Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-05 / 182. szám
Mezőgazdaság UJ KELET Labilis gabonapiac Vitéz Péter (Új Kelet) Az elmúlt három hétben a tőzsdei szakértők megtapasztalták a honi gabona várható termésére alapozott árak és kereskedelmi forgalom csillagos égbe szökését, és mélyzuhanását. Az aratás megkezdése óta naponta emelkedett a gabona, de főként a búza ára a Budapesti Árutőzsdén. A napi limittel ugorva szökött az ár, amely július közepén—végén tetőzött. Ekkor a napi forgalom megközelítette az egymilliárd forintot. Az aratás idejétől a legtávolabbi kötési időszakokra ajánlott árak is legalább tíz forinttal növekedtek, de például a jövő márciusi 380 forintot erősödött. Ebben az időszakban voltak legbizonytalanabbak a betakarítandó termésről szóló információk, de ekkor minden csatornán azt lehetett hallani, hogy hosszú évek óta nem látott gazdag termés várható. A nagyobb léptékű búzaexport ellenére elegendőnek látszott a hazai ellátásra az itthon maradó mennyiség. Nos, ezután, július legvégén előbb csak csökkent a kereskedelmi kedv, majd zuhanni kezdett. A „fekete nap” július 30. volt, ekkor a napi megengedett határértékkel esett a gabona ára, összeomlott a piac. Két nappal később tovább csökkent, napi 300 forinttal a hosszú távú lekötésű búza ára, s a káosz elkerülése végett a változási határértéket 400 forintra módosította a tőzsdeigazgatóság. A korábbi pontatlan információk hatása ekkor ért be. Kiderült, hogy az agrártárca lekorlátozta az exportot, s a betakarított termés mennyisége jócskán alaítamaradt a várakozásoknak. A dunántúlon a magas belvíz, az északkeleti régióban viszont az aszály tizedelte mag a gabonát, s a viszonylag elfogadható sikértartalom mellett helyenként 2- 3 tonnával kevesebb volt a hektáronkénti termésátlag. ÉLÉNKÜLŐ HÚSPIAC Feltehetőleg újfent túl pozitívan hatott a belpiacra az Európai Unió hazánk számára kedvező döntése: a déli országokban tomboló száj- és körömfájás- járvány miatt a beviteli korlátozást nem terjesztették ki Magyarországra. Nos, a balkáni államok hús- export-korlátozása megkönnyítette hazánk számára a termékkivitelt. Emellé csatlakozott többek között egy első osztályú dél-koreai üzlet is: 25—35 millió dollár értékben sertéshús vásárlási ajánlatot tettek. Beindult a piaci reflex, s a hús ára elkezdett emelkedni. A tőzsdei ár megugrott, s két esetben is elérte az áremelkedés a napi megengedettet. Hírek keltek szárnyra, hogy a növekvő kivitel miatt az üzletekben év végére átlépi a húsár az ezer forintot. Az ag- rártáca, okulva a búzapiacon kialakult ellentmondásokból, már most, még időben kijelentette: amennyiben szükséges lesz, akkor minden piaci eszközzel be fog avatkozni az elszabaduló húsárak megfékezésébe. Gyenge termés, átmeneti hiány A kukorica letöri a búzát? Az országos összesítések alalpján kiderült, hogy a kenyérgabona betakarítása lassan befejeződik, a termésnek mintegy tíz százaléka áll még lábon. A nagyüzemek a munkával általában végeztek, a maradék búza a kistermelők parcelláin van. A betakarított mennyiség kevesebb, mint a sokévi átlag, alig haladja meg a hektáronkénti három, három és fél tonnát. Munkatársunktól A térségenkénti betakarított mennyiség nagyon változó: Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes részein 5,2—5,5 tonnát, de ugyancsak a borsodi csereháti földekről csupán 2,5 tonnát sikerült begyűjteni. Mezőkövesd környéke vészelte át legjobban a gabonának nem kimondottan kedvező, idei időjárást, ott átlagban 4,5—5,5 tonnát arattak le hektáronként. A Dunántúlon a magas belvíz, a tiszántúlon az aszály hagyott nyomokat a földeken. A belvizes, illetve a gondozatlan területeken nagy problémát okoz a felgyomosodás, ami erősen lerontja a betakarított gabona minőségét. A búza sikértartalma általában elfogadható minőségű, ami a szárazságnak köszönhetően alakult ki a kalászban megszorult szemekben. Szabolcs-Szatmár-Beregben — ahol a talajvíz a legmélyebbre süllyedt — emiatt a gabonafelvásárlók, általában úgynevezetten minősítés nélkül veszik át a kenyérgabonát. A hozzájuk beérkező búzát minősítő osztályzás nélkül vásárolják fel a magas sikértartalom miatt. Az ajánlott átlagár 24—26 ezer forint körüli alakul. Azokon a helyeken, ahol elvégzik az élelmiszer- és a takarmánybúza szétválasztását, ott az árak közötti különbség nem haladja meg a 100—300 forintot. Az eddigi összesítések alapján mintegy 3,2 millió tonna búza pihen magtárakban, s összesen 1,2 millió tonna kivitelére szóló engedélyt adott ki az agrártárca. Szakértők szerint hamarosan meg fog szűnni, az időlegesen kialakult látszólagos búzahiány. Ennek oka, hogy a kenyérgabona a világpiaci ára zuhan, illetve a takarmányozásnál kiegészítő termékként alkalmazott kukorica ára nagyon jól tartja magát. Szabolcs-Szatmár- Beregben a kukorica jó hozamot ígér, s az ára egyelőre 3,5 ezer forint körüli. Gazdálkodásban is szellemi töke Földművelés szaktudással Kozma Ibolya (Uj kelet) A falvakban élő munkanélküliek többsége a földek termelésével igyekszik kiegészíteni kevéske jövedelmét. Azonban a mai fiatalok és középkorúak többsége nem ért a mezőgazdasághoz. Legfeljebb annyi ismeretük lehet, amit szüleiktől lestek el, de a mai kor már nem elégszik meg a régi hagyományos műveléssel. Ismerni kell az új technikai felszereléseket és lehetőségeket is. A Mezőgazdasági Szaktanácsadó Iroda és a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány „Ezüstkalászos gazda” tanfolyamot hirdetett elsősorban fiatal és középkorú gazdálkodóknak, akiknek nincs mezőgazdasági végzettségük. A képzés alatt megtanulnák a növényvédő szerek használatát és hatásmechanizmusát, milyen, és mennyi tápanyagra van szükség a gazdaság állatainak neveléséhez, továbbá a mező- gazdasági gépek használatát, működését. A szakszerűtlenül végzett talajelőkészítés, növényvédelem, takarmányozás nagy hozamkiesést és jövedelemkiesést okozhat. A tanfolyam időtartama ötszáztíz óra, az elmélet százötven, a gyakorlat háromszázhatvan óra. A képzés során alapfokú növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, gépüzemeltetési, adózási és piaci ismereteket szerezhetnek a résztvevők. Az elméleti oktatást a téli hónapokban tartják, a tanfolyam vizsgával zárul. Egy résztvevő képzési költsége ötven-hatvanezer forintba kerülne, de csak öt-tízezer forintot kell majd fizetniük, hiszen a költségeket a PRIMOM, a megyei munkaügyi központ, valamint az Agroker Rt. állja. A sikeresen vizsgázók „Ezüstkalászos gazda” oklevelet szereznek és jelvényt is kapnak. Továbbá vizsgabizonyítványt, amely — ha Magyarországon is bevezetik a Nyugaton már évek óta alkalmazott gyakorlatot, miszerint mezőgazdasági támogatásban csak a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező részesülhet — a következő években is feljogosítja a támogatások igénylésére. Nyakunkon a körszedés Néhol már piroslik az alma Fekete Tibor (Új Kelet) Középiskolás és főiskolás koromban el sem kezdődhetett a tanév, amíg az egy- vagy kéthetes mezőgazdasági munkát le nem tudtuk. Ez kivétel nélkül mindig almaszedés volt. A kö- telezőségén túl, az egy-két forintos munkadíj sem ösztönzött bennünket a minőségi munkára. Bár mindennap a munka végeztével jöttek a „százaléko- lók”, de ez sem tartott vissza bennünket attól, hogy időnként ne öntsük, hanem inkább egyenként rakjuk az almát. Talán ez is lehetett az oka, hogy a minőségi munkát, a körszedést nem bízták diákokra. A körszedésről először azt hittem, hogy valami alsószoknya szegélyét elvarró művelet, csak később tudtam meg, a legkorábban érő és a legszebb termés szüretét nevezik így. A fa belsejében még csak épphogy megjelennek a piros cirkák az almán, amikor a korona tetején és a déli oldalán érett a termés. Tíz—húsz évvel ezelőtt ezt az almát szánták tőkés exportra,. míg a mindenevő Szovjetunió válogatás nélkül átvette a kétmázsás konténerekben szállított almát is. Legnagyobb kifogásuk az volt, hogy a faládákra krétával írt ( melyik osztály melyik brigádja, melyik napon) jeleket az imperializmus fellazító politikájának hitték és meg voltak győződve, hogy a CIA kémeiknek ez úton küldi az utasításait. Egyszóval: le kellett mosni a krétaport és megszűnt a minőségi kifogás. Mára megszűnt a Szovjetunió és nem tudom van-e még körszedés. Azzal viszont tisztában vagyok, az elavult fajtájú és agyonpermetezett, nem ritkán mérgező anyagot is tartalmazó almatermést egyre nehezebb eladni. A fajtaváltás tőke nélkül nem megy, a régi jonatán és delicsesz évente 16-20-szori permetezést igényel. A legnagyobb jóindulat mellett sem tud néhány nap alatt lebomlani az a rengeteg vegyszer. A nyugateurópai vevő pedig válogat, mert teheti. Okos kis műszereivel pillanatok alatt ki tudja mutatni a legkisebb mennyiségben is a permetszer maradványát Jó lesz tehát meggondolni, mikor és mivel permeteznek a gazdák, akik korai szürettel számolnak. Lehet, hogy néhány kukaccal több lesz a termésben, de még mindig kisebb a kár, mintha a megengedettől nagyobb a mé- reganyag-tartalom a termésben. Emiatt akár egész szerelvényeket küldhetnek vissza a határ túloldaláról. Számolni kell és tervezni, mert nemsokára kezdődik a körszedés. Natúrexpo ’96 Vitéz Péter (Uj Kelet) Kisebb világkiállításnak ígérkezik a Natúrexpo ’96 Nemzetközi Környezet- és Természet- védelmi Kiállítás, amelynek célja a természetápolás és környezetgazdálkodás fontosságának hirdetése pont abban a közép-kelet-európai régióban, ahol ez az egyik legnagyobb problémát jelenti. A Budapesti Vásárközpontban augusztus 15-én nyitja meg a kapuit a kiállítás. Több mint 20 országból előzetesen 220 cég, összesen 35 ezer négyzetméteren mutat be új technológiákat, környezetbarát- termékeket, ipari, mezőgazdasági eljárásokat, valamint az egészséges életmód nélkülözhetetlen termékeit. Az egyes országok tájait, környezeti kultúráját, erdőségeit és vadgazdálkodását, egyedülálló trófeáit megjelenítő standok között különlegességnek fog számítani a fővárosba telepített perui őserdő, a japánkert, vagy a mongol Góbi sivatag hangulatát visszaadó nomád lovasfalu. Matt a magángazdáknak Új Kelet Információ Glattfelder Béla, a Fidesz Magyar Polgári Párt ország- gyűlési képviselője sajtótájékoztatót tartott a kistermelők adókedvezményeinek megkurtításáról. A kormányzati körökből korábban kiszivárogtatott információ múlt héten Benedek Fülöp államtitkár részéről megerősítést nyert. Az államtitkár a Szatymazi Gazdatalálkozón vette védelmébe a kormányzati elképzelést, mely szerint a korábban, a mezőgazdasági kistermelőket megillető 1 millió forintos személyi jövedelemadó- kedvezménye megszűnne. Eddigi 1 millió forintos árbevételig nem kellett adózniuk a kistermelőknek, most ez a határ 100 000 forintra csökkenne. Ez akár 10—100 ezer magángazdaság megszűnéséhez is vezethet, de mindenesetre számos családra újabb terhet ró. Az ügy mögött politikai indíttatás is sejthető. Bizonyos körök nem tartják versenyképesnek, életképesnek ezt a gazdálkodási formát. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy ma már a mező- gazdasági termelés növekvő hányada a magángazdaságokban realizálódik. A másodállásban gazdálkodók is hatékony munkát végezhetnek, másrészt az ily módon szerzett kiegészítő jövedelem sokszor a puszta megélhetést segíti elő. A Fidesz hamisnak és veszélyesnek tartja az államtitkári érvelés azon megállapítását, amely az adókedvezmények megnyirbálását az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkkal indokolja. Az EU agrárpolitikája a magángazdaságokon alapul. Egyik fő célja, hogy a kialakult magángazdaságokat megtartsa, ezért egyes támogatásokból csak a kisebb gazdaságok részesednek. Ráadásul az EU-ban a személyi jövedelemadó semmilyen módon nincs harmonizálva, ezért nekünk sem kell a kedvezményeket megszüntetnünk. A második kormányzati érv a feketegazdaság elleni küzdelemre hivatkozik, s meglehetősen homályos, hogyan is illeszkedik ez az érv az adókedvezménycsökkentés tervezetéhez. A kormányzati tervek azzal számolnak, hogy azok, akik ezentúl tételes adóelszámolással adóznának, majd számlát kémek a beszállítóiktól. Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy a kistermelők többsége az átalány- adózást választja, amely kedvezőbb az előbb említett lehetőségnél, és nem teszi szükségessé a számlakérést. A Fidesz mindezekért rossznak tartja a tervezetet, és felszólítja a kormányt: vonja azt vissza!
