Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-07 / 184. szám

2 UJ KELET Magyar Távirati Iroda Mostar — egyezmény Kedd délután aláírták a mostári válságot lezáró közös ak­ciótervet, amely megteremti az egységes városi közigazga­tás lehetőségét. A dokumentumot horvát részről Mijo Brajkovic nyugat-mostári polgármester, muzulmán részről Safet Orucevic kelet-mostari polgármester, az Európai Unió részéről pedig Martin Garrot kormányzó látta el kézjegyé­vel. Mostar polgármesterét az előzetes megállapodás szerint csütörtökön választják meg. Martin Garrot az aláírás után közölte, hogy az egyezmény alapján az Európai Unió misszi­ója Mostarban marad, de nem tovább, mint december 31. Hága: egy orvos tanúvallomása Egy muzulmán orvos a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék előtt kedden tanúvallomásában el­mondotta, hogy az Eszaknyugat-Boszniában létesített egyik fogolytáborban a szerb őrök fiatal lányokat, köztük 12 évese­ket erőszakoltak meg rendszeresen, hogy demoralizálják a tábor muzulmán foglyait. — A foglyok úgy-ahogy mégcsak beletörődtek a lopásokba és az ütlegelésekbe. De amikor elkezdődtek a megerőszakolások, úgy érezték, hogy össze­omlott körülöttük a világ — jelentette ki VasifGutic a volt Jugoszlávia területén elkövette háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék keddi ülésén. Tudjman—Milosevics-találkozó Franjo Tudjman horvát elnök szerdán Athénba látogat, ahol találkozik szerb kollégájával, Slobodan Miloseviccsel. A horvát—szerb elnöki tárgyalásra, amelyen a két ország közötti kapcsolatok rendezését vitatják meg, Konsztantin Szimitisz görög kormányfő meghívására kerül sor—jelen­tette be kedden Zágrábban a horvát elnöki hivatal. Újra az alapszerződésről A román—magyar alapszerződés szövege nagyrészben el­készült, csak a két országnak az emberi és kisebbségi jogok előmozdítására irányuló együttműködését érintő cikkek egyes előírásai vitatottak — mondotta a Juntáiul National keddi számában közölt interjújában Teodor Melescanu román kül­ügyminiszter. Ezekkel kapcsolatban, mint közölte, két komp­romisszumos javaslat létezik, az egyiket a román fél tette, a másik „nemzetközi jellegű”. Ezeket a magyar fél vizsgálja, és „reméljük, hogy pozitív válasz esetén új szakértői tárgyalási fordulót tarthatunk. Addig folytathatjuk egy olyan formula keresését, amellyel véglegesíteni lehet augusztusban a szerződés szövegét” — mondta az inteijúban Melescanu. Embercsempészek Két burgenlandit és egy magyart ért tetten hétfő este az osztrák csendőrség egy határbiztosítási művelet keretében, amint hat irakit és két egyiptomit akartak átcsempészni a magyar—osztrák határon. Millecentenárium Kárpátalján MTI ___________ A kárpátaljai millecente- náriumi rendezvényeket szervező KMKSZ kedden sem kapta meg a megyei ha­tóságok által hétfőre ígért írásos határozatot az au­gusztus 15-ére tervezett vereckei emlékműavatás és ünnepség engedélyezésé­nek a visszautasításáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetséget (KMKSZ) a megyei illetékesek múlt szombaton csak szóban tá­jékoztatták arról, hogy a ki­jevi kormányhivatal nem ja­vasolja a rendezvényeknek az ukrán nacionalista szer­vezetek által kifogásolt he­lyen való megtartását. Mos­tanáig nem érkezett válasz a helyileg illetékes Volóci járás közigazgatásától sem a vereckei ünnepség kap­csán benyújtott engedélyké­relemre, noha a törvény ál­tal előírt tíznapos határidő már lejárt. A KMKSZ elnök­sége hétfői, éjszakába nyú­ló ülésén ezért úgy döntött, hogy a szükséges hatósági engedélyek hiányában elha­lasztja a Vereckei-hágóra tervezett millecentenáriumi ünnepséget. A határozat ki­mondja: „A szövetség au­gusztus 15-én rendezvényt nem szervez, a hágón törté­nő eseményekért felelős­séget nem vállal”. Az irá­nyító testület ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a KMKSZ részt vesz a Ma­gyar Reformátusok III. Vi­lágtalálkozójának kárpátal­jai rendezvényein. Az elnökség kedden ki­adott közleményében a leg­határozottabban visszauta­sította az egyes ukrán saj­tóorgánumokban megjelent durva magyarellenes kiro­hanásokat. A szövetség a vereckei emlékműavatás ügyében augusztus 9-én Ungváron, majd augusztus 12-én Budapesten sajtótájé­koztatót tart. Csak szép szavak a békéről Szíria elutasította a tárgyalást MTI Szíria kedden elutasította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ajánlatát, hogy a két ország folytassa a béketár­gyalásokat. Az elutasítást Da­maszkusz azzal indokolta, hogy Netanjahu javaslatának semmi köze a békéhez. A Tisrin című hivatalos da­maszkuszi napilap szerint Ne­tanjahu főleg Izrael dél-libano­ni biztonsági problémáiról akar tárgyalni, az 1967-ben meg­szállt Golán-fennsíkról való kivonulásról viszont nem. Netanjahu csak szép, de üres szavakat hangoztatott a béké­ről a jordániai királlyal közö­sen tartott ammáni sajtóérte­kezletén, s a kérdés nem az, hogy folytatják-e a tárgyaláso­kat, hanem az, hogy azok miről szólnak — állította a Tisrin. A Reuter emlékeztetett rá, hogy az izraeli kormányfő MJL A csecsen szakadárok fegyve­res osztagai keddre virradóra két irányból behatoltak Groznijba, s a csecsen főváros több pontján súlyos harcok bontakoztak ki. A felkelők ellenőrzésük alá vonták az összes közlekedési csomó­pontot és útkereszteződést—ál­lították az Interfax hírügynök­ségnek a lázadók főhadiszál­lásán. A művelet célja a szakadárok megfogalmazása szerint „az orosz megszálló erők akciói­nak semlegesítése”. A felkelők felszólították a szövetségi erőket, hogy saját biztonságuk érdekében ne hagyják el őrhe­lyeiket, körleteiket. A „nyug­ton maradó” egységekre a cse­csen fegyveresek — közlésük szerint — nem nyitnak tüzet. A Groznijból érkező ellent­mondásos hírekből annyi vilá­gos, hogy reggel súlyos harcok folytak a vasúti pályaudvar körzetében. A csecsen vezérkar hétfőn Ammánban bejelentet­te: az Egyesült Államok köz­vetítésével békejavaslatot tett Szíriának, s várja rá a választ. * * * Dávid Lévi izraeli külügymi­niszter állítólag úgy érzi, hogy szándékosan mellőzi őt Benja­min Netanjahu kormányfő, s ezért úgy gondolja, hogy meg­felelő időben majd visszaadja a kölcsönt. Erről az izraeli rá­dió számolt be kedden, Dávid Lévihez közel álló forrásokra hivatkozva. Netanjahu hétfői hivatalos ammáni látogatására a kül­ügyminisztérium egyetlen képviselője sem kapott meg­hívást. Lévit nem avatták be annak az útnak a titkába sem, amelyet nemrég Szíria egy küldöttje tett Izraelben, sőt, nem volt tudomása Netanjahu tanácsadója, Dore Gold nem­régi-washingtoni utazásáról felszólította az EBESZ-képvi- selet munkatársait, hogy saját biztonságuk érdekében ne hagyják el a misszió épületét. A harcok hírét Doku Zav- gajev, a Moszkva-barát cse­csen vezető is megerősítette. A Csecsenföldön állomásozó orosz alakulatok főhadiszál­lásán azt közölték, hogy a vas­úti teherpályaudvar ellen inté­zett támadás után harcok bon­takoztak ki Groznij központi piacának környékén is. Ugyan­csak lövöldözés hallatszik a kormány, a belügyminisztéri­um és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épületeinek körzeté­ben. A támadás után egy órá­val a város fölött harci helikop­terek jelentek meg. A harcok­ban aknavetőket és gránát­vetőket is bevetettek. A csecsen szakadárok keddi nagyszabású támadásai Groz­nij, Gudermesz és Argun ellen arról tanúskodnak, hogy a fegyveres osztagok igyekez­nek visszaszerezni a tavaszi és sem — ismertette a rádió je­lentését az AFP. Az izraeli külügyminiszter­hez közel álló személyek sze­rint Lévi és Netanjahu nem is találkozott a pénteki kormány­ülés óta. Mindketten úgy tet­tek eddig, hogy közismert szembenállásukon a május 25-i választásokon való jobboldali győzelem érdekében felül­emelkedtek volna. Lévi azon­ban azóta kétszer is azzal fenyegetőzött, hogy lemond: közvetlenül Netanjahu wa­shingtoni látogatása előtt, jú­lius elején, ezt megelőzően pe­dig még a kormányalakításkor, amikor is ahhoz ragaszkodott, hogy Ariel Sáron bekerüljön a kabinetbe. Sáron ennek kö­szönheti, hogy megkapta a más minisztériumok feladatai­nak átszabásával külön számá­ra létesített infrastrukturális miniszteri tárcát — emlékezte­tett az AFP. nyári hadműveletek során el­veszített pozícióikat — állít­ják az orosz védelmi miniszté­rium illetékesei. A szakértők szerint, akik kedden Moszkvában az ITAR- TASZSZ-nak nyilatkoztak a válság legújabb fordulatáról, a szövetségi erőknek sikerült ugyan felmorzsolni a szabad- csapatok fő erőit, és a harci cse­lekmények súlypontját a köz­társaság hegyvidéki területei­re helyezni, azonban még min­dig mintegy 70 csecsen felkelő csapat harcol ellenük. Létszá­muk egységenként 10—150 harcosból áll, a csecsen fegy­veres ellenzék összlétszáma 3—3,5 ezerre tehető. A grozniji támadás arra utal, hogy a szakadárok taktikát vál­toztattak: a légierő és a tüzér­ség támadásai következtében elszenvedett nagy veszteségek miatt kitérnek a nyílt összecsa­pás elől, és a főváros közvet­len közelébe csoportosítják át erőiket. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Minden attól függ, hogy honnan nézzük... Könnyen meglehet, hogy nem vezérelte a szer­vezőket semmiféle mellé­kes szándék, az is előfor­dulhat, hogy igen, végül is lényegtelen. A tény maga az esemény, a ma­gyar—magyar világtalál­kozó, amely immár vissza­vonhatatlanul létrejött, és bármennyire is sikeresnek tűnt innen, annyira felbor­zolta a kedélyeket — ott. Pontosabban ott, meg ott, meg ott. Szlovákia és Ro­mánia volt az első. Ők ket­ten jelentették be ellenér­zéseiket, majd két napja Belgrád is követte példá­jukat, megtéve azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeket ilyen esetben megtenni szokás... A kisantant tehát immár felállt. Most már csak az hiányzik a gubanczhoz, hogy Ukrajna is kövesse példájukat, és Kijev is „bemondja az unalmast”... Volt itt magyar—ma­gyar világtalálkozó, ma­gyar polgármesterek világ- találkozója, ezeregyszáz év, minden mi szem-száj­nak (és ai utódnemzetek­nek) ingere! A kérdés csak az, hogy mire jutottunk vele? Mellesleg az a furcsa az egészben, hogy miért pont akkor kell (kellett) mind­ennek történnie, amikor a kormány gyakorlatilag „szabadságon van”, és képtelen kellő erővel hangsúlyozni azt (az amúgy ismert) tényt, hogy ez, ami történt, nem integ­ráns része a magyar kül- és belpolitikának. Kovács László külügyminiszter és Szentiványi államtitkár szavai kevésnek bizo­nyulnak már a jelen ma­gyarellenes viharában, most Horn lenne egyedül az, aki súlyával, közismert külpolitikai tekintélyével leszerelhetné a szinte szinkronizált támadást, senki más. Csakhogy Horn Gyula nyaral... Fel nem foghatom, hogy egyes politikai erőknek miért érdekük az Antall-i „doktrína” felrúgása, amely kimondja, hogy külpolitikai téren a pártok közötti teljes konszenzus az egyedül elfogadható gyakorlat! Teljességgel elfogadhatatlan, hogy va­laki (valakik) pártjuk ér­dekét a nemzet érdeke elé helyezzék, és ilyen és eh­hez hasonló találkozókat hozzanak össze, amikor ez teljesen ellentétes a ma­gyar külpolitika irányvo­nalával. Kár ezen vitatkoz­ni, elég a tények szemre­vételezése: Kovács Lász­ló lassan egy hónapja csak deffenzióban van, holott előtte erről szó sem volt... Beduin katona szolgálja fel az arab kávét Benjamin Netanjahunak, az első hivatalos látogatáson Jordániában tartózkodó izraeli kormányfőnek és feleségének, Sara asszonynak MTI-fotó Szakadár osztagok támadása Groznfjban Az elvesztett pozíciókért

Next

/
Oldalképek
Tartalom