Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

UJ KELET Labdarúgás 1996. augusztus 8., csütörtök 11 Kiegészítésre nincs mód Koncz Tibor (Új Kelet) A Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöksége úgy határo­zott, hogy augusztus 6-tól a labdarúgásban nincs többé lehetőség szakosztályok át­adására és átvételére, ilyen módon tehát nem adható át és szerezhető bármely bajnoki osztályban való szereplési jog — adta hírül az MLSZ. A labdarúgó-szövetség el­nöksége megszüntette egyi­dejűleg azt a szabályt, amely szerint valamely klub vissza­lépése, törlése esetén a baj­nokság megkezdése előtt a helyére a legjobb kieső le­gyen besorolható. „Az elnökség e határozat életbelépéséig meghozott ilyen jellegű intézkedéseket érvényben hagyja. E határo­zatnak megfelelően a vonat­kozó szabályok módosításait a legközelebbi elnökségi ülés elé kell terjeszteni” — közöl­te az MLSZ. Mindez nem kevesebbet je­lent, minthogy az FC Sényő Pa-Na Bt. visszalépésével csonka létszámmal startol az NB II Keleti csoport. A hét végén kezdődő bajnokságban tehát tizenöt együttes harcol majd a pontokért, s csak re­mélni tudjuk, hogy ugyan­ennyi is fejezi be a pontvadá­szatot. Csonka mezőny „Keleten”! A harmadosztályban Nyírbátor: sorsolás, óh... Vasárnap a mádi oroszlánbarlangban lép pályára a Nyírbátor. Kaphatott volna kellemesebb ellenfelet is Baracsi János együttese. A hírek szerint a hazaiak mé­lyen a zsebükbe nyúltak, és igencsak „acélos” csapat­tal várják a harmadosztály bajnoki startját. K. T. (Uj Kelet) ________ A bátoriak amúgy sem a szerencse kegyeltjei. Elég pusztán arra utalni: az első négy fordulóban három alka­lommal „kényszerülnek” vendégségbe. — Annyi szent, nem a leg­jobb a sorsolásunk. Mádon so­hasem könnyű eredményesen szerepelni, ráadásul úgy tud­juk: nagyon megerősödtek a borsodiak. Ezután ugyan itt­hon játszunk Balmazújvá­rossal, ám a harmadik meccs Demecserben lesz. Nem kell mondanom mit jelent ez. Az újonc „harapni” fog, s erre számíthatunk a sötét ló, Kar­cag otthonában is — sopán­kodott Baracsi mester. A trénernek nem kevés fej­törést okoz, hogy hónapok óta hiányzik a védelem bás­tyájának tekinthető Erdőst. — Sajnos Erdősi állapota mit sem javult a téli műtétet követően, képtelen sprintel- ni — nem terhelhető. Ez azért nagy gond, mert vele sokkal stabilabb a védelmünk. A sú­lyos térdsérülést szenvedett Kertész Imre szintén nem lá­togatja az edzéseket, ő talán szeptemberben kezdheti el az óvatos mozgást. Némi gyógyír Baracsi Já­nos számára, hogy legénysé­ge nem esett szét a nyári szü­netben. Sőt... — Igaz, hogy Szakács Zsolt elment Kislétára, Szombathy Béla pedig leszerelt, és visz- szatért Kisvárdára, de a ge­rinc együtt maradt. Mi több, Demecserből visszajött Sza- lontai Zsolt, a Kábái Meteo­rit játékosa, Balogh Barna is nálunk futballozik tovább, s ugyanezt teszi majd a Nyír- lugosról érkezett Kiss Zoltán. A nagykállói Balázs Attila katonaként csatlakozott a ke­rethez. Az edző a felkészülésről is beszélt... — Amit elterveztünk, ma­radéktalanul végrehajtottuk. A munka mellett hét mérkő­zést játszottunk, ebből ötöt megnyertünk. Csak a Sényő- től kaptunk ki oda-vissza... Pozitív hozzáállást tapasztal­tam, az öt hét alatt a fiúk tisz­tességesen tették a dolgukat. Nagyon bízom abban, hogy a befektetett energia megté­rül, s beférkőzünk a mezőny első felébe... Visszatértek... „Újoncok” Mátészalkán... Új Kelet-információ Jelentősen kicserélődött a Mátszalkai MTK kerete. Mint arról már beszámoltunk, se­regnyi labdarúgó távozott a szatmári együttestől, Bíró, Krasznai A., Krasznai Zs., Kiszely, Tarái, Ötvös, Krizsa- novszki és Czibere választott új állomáshelyet. A harmadik vonalban sze­rencsés körülmények között megkapaszkodott szalkaiak erőfeszítéseket tettek a fog­híjas létszám feltöltésére, emígyen visszatért a csapat­hoz Nyírmeggyesről Király Csaba, s vele tartott az újonc megyei első osztályú gárda másik játékosa, Bar­csai István is. Az angyalbőrt levető kapus, Gere Csaba Nyírbátorból tért haza régi társaihoz. Egy esztendő után ismét Mátészalkán folytatja pályafutását Márián Zoltán, a rutinos védő Nyírcsaholy- nak intett búcsút. Szintén Vojtkó István edző utasításainak tesz eleget a Vajáról érkezett Kása Atti­la, és a korábban Nyírvas­váriban szerepelt Kocsis Pál. Fazekas Lajos újrakezdte a futballt, míg a vezetők jelen­leg is tárgyalnak az ököri- tófülpösi Gere László átiga­zolása ügyében. Csúcsterhelés után a dobogó a csúcs „A Stécénél más volt a mérce” Ritka jelenség az, amikor egy edző bajnokság közben (a nyilvánosság bevonásával) megtudja: kiválasztották az utód­ját. Igaz, Dajka László edzői megbízatása tavasszal csak az utolsó öt fordulóra szólt a Tiszavasvári Alkaloida NB ll­es labdarúgócsapatánál... A vezetőség döntött, B. Kovács Zoltán lett a kiszemelt. Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) ______________ — Csapat nélkül voltam, hi­szen a 20. fordulóban elváltak útjaink a Salgótarjáni BTC-vel, ami nekem mindig is Stécé marad. Egy féléves megszakí­tást leszámítva hat esztendőn keresztül voltam a felnőtt együttes vezető edzője, eköz­ben bajnokok lettünk az NB Ill- ban, majd újoncként osztályo- zót játszhattunk az NB I-be ke­rülésért. Tarjánba 1975-ben kerültem mint labdarúgó, előt­te a Vasasban többek között Mészáros, Gass, Váradi és Komjáthy társaságában készül­hettem. Egy edzőnek igénye, hogy a riválisokat rendszeresen szem­revételezze, ennek megfelelő­en gyakorta jártam a vasváriak meccseire, tehát „képben” vol­tam. A vezetők ismerték az eredményeimet, ők kerestek engemet — mondta B. Kovács Zoltán. A magasra tett léc —Voltak olyan híresztelések, miszerint bizonyos kételyek merültek fel a szerződéskötés időpontjában. — Ezek a kételyek részem­ről nem anyagi természetűek voltak, hamar megállapodtunk egymással. Amiatt aggódtam, hogy milyen játékosanyag áll majd a rendelkezésemre. Ma már ezen a téren is nyugodt vagyok, hiszen megfelelő mó­don erősítettünk, olyan futbal­listák alkotják a keretet, akik­kel megvalósíthatjuk a kitűzött célt. — Vagyis... — Az első három valamelyi­kére szeretnénk beérni. A fel­tételek adottak, a bizalom nyil­vánvaló. A Stécénél más volt a mérce, amikor az osztályozóra eljutottunk, előzetesen a biztos bennmaradással is kiegyeztünk volna. Július elsején kétéves szerződést kötöttünk, tehát nyugodtan állhattam munkába itt, ahol magasra tették a lécet. Nem lesz könnyű teljesíteni az elvárásokat, elvégre a diós­győriek, a tiszakécskeiek, a kabaiak és a kecskemétiek is hasonló módon terveznek, rá­adásul minden évben számolni kell egy-két — úgymond — meglepetéscsapattal. „Kizárólag a szakmai munkával törődhetek” —Salgótarjánban mennyivel volt másabb a futballt övező közeg? —Fájdalom, de azt kell mon­danom, hogy ott főleg a közöm­bösség volt a jellemző, az edzői teendőimen kívül olyasmikkel kellett foglalkoznom, ami elvi­leg nem az én dolgom lett vol­na. Vasváriban kizárólag a szakmai munkával törődhetek, végtére is ez az optimális álla­pot. Feszített a tempó, komo­lyak a tervek, de azért vagyunk, hogy ezeknek megfeleljünk. —A keret összetételét kedvé­re formálhatta? — A kérésemre került hoz­zánk Lenkey Gábor, valamint Szemán István. Gabit én hívtam vissza a Stécéhez, salgótarjáni nevelésként játszott Kiste- renyén, Pásztón, az Öblösüveg­gyár csapatában. Könnyen fel­vette az NB II ritmusát, az el­múlt szezonban öt gólt ért el. Ezúttal legalább ennyi az elvá­rás vele szemben. Középpályás létére gólerős, mi több, a véde­kezésben is hasznos tud lenni. Pisti hasonlóképpen nagy mun­kabírású, gyors játékos, akinek az a fő feladata, hogy a jobb szélen lendületét kihasználva az ellenfél mögé kerüljön, be­adásaival pedig gólveszélyes helyzeteket teremtsen. Ő és Papp Imre is Hajdúnánáson ját­szott korábban. Imi középhát­véd, fejjátéka, irányító-, illetve szerelőkészsége imponáló. Örültem annak, hogy hozzánk került... Poroszkálás után előtérben az akarat — A felkészülés menetrend­jét eleve annak tudatában kel­lett elkészíteni, ahogy az egy majdani, esetleges dobogós he­lyezettől elvárható. — A munka híve vagyok. Múlt hónap nyolcadikán kezd­B. Kovács Zoltán tünk, bő egy hónap állt rendel­kezésünkre. Keményen dol­goztunk, a játékosok becsüle­tére legyen mondva, hogy meg­fogadták az instrukcióimat. Tisztában vannak azzal, hogy dobogóra csak akkor kerülhe­tünk, ha teljesítünk is ennek érdekében. Egy hetet Miskolc­tapolcán edzőtáboroztunk, jó körülmények között, napi há­rom tréning közbeiktatásával. A Borsodi Volán elleni edző­mérkőzésen látszott igazán, hogy előző nap kapta a keret a csúcsterhelést, ennek tudható be a „poroszkálás”. Előtte a tiszaújvárosiak ellen is gyako­roltunk, a két előkészületi mér­kőzésen kívül a Magyar Kupá­ban próbáltunk helytállni. A két alacsonyabb osztályú együttest (a jászberényieket és a békés­csabaiakat) a kemény munka idején is illett legyőznünk, az eredménnyel nem maradtunk el, ám a játékunkból érthetően hiányzott a frissesség. A Stadler ellen egy tét nélküli találkozón az akarati tényezők kerültek előtérbe, a siker az önbizalom szempontjából sem volt mellé­kes. Bejutottunk a legjobb har­minckét csapat közé, kíváncsi-. an várjuk a sorsolást. Vasárnap a bajnoki nyitá­nyon Diósgyőrben lépünk pá­lyára, ami nem a legszeren­csésebb, hiszen egy olyan tár­sulat vendégei leszünk, amely deklaráltan az NB I-be szeret­ne jutni. Erről a meccsről, és a Tiszavasvári Alkaloida csa­patát érintő kérdésekről is szó esik majd ma este hat órától a helyi Szentmihály Sörözőben, ahol ankétot tartunk. A veze­tőkön kívül bemutatkoznak az új játékosok, állunk elébe a szurkolók érdeklődő kérdése­inek. Tiszavasváriban minden tisztázódott Fotók: Racskó Tibor A húszas lista Munkatársunktól A B. Kovács Zoltán edző által említett három friss igazolás mellett visszatért Sényőről Sinka, aki köl­csönben szerepelt az immár egykori NB Il-es csapatnál. Rása műtét előtt áll, ugyan­akkor tagja a keretnek, szemben öt játékossal, ők másutt folytatják pályafutá­sukat. Szűcs és Lente Ti- szaújvárosba került, Kiss visszatért Bajára, Szilágyi, valamint Kurilco pedig va­lószínűleg a Nyíregyházi FC-t választja együttesé­nek. Az Alkaloida húszas listájára került, vagyis szer­ződést kapott Fazekas, az ifjúsági együttes támadója. Mindezekkel együtt, a következőkkel „főzhet” B. Kovács Zoltán: Simon, Sza­bó (kapus), Fige, Gaica, Havelant, Horváth, Papp, Sinka (védő),Bohács, Den- csuk, Fecsku, Hegedűs, Lenkey, Rása, Szarka, Sze­mán, Veress (középpályás), Erdei, Fazekas, Pitács, Rosu .(csatár). NYKFC: „nagycsapat” született!? Alaposan bevásárolt a Nyíregyházi Kertvárosi FC. A megyei első osz­tályú klub vezetői sztár­csapatot „faragtak” a nyári hónapok alatt. Bíz­vást állítható: ezzel a ke­rettel bejelenthetik igé­nyüket a bajnoki címre. Koncz Tibor (Új Kelet) A játékospiacon körülte­kintően szétnéző nyíregy­háziak soraikba szólították a sényői Ványi Zsoltot, a nagyhalászi Szilágyi Feren­cet, Újfehértóról pedig a gólvágó Szalóki öltözik kék-sárga szerelésbe. Szil- vási István együttesének hasznos tagja lehet Spisák Zsolt, Polonkai László és Drágár Zsolt is. Mindhár­man Nagykállóból érkez­tek, s már alákanyarították aláírásukat az átigazoló­lapra. Az NYKFC színei­ben lép majd pályára a Tiszalökről elvándorló Ku- rucz Tibor, Várnai Zsolt, Márton István, valamint Kovács Gábor. A tavasszal Mátészalkán ügyeskedő Krasznai Zsolt ugyancsak a Tiszavasvári úton székelő gárdát fogja erősíteni, mi­ként a szatmáriak kapusa, Krizsanovszki András. A feljutást célba vevő Kertváros tovább szeretné bővíteni a listát. A Nyíregy­házi FC három fiatal labda­rúgóját szemelték ki: Mar- csek Zoltán, Feczkó és Kovács István tartozik ebbe a körbe. S hogy a szurkolóknak is kedveskedjenek valami ajándékkal: agusztus 23-án a Kábái Cukor FC-Hajdú- szoboszló ellen játszik fel­mérő mérkőzést a gyökere­sen átalakított megyeszék­helyi legénység.

Next

/
Oldalképek
Tartalom