Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
_\ ^ 1996. augusztus 28., szerda Gazdasag UJ KELET Adatőrségen MTI Aluljárókban, bevásárló- központokban, szórakozóhelyek, forgalmi csomópontok közelében egyre gyakrabban szólítanak meg ismeretlenek, többnyire fiatalok, akik vásárlási vagy utazási szokásainkról, anyagi helyzetünkről érdeklődnek. Van közöttük nyájas, van rámenős, van undok (főleg, ha nem nyilatkozunk), de egy közös bennük: kérdőívbe jegyzetelnek és a végén gondosan felírják nevünket és címünket. Azt mondják, közvélemény-kutatást végeznek. Valóban? A közvéleménykutatás arra való, hogy megtudjuk belőle, az emberek hány százaléka gondolkodik így vagy amúgy. Amit itt csinálnak, az nem más, mint a közvetlen üzletszerzés, a direkt marketing egy formája, aminek célja, hogy a megbízó olyan nevek és címek birtokába jusson, amelyeket felhasználhat vásárlók vagy ügyfelek toborzására, rábeszélésére, sőt másoknak is továbbadhat. Ha érdeklődünk, kinek végzik a munkát, kinek gyűjtik az adatokat, a kérdezők általában nem mondják meg — megbízóik nyilván nem felejtik el kioktatni őket. Az is előfordul, hogy nyerési lehetőséget ígérnek annak, aki megadja a nevét, címét és az összes kérdésre engedelmesen felel. Van, aki örül az ajánlatnak, de sokan vannak, akiket zavar, és csak később kezdenek el gondolkodni... Azt, hogy a szolgáltatások piacán vannak tisztességesek és kevésbé tisztességesek, hogy vannak finomabb és erőszakosabb módszerek, azt már — saját kárunkon — megtanulhattuk az elmúlt években. Azonban az ilyen módszereket alkalmazó cégek, színvonaluktól függetlenül, azt az alapvető, törvényadta jogunkat korlátozzák, hogy mi dönthessük el, kinek a kezébe kerüljön a nevünk, címünk, telefonszámunk — a vagyoni helyzetünkről vagy vásárlói, utazási szokásainkról nem is beszélve. Ezt a jogunkat bármikor, utólag is érvényesíthetjük, például töröltethetjük magunkat az ügynökök listájáról, ha meggondoltuk magunkat. Ehhez azonban tudnunk kellene, hogy kinél futnak össze az adataink. Ez tulajdonképpen a megbízó érdeke is, hiszen így tudja bizonyítani, hogy például nem egy betörőbanda megbízottja gyűjt-e tippeket a gyanútlan válaszolóktól, egy létező cég nevével visszaélve. Mint a legtöbb hasonló tevékenységet, az ügyfelek gyűjtését, meggyőzését is lehet tisztességesen és törvényes keretek között csinálni. Ehhez nem kell más, mint világosan megmondani, hogy köz-vagy „magánvélemény-kutatásról” van-e szó, vagyis valóban név nélkül akarják megismerni az emberek véleményét, szokásait, vagy vásárlókra, ügyfelekre van szükségük. Közölni kell minden megkérdezettel, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, nehogy valaki azt higgye, hogy valami hivatalos dologról van szó és még meg is büntetik, ha nem válaszol. Közölni kell azt is, hogy mire kellenek az adatok, ki és hol kezeli azokat, kinek adják tovább — a jó ajánlatok tevőinek nem kell félniük megmondani az igazat, az ajánlat akkor is vonzó lesz. Attól, hogy majd minden második boltban becsapnak, még nem minden kereskedő gazember. Attól, hogy illegális adatgyűjtés és adatkereskedelem is folyik, még nem minden utazási iroda tisztességtelen. A lényeg az, hogy figyeljünk oda, s ne dőljünk be minden „közvélemény-kutatónak”; ismerjük jogainkat, s jól gondoljuk meg, kinek adjuk meg adatainkat. Egy jog ereje attól függ, mennyire élünk vele. Ezt az ügynökök is tudják. Székely Iván az adatvédelmi biztos főmunkatársa • • Üzletember-találkozó Lengyelországban Munkatársunktól Az Európai Unió kezdeményezésére szeptember 19-én és 20-án a lengyelországi Gdyniában rendenzik meg a „Baltié Sea Partneriat 1996” nemzetközi üzletember-találkozót. A rendezvény alkalmat ad arra, hogy a lengyel kiállítókon kívül az EU tizenöt tagállamának, a három balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Norvégia, Oroszország, Csehország, Szlovákia és Magyarország kis- és középvállalkozói találkozzanak egymással. A találkozó témája a tengeri ipar, melyet tágan értelmeznek a szervezők, így a hajógyártástól a szállítmányozásig valamennyi területtel foglalkoznak. A megjelenő vállalkozások alapos kiválasztás alapján kerültek egy több nyelven megjelenő katalógusba a következő gazdasági szektorokban: halászat és halfeldolgozás, fémfeldolgozás, fémipari cikkek és szerszámgépek, gépipar, elektrotechnika, szállítás és szállítmányozás, raktározás és hírközlés. Hazánkból elsősorban a külkapcsolatok kiépítésére nyitott, és a balti régióval, valamint a többi ország cégeivel együttműködni kívánó vállalkozások utaznak. A cégek kiutazásához a kinntartózkodás költségeihez a PHARE magyarországi kis- és középvállalkozói programját lebonyolító és a magyar nemzeti konzulens szerepét betöltő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ötvenszázalékos támogatást nyújt, eszerint a cégek harmincezer forintot fizetnek költségként. Az MVA húsz vállalkozót támogat. Elsősorban olyan cégek jelenkezését várják, amelyek érdekeltek külkapcsolatok kiépítésében Jelentkezni szeptember 1-jéig lehet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodájában (Budapest, Etele út 68. V. emelet. Tel: 203-0377). A megfelelő arculat befektetéseket vonz Vigyék jó hírünket! A kormányzati ciklus első két évének megyei gazdaságpolitikai értékeléséről a koalíciós pártok képviselői mérsékelten, amíg az ellenzékiek lesújtóan vélekedtek. Mindez a hétfő esti kerekasztal-beszélgetésen derült ki, amelyen öt párt prominens képviselői vettek részt. Az értékelés legsúlyosabb kijelentése az volt: olyan mértékű a gazdasági szakadék az országon belül, hogy Nyugat-Magyarország és Budapest hamarosan aláírásokat fog gyűjteni a mind inkább elszegényedő keleti országrésztől való elszakadás mellett. Vitéz Péter (Új Kelet) A rendszerváltás utáni második választási ciklus hatalomra jutott kormányzatának munkáját az ellenzék képviselői minimális kivétellel negatív előjelekkel illeték. Példaként említették, hogy amíg az országban épphogy csak stagnál a gazdaság, addig Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében egyértelmű visszaesés tapasztalható a főbb gazdasági paraméterek alapján. A beruházást jellemző adatok sokkal rosszabbak, mint tavaly, a nyugdíjasok reáljövedelem-csökkenése kimutathatóan alacsonyabb az ország többi megyéjéhez képest. A képviselők a mezőgazdaságra, mint a megye fő termelői ágazatára alapozott ipari hátteret hiányolták, s az ehhez nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlettséget. Az elhangzott vélemények szerint a kormány- párti képviselőktől nem látták azt az erőfeszítést, ami mindezt előmozdította volna. Utaltak a választási programok ígéreteire, hogy a választások nyertesei megteremtik a megyében azokat a befektetési körülményeket, amelyek akár multinacionális cégeket is a keleti országrészbe vonzanak. Ehelyett, az ellenzék meglátása szerint, virágzik a feketegazdaság, és az emberek félelmeinél már csak a szegénységük nő gyorsabban. A kormánykoalíció képviselői válaszukban elmondták: bele lettek kényszerítve egy gazdasági folyamatba, amelynek konszolidálása miatt voltak kénytelenek időnként kedvezőtlen intézkedéseket megszavazni. Ettől függetlenül sikerként értékelték, hogy többek között az egyészségügy a megyében nem szenvedett jelentősen csorbát, az M3-as autópálya építése hamarosan megkezdődik, s például a svéd Saab piackutatást tart a megyében. A kormányzó koalíció képviselői leszögezték, hogy stabilizációt ígértek, amelynek egyes jelei már megmutatkoznak. Ezt az inflációs ráta csökkenő tendenciájú emelkedésével bizonyították. Hangsúlyozták: a megyének a lehető legjobb arculatát kell kialakítani, hogy a külföldi piackutatók számára kedvező kép alakuljon ki. Egyesületektől az asztaltársaságokig Nehezebb lesz a zavarosban Fekete Tibor (Új Kelet) Mindig nagy felhördülést vált ki ha valamelyik alapítványról, vagy más nonprofit szevezetről kiderül valami disznóság. A közvélemény jobb érzésű fele joggal háborog, hisz a közpénzekkel élnek ilyenkor vissza, vagy az adótörvényeket kijátszva saját zsebre dolgoznak. Most új törvény készül a tisztább jogi szabályozás érdekében, a közpénzekkel való visszaélések, az adócsalások és a felelőtlen gazdálkodás megakadályozására. Azt, hogy milyen széles rétegét érinti a társadalomnak, jelzi, hogy 1994 végén mintegy 41 ezer alapítvány és egyesület tevékenykedett Magyarországon. Talán közismert, hogy nonprofit szervezeteknek minősülnek az egyesületek, alapítványok, vagy a közhasznú társaságok. A közhasznú szervezetek körébe tartoznak a lakásszövetkezetek, társasházak, víz- és gázközműtársulások, de még az er- dőbirtokosságok is. Minden bizonnyal kevésbé ismert, hogy ugyanide tartoznak a klubok, az asztaltársaságok vagy a szülői munkaközösségek is. Az Állami Számvevőszék a közelmúltban vizsgálta az 1992—94 közötti időszakban e szervezeteknek juttatott állami támogatások felhasználását. A vizsgált időszakban a nonprofit szervezetek bevétele meghaladta a 360 milliárd forintot. A változást jellemzi, hogy a szektor bevételének 82 százaléka nem állami támogatás volt. Ez már jó irányú elmozdulást jelez. A készülő törvény legfontosabb alapelve, a kedvezmény mértéke attól függ, mennyire közhasznú a szervezet. Ezzel megszűnik az az eddigi nem szerencsés gyakorlat, hogy minden nonprofit szervezetet egy kalap alá vettek, így nagyobb esélyt adtak a törvények kijátszására. A társaságokat (alapítványokat, egyesületeket, szervezeteket) a közhasznúság szempontjai szerint öt kategóriába sorolnák. A tisztán kölcsönös hasznútól a kiemelten közhasznúig. A különböző kedvezmények mértéke aszerint nőne, hogy melyik csoportba sorolnák be az illető szervezetet. A törvény előkészítése során felvetődött, hogy a közhasznú szervezeteket érintő kedvezmények nem hoznák-e hátrányos helyzetbe a többi piaci szereplőt. Ennek elkerülése érdekében a törvényalkotók a közhasznúság besorolásakor feltételként szabnák meg, hogy az nem okozhat súlyos verseny- hátrányt. E törvény hatályba lépésével több más, ezzel összefüggő törvényt is módosítani kellene, például a versenykorlátozás tilalmáról szólót. Olyan elképzelések is napvilágot láttak, melyek szerint a közbeszerzésről szóló törvény hatályát ki kellene terjeszteni az ötödik kategóriába tartozó (éppen ezért a legnagyobb kedvezményeket élvező), kiemelten közhasznú társaságokra. Jó lesz tehát már most meggondolni, hogy akik a közeljövőben bármilyen nonprofit szervezetet kívánnak létrehozni. azok milyen alapító okiratot készítenek. Mert nagyban ettől függ a leendő besorolásuk. A törvényességi felügyeletet, a közhasznúságnak megfelelő működés ellenőrzését egy erre a célra létrehozandó szervezet végzi majd, a Nonprofit Felügyelet, talán ezzel is egy kicsit levéve a teher egy részét az Állami Számvevőszék válláról. Jelen szabályozás szerint a magánszemélyek személyi jövedelemadójuk egy százalékáról dönthetnek szabadon. Az elképzelések szerint kettő százalékra emelnék ezt az összeget, így a közcélra felajánlható összeg lényegesen magasabb lehetne. A most készülő törvény megteremtené az szja-ról való szabad rendelkezés szabályozott és átlátható feltételrendszerét. így még az is előfordulhat, hogy ha például a szülői munkaközösség létrehoz egy alapítványt az iskola tanulóinak megjutalma- zására, akkor a szülők személyi jövedelemadójuk két százalékát felajánlva már elég csinos kis összegből díjazhatják a legjobbakat, mindezt teljesen törvényesen. — Halló, én vagyok, mi a franc van veletek? Már egy fél napja lenn vagyok és még senki sem keresett? Főiskolai nap Új Kelet-információ A tudomány és gazdaság napját rendezi meg a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola a gödöllői Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Vásáron, szeptember 2-án. A szakmai nap központi témája a kutatás-fejlesztés és a megye stratégiai termelési ágazata, a mező- gazdaság kapcsolata lesz. A mezőgazdaság fejlesztésének fő kormányzati irányvonalairól dr. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a tudomány és az élelmiszeripar együttműködéséséről Kovács Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia osztályelnöke tart előadást. Szabolcs-Szatmár- Bereg agrárkutatásait és annak gyakorlati alkalmazását dr. Sinóros-Szabó Bolond, a mezőgazdasági főiskola főigazgatója ismerteti. A szakmai nap végén Lakatos András, a megyei agrárkamara elnöke tudományos kerek- asztal-beszélgetést vezet. IPOSZ-javaslat Munkatársunktól A szakképzés és a szakképzés finanszírozásának új koncepciója most készül a Munkaügyi Minisztériumban. A kidolgozás alatt lévő szabályzás módosításhoz az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) benyújtott egy tíz pontban összefoglalt javaslatcsomagot. Az ipartestület vezetősége többek között fontosnak tartaná, hogy a kis- és a közép- vállalkozások törvényileg nagyobb szerepet kapjanak a szakképzés rendszerében, hiszen potenciálisan tőlük várható a legtöbb munkahely létesítése. Véleményük szerint a szakképzést szervezetileg el kell választani a közismereti oktatástól, illetve egyenjogúsítani szükséges a szakközép- és a szakmunkásiskolái képzést. Anyagilag ösztönözni és egyenlő arányban támogatni kell az oktatási intézmények és a külső gyakorlati oktatóhelyek munkáját. Erdőgazdálkodás A baktalórántházi erdészeti igazgatóság munkatársai nyáron hat tonna akácmagot gyűjtöttek be. A növényegészségügyi vizsgálatokból kiderült, hogy elfogadható a szaporítóanyag minősége, amiből külföldre is fog exportálni az erdészet. Emellett a hazai piacra is bőven jut akácmag, hiszen a megyéből származik a magyarországi szaporítóanyag-szükséglet több mint nyolcvan százaléka. A gúthi erdészet vadászterületén egy osztrák vendégvadász térségi rekord vadkant terített le. A nemes állatnak 23 centiméteres volt az agyara, amely nagyon magas trófeapontot kapott. Sikeresen vizsgázott a gúthi erdészeti igazgatóság a folyamatban lévő erdőtelepítések műszaki vizsgáján. A legutóbbi erdőfelügyeleti szemlén 900 hektár erdő kapott kiváló minősítést.
