Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-08 / 158. szám
$ 19%. július 8., hétfő Riport Csökkent a születések száma Napvilágra vágyva \ Fotó: Haras Hajnal négy óra van. A fájások már alig kétpercen- ként jönnek. A fiatalasszony homlokáról patakokban folyik a veríték, kétségbeesetten szorítja össze ökleit. Nem kell már sokáig várni, jó negyedóra elteltével megjelenik a baba feje, majd nem sokkal később a válla és a teste is... A szülészorvos kezében erőteljesen felsír a kis jövevény. Az asszony fáradtan, de mérhetetlen boldogsággal dől hátra az ágyon... egészséges kisfia született. Sikli Tímea (Új Kelet) Az anyakönyvi hivatal bejegyzése szerint ez év június 30-áig a megyében 2086 újszülött látta meg a napvilágot. Átlapozva a nagyköny-i vet azonban hamarosan az is kiderül, hogy a tavalyi évben már nem született annyi kisbaba, mint az azt megelőző esztendőkben. Ennek okairól a nyíregyházi Jósa András Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa, Mo- csáry Péter beszélt. — Bár az tagadhatatlan tény, hogy csökkent a születések száma, ez megyénket csak minimális mértékben érintette. A számadatok szerint 1995-ben kórházunk szülészeti osztályán 4100 gyermeket segítettünk a világra, alig hetven-nyolcvan- nal kevesebbet, mint az 1994-es évben. A megszületett csecsemők közül azonban sajnos nem marad mindegyik életben, ezért beszélnünk kell egy születés körüli halálozásról is. Ide tartozik minden olyan eset, amikor a terhesség bármelyik időszakában élve született baba az első százhatvannyolc órában meghal, vagy a másállapot huszonnyolcadik hete után halva születik. Adataink szerint a megyében ez teszi ki a születések tizenhárom ezrelékét, tehát minden ezredik szülésnél fordul elő halálozás. Az ok a leggyakoribb esetekben, mintegy tíz százalékban a koraszülés, melyről akkor beszélhetünk, ha az utód a harminchatodik hét előtt, vagy két kiló ötven deka alatti súllyal jön a világra. A kórház gyermekosztályának nagyon modem újszülött intenzív centruma van, ahol már az egészen kis súllyal született gyerekeket is meg tudják menteni. A koraszülött apróságoknál a halált döntő többségben a tüdő fejletlensége, míg kisebb hányadban a gyulladásos szövődmények okozzák. Az elmúlt hat évben csaknem ötven százalékkal csökkent a születés körüli halálozás. A korábbi években sok olyan gyerek gyerek fogant meg, aki később fejlődési rendellenesség miatt nem élhetett. Ma már ez gyakorlatilag nem lehet befolyásoló tényező. Ultrahangos vizsgálattal már az első tizenkét hét alatt kimutathatók a fejlődési rendellenességek. Három évvel ezelőtt megjelent az új családvédelmi törvény, és akkor úgy látszott, hogy kis időre csökkent az abortuszok száma. Napjainkra újra megindult a lassú emelkedés, s a művi vetélések száma közel fele a születésekének. Az ok, mely abortuszhoz vezet, elsősorban az egészségügyi kulturáltság hiányában keresendő. Nemcsak az iskolázottság, de a szexuális nevelés is szerepet játszik. A magzat elvetetését megkönnyíti az a tény is, hogy Magyarországon elég könnyen elérhető az abortusz. Talán, ha kicsit nagyobb gondot fordítanánk az „ügyintézésre”, kevesebben választanák ezt a megoldást. Felméréseink azt is igazolják, hogy sokkal több a műtétre jelentkezők között a nem szült, mint a már gyermeknek életet adó nő. Bizonyítható tény az is, hogy minél több abortuszon esik át egy asszony, annál nagyobb az esély arra, hogy vállalt babája koraszülöttként érkezik. Máriapócsiak Mariazellben Történelem, hit, engesztelés Máriapócs képviselő-testüle- te hosszú hónapok óta tervezte, hogy elutazik tapasztalat- szerzés céljából az Ausztriai Máriazellbe, mivel közeleg a Kegykép könnyezésének 300 éves évfordulója. Az útról a város polgármestere, Pálóczy Lajosné írta le élményeit. Máriazell nem egy az európai búcsújáróhelyek sorában. Történelem, hit, engesztelés, kultúra, emberek városuk iránt érzett felelőssége, szeretete, összefogása, béke és megbékélés. A mai kor emberének az is a feladata, hogy az európai keresztény hagyományokat megőrizze, továbbvigye. Máriazell rendeltetésének megfelelően a különböző ajkú és kultúrájú népek találkozóhelye, ahol mindannyian ugyanazt a vallásos élményt élik át. A 2000 lakosú városka, a váratlanul elénk táruló gazdag látvány, a Bazilika, a kegykápolna, a főoltár, az újonnan kialakított kincseskamrák, a képekkel, fogadalmi ajándékokkal teli galériák és a Bazilika körüli kisebb templomok — lenyűgöző hatás. Hála a Má- riazelli Idegenforgalmi Szövetségnek, fogadta a csoportot a polgármester úr, Helmuth Perel, a szövetség elnöke, Klaus Klopfer és munkatársa, Eduárd Páter (magyar lelkész), akikkel értékes gondolatokat cseréltünk, hasznos tapasztalatokat szereztünk. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy jelentős lemaradásainkat egyelőre belátható időn belül behozni nem lehet. Máriazell üde, zöld övezet, ahol a legtávolabbi közlekedési út is díszburkolatot kapott, pompázik a szebbnél szebb egynyári és örökzöld növéI4ÄS nyéktől. Nincs túlnőtt fű, használatlan terület, pollent tartalmazó, allergiát okozó növény. A városlakók saját maguk látják el szolgáltatásaikkal a zarándokokat, turistákat, 1600 éjszakai szálláshellyel rendelkeznek. Megszámlálhatatlan, rendben egymás mellett, európai színvonalon portékáit kínáló kereskedő sorakozik állandó üzleteivel a központban. Sehol egy eldobott csokis papír, buszjegy, szendvics, szalvéta, vagy letépett, letaposott virág. A fenyő több ezer darabja sem csonkul meg és tűnik el karácsony előtt. Éjszakára, nappalra üzleteik, szállodáik állandóan nyitva. A kulcs nem azt a célt szolgálja, mint nálunk. Számtalan kiadvány, ismertető, információ segíti az eligazodót több nyelven, köztük magyarul is. Ezeket eljuttatják Európa összes országába, és kínálataik iránt felkeltik az érdeklődést. Sajnos, ezt a jelenlegi önkormányzati költségvetésből elkészíttetni, hacsak töredékét is, szinte lehetetlen. Máriazell, a Bazilika 1330- ban szerepel először az oklevelekben, mint búcsújáróhely. 1380—1396 közötti újabb átépítését Nagy Lajos magyar király támogatta. A magyar vonatkozású emlékek őrzése, megbecsülése példamutató. Dr. Mosolygó Marcell parökus, Juhász Viktorné, Papp Bertalan, Lazók Józsefné önkormányzati képviselő és Nagy Béla lelkész Tudósítónktól Rongált porták Tóth M. Ildikó _______ A nyár rekkenő forróságában ki emlékezik már azokra a didergető 1993. és 1995. évi karácsonyi napokra, amikor a megáradt folyók tombolva rohamozták a gátakat, és Vásárosna- ménynál tengerré dagadtak? Ezrek reszkettek azért, hogy a sok helyen nem elég magas, ingadozó gátak kibírják a zubogón örvénylő, vastag fákat gyufaszálanként messzire hajigáló víz nyomását. Tudtuk, hogy elég pénz híján a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság évek óta csak tűzoltómunkát végezhet. S azt is, hogyha a folyók szaggatni kezdik gátjaikat, marják partjaikat, kidöntik a haragjukat csillapító fákat, de az ember nem állítja helyre az optimális állapotot—a folyók kedvük szerint tovább rombolnak, még ha nyájasan mosolyognak is ránk. Az árvízi veszélyeztetettség ellen mindennap harcolni kell. A vízügyisek évente egyszer összegző szemlét tartanak a folyókon, hogy számba vegyék az áradások nyáron már jól látható nyomait, és rangsorolják a legfontosabb teendőiket. A Tiszát Tokajtól Jándig már behajózták. Fazekas Lászlót, a Fetivizig igazgatóját a látottakról és a sürgető feladatokról kérdeztük: — Elég súlyos gondok vannak — mondta. — Nagyon sok partvédő mű károsodott az árvízkor, és szinte tönkrement, mert évek óta elmaradt a helyre- állítás. A gyakori vízszint- ingadozás miatt a mederoldalakra beszivárgó víz megbontotta a part kövezését, alámosta és bedöntötte a fatörzseket a folyóba. Ezeket ki kellene emelni, hiszen akadályozzák az áramlást, és télen a jég levonulását. De egyelőre nem tudunk mit kezdeni velük, mert nincs rá pénzünk. Tisza- szentmártonnál riasztóan el- tespedt a folyó, elfajult a meder, a kanyarnak egyre nagyobb a görbülete, ez rendkívüli módon veszélyezteti a jéglevonulást. A legsürgősebb munkát, a határt is jelentő tiszabecsi szakasz középvízi medrének visszaállítását már elkezdtük. A folyó ebben a kanyarban jó hatvan—nyolcvan métert elhabolt a magyar területből. A Szamoson — tájékoztatta lapunkat Fazekas László — a töltésfejlesztéssel együtt a legkritikusabb szakaszokat szintén helyreállítják. Ez a munka már 1972- ben megkezdődött, azután lelassult, mert a büdzséből csak csordogált a pénz. Most végre remény van rá, hogy befejezik. A Kraszna kisebb vízhozama miatt nem okoz ilyen nagy gondot. A kormány elrendelte a Felső-Tisza-vidék árvíz- védelmi műveinek fejlesztését, hisz megyénkben 2000 négyzetkilométert, területünk közel negyedét, 118 települést és mintegy 200 ezer embert fenyegetnek a megáradt vizek. De ehhez milliárdok kellenek, amiből most még kevés pénz van, hogy az áhított ütemben pótoljanak, helyreállítsanak és fejlesszenek. ÚJ KELET
