Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

2 1996. augusztus 29., csütörtök Világkrónika UJ KELET Merényletek Korzikán Egy ember megsebesült szerdára virradóra Korzikán, ahol a szélsőséges nacionalisták újabb három merényletet hajtot­tak végre. A pokolgépes akciók nem számítanak újdonság­nak a Franciaországhoz tartozó szigeten (csak az elmúlt két hétben húsz ilyen robbantás volt), de a tettesek eddig mindig ügyeltek arra, hogy merényleteik ne okozzanak sérüléseket, s így a mostani akció új szakaszt jelenthet a terrorcselekmé­nyek sorozatában. Az egyik pokolgépet a sziget keleti ré­szén, Prunelli de Siumourpu adóhivatalánál helyezték el, s a detonáció miatt egy bentlakó hivatalnokot kisebb sérülések­kel kórházba kellett szállítani. Távozik a bonni magyar nagykövet A német közélet számos kiemelkedő személyisége vett részt kedden este Bonnban a távozó magyar nagykövet, Erdődy Gábor búcsúztatásán. Meleg szavakkal méltatta a hazatérő magyar diplomata tevékenységét Rita Süssmuth, a szövetségi parlament elnöke, s nagy elismeréssel szóltak Erdődy Gábor munkájáról a politikai pártok megjelent vezetői is. A tartományok is képviseltették magukat és részt vett a fogadáson Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter is. Utódja Fazakas Szabolcs, az ipari és kereskedelmi miniszté­rium eddigi államtitkára a közeljövőben foglalja el a bonni posztját. Letartóztatott egyetemisták A dél-koreai rendőrség szerdán letartóztatott 195 egyete­mistát, közöttük a hónap közepén 9 napon át zajló szöuli kilengések három vezetőjét. 7 000 rendőr tartott razziát szerda reggel a főváros 11 egyetemén — jelentette az AFP. Halászhajóra támadtak Orosz őrhajók szerdán tüzet nyitottak két kis japán halász­hajóra az orosz fennhatóság alatt lévő Kuril-szigetek köze­lében. Két japán halász megsebesült—jelentette a japán parti őrség tájékoztatása nyomán a Reuter. A támadás Habomai- sziget közelében történt. Az orosz csendes-óceáni határ­őrkörzet parancsnoka megerősítette, hogy orosz őrnaszádok tüzet nyitottak japán halászhajókra, amelyek Oroszország területi vizeire hatoltak be, s ott orvhalászatot folytattak. Ellenséges szövetséges? Palotai István (Uj Kelet) Hol vagyunk már Demirel, Ecevit és Caglajangül Tö­rökországától? És egyáltalán hol KemálAtatürk felvilágosult államától? Fényévekre! Lám, lám, szinte pillanatok alatt lehet lerombolni évtizedek munkáját a politikában is. Ijesztően kevés idő — alig két hónap — telt el azóta, hogy Erbecán török miniszterelnök átvette az ország irányítását, és máris teljes a kül-, a bel- és a katonapolitikai felfordulás, nem is beszélve arról, hogy a ciprusi válság is újabb véres szakaszához érkezett. Alig egy hónappal ezelőtt e rovat hasábjain mindezt előre „megjósoltam”, azonban eh­hez nem volt szükség különö­sebb politikai éleslátásra. Mint ahogy ahhoz sincs, hogy meg­hosszabbítván az események és erővonalak vektorát, még messzebbre menvén kísérletet tegyek a következő egy-két hónap — előreláthatólag — nem túl kellemes eseményei­nek előrevetítésére. Tehát Erbecán — a moha­medán fundamentalizmus tö­rökországi vezéralakja — je­lenlegi miniszterelnök — első lépésként Iránba utazott, és alá­írt egy monstre gázszállítási szerződést, valamint ezzel egyidejűleg kijelentette, hogy az eleddig egyoldalúan nyugat­barát török politika helytelen, ezért nyitást ígér a „testvéri mohamedán” államok irányá­ban is. Hogy aztán ebből az ,,is”-ből mi kerekedett, az már szinte egyértelmű vojt, mégis a döb­benet erejével hatott! Erbecán folytatta a nyugatot és a NATO-t a lehető legélesebben provokáló utazásait; kezet rá­zott Szaddam Huszeinnel, az első számú közellenséggel, és most már a legvadabb lépésre készül: Líbiával és Kadhafival kívánja szorosabbra fűzni or­szága kapcsolatait. Ha végiggondoljuk, hogy te­szi pedig mindezt egy NATO- tagállam miniszterelnöke, egy olyan ember, aki végtére is diszponál a legmodernebb nyu­gati fegyverek felett, és szigo­rú titkok tudója, hát a hideg tel­jes joggal szaladgál a hátun­kon! Egy ellenséges szövetsé­ges? Még elgondolni is rossz. Roppant feszítő erő ez az At­lanti Szövetségen belül. Felbo­ríthatja azt az eddig méltán di­csért belső egyensúlyt, amely alkalmas volt arra, hogy béké­ben megtartsa Európát, ötven­egy éven keresztül. Énnek első jelei már sajnos jelentkeztek is Cipruson. A feszültség szinte napról napra nő Görögország és Törökország között. Ebben a pattanásig feszült helyzetben csak egyetlen szikra elegendő, hogy lángtengerbe borítsa a Balkán keleti térségeit. Történik mindez két NATO- tagállam között, és pontosan akkor, amikor a szervezet fejlődés előtt állt. Ha a térkép­re nézünk, egyértelműen kivi­láglik, hogy Törökország a NATO keleti védőbástyája. Nélküle gyakorlatilag ellen­őrizhetetlenné válik a Földkö­zi-tenger délkeleti medencéje, sőt, az egész közel-keleti tér­ség is, nem beszélve arról, hogy Izrael is komoly veszélybe ke­rül védtelensége következté­ben. Tőkés László és Takács Csaba nyilatkozata Tiltakozó levelek Tőkés László Király-hágó melléki református püspök a Ziua című bukaresti lapnak nyilatkozva közölte: szep­tember 5-én Magyarországon tartanak magyar—magyar csúcstalálkozót. Az interjú szerint az RMDSZ vezetői a Horn Gyulával tartott találkozó kudarcba fulladása után döntöttek így. MTI A püspök szerint a magyar fél a román fél nyomására egyezett bele az erdélyi magyar egyházak elkobzott javainak visszaadására vonatkozó rész­nek a szerződésből való törlé­sébe. Az újság beszámol róla, hogy Tőkés László szerdán az erdélyi felekezetek nevében til­takozó leveleket küldött a ro­mán és a magyar államfőnek, a két miniszterelnöknek, a két parlament tagjainak. A levelek­ben (a felekezetek) hangsú­lyozzák, hogy az egyházi ja­vak visszaadása olyan kér­dés, amely nem hiányozhat az alapszerződésből. Jakubinyi György érsek, a romániai ma­gyar katolikus egyház legfőbb méltósága a Romániai Ökume­nikus Tanács kedden Kolozs­váron megtartott ülésén a lap szerint kijelentette, hogy Ro­mániát addig nem kellene fel­venni az Európai Unióba, amíg nem adja vissza a kommunis­ták által államosított (egyházi) javakat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a romániai magyar egyházak keddi kolozs­vári találkozóján kijelentette, hogy az RMDSZ nem fogja el­lenezni a román—magyar alapszerződés aláírását, de nem ígéri, hogy teljes egészében tá­mogatni fogja a szerződést — írja a Cronica Romana szerdai számában. A lap szerint Takács a továbbiakban rámutatott, hogy az RMDSZ — a szer­ződés tartalmától függetlenül — követi saját programját, amely a nemzetközi szerző­désekkel és dokumentumokkal összhangban készült. Az ügyvezető elnök szerint Horn Gyula miniszterelnök — noha nem értett egyet az RMDSZ-nek a szerződés töké­letesítését célzó javaslataival — nem tudta cáfolni az RMDSZ azon állítását, hogy az alap- szerződés a nemzetközi szab­ványok szintje alatt van. A meggyalázott emlékmű MTI Szlovákiában szerdára virradóra ismeretlen tettesek meggyaláztá'k a vasárnap felavatott nagykaposi millecentenáriumi emlékművet. Mint a Csemadok nagykaposi szervezetének titkára, Kozsár Miklós az MTI-nek elmondta, az emlékműre — feltehetően szórópalackból származó festékkel — horogkeresztet „rajzol­tak”, mellé pedig „Halál a fasizmusra!” felirat, valamint — ki tudja, miért — egy 400-as szám került. A nagykaposi emlékmű ügyében a nyár ele­jén szlovák parlamenti tömörülések tiltakozá­sukat fejezték ki, főleg amiatt, hogy az emlék­műre kerülő szövegben szerepelt a „honfogla­lás” szó. A helyi önkormányzatban képviselt pártok megegyezése alapján végül három nyel­vű (magyar, szlovák, angol) megbékélést és jó­szomszédi viszonyt hirdető felirat került a tu­rulmadarat ábrázoló emlékműre. A szobor meg- gyalázásának ügyében a Csemadok és a nagykaposi polgármesteri hivatal ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségnél. Csecsenföldi csapatkivonás Megsértették a tűzszünetet MTI Négynapos szünet után szer­dán felújították az orps? csa­patok kivonását a csecsen fővárosból. Groznijból a nap folyamán kétezer orosz kato­na távozik, és a szakadár osz­tagok is folytatják fegyverese­ik kivonását. A főváros ellen­őrzését kedd óta közös járőrök végzik, s szó van arról is, hogy az orosz—csecsen vegyes erőket egységes egyenruhával látják el. A közös járőrözés, illetve az augusztus 22-én kötött tűzszü­net gyakorlati megvalósításá­nak kérdéseiről lesz szó Vja- cseszlav Tyihomirov csecsen­földi orosz főparancsnok és Aszlan Maszhadov csecsen ve­zérkari főnök szerdai — immár napi rendszerességgel tartott — konzultációin is. Az orosz erők kivonása a tervek szerint augusztus végéig befejeződik. A katonák már elhagyták No- zsaj-Jurt járás területét, s csü­törtök estére kiürítik a satoji járást is. A moszkvai sajtó eközben a politikai rendezés esélyeit és lehetőségeit latolgat­ja. A kommentárok szerint ál­talános meglepetést keltett, hogy csecsenföldi tárgyalásai­ról visszatérve Alekszandr Lebegy tábornok csak Viktor Csernomirgyin kormányfővel tudott konzultálni, a hétfőn vá­ratlanul szabadságra távozott Borisz Jelcin elnökkel azonban nem. E tényen az sem sokat változtat, hogy Jelcin kedd es­tére sürgős írásos jelentést kért csecsenföldi megbízottjától ed­digi működéséről. Az orosz tévé kommentárja szerint az államfő meg kívánja várni az érintett tárcák reagá­lását, mielőtt véglegesen állást foglalna a politikai rendezés kérdéseiben. Mindenesetre a Komszomoljszkaja Pravda egyelőre úgy látja, hogy „Le- begynek könnyebb Csecsen- földre eljutnia, mint az elnök­höz”. A hét folyamán ismét Csecsenföldre utazik Alek­szandr Lebegy —jelentette be szerdán az orosz Nemzetbiz­tonsági Tanács titkárának sajtó- szóvivője. Alekszandr Barhatov nem erősítette meg azokat a ta­lálgatásokat, hogy csütörtökön vagy pénteken kerülne sor Lebegy újabb útjára, megje­gyezve: „a konkrét dátum még nincs meghatározva”. Jelezte viszont, hogy Lebegy tábornok utazása előtt „még mindenkép­pen szeretne találkozni Borisz Jelcin elnökkel, vagy legalábbis telefonon konzultálni vele”. Negyven rakétalövedéket és e fegyvereket szállító „Ural” típu­sú teherautót raboltak el a cse­csen szakadár fegyveresei Vegyeno térségében kedden este — jelentette szerdán az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség moszkvai katonai forrá­sokra hivatkozva. A csecsen fegyveresek a tűzszüneti meg­állapodást megsértve lefegyve­rezték a teherautó sofőrjét, és a Grad típusú sorozatvetőkhőz („katyusákhoz”) rendszeresített rakétákat szállító teherautóval „ismeretlen helyre távoztak”. Kohl felkeresi Jelcint MTI Helmut Kohl német kancel­lár szerdán telefonon megál­lapodott Borisz Jelcin orosz elnökkel, hogy felkeresi őt Moszkva közelében lévő üdülőjében. A találkozóra szeptember hetedikén kerül sor — közölte Peter Haus­mann kormányszóvivő, a telefonbeszélgetésről beszá­molva. Elmondta, hogy a rövid eszmecserén Kohl szóba hozta a csecsen válságot is, és a vi­szály gyors, békés megoldását sürgette. A kancellár reményét fejezte ki, hogy Csecsenföldön továbbviszik az elkezdett biz­tató folyamatot, végleges fegy­verszünet jön létre, s véget vet­nek a lakosság szörnyű szenve­désének. A bonni szóvivő ar­ról is beszámolt, hogy Kohl szeptember 2. és 4. között Uk­rajnában tesz hivatalos látoga­tást üzletemberekből álló né­pes küldöttség kíséretében. Szeptember 5-én Jevgenyij Primakov orosz, másnap War­ren Christopher amerikai kül­ügyminisztert fogadja a német kormányfő. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A napokban, amikorGöncz Árpád köztársasági elnök Szlovéniában járt, megcsil­lanni látszott valami. A .jelenség” örömteü, kí­vánatos, ugyanakkor — ta­nulságánál fogva—megdöb­bentő is számomra: lám, lám, a politika és a történelem egy és ugyanaz, és mint ilyen, fo­lyamatosan korrigálja, gyó­gyítja önmagát. Pontosabban nem is önmagát, hanem a tes­tén ejtett sebeket. Az erősza­kos, spekulatív úton létreho­zott tákolmányok széthulla­nak, az erőszakkal szétválasz­tottak pedig újra összeforrnak. A világnak igenis van immun- rendszere, ami folyamatosan megújítja az optimális állapo­tot, az évszázadokon át sike­resen működő kapcsolatrend­szereket. Ilyen —: szinte már- már ezoterikus — kapcsolat tulajdonképpen az állandóan, önmagától visszarendeződő magyar—német viszony is. Természetesen az egységnek és az együttműködésnek megvannak a maga logikus elemei is, melyek a földrajzi és gazdasági tényeken nyug­szanak, mégis szinte titokza­tosak azok a történelmi erők, amelyek ezt rendre érvényre is juttatják. Jugoszlávia széthullásával egyidejűleg — szinte azonnal — kezdetét vette az ősi ma­gyar—délszláv kapcsolat- rendszer automatikus regene­rációja. Nem kellett ezért sem pro sem kontra tenni semmit, egyszer csak újra ott tartot­tunk, ahol néhány évszázad­dal ezelőtt: Szerbia ellensége­sen, Horvátország pedig ősi jóbarátként tekintett ránk, nem is beszélve Szlovéniáról, amellyel azonnal egymás nyakálja borultunk, mint az egymást rég látott testvérek. Ez a felhőtlen, testvéri kap­csolat aztán példamutató gya­korlati eredményeket szült, lé­pésről lépésre egyre többet! A világ is megirigyelheti a szlo­vén—magyar, magyar— szlovén nemzetiségi politikát, de gazdaságaink nyitottsága és átjárhatósága is iskolapél­da lehet. A szlovén fél önként felajánlotta Magyarország­nak, hogy adriai-tengeri kikö­tőit sajátjaként törzskikötő­ként használja, és akár sza­badkikötőt építsen. Szóba ke­rült egy tranzitút építése is az Adriától a magyar határig, amelyen mint saját magyar te­rületen haladhassanak át a ha­zai gépkocsik. Mi válaszul vasútvonalat építünk, amely közvetlen összeköt minket a szlovén fővárossal, Ljubl­janával, hogy ne kelljen más állam területén áthaladni (Horvátországon). A csúcs a szlovén államelnök minap el-. hangzott kijelentése volt: ré­szükről a világon semmi aka­dálya, hogy személyi igazol­vánnyal lehessen közlekedni országaink között. Ha mindezt összerakjuk, az eredmény logikus: csak dön­tés kérdése, és helyreállhat az az egykoron már létrejött szlo­vén—magyar államszövet­ség. A két ország NATO-fel- vétele szempontjából ez igen üdvös volna. A világ, és a nyugalmat, egyensúlyt támo­gató Nyugat bizony nagyra értékelné (és értékeli ma is), ha egymásra találnánk itt, a keleti végeken. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom