Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

UJ KELET ■ i. augusztus 29., csütörtök 3 Ami a száméi mögött vau Poli-Top-10 Politikai lobbi megyénkéit Az emberek akarnak dolgozni Fekete Tibor (Új Kelet) Az országos napilapok rendszeres olvasói havonta találkozhatnak politikusok népszerűségi listáival. A köz­vélemény-kutatók felmérése­inek listái nagyon népszerű­ek az olvasók körében, ezért mi is úgy döntöttünk, meg­kérdezzük a választópolgárt. A mi felmérésünk annyi­ban más, hogy lényegesen kisebb a mintavételünk (ke­vesebb embert kérdeztünk meg), és Nyíregyháza váro­si, megyei, illetve megyénket képviselő, itt élő országos politikusokról érdeklődtünk. A vizsgált politikusok köre — ez még csak „próbaadás volt” — menet közben is vál­tozott. Akiről úgy tapasztal­tuk, túl kevesen ismerik, azok kikerültek a listából, míg má­sokat, a megkérdezettek ja­vaslatára bevettünk a csapat­ba. Mielőtt bárki félreértené, listánk tizedik helyezettje ter­mészetesen nem az utolsó a sorban, hanem az első tíz fényképét és pontjait közöl­tük a tegnapi lapban. A poli­tikusok közötti sorrendet az úgynevezett tetszési index alapján állítottuk fel. (Táblá­zatunkban a fotók alatti har­madik rubrika.) Arra kértük a válaszadókat, ha nem tud­ják eldönteni, hogy szimpa­tikus, vagy sem, akkor öt pontot adjanak. Az e feletti számok inkább kedvező, az öt alatti számok inkább kedve­zőtlen megítélést jelentenek. Többen — például Iványi Tamás, az SZDSZ politikusa — azért nem kerültek a top­listánkra, mert a megkérde­Munkatársunktól Ratkó József költő szellemi­sége ápolásának szép, több­éves hagyománya a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium­ban a Ratkó József Irodalmi Társaság által szervezett sza­valóverseny. Szabóné Cseh Agnes, a gim- názium igazgatóhelyettes asszonya elmondta, hogy az eredeti terveik szerint évente szerették volna megrendezni a versengést, de az egyre emel­kedő költségek miatt ezt csak kétévente tudják megvalósíta­ni. Idén, 1993 óta harmadik al­kalommal hirdették ki a ver­sengés felhívását az ország va­lamennyi gimnáziumában és szakközépiskolájában. A je­zettek körében alacsony volt az ismertségi mutatója. Az első, száz százalékban kife­jezve, hogy a megkérdezettek * milyen arányban tudják, hogy ki ő? Akinél ez az arányszám nem érte el legalább a hatvan százalékot, azt a politikust nem vettük fel listánkra. Ta­lán meglepő lehet, hogy a má­sodik arányszám magasabb, mint az első. Ennek az az oka, hogy akik felismerték, azok közül hányán tudják, mely párt politikusa az illető. Pél­dául Baja Ferenc környezet­védelmi és területfejlesztési miniszterről a megkérdezet­tek 97 százaléka tudta, hogy ki ő. Ugyanakkor ebből a 97 százalékból mindenki meg tudta nevezni, hogy az MSZP delegálta a politikust. Egyébként nem meglepő a miniszter úr népszerűsége, hisz az országos listákon sem vall szégyent. Mádi László fideszes honatya második he­lye sem meglepő. Számomra azonban váratlan eredmény, hogy a megkérdezettek köré­ben milyen sokan ismerik Fazekas Jánost, Nyíregyháza jegyzőjét. Érdekes lehet még Takács Péter MDF-es parla­menti képviselő, aki a máso­dik vonalból politizál, mégis sokan ismerik, és 4,82-es pontszáma nem lebecsülendő eredmény. Már eddig olyan sok vissza­jelzés érkezett szerkesztősé­günkbe, hogy folytami szeret­nénk kezdeményezésünket. Ehhez várjuk az önök észre­vételeit és javaslataikat arról, kikről kérdezzük meg önöket. A beküldők között három ajándékcsomagot sorsolunk ki. lentkezőknek egy szabadon választott mai költeményből és négy Ratkó-műből kell felké­szülniük. Ezek a Szégyentele­nül, a Tánc, a Halott Halotta- im és István monológja a Se­gítsd a királyt! című drámából. A középiskolások december 15-éig jelentkezhetnek a nagykállói gimnáziumban. Nagyszámú versenyző esetén a rendezők területi elődöntő­ket szerveznek. A döntő 1997. április 12-én lesz, Nagykál- lóban. A legelső, az 1993-ban meg­rendezett szavalóversenyre még csak 80, de már a tavalyi találkozóra 300 jelentkezési lap érkezett, ami miatt tíz me­gyeszékhelyen tartottak elő­döntőt a a rendezők. Legalább egy kilométernyi autópályát kellene építeni Szabolcsban, hogy leg­alább az itt élők is büszkén mondhassák el magukról, hogy van megfelelő autó- útjuk — idézte találkozá­sunkkor dr. Baráth Etele országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságának elnöke a kormány berkei­ben ismert mondást. Kozma Ibolya interjúja —Noha K épviselő Ú r viccnek szánta e bevezetőt, mégis köztu­dott, amíg nincsenek megfelelő közútjai és minőségi vasútvona­lai a régiónak, addig nem is szá­míthatunk a külföldi befektetők megjelenésére. A fejlődés, a fel­lendülés mintha elkerülné a ke­leti térséget. — Az ország nyugati és kele­ti felének eltérő gazdasági fej­lettsége a történelemi múltra vezethető vissza. A török meg­szállás óta hazánkban két eltérő fejlettségű terület található. Saj­nos köztudott, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében él a legtöbb munkanélküli, itt a leg­nagyobb a leszázalékoltak szá­ma, és az egy főre jutó GDP te­rületi adatai szerint a térség az utolsó helyen áll. — Úgy tűnik, ismert a szabol­csi régió helyzete, ebből arra következtetnénk, hogy természe­tesen az elmaradott térség kap­ja a legtöbb fejlesztésre szánt pénzt. Mégis a területfejlesztési és területrendezési alap osztá­sakor éppen a nyugati megyék képviselői sérelmezték legin­kább, hogy a keleti terület több támogatásban részesül. — Természetesen a fejlődés nem állhat meg nyugaton sem. A vágy, hogy még magasabb színvonalú legyen a régió, min­denhol érvényesül. S a fejlett­nek mondott területeken is van­nak elmaradott települések. Az önkormányzatok nem rendel­keznek a felzárkózáshoz szük­séges pénzzel. így nem marad más hátra, mint a kormánytól követelhető támogatás. Szabolcs-Szatmár-Bereg fel­lendülését szívügyemnek tekin­tem. Kiváló adottságokkal ren­delkezik a térség, három ország­gal határos, környezetvédelmi szempontból pedig a legmaga­sabb szinten áll a megye. Az itt élő emberek akarnak dolgozni, s keleten még viszonylag olcsó a képzett munkaerő. Az előnyökről, a lehetőségekről már bizonyára sokan hallottak az itt élők között. Úgy gondo­lom, minden attól függ, hogy a fellendülést serkentő folyama­tok vagy a regresszív dolgok kerülnek előtérbe. Úgy vélem, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása segít az el­maradott térségeken. —Nem mindenki fogadja egy­értelmű igennel hazánk EU-s tagságát. Néhány szakember szerint nehéz megfelelni az egy­séges elképzeléseknek, szabvá­nyoknak, túl nagy lesz a konku­renciaharc, amellyel nehéz szembeszállni. — A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy Brüsszel éppen az el­maradott térségeknek nyújt leg­inkább támogatást. Ebből a szemszögből nézve egész Ma­gyarország ilyen kategóriába tartozik. Szerintem mindenkép­pen számíthatunk nyugati segít­ségre. —Ón szerint a Nyíregyházán épülő ipari parknak milyen sze­repe lesz a gazdasági fejlődés irányításában? — Mindenképpen kezdeti lé­pés lehet az üzleti élet fellendí­tésében, a befektetők idecsalo- gatásában. Munkahelyek ala­kulnak majd, és különböző szolgáltatóirodák létesítése vá­lik szükségessé. Több forrás áll a térségek ren­delkezésére, amelyeket érdemes kihasználni, a területfejlesztés érdekében. A környezetvédele­mi és területfejlesztési tárca különböző környezetvédelmi létesítmények építését támogat­ná. A megye pedig komoly esé­lyesként léphet fel a különböző alapok megszerzésében. Égyébként ez a régió mindig hallatt magáról. Hol egy si­kollyal, egy jajkiáltással, más­kor rendezvények szervezésével vagy tettel. Mint országgyűlési képviselő, úgy érzem, komoly politikai lobby áll Szabolcs- Szatmár-Bereg mögött. Egy ilyen összefogással sok mindent el lehet érni. MDNP­fórumok Palotai István (Új Kelet) A hét végén népes MDNP- küldöttség érkezik megyénk­be. A delegáció tagjai: dr. Je­szenszky Géza, dr. Kónya Imre, dr. Fazekas Gabriella, a néppárt országgyűlési kép­viselői, valamint Perjésy Gá­bor, Budapest XI. kerületé­nek polgármestere, vala­mint az alpolgármester, Virághalmy Géza, az MTA Csillagászati Intézetének műszaki igazgatóhelyettese, valamint Budapest XI. kerü­letének héttagú néppárti női aktivistacsoportja dr. Je­szenszky Edit vezetésével. A küldöttség péntek dél­után indul a fővárosból, és Baktalórántházán, a Fenyves étterem előtt találkozik a párt megyei vezetőivel, innen este hétkor indulnak Szatmárcse- kére, ahol közös vacsorán vesznek részt a község elöl­járóival. Szombaton délelőtt a hölgyek a környék neveze­tességeivel ismerkednek, a férfi politikusok pedig üzem- látogatáson vesznek részt a mátészalkai Szerelvénygyár­tó Kft.-nél, majd közös ebéd következik. Délután négy órakor dr. Jeszenszky Edit és a hölgyküldöttség a Napsu­gár nyugdíjasklub tagjaival találkozik a mátészalkai a ÁFÉSZ-klubban. Este hét órakor dr. Farkas Gabriella és Perjésy Gábor Szatmárcse- kén, míg Jeszenszky Géza, Kónya Imre és a megyei ve­zetők Kornherr Tiborral az élen Szamosangyaloson tar­tanak fórumot a művelődési házban. A vasárnap délelőtti közös program és az ebéd vé­geztével a küldöttség hazau­tazik Budapestre. Elmarad a La Mancha lovagja Új Kelet-információ Sajálatos eseményt köz­lünk, amikor hírül adjuk, hogy a Komámói Jókai Szín­ház augusztus 30-ára — a Szabadtéri Színpadra — meghirdetett La Mancha lo­vagja című előadása elma­rad. Az ok: a szlovák ható­ságok egyetlen tollvonással megszüntették az önálló komámói magyar teátrumot. Ezzel a kassai után az utolsó magyarnyelvű színház is megszűnt önálló intézmény­ként működni! A példátlan intézkedésről rövidesen telefoninterjút közlünk Mokos Attilával, a színház megbízott igazgató­jával. A Mandala Dalszínház Padlás című előadása, ami az augusztus 4-ei eső miatt ma­radt el — Kaszás Attila ven­dégszerepléséve! — a ter­veknek megfelelő időpont­ban kerül bemutatásra. Gyermekeink védelmében Kozma Ibolya (Új Kelet) A gyerekek negyven szá­zaléka nem áll meg a közúti gyalogátkelőhelyekre törté­nő lelépés előtt, huszonöt százalékuk nem néz körül. Többnyire futnak az úttes­ten át, és közben nem figyel­nek a körülöttük zajló for­galomra. Bizonyára ez is oka annak, hogy a közlekedésre nevelés a témája annak az intenzív to­vábbképzésnek, amelyet öt napon át a nagykállói Brunsz- vik Teréz Óvodában rendez­nek. — Ez kiemelt feladat — mondta CsehArpádné Zsóka, óvodavezető —, az elszomo­rító balesetekből arra követ­keztetünk, hogy a gyerekek és a felnőttek figyelmét egyaránt fel kell hívni az óvatosságra és a körültekintésre. Munka- közösségünk felismerte a közlekedésre nevelés fontos­ságát, ezért Radeczkyné Pór Zsuzsa vezetésével pályáz­tunk a Soros Alapítványhoz, és a megnyert alapból szerveztük meg az idei továbbképzést. A rendőrség örömmel fogadta kezdeményezésünket, és vállal­ták, hogy nemcsak óvodapeda­gógusoknak tartanak előadást, hanem az őszi szülői értekez­leten a szülők számára is adnak tájékoztatást. Dr. Szemán Józsefné, a Haj­dúböszörményi Óvónőképző Főiskola tanára, a közlekedés­re nevelés elkötelezett híve a három—hat éves korú gyere­kek veszélyeztetettségére hív­ta fel a figyelmet. — Elsősorban gyermekvéde­lemmel foglalkozom -— mond­ta —, idetartozik a gyermek baleseti, családi és szociális védelme is. Egy személyes él­mény vezérelt arra, hogy foko­zottan foglalkozzam a kisgye­rekek helyes közlekedésre történő nevelésével. A teme­tőben egy közeli hozzátarto­zóm sírja mellett nyugszik egy ötéves kisfiú. Ha élne. már hu- szonnyolc-huszonkilenc éves lenne. A szülők a mai napig Mikulás-csomagot visznek hozzá és fogkefével tisztogat­ják a síron lévő fényképet. A kisfiú balesetben halt meg, egy motoros ütötte el. Sajnos, va­lamennyien ki vagyunk téve ilyen, és ehhez hasonló esemé­nyeknek. Svájcban végeztem egy fel­mérést, ahol jobban figyelnek az óvodás és iskolás korosz­tályra, mint hazánkban. A ki­csinyek ugyanúgy közleked­nek mint nálunk. Hol fúrnak, hol sétálnak, néha körülnéznek, máskor bámészkodnak. Itt a gyerekek fényvisszaverő mel­lénykéket hordanak, így észre­veheti őket a járművezető. A játszóterekről sem futhat ki a gyerek, mert labirintusszerű kijáratokat építettek, így mire az utcára jutna a csöppség, már jóval lassabban halad. Az óvodában főként a képes­ségek nevelésére kell fektetni a hangsúlyt, hiszen a készségek hosszú ideig megmaradnak, míg a szóbeli tudás hamar el­vész. Ratkó-szavalóverseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom