Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-29 / 201. szám
2 1996. augusztus 29., csütörtök Világkrónika UJ KELET Merényletek Korzikán Egy ember megsebesült szerdára virradóra Korzikán, ahol a szélsőséges nacionalisták újabb három merényletet hajtottak végre. A pokolgépes akciók nem számítanak újdonságnak a Franciaországhoz tartozó szigeten (csak az elmúlt két hétben húsz ilyen robbantás volt), de a tettesek eddig mindig ügyeltek arra, hogy merényleteik ne okozzanak sérüléseket, s így a mostani akció új szakaszt jelenthet a terrorcselekmények sorozatában. Az egyik pokolgépet a sziget keleti részén, Prunelli de Siumourpu adóhivatalánál helyezték el, s a detonáció miatt egy bentlakó hivatalnokot kisebb sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Távozik a bonni magyar nagykövet A német közélet számos kiemelkedő személyisége vett részt kedden este Bonnban a távozó magyar nagykövet, Erdődy Gábor búcsúztatásán. Meleg szavakkal méltatta a hazatérő magyar diplomata tevékenységét Rita Süssmuth, a szövetségi parlament elnöke, s nagy elismeréssel szóltak Erdődy Gábor munkájáról a politikai pártok megjelent vezetői is. A tartományok is képviseltették magukat és részt vett a fogadáson Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter is. Utódja Fazakas Szabolcs, az ipari és kereskedelmi minisztérium eddigi államtitkára a közeljövőben foglalja el a bonni posztját. Letartóztatott egyetemisták A dél-koreai rendőrség szerdán letartóztatott 195 egyetemistát, közöttük a hónap közepén 9 napon át zajló szöuli kilengések három vezetőjét. 7 000 rendőr tartott razziát szerda reggel a főváros 11 egyetemén — jelentette az AFP. Halászhajóra támadtak Orosz őrhajók szerdán tüzet nyitottak két kis japán halászhajóra az orosz fennhatóság alatt lévő Kuril-szigetek közelében. Két japán halász megsebesült—jelentette a japán parti őrség tájékoztatása nyomán a Reuter. A támadás Habomai- sziget közelében történt. Az orosz csendes-óceáni határőrkörzet parancsnoka megerősítette, hogy orosz őrnaszádok tüzet nyitottak japán halászhajókra, amelyek Oroszország területi vizeire hatoltak be, s ott orvhalászatot folytattak. Ellenséges szövetséges? Palotai István (Uj Kelet) Hol vagyunk már Demirel, Ecevit és Caglajangül Törökországától? És egyáltalán hol KemálAtatürk felvilágosult államától? Fényévekre! Lám, lám, szinte pillanatok alatt lehet lerombolni évtizedek munkáját a politikában is. Ijesztően kevés idő — alig két hónap — telt el azóta, hogy Erbecán török miniszterelnök átvette az ország irányítását, és máris teljes a kül-, a bel- és a katonapolitikai felfordulás, nem is beszélve arról, hogy a ciprusi válság is újabb véres szakaszához érkezett. Alig egy hónappal ezelőtt e rovat hasábjain mindezt előre „megjósoltam”, azonban ehhez nem volt szükség különösebb politikai éleslátásra. Mint ahogy ahhoz sincs, hogy meghosszabbítván az események és erővonalak vektorát, még messzebbre menvén kísérletet tegyek a következő egy-két hónap — előreláthatólag — nem túl kellemes eseményeinek előrevetítésére. Tehát Erbecán — a mohamedán fundamentalizmus törökországi vezéralakja — jelenlegi miniszterelnök — első lépésként Iránba utazott, és aláírt egy monstre gázszállítási szerződést, valamint ezzel egyidejűleg kijelentette, hogy az eleddig egyoldalúan nyugatbarát török politika helytelen, ezért nyitást ígér a „testvéri mohamedán” államok irányában is. Hogy aztán ebből az ,,is”-ből mi kerekedett, az már szinte egyértelmű vojt, mégis a döbbenet erejével hatott! Erbecán folytatta a nyugatot és a NATO-t a lehető legélesebben provokáló utazásait; kezet rázott Szaddam Huszeinnel, az első számú közellenséggel, és most már a legvadabb lépésre készül: Líbiával és Kadhafival kívánja szorosabbra fűzni országa kapcsolatait. Ha végiggondoljuk, hogy teszi pedig mindezt egy NATO- tagállam miniszterelnöke, egy olyan ember, aki végtére is diszponál a legmodernebb nyugati fegyverek felett, és szigorú titkok tudója, hát a hideg teljes joggal szaladgál a hátunkon! Egy ellenséges szövetséges? Még elgondolni is rossz. Roppant feszítő erő ez az Atlanti Szövetségen belül. Felboríthatja azt az eddig méltán dicsért belső egyensúlyt, amely alkalmas volt arra, hogy békében megtartsa Európát, ötvenegy éven keresztül. Énnek első jelei már sajnos jelentkeztek is Cipruson. A feszültség szinte napról napra nő Görögország és Törökország között. Ebben a pattanásig feszült helyzetben csak egyetlen szikra elegendő, hogy lángtengerbe borítsa a Balkán keleti térségeit. Történik mindez két NATO- tagállam között, és pontosan akkor, amikor a szervezet fejlődés előtt állt. Ha a térképre nézünk, egyértelműen kiviláglik, hogy Törökország a NATO keleti védőbástyája. Nélküle gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válik a Földközi-tenger délkeleti medencéje, sőt, az egész közel-keleti térség is, nem beszélve arról, hogy Izrael is komoly veszélybe kerül védtelensége következtében. Tőkés László és Takács Csaba nyilatkozata Tiltakozó levelek Tőkés László Király-hágó melléki református püspök a Ziua című bukaresti lapnak nyilatkozva közölte: szeptember 5-én Magyarországon tartanak magyar—magyar csúcstalálkozót. Az interjú szerint az RMDSZ vezetői a Horn Gyulával tartott találkozó kudarcba fulladása után döntöttek így. MTI A püspök szerint a magyar fél a román fél nyomására egyezett bele az erdélyi magyar egyházak elkobzott javainak visszaadására vonatkozó résznek a szerződésből való törlésébe. Az újság beszámol róla, hogy Tőkés László szerdán az erdélyi felekezetek nevében tiltakozó leveleket küldött a román és a magyar államfőnek, a két miniszterelnöknek, a két parlament tagjainak. A levelekben (a felekezetek) hangsúlyozzák, hogy az egyházi javak visszaadása olyan kérdés, amely nem hiányozhat az alapszerződésből. Jakubinyi György érsek, a romániai magyar katolikus egyház legfőbb méltósága a Romániai Ökumenikus Tanács kedden Kolozsváron megtartott ülésén a lap szerint kijelentette, hogy Romániát addig nem kellene felvenni az Európai Unióba, amíg nem adja vissza a kommunisták által államosított (egyházi) javakat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a romániai magyar egyházak keddi kolozsvári találkozóján kijelentette, hogy az RMDSZ nem fogja ellenezni a román—magyar alapszerződés aláírását, de nem ígéri, hogy teljes egészében támogatni fogja a szerződést — írja a Cronica Romana szerdai számában. A lap szerint Takács a továbbiakban rámutatott, hogy az RMDSZ — a szerződés tartalmától függetlenül — követi saját programját, amely a nemzetközi szerződésekkel és dokumentumokkal összhangban készült. Az ügyvezető elnök szerint Horn Gyula miniszterelnök — noha nem értett egyet az RMDSZ-nek a szerződés tökéletesítését célzó javaslataival — nem tudta cáfolni az RMDSZ azon állítását, hogy az alap- szerződés a nemzetközi szabványok szintje alatt van. A meggyalázott emlékmű MTI Szlovákiában szerdára virradóra ismeretlen tettesek meggyaláztá'k a vasárnap felavatott nagykaposi millecentenáriumi emlékművet. Mint a Csemadok nagykaposi szervezetének titkára, Kozsár Miklós az MTI-nek elmondta, az emlékműre — feltehetően szórópalackból származó festékkel — horogkeresztet „rajzoltak”, mellé pedig „Halál a fasizmusra!” felirat, valamint — ki tudja, miért — egy 400-as szám került. A nagykaposi emlékmű ügyében a nyár elején szlovák parlamenti tömörülések tiltakozásukat fejezték ki, főleg amiatt, hogy az emlékműre kerülő szövegben szerepelt a „honfoglalás” szó. A helyi önkormányzatban képviselt pártok megegyezése alapján végül három nyelvű (magyar, szlovák, angol) megbékélést és jószomszédi viszonyt hirdető felirat került a turulmadarat ábrázoló emlékműre. A szobor meg- gyalázásának ügyében a Csemadok és a nagykaposi polgármesteri hivatal ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségnél. Csecsenföldi csapatkivonás Megsértették a tűzszünetet MTI Négynapos szünet után szerdán felújították az orps? csapatok kivonását a csecsen fővárosból. Groznijból a nap folyamán kétezer orosz katona távozik, és a szakadár osztagok is folytatják fegyvereseik kivonását. A főváros ellenőrzését kedd óta közös járőrök végzik, s szó van arról is, hogy az orosz—csecsen vegyes erőket egységes egyenruhával látják el. A közös járőrözés, illetve az augusztus 22-én kötött tűzszünet gyakorlati megvalósításának kérdéseiről lesz szó Vja- cseszlav Tyihomirov csecsenföldi orosz főparancsnok és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök szerdai — immár napi rendszerességgel tartott — konzultációin is. Az orosz erők kivonása a tervek szerint augusztus végéig befejeződik. A katonák már elhagyták No- zsaj-Jurt járás területét, s csütörtök estére kiürítik a satoji járást is. A moszkvai sajtó eközben a politikai rendezés esélyeit és lehetőségeit latolgatja. A kommentárok szerint általános meglepetést keltett, hogy csecsenföldi tárgyalásairól visszatérve Alekszandr Lebegy tábornok csak Viktor Csernomirgyin kormányfővel tudott konzultálni, a hétfőn váratlanul szabadságra távozott Borisz Jelcin elnökkel azonban nem. E tényen az sem sokat változtat, hogy Jelcin kedd estére sürgős írásos jelentést kért csecsenföldi megbízottjától eddigi működéséről. Az orosz tévé kommentárja szerint az államfő meg kívánja várni az érintett tárcák reagálását, mielőtt véglegesen állást foglalna a politikai rendezés kérdéseiben. Mindenesetre a Komszomoljszkaja Pravda egyelőre úgy látja, hogy „Le- begynek könnyebb Csecsen- földre eljutnia, mint az elnökhöz”. A hét folyamán ismét Csecsenföldre utazik Alekszandr Lebegy —jelentette be szerdán az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárának sajtó- szóvivője. Alekszandr Barhatov nem erősítette meg azokat a találgatásokat, hogy csütörtökön vagy pénteken kerülne sor Lebegy újabb útjára, megjegyezve: „a konkrét dátum még nincs meghatározva”. Jelezte viszont, hogy Lebegy tábornok utazása előtt „még mindenképpen szeretne találkozni Borisz Jelcin elnökkel, vagy legalábbis telefonon konzultálni vele”. Negyven rakétalövedéket és e fegyvereket szállító „Ural” típusú teherautót raboltak el a csecsen szakadár fegyveresei Vegyeno térségében kedden este — jelentette szerdán az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség moszkvai katonai forrásokra hivatkozva. A csecsen fegyveresek a tűzszüneti megállapodást megsértve lefegyverezték a teherautó sofőrjét, és a Grad típusú sorozatvetőkhőz („katyusákhoz”) rendszeresített rakétákat szállító teherautóval „ismeretlen helyre távoztak”. Kohl felkeresi Jelcint MTI Helmut Kohl német kancellár szerdán telefonon megállapodott Borisz Jelcin orosz elnökkel, hogy felkeresi őt Moszkva közelében lévő üdülőjében. A találkozóra szeptember hetedikén kerül sor — közölte Peter Hausmann kormányszóvivő, a telefonbeszélgetésről beszámolva. Elmondta, hogy a rövid eszmecserén Kohl szóba hozta a csecsen válságot is, és a viszály gyors, békés megoldását sürgette. A kancellár reményét fejezte ki, hogy Csecsenföldön továbbviszik az elkezdett biztató folyamatot, végleges fegyverszünet jön létre, s véget vetnek a lakosság szörnyű szenvedésének. A bonni szóvivő arról is beszámolt, hogy Kohl szeptember 2. és 4. között Ukrajnában tesz hivatalos látogatást üzletemberekből álló népes küldöttség kíséretében. Szeptember 5-én Jevgenyij Primakov orosz, másnap Warren Christopher amerikai külügyminisztert fogadja a német kormányfő. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A napokban, amikorGöncz Árpád köztársasági elnök Szlovéniában járt, megcsillanni látszott valami. A .jelenség” örömteü, kívánatos, ugyanakkor — tanulságánál fogva—megdöbbentő is számomra: lám, lám, a politika és a történelem egy és ugyanaz, és mint ilyen, folyamatosan korrigálja, gyógyítja önmagát. Pontosabban nem is önmagát, hanem a testén ejtett sebeket. Az erőszakos, spekulatív úton létrehozott tákolmányok széthullanak, az erőszakkal szétválasztottak pedig újra összeforrnak. A világnak igenis van immun- rendszere, ami folyamatosan megújítja az optimális állapotot, az évszázadokon át sikeresen működő kapcsolatrendszereket. Ilyen —: szinte már- már ezoterikus — kapcsolat tulajdonképpen az állandóan, önmagától visszarendeződő magyar—német viszony is. Természetesen az egységnek és az együttműködésnek megvannak a maga logikus elemei is, melyek a földrajzi és gazdasági tényeken nyugszanak, mégis szinte titokzatosak azok a történelmi erők, amelyek ezt rendre érvényre is juttatják. Jugoszlávia széthullásával egyidejűleg — szinte azonnal — kezdetét vette az ősi magyar—délszláv kapcsolat- rendszer automatikus regenerációja. Nem kellett ezért sem pro sem kontra tenni semmit, egyszer csak újra ott tartottunk, ahol néhány évszázaddal ezelőtt: Szerbia ellenségesen, Horvátország pedig ősi jóbarátként tekintett ránk, nem is beszélve Szlovéniáról, amellyel azonnal egymás nyakálja borultunk, mint az egymást rég látott testvérek. Ez a felhőtlen, testvéri kapcsolat aztán példamutató gyakorlati eredményeket szült, lépésről lépésre egyre többet! A világ is megirigyelheti a szlovén—magyar, magyar— szlovén nemzetiségi politikát, de gazdaságaink nyitottsága és átjárhatósága is iskolapélda lehet. A szlovén fél önként felajánlotta Magyarországnak, hogy adriai-tengeri kikötőit sajátjaként törzskikötőként használja, és akár szabadkikötőt építsen. Szóba került egy tranzitút építése is az Adriától a magyar határig, amelyen mint saját magyar területen haladhassanak át a hazai gépkocsik. Mi válaszul vasútvonalat építünk, amely közvetlen összeköt minket a szlovén fővárossal, Ljubljanával, hogy ne kelljen más állam területén áthaladni (Horvátországon). A csúcs a szlovén államelnök minap el-. hangzott kijelentése volt: részükről a világon semmi akadálya, hogy személyi igazolvánnyal lehessen közlekedni országaink között. Ha mindezt összerakjuk, az eredmény logikus: csak döntés kérdése, és helyreállhat az az egykoron már létrejött szlovén—magyar államszövetség. A két ország NATO-fel- vétele szempontjából ez igen üdvös volna. A világ, és a nyugalmat, egyensúlyt támogató Nyugat bizony nagyra értékelné (és értékeli ma is), ha egymásra találnánk itt, a keleti végeken. X
