Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-08 / 185. szám
/ 1996. augusztus 8., csütörtök Világkrónika u n KE in ET Háborús bűnök Az orosz titkosszolgálatok tudnak azokról a titkos amerikai tervekről, amelyek a boszniai szerbek két volt vezetője, a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic és Ratko Mladic kommandós egységek által történő elfogására és a hágai Nemzetközi Törvényszéknek való kiadatására vonatkoznak. Erről tájékoztatták az Interfaxot meg nem nevezett jól tájékozott források szerdán. Technikailag egy ilyen terv kivitelezhető, következményeit illetően az orosz szakértők véleménye megoszlik. Egyik csoportjuk szerint megzavarhatná a szeptemberi boszniai választásokat, és terrorcselekmények elkövetésére ösztönözhetné a szerb szélsőségeseket a Boszniában szolgáló amerikai katonák ellen. A másik csoport szerint ez a terv, amely a rendelkezésre álló információk szerint nem élvezi a NATO-szövetségesek támogatását, nem változtatná meg a boszniai helyzetet, és nem vezetne robbanáshoz. Szíria és Libanon vétóz Háfez Asszad szír elnök szerdán elutasította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy először Dél-Libanon izraeli megszállásának vessenek véget, a Damaszkusszal való teljes békekötés bevezetéseként — írta a Reuter. „Először Szíria és Libanon: egy időben, egy lépésben” — mondta Asszad újságíróknak, az észak-egyiptomi Alexandriában, ahol egyiptomi kollégájával, Hoszni Mubarakkal tárgyalt. Libanont és Szíriát „testvériségé együttműködési és koordinációs” megállapodás fűzi egymáshoz, amely Damaszkusznak komoly beleszólást enged Libanon katonai, politikai és gazdasági ügyeibe Nem lesz katonai szövetség Li Feng-lin, Kína moszkvai nagykövete szerdán elvetette a hazája és Oroszország közötti katonai szövetség gondolatát. „A Kínai Népköztársaság Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban elsősorban a gazdasági együttműködést támogatja” — mondta a diplomata az Interfax orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában. „Úgy vélem, hogy a kínai—orosz viszonyban elmúlt a katonai-politikai szövetség ideje” — tette hozzá. Újabb árvíz Kínában A kínai Sárga-folyón fenyegető árvíz miatt 200 ezer embert telepítettek ki az ország középső részén fekvő Honan tartományban. A tartományi vezetés szerdai közlése szerint a heves esőzések miatt a folyó vize mintegy 2-3 méter távolságra közelítette meg a gátakat, az átlagos körülmények közötti 2-3 kilométerhez képest. Az árhullám várhatóan este tetőzik majd Santung keleti tartományban. A tartományi főváros, Csinan közelében 375 ezer katona és önkéntes vigyázza éjjel-nappal a 185 kilométer hosszú gátakat. Szlovákia a NATO-ról Ahhoz, hogy Szlovákia a NATO tagja lehessen, nem elég diplomáciai lépésekhez folyamodnia, sokkal fontosabb lenne valódi demokráciát építeni, aminek szerves része a kisebbségek helyzetének rendezése is —jelentette ki szerdán Bugár Béla, az ellenzéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke Pozsonyban. A politikus így reagált az amerikai törvényhozás döntésére, amely szerint a NATO-csatlakozás megkönnyítésére 60 millió dolláros segélyben részesül Csehország, Lengyelország, Magyar- ország és Szlovénia, viszont Szlovákia nem. Clinton—Polc-párharc A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint Bili Clinton elnök továbbra is magabiztosan vezet várható republikánus kihívójával, Bob Dole-lal szemben, bár a volt szenátor jelentős mértékben ledolgozhatja a hátrányát, ha megpróbál vonzó választási témákra összpontosítani, és egy-két ügyes húzással meglepni ellenlábasát. Ez kétségkívül nem lesz könnyű a hetvenhá- rom éves politikus számára, hiszen a könnyed, megnyerő és lehengerlő stílusú elnök félelmetes korteskedő hírében áll, míg a volt szenátor jobbára száraz, színtelen modoráról ismert. Bányászsztrájk Több mint 50 bányász tagadta meg a felszínre jövetelt a Kassa melletti magnezitbánya tárnájából, elégedetlenségét fejezve ki amiatt, hogy a gazdasági tárca nem oldotta meg a bánya, mint állami vállalat felszámolását és privatizációját. A bányát nemrég a Nemzeti Vagyonalap úgy adta el, hogy a döntés pillanatában a vásárló még nem szerepelt a cégjegyzékben. Az új tulajdonos 120 millió koronával tartozik a Hitelbanknak és az elmúlt héten leállította a magnezitére feldolgozását, elbocsátva 180 alkalmazottat. református világtalálkozó visszhangja Emléktábla-elhelyezés — megtiltva! Kedden Nagyváradon, Lórántffy Zsuzsanna szobrának felavatása után az egybegyűlt mintegy háromezres sokaság Tőkés László püspökkel és más református egyházi vezetőkkel az élén elzarándokolt a Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben valaha az Evangélikus Református Tanítóképző — a Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium jogelődje — működött, és amelyben jelenleg az Andrei Saguna erdélyi ortodox püspökről elnevezett román középiskola működik. MTI Az eredeti tervek szerint a zarándoklat végcélja a szoboravatás helyszínétől alig százkétszáz méterre lévő iskolaépület díszterme — a hetvenöt évvel ezelőtt létrejött Király-hágó melléki Egyházkerület megalakulásának színhelye — lett volna, de a tanfelügyelőség fertőt- lenítési munkálatokra hivatkozva ide nem adott bebocsátási engedélyt. Azt sem engedélyezték, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező, magyar és román nyelvű szöveget tartalmazó táblákat elhelyezzék az iskola falán, így a két emléktáblát csak ideiglenesen, jelképesen állították az épület falához. A táblákat egyelőre a nagy- váradi-olaszi templomban őrzik, s innen kerülnek majd végleges helyükre. E templom szomszédságában adták át rendeltetésének a Lórántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. Román sajtó vélemény Részletes beszámolót közölt a világtalálkozó temesvári eseményeiről a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó is, címében azt emelve ki, hogy a hatóságok is,., támogatták az ottani rendezvényeket. Élesen támadja a világtalálkozót az Ion Ratiu kereszténydemokrata politikus által pénzelt ellenzéki Cotidianul „Vélemény” című rovatában. Emanuel Badescu írása szerint a „kongresszus” (sic!) romániai megrendezése ürügyet szolgáltat a nacionalista demagógiához, spanyolfalul szolgál a kormányzat katasztrofális politikájának elfedésére, s „az ártatlan romániai magyarokat fogják sarokba állítani miatta.”— A szerző sajátos okfejtése: ahogy azoknak, akik a „magyar veszélyről” papolnak, semmi közük sincs a román nemzethez, a „református kongresszus” szervezőinek sincs semmi köze a magyarokhoz, kivéve persze a nyelvet, amelyen beszélnek. Mindkettő a hatalmat szolgálja, amely a maga részéről a volt Kommunista Pártot, az Orosz Kommunista Párt romániai fiókját jelenti. Horvát—szerb diplomáciai siker Az államok kölcsönös elismerése? MTI Franjo Tudjman horvát államfő és Slobodan Milosevic szerb elnök szerdán a görögországi Vuliagmeniben kiindulópontként tekinthető megállapodásra jutott a Horvátország, valamint (a Szerbiából és Montenegróból álló) Jugoszlávia közötti diplomáciai kapcsolatok létesítéséről —jelentette be Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök. (Milosevic elnök a találkozón a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nevében tárgyalt.) A két ország viszonyát terhelő „problémák megvitatása után az államfők megegyeztek egy általános keretegyezmény létrehozásában, amely a vitás kérdések megoldását és a diplomáciai kapcsolatok létesítését szolgálja” — mondta Szimitisz az újságíróknak. A görög kormányfő szerint Jugoszlávia és Horvátország hivatalosan a két ország külügyminisztereinek augusztus végén Belgrádban tartandó találkozója után létesít diplomáciai kapcsolatokat. Az ANA görög hírügynökség szerint a kölcsönös elismerésről szóló nyilatkozatot a külügyminiszterek készítik elő. Szimitisz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a találkozó „kedvező eredménnyel” zárult. A megbeszélésekről készülő közös nyilatkozat „a két országot foglalkoztató valamennyi kérdésről rendelkezik”. A görög rádió szerint a nyilatkozat szövegén még dolgoznak, továbbra is vitatott a stratégiai fontosságú, dél-horvátországi Prevlaka-félsziget, valamint a horvátországi szerb menekültek hazatérésének ügye. Az AP amerikai hírügynökség szerint a horvát-jugoszláv kapcsolatok rendezéséről szóló döntést a pragmatizmus diktálta. Sem Horvátország, sem Jugoszlávia nem engedhet meg magának egy újabb háborút, amely lerombolta a két állam gazdaságát, ráadásul a nemzetközi közvélemény nyomása teljes súlyával nehezedett a két politikusra a térségbeli béke megteremtéséért. Egy sebesült orosz katonát bajtársai helikopterrel szállítanak augusztus 6-án, miután egy csecsen fegyveres csoport támadást intézett a grozniji orosz ellenőrzési pontok ellen. Az összecsapásokban 13 belügyi katona elesett, 45 pedig megsebesült Fotó: MTI-Press \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Jeszenszky Géza exkül- ügyminiszter nyilatkozata szerint az európai konzervatív pártok prágai találkozója bebizonyította, hogy külügyi szempontból az MDNP jobb kapcsolatokkal rendelkezik, mint az a párt, amelyből kivált, azaz az MDF. Végiggondolva ezt a kijelentést, az embernek két dolog jut elsőként eszébe. Az egyik az, hogy ez a tény nem véletlen, hiszen az MDF-ből leginkább azok a politikusok váltak ki, akik a korábbi kormányzati ciklusban miniszteri, de legalább államtitkári funkciókat töltöttek be, tehát módjukban állt a nemzetközi kapcsolataik szélesítése. A másik pedig, hogy végtére nem is lenne érdektelen egy gyors számvetést tenni: melyik párt, milyen külföldi erők támogatását bírja, ki, kivel áll igazán jó és szoros kapcsolatban? A Fidesz — éppen azért, mert kurzusváltásai ellenére — alapjában véve még mind a mai napig pragmatikus politikát folytat, igazán nem kötelezte el magát egy külhoni erőnél sem, viszont senkinek sincs rossz szájíze, ha külföldön szóba kerül... Az MDF egyértelműen német, osztrák és svájci kapcsolatait mondhatja a legerősebbnek, míg az MDNP az angol-—francia vonal híve. A kereszténydemokraták felhőtlen viszonyban vannak az európai keresztény pártokkal, míg a kisgazdák nagy ásza Tajvan, Dél-Korea és Hongkong. Az SZDSZ az amerikai liberális tőke képviselőivel tart fenn ragyogó kapcsolatokat. Külön érdemel szót az MSZP, melynek kapcsolat- rendszere talán a legbonyolultabb. A Hom-kabinetet és Kovács Lászlót szinte mindenütt szakavatott diplomataként kezelik. Spanyol, portugál, német, orosz és ukrán kapcsolataik szinte egyedülállóak, de így igaz mindez Európa-szerte. Persze az MSZP óriási előnnyel rendelkezik, mint közismert, demokratikus rendszerváltó párt, arról nem is beszélve, hogy a Szocialista Intema- cionálé tagjaként kapcsolat- rendszere rendezett. Bár nem parlamenti párt, mégis érdemes néhány szót ejteni a Munkáspárt nexusairól is, mert annyira egyedi mint jelenség. Thürmerékki- mondottan jó viszonyban vannak a szerb (kisjugoszlá- viai) baloldali erőkkel, ugyanúgy, mint Bukaresttel, arról nem is beszélve, hogy a Kínai Kommunista Párttal, a kubai párttal, Vietnámmal, Kambodzsával, illetve az ottani kommunista pártokkal testvérpárti kapcsolataik vannak. Amint látjuk, a magyar pártok szinte minden erőt lefednek, amelyek munkálnak a világban, éppen ezért lenne nagyon üdvös az Antall József-i elv megtartása: kifelé — a külföld felé — mindig legyünk egységesek, és helyezzük a haza érdekeit a pártérdekek fölé!
