Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. augusztus 23., péntek 3 Japánban sláger a magyar máz Keleti karnyújtás Palotai István tudósítása Tanaka Yoshitomo, Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és felesége csütörtökön sajtó- tájékoztatót tartott a nyíregy­házi városházán. Csabai Lászlóné polgár- mester rövid köszöntő szavai után a nagykövet számolt be nyíregyházi élményeiről, a Magyar-Japán Baráti Társa­ság Nyíregyházi Tagszerveze­tének megalakulásáról, vala­mint a Japán Nap keretén be­lül szervezett kulturális ese­ményeiről. Elmondta, hogy másodszor jár a megyeszék­helyen, és már korábban volt alkalma találkozni helyi gaz­dasági szakemberekkel is. — Kapcsolataink a kórus­művészet által már régebbi keletűek, és remélem, hogy ez állandó és minden területre vonatkozó együttműködés alapját jelenti. Ennek megala­pozása volt az egyik célom, amikor idejöttem az Önök városába. A másik ok, hogy egy japán csoport is részt vett a nemzetközi kórusfesztivá­lon, a harmadik pedig a szer­dai Japán Nap volt, amin örömmel vettem részt. Sajnos sokkal kevesebb programot tudtam megtekinteni, mint szerettem volna, de Sado Okesa kiállítása és Takenaka Makoto jazz-zongorista játé­ka maradandó emlék lesz szá­momra. Magam is közel állok a zenéhez — Amerikában ze­neakadémiára jártam — ezért — bár csak amatőr zeneked­velő vagyok és nem hivatá­som a zene — örömmel je­lenthetem ki, hogy tartalmas eredményes út volt ez a mos­tani — mondotta Tanaka Yoshitomo. Újságírói kérdé­sekre válaszolva kifejtette, hogy a közvetlen gazdasági kapcsolatok megalapozása kulturális kapcsolatokkal is Jt kezdődhet, és egyáltalán nem volt véletlen, hogy a rendez­vénysorozaton japán kereske­delmi cégek is részt vettek. — Önöknek remek mező- gazdasági áruik vannak. Ja­pánban most nagy sláger a magyar méz, de ezen felül egészen biztosan sok terméket el lehetne még adni. Biztos va­gyok benne, hogy ez a térség lesz Európa keleti kapuja, és mint ilyen, a kontinens egyik nagy kereskedelmi bázisa. Ta­nácsolni fogom minden japán üzletembernek, aki Oroszor­szággal vagy Ukrajnával akar kereskedni, hogy bázisként Nyíregyházát válassza! Tu­dom, csak pénz és idő kérdé­se, hogy megépüljön az autó­pálya a határig, de bizony na­gyon fontos lenne. Ukrajnát meg kell előzniük ebben! Sok japán város mutat érdeklődést Nyíregyháza iránt, ezért nem kizárt egy testvérvárosi kap­csolat létrehozása sérti. Ennek nagy értője és propagálója Kása Ferenc képviselő úr, aki sokat tesz és tehet a cél érde­kében. Öt évvel ezelőtt szüle­tett egy döntés, miszerint Ja­pán segítséget nyújt a magyar művészeti életnek azáltal, hogy a kulturális infrastruktú­ra fejlesztését anyagilag is tá­mogatja. Az együttműködés e tárgyban él, most például a Veszprémi Petőfi Színház kap majd japán segítséget. Az idén tízmillió yent különítettek el erre a célra — közölte a nagy­követ. — Sajátságos és örömteli dolog számunkra, hogy lát­juk: országaink között a kap­csolat dinamikusan fejlődik. Ez a fejlődés sokkalta gyor­sabb és harmonikusabb, mint a többi, most szabaddá lett ál­lammal, amelynek oka — úgy gondoljuk — az lehet, hogy Önök is Keletről jöttek és rendkívül sok közöttük a rokoni vonás. Nyári akadémia a tanárképző főiskolán Fesztiválról fesztiválra Gyüre Ágnes (Új Kelet) Hatvanhat, határainkon túl élő magyar pedagógus vesz részt a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium támogatá­sával azon a nyári akadémián, amelyet a hagyományok szerint az idén is megtartanak a nyír­egyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán. A mottó az intézmény névadójától szár­mazik: „Az ország boldogságá­nak egyik legfőbb eszköze a tu­domány. Ez mentői közönsége­sebb a lakosok között, az or­szág is annál boldogabb.” A szervező a Nyíregyházi Főisko­lai Egyesület és a Hungaroló­giai Intézet. A továbbképzés a biológia, kémia, fizika, irodalom, ének, rajz és testnevelés szakos ta­nárok számára hétfőn kezdő­dött és egész héten át tart. Az első három napon a kö­zös programok domináltak. Augusztus 19-én a pedagógiai, történelmi, néprajzi előadáso­ké volt a főszerep. Szerdán az ópüsztaszeri nem­zeti emlékparkba látogattak a vendégek, tegnaptól a tanszé­keken folyik a szakmai munka. Tudósítóinktól __________ A Cantemus-fesztivál szer­daijapán napi záró eseményé­re a Korona Szálló Kodály Zol­tán terme zsúfolásig megtelt. Az érdeklődő közönségen és a nap japán vendégein kívül pél­dául teljes számmal eljöttek az előtte még a református temp­lomban éneklő ifjú debreceni és kecskeméti kórustagok is. Az érdeklődést nem minden­napi koncertélménnyei hálálta meg a Banchieri együttes (ve­zetője Szabó Soma) és rendkí­vül érzékeny művészi lelkű jazz-zongorista, Makoto Take­naka. Az együtteshez közelál­A városháza dísztermében fogadta Csabai Lászlóné pol­Kozma Ibolya (Új Kelet) A gazdasági nehézségekből — sokak szerint — az ipari park jelenti az egyik kivezető utat. A szakemberek szívesen említik példaként a hajdani Ír­ország válságos helyzetét. Az írek mára megtalálták a meg­oldást. Ipari parkokat hoztak' létre, és soha nem tapasztalt fejlődés indult. Hazai viszony­latban is akadnak említésre méltó adatok. Öt évvel ezelőtt Székesfehérvár hasonló hely­ló forrásokból megtudtuk, hogy a hat fiatalember és a zongorista nagy japáni turnéra készül e gármester az 1. Nyíregyházi Nemzetközi Néptáncfeszti­zetben volt, mint ma Miskolc. Ma jó néhány ipari parkja van a városnak, jelentős mennyisé­gű nyugati tőke áramlott a kör­nyékre és munkahelyek létesül­tek. Tegnap délután a nyíregy­házi tanárképző főiskolán meg­rendezett 17. Szervezéstudo­mányi Akadémia egyik elő­adásában Csabai Lászlóné, a melyeszékhely polgármestere a nyíregyházi ipari park terveiről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy százhét hektáros területen a meglévő négyes és az épülő műsorával. Biztosak vagyunk benne, sikerük lesz a távoli szi­getországban! válón részt vevő külföldi és ha­zai tánccsoportok képviselőit. Köszöntő szavai után átadta a táncosoknak azokat az emlék­csomagokat, melyekben Nyír­egyházát és annak kulturális életét bemutató kiadványokat, városjelvényt, mézeskalács szí­vet és egy üveg tokaji aszút — melynek címkéjén a fesztivál elnevezése is szerepelt — kap­tak emlékként a jelenlévők. A fogadás — stílusosan — tánc­cal végződött, egy belorusz le­gény még polgármester asszo­nyunkat is táncba hívta, és nem kapott kosarat. Fotó: Csonka Róbert hármas autópálya mentén építik majd. A megvalósításban két megyei szervezetre, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­ványra és az Észak-Magyaror­szági Regionális Befektetési Társaságra számítanak. Az ér­demi munkát a társaság és az ön- kormányzat által felállított cso­port végzi. Szeretnének együtt­működni a Záhonyi Különleges Gazdasági Övezet kialakítását koordináló bizottsággal, hiszen a cél közös: a kelet-magyaror­szági régió felzárkóztatása, a nyugati és hazai befektetők von­zása és a polgárosodás előse­gítése. A nyíregyházi park létreho­zásával háromezer új munka­hely létesülne a térségben. Az önkormányzat tíz évre szóló adómentességet és egyéb ked­vezményeket nyújt az első befektetőknek. A fejlesztések­hez csaknem százötven millió forintra lenne szükség, aminek megszerzésére, sajnos, nem sok remény van. A park működé­séhez sokak szerint három év szükséges. Én boldog lennék, ha öt év alatt elkészülne — zár­ta előadását a polgármester asszony. Hathazi Andrea (Új Kelet) Az idén is változatos programokat ígér a Nyírségi Ősz rendez­vénysorozat, melynek megnyitóját augusztus 22-én a Bujtosi Szabad­idő Csarnokban tartják. Az I. Cantemus Nemzet­közi Kórusfesztivál gála­estje és a I. Nemzetközi Néptáncfesztiválra vá­rosunkba érkezett cso­portok bemutatója színe­síti a megnyitót, majd az est végén a külföldi és magyar együttesek irá­nyításával táncházban próbálhatják ki az elle­sett lépéseket az érdeklő­dők. Augusztus 23-án Fú­vószenekari és Mazso- rett-találkozóra érkezik Nyíregyházára a tisza- vasvári városi fúvószene­kar, a nagykállói Körösi Csorna Sándor Általános Iskola fúvószenekara és mazsorettcsoportja, a kisvárdai mazsorettcso- port, a debreceni Samba Doll’s mazsorettcsoport, a hajdúszoboszlói, a ti- szakécskei, az ajaki, a ci- gándi mazsorettcsoport, a tiszaújvárosi fúvószene­kar és mazsorettcsoport, a tiszafüredi fúvószene­kar és az egyetlen külföl­di együttes, a rzeszówi fú­vószenekar és mazsorett­csoport. Pénteken 12—19 óra között a Kossuth té­ren kirakodóvásáron né­zelődhetünk. A Néptáncfesztivál Nemzeti Napjának prog­ramjában a táncosok be­mutatkozó műsora 14 órától látható. Ez idő alatt a fúvószenekarok a város több pontján tarta­nak koncertet (Kertvá­ros, Állomás tér, Ország­zászló tér, Jósaváros, Örökösföld, Borbánya). A Zrínyi Ilona Gimnázi­um elől indul 16 órakor indul a zenészek felvonu­lása a Széchenyi utcán, az Országzászló téren ke­resztül a Kossuth térig, majd fél öttől kezdődik a gálaműsor a városháza előtt. Augusztus 24-én, szom­baton a Nyírségi Ősz programja 10 órakor a karneváli menettel kez­dődik, melyen a Fúvósze­nekari és Mazsorett-ta- lálkozó, a Nemzetközi Néptáncgála, valamint városunk és megyénk amatőr művészeti együt­tesei vonulnak a Stadion­tól a Kossuth térig. A néptáncgála, ami egyben a fesztivál záróműsora, 18 órakor szinten a Kos­suth téren látható, és fe­lesleges átmenni a Bujtosi Szabadidő Csarnokhoz, mert innen is tökéletesen látható 21 órától a tűzi­játék. Végezetül utcabá­lon táncolhatnak 22-től hajnali 2 óráig az idelá­togatók. Csütörtök este a nyíregyházi Szabadtéri Szín­padon a Japán Nap befejező mozzanataként, ja­pán—magyar folklórest keretében a Sado Okesa Hozonkai és a Nyírség Néptáncegyüttes lépett a közönség elé. A két csoport felváltva mutatta be egymástól teljesen különböző stílusú produkcióit. A Nyír­ség műsorában három koreográfia szerepelt. A férfitáncok fejlődését kísérhettük nyomon ugrós, oláhos, cigánytánc és legényes bemutatóikkal. Továbbá érpataki játékokat, botolót és szilágy­sági motívumokat láthattak a nézők. Nem ma­radhatott ki a műsorból az ecsedi táncok kore­ográfiája sem. Az est kuriózuma volt, hogy a ja­pán táncosokkal együtt csárdást táncoltak záró programként. Fotók: Harascsák Háromezer munkahely létesülne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom