Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-23 / 196. szám
2 1996. augusztus 23L, péntek Gyilkosság,felülről” A mexikói katolikus egyház szerint „Luís Donaldo Colosio elnökjelölt 1994-es meggyilkolásának értelmi szerzője a legmagasabb hatalmi körökben található”. Ez az állítás mexikóvárosi egyházközség folyóiratában, a Nuevo Criterio legutóbbi számában közölt vezércikkben szerepel — derül ki a madridi El País csütörtöki számából. A mexikói lap cikke az előző elnök, Carlos Salims de Gortari közvetlen környezetére céloz. A cikk szerint Salinas maga rendelte el Colosio meggyilkoltatását, aki a 60 éve kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltje volt, csakhogy a párton belül függetlennek számított. A gyilkossági ügy felderítése azért is akadozik, mert a kivizsgálásában részt vevő rendőrök és vizsgálóbírák közül eddig tizen váltak gyilkosság áldozatává, vagy hunytak el gyanús körülmények közt. A legutóbbi áldozat/esás Romero vizsgálóbíró volt. Arafat nem repülhet kedvére Jasszer Arafat palesztin vezető a Gáza-övezetben találkozik csütörtökön Simon Peresz volt izraeli kormányfővel, miután Izrael a nap folyamán közölte: nem engedélyezi neki, hogy helikopteren a ciszjordániai Rámalláhba repüljön—közölték hivatalos palesztin forrásból. A Wafa palesztin hírügynökség szerint Izrael és a Palesztin Hatóság kedden megállapodott abban, hogy a hatóság elnöke két Mi-17 típusú, orosz gyártmányú saját helikopterén utazhat a Gáza-övezet és Ciszjordánia között, izraeli katonai források viszont azt közölték, hogy Arafat helikoptere egyelőre nem repülhet. A Reuter palesztin forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Arafatot felbőszítette a hír az engedély megtagadásáról. Meghalt egy koreai rendőr Belehalt fejsérülésébe szerdán este egy húszéves dél-koreai rohamrendőr, aki kedden részt vett a szöuli Jonhei egyetemen magukat kilenc napig elbarikádozó diákok elleni rendőrségi rohamban, s közben kővel fejbe dobták — közölte csütörtökön a kórház, amelyben beszállítása óta kómában feküdt. A keddi rendőrségi rohammal végeszakadt a hatóságok és a diákok közötti összetűzések több napos sorozatának, amelyben több mint ezren sebesültek meg. Kihallgatás végett 5597 diákot vettek őrizetbe, amire nem volt példa korábban. Csütörtökig összesen 462 diákot tartóztattak le a tüntetésekben való részvételért, 3300 másik, kihallgatásra várva, még mindig őrizet alatt van — közölte a rendőrség. Mi volt a gépen? A jugoszláv főváros közelében minap lezuhant orosz teherszállító repülőgép üzemeltetője szerdán Jekatyerinburgban cáfolta, hogy gépe Líbiának szánt fegyvereket szállított volna. A 12 főnyi személyzetével szerencsétlenül járt Il-76-os óriásgép Máltába vitte volna szállítmányát, amely egyebek közt légi világító fáklyákat és más, nem lőszer jellegű árukat tartalmazott — mondta a gépet üzemeltető Spair orosz magánfuvarozó cég igazgatóhelyettese, Vera Lagvinyenko. A hétfői baleset szemtanúi arról számoltak be, hogy a földhöz csapódás után egy nagyobb, majd több kisebb robbanás történt az Il-76-os fedélzetén, s olyan feltételezések jelentek meg a sajtóban, miszerint a repülőgép illegális fegyverszállítmányt vitt. Világkrónika hippokratészi eskü és a robbanásveszélyes állami ügy Mi baja Jelcin elnöknek? Az orosz elnök egészségi állapota és az országban uralkodó belpolitikai káosz, elsősorban a csecsenföldi konfliktus, egyre nagyobb visszhangra talál bel- és külföldön egyaránt. Logikus ez, hiszen a világ egyik vezető államában uralkodó zűrzavaroknak külpolitikai konzekvenciái is vannak. F. Sípos József (Új Kelet) A Komszomolszkaja Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz államfő egészsége (pontosabban fogalmazva: betegségei) nyugaton már mindennapos sajtótémává vált, majd ezt úja: „Az elnök közérzete nem csupán etikai kérdés, hanem fontos, robbanásveszélyes állami ügy.” Ugyanekkor orvosai a hippokratészi esküre hivatkoznak. A titoktartás hálóján ennek ellenére átszűrődött, hogy az elnök krónikus középfülgyulladás miatt egyik fülére teljesen süket, kínozza továbbá májzsugor, veseelégtelenség, szívszorulás, alvászavar, két infarktus, szívritmuszavar, magas vérnyomás... egyes fonások megerősítik a szívsebészeti beavatkozás szükségességét is. Felvetődhet a kérdés, hogy valóban nagybeteg-e ez elnök, vagy ez is csak egy a Kreml-int- rikák közül. Néhány külföldi újság lehetségesnek tartja, hogy ez is része Lebegy tábornok lejáratásának. Jelek szerint Jelcin a keményvonalasok mellé állt, hogy gátolja tábornokának megerősödését. Ez annál is inkább figyelemreméltó, mert a Die Welt című lap szerint .jelenleg Alek- szandr Lebegy az egyetlen, aki békés úton kívánja rendelni az orosz—csecsen viszályt.” A berlini lap rámutat, hogy a csecsen politikában csúcspontjára érkezett a káosz, mert amíg az egyik vonal békés, tárgyalásos megoldást szorgalmaz, addig a keményvo- nalasok és a katonai vezetők ultimátumokat szabnak, és azt ígérik, hogy a földdel teszik egyenlővé a csecsen fővárost. Ha körülnézünk a harcok színhelyén, rémítő kép tárul elénk: a város egynegyede lángokban áll, ég egy olajfinomító, a szakadárok becslése szerint 300 polgári lakos vesztette életét, 2000 orosz katona meghalt, igaz, a támadó erők csak 300-at ismernek el. Egyes források szerint még mindig mintegy 100 ezer polgári személy tartózkodik a városban. Tyihomirov tábornok — aki a közelmúltban ismét átvette az orosz erők főparancsnoki tisztjét — kijelentette, hogy kész bevetni minden politikai és katonai eszközt a csecsen lázadók ellen. Ezzel szinte egy időben Borisz Gromov, az Afganisztánt is megjárt tábornok, a Duma képviselője azzal a kéréssel fordult Jelcin elnökhöz, hogy hozzon döntést a csapatok mielőbbi és teljes kivonásáról. A csapatkivonást nem politikai vereségnek, hanem a józan ész győzelmének tekinti, „megbomlott agyú emberek felett, akik gyönyörködnek a kiontott vérben, és nyerészkednek a háborúban.” A háborúpártiakat már nagyon nehéz visszafogni, mert az ostromgyűrű mostanában érezteti hatását istenigazából: a csecseneknek fogytán az élelmük és a lőszerük. A háborúban kicsúcsosodó orosz belpolitikai káoszra egyre határozottabban reagál Amerika is. Bili Clinton elnök levelet írt orosz kollégájának, melyben felhívta figyelmét a csecsen— orosz háború beszüntetésének fontosságára. Az amerikai lapok szerint az orosz elnök már csak árnyéka önmagának. Betegsége miatt nem tudja rendben tartani a kormány ügyeit, és képtelen elsimítani a politikai ellentéteket. A The New York Times az utolsó napjait élő Brezsnyevhez és Csernyenkóhoz hasonlítja az orosz elnököt. Ha ez így van, akkor a széthúzás és a zűrzavar csak növekedni fog... Mindezek ellenére Lebegy tábornok elutazott a csecsének által ellenőrzött Novije Atagi településre, és megkezdte tárgyalásait Maszhadowal. Béke vagy totális háború? — Ez fog eldőlni rövidesen. Mindenesetre az amerikai fehér házi szóvivő biztatónak nevezte, hogy Alekszandr Lebegy biztonsági főtanácsadó Csecsenföldön tartózkodik. Grozny csütörtökre lecsendesült Groznij teljesen elcsendesült csütörtök délelőttre, egy órával azután, hogy lejárt a város elhagyására a polgári lakosságnak adott orosz határidő. Az orosz erők a szövetségi parancsnokság utasítására éjszaka szüneteltettek minden hadtevékenységet Groznijban. MTI Partagen Andrijevszkij hozzátette ugyanakkor, hogy a csecsen felkelők 10 alkalommal tüzet nyitottak az orosz állásokra, és megsebesítettek 12 katonát. A tűzszünetre vonatkozó utasítást az orosz csapatok parancsnoksága és Alekszandr Lebegy tábornok, az orosz elnök csecsenföldi megbízottja közötti megbeszélés végeztével adták ki, de még ezt megelőzően az orosz katonák teljesen felkészültek arra, hogy Groznij több negyedében üldözőbe vegyék a csecsen lázadókat — mondta. Lebegy a találkozót megelőzően leszögezte, hogy nem intéz semmiféle ultimátumot Aszlan Maszhadovhoz, a csecsének vezérkari főnökéhez. A Reuter tudósítása szerint a csecsen fővárosban éjszakára valóban elnyugodtak a harcok, csak szórványos robbanások és lövések voltak hallhatók. Reggel néhány helikopter körözött a város fölött, de úgy tűnt, nem lőnek róluk semmire. A TASZSZ beszámolója szerint az Oktyabrszkij kerületben egész éjjel összecsapások voltak a csecsének és az orosz belügyi katonák között. Hat katona életét vesztette. A felkelők felgyújtották a szövetségi erők egyik páncélozott járművét. Elcsendesedett a több főútvonal találkozásánál fekvő Minutka tér környéke, ahol szerdán késő estig is heves harcok dúltak. A belügyi csapatok támadó alakulatai tüzérségi támogatással megerősítették állásaikat a tér körüli többszintes házakban. A közeibe 150 fegyveresből álló erősítés érkezett a lázadók oldalán, de a szövetségi erők egyelőre nem támadnak, váljak Lebegy utasításait. Bár hosszú napok óta először telt el az éjszaka tüzérségi harcok nélkül, a városban maradt polgári lakosok nem jöttek elő az óvóhelyekről, pincékből. Az AP szerint a még a csecsen fővárosban maradt polgári lakosok száma 50 ezer és 200 ezer közé tehető. A csecsen lázadók vezérkarából származó értesülések szerint Lebegy és Aszlan Maszhadov, a csecsen erők főparancsnoka csütörtökön valószínűleg a csecsenföldi háború egyszer és mindenkorra szóló befejezéséről ír alá megállapodást. Lapzártakor érkezett a hír: csütörtökön este a megállapodást aláírták. Vajon meddig tart a béke? F egy verszállítás Liege-i lakosok írják alá azt a petíciót, amellyel a büntetések szigorítását és a halálbüntetés visszaállítását követelik a kormánytól 1996. augusztus 21-én. Az aláírásgyűjtésre azt követően került sor, hogy néhány napja a rendőrség megtalálta két elrabolt belga kislány, Julie Lejeune és Melanie Russo holttestét. A két gyermek halálát kiéheztetés okozta Fotó: MTI-Press MTI A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap csütörtöki értesülése szerint a napokban leleplezett két cégen kívül más német vállalatok is segítették titkos szállításokkal Líbia fegyverkezési programját. A tekintélyes újság hírszerzési forrásokból származó adatai szerint különböző német cégek a többi között rakéták gyártásához használatos eszközöket adtak el illegálisan az észak-afrikai országnak. Ezzel kapcsolatban a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) információi alapján az elmúlt hetekben az ügyészség állítólag házkutatást tartott számos irodahelyiségben és magánlakásban. A BND adatai szerint most Tarhuna közelében nagy erővel folyik az új üzem építése, és a 15 négyzetkilométeres alagútrendszer már készen van, a szükséges berendezések nagy része is a rendelkezésre áll. Mintegy három év kell a harci gázok gyártásának megkezdéséig. ÚJ KELET \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) India ismét megtorpedózta... ...vétójával az általános és egész világra szóló atom- csendegyezményt. Vizsgálván az okokat, az ember nem is igazán tudja, hogy a félelem az indítéka az indus atom- fegyverkezésnek, vagy a szubkontinens vezetőinek nagyhatalmi vágyai? De hát ki ellen feni a kést India? Kitől tart? Amióta a gyarmati rendszert felszámolták, és Anglia „nagyvonalúan” otthagyta ebek harmincadjá- ra Indiát és Pakisztánt (köztük a határvonalat körülbelül oly felelősségérzettel meghúzva, mintha egy kis falu határait húzkodta volna), azóta tart a feszültség a két állam között. A helyzet a kezdetekkor még cifrább volt, mert valami eszement ötlettől vezérelve Pakisztánt úgy álmodták a térképre a britek, hogy az ország két része között több ezer kilométeres távolság volt (Kelet- és Nyugat- Pakisztán). Közöttük pedig India és Nepál terpeszkedett, gátolva a pakisztáni kormányt minden kezdeményezésében. India célja egyértelmű volt: az ország kettészakítása. Amikor aztán a sorozatos indiai provokációk folytán Pakisztán elvesztette a türelmét, és megtámadta Nehru Indiáját, az országkolosszus ki is használta az alkalmat, és két nap alatt porrá zúzta a pakisztáni seregeket, Kelet-Pakisztánt pedig (egyszerűen hatalomra segítve egy bábkormányt) elvette Pakisztántól, és Bangladesh néven függetlenítette az anyaországtól. Mindez ugyan nem tegnap történt, azonban a gyűlölködés a régi. A tüzet főleg az szítja, hogy a pakisztáni—indiai határvonal egy indiai „részországgal”, Kasmírral beljebb halad, mint az etnikai és vallási határok. Pakisztán és Kasmír a legharciasabb szikh néppel mohamedán, míg India leginkább hindi és buddhista. Ehhez képest Kasmír Indiához tartozik. Ha tehát Pakisztán egyszer gondol egyet, és kiereszti a szellemet a palackból, abból bizony bármi történhet. A lehetséges bajok forrása nem is igazán az atomtöltetek megléte, hanem az, hogy Pakisztán maga mögött tudhatná az arab országokat. Az is rontja India esélyeit, hogy Kínával immár vagy ötven éve határvitában áll, és a kínai—indiai viszony időnként meglehetősen feszültté válik. Nyilvánvaló, egy komolyabb összetűzés az arabok támogatta Pakisztán és India között arra ösztönözné Pekin- get, hogy fellépjen Delhi ellen, ami viszont már amerikai és össz-európai ellenállást is kiválthatna. Mondhatják, hogy mindez játék a gondolatokkal, és csupán merő feltételezés. Valóban az, csakhogy nagyon is reális alapokon nyugszik, nem alaptalan. Ne felejtsük el a kiindulópontot: India vétójával megtorpedózta a teljes atomcsend- egyezményt, tehát nukleáris kísérleteit folytatja!
