feje felett nyitott szárnyú madár, vagyis segítő szelleme. Ugyancsak itt, egy sorral feljebb már feljutott az égbe.Hosszú útján elfáradt, ezért ül. Lába alatt a Nap, a Hold és saját csillaga. Várja a találkozást a felső hatalmakkal. Nagy Tiborné, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója előszavában azt írja: általános az az elképzelés, hogy őseink szent ligetekben áldoztak; az ilyen szent helyek voltak a vallási központok. „Az, hogy szilárd anyagú építészeti emléken is megjelenik az égi világok között a sámánná válás története, ezt a felfedezést az utóbbi időszak legnagyobb építészettörténeti szenzációjává teszi. Sok tanulsága is van e könyvnek: mekkora a restaurátor felelőssége, amikor arról dönt, mit takar le, mit semmisít meg, mit állít helyre, milyen mértékig egészít ki saját vélelme alapján stb.? ...Kulturált világnak tarthatja-e magát a kulturált világ, amíg az emberiség egyetemes értékeit jelentő alkotások ilyen mértékig függnek az adott ország adott lehetőségeitől és hajlandóságától? Egy unikális érték sürgető veszélyhelyzetben van, megsemmisülésével nem csak mi, magyarok lennénk szegényebbek. Ezek a falképek a torony időjárásnak leg- kitettebb helyén találhatók, jelen állapotukban teljesen védtelenek, s napról napra pusztulók...” A mű nemcsak a szakembereknek szól, hanem azoknak is, akik többet akarnak tudni elmúlt korokról és népünk hivatalosan már ezer éve nem is létező hitvilágáról. A Latabárok százhatvanöt éve A magyar színpadokon Ki hinné, hogy már 165 éve tapsol a színházszerető közönség a Latabároknak. A legifjabb Latabár Árpád hatodik generációként szórakoztatja a nagyérdeműt. Keresztnevüket sem nagy macera megjegyezni: Árpád, Endre, Kálmán. Ha valaki fellapozza a színészlexikont, láthatja, hogy az amúgy szűkszavú kiadvány két teljes oldalt szentel a dinasztiának. Berki Antal (Új Kelet) Legmagasabbra közülük kétségkívül az 1902-ben született Kálmán jutott. Érdemes és kiváló művész lett, 1950- ben Kossuth-díjat kapott. Pályáját 1924-ben a Fővárosi Operett Színházban kezdte. Farkas Imre A nótás kapitány című darabjában játszotta el élete első igazi főszerepét. Azonnal fölfedezték, óriási sikert aratott. Vége-hossza nem volt a gratulációknak. Legjobban annak a levélnek örült, amit a bemutató után kapott kézhez. A levél szó szerint így hangzott: „Kedves Mester! Bődületes sikere alkalmából fogadja úgy az én, mint Budapest székesfőváros legteljesebb elragadtatásának kifejezését. Ebből az alkalomból, mint Önnek mindig is gondoskodó, jó atyja, bátor vagyok eme csekélységet azzal a határozott kéréssel átnyújtani, hogy nagy- rabecsült tehetséged a mai napon az általam kiutalt összeget barátai társaságában egy külvárosi korcsmában elköltse. Kiváló tisztelettel úgy a magam, mint a közönség nevében mély hódolattal maradtam híve: id. Latabár Árpád. Utóirat: Kedves Kolléga! Ha netalán részegen menne haza, és ez tudomásomra jut, akkor ünnepeltségedet felpofozom.” Na! És a levélhez öt darab százezerkoronást mellékelt. Volt idő, amikor három Latabár, idős és ifjabb Árpád, valamint Kálmán játszott ugyanabban a darabban. Ilyen voh Kálmán Imre elnyűhetetlen operettje, a Csárdáskirálynő. A nagysikerű bemutató után Lázár Ödön, a Király Színház akkori igazgatója nem győzte dicsérni a két „kis” Latyit, természetesen apjuk, a „nagy” Latyi jelenlétében: — Nahát Latyikám, én már sok mindent láttam életemben, bejártam a világot, de ilyen kitűnő táncosokkal, mint a fiaid, még nem találkoztam. Kitűnően megtanulták a mesterséget... Az öreg Latabár sértődötten kapta fel a fejét, és közbevágott: — Mi az, hogy megtanulták?! Az ilyet, kérlek, nem lehet megtanulni, ezt csak örökölni lehet! A három Latyi sokáig, egészen 1951 -ig játszhatott együtt. Akkor halt meg az öreg Latyi. Fiai, a „hosszú” Latyi és a „kis” Latyi nagyon szerették apjukat. Árpád meghatottan mesélte a Fészekben: — Apánk, amellett, hogy kitűnő színész volt, nagy bohém hírében állt, és ez igaz is volt. Emlékszem, valamikor 1920 körül elhatározta, hogy most már igazán nagy fiú az öcskös, be kell vezetni az éjszakai életbe. Szervezett hát egy nagy társaságot, és a Próféta nevű kiskocsmában disznótoros vacsora keretében történt meg a „bevezetés”. A hangulat kitűnő volt, az ételek ízletesek, a borok fenségesek. Fogyott is belőlük jócskán. Különösen az Öreg Latyi előtt sorakoztak az üres üvegek. Éjfél után, amikor visszavonhatatlanul bekövetkezett a záróra, kissé akadozó nyelvvel mondta az öcsémnek: No, fiú, én aztán elég rendesen bevezettelek az éjszakai élet rejtelmeibe, most aztán rajtad a sor, hogy kivezess belőle engem. A történetben a csattanón kívül az is aranyos, hogy a két fiú közül Árpád volt a fiatalabb, de mert termetük miatt mindenki az öregebbnek hitte a „hosszú” Latyit, a végén már maguk is elhitték, hogy ez így van. Aztán 1961-ben végleg elköltözött a „hosszú” Latyi, és 1970- ben követte őt a „kis” Latyi is, de a magyar színpadok nem maradtak Latabárok nélkül. Ifjabb Latabár Kálmán a Fővárosi Operett Színház tagja. Apja egykori legendás szerepeiben aratja sikereit. Legifjabbik Latabár Árpád Kecskeméten öregbíti a híres dinasztia dicsőségét. Hírlik, hogy a legeslegifjabb Latabár mostanában teszi első lépéseit a színpad felé. Úgy legyen! Filmtábor Gy. Á. (Új Kelet)_________ Immár öt éve tartanak filmtábort az érdeklődő mátészalkai gimnazisták részére Bodrog- olasziban, az egykori vasúti közlekedési szakközépiskolában. Az egyhetes mozizás az idén augusztus 9-én, pénteken kezdődik. A szükséges pénzt évről évre egy lelkes szálkái tanárnő, dr.Telkes Józsefné „gründolja össze”. A felkért előadók: dr. Hamar Péter és dr. Karádi Zsolt. Vendégként várható még a táborba Féjja Sándor szociológusfilmesztéta is. A vizsgálódásnak mindig van egy vezérfonala. Tavaly például a francia újhullámról beszélgettek a résztvevők. Az idei téma: Az ötvenes évekből, az ötvenes évekről. Sziget ’96 MTI Az óbudai szigeten augusztusban ismét megrendezik az 1993 óta hagyománnyá vált nyári szigetfesztivált. Az augusztus 14-től egy héten át tartó programsorozat minden korosztály számára kínál szórakozási, kulturális, sport és más szabadidős lehetőséget. Komolyzenét játszó kamarazenekarokon kívül fellépnek ismert magyar és külföldi könnyűzenei együttesek is. A „Verőfény Egyetemen” filozófusok, pszichológusok, festők, írók, orvosok tartanak előadásokat, a gyermekeket játszóház, zsonglőriskola, bábozás, kézműves foglalkozások várják.
