Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

UJ KELET Vállalkozók mm . július 8., hétfő 9 A területfejlesztési törvény jövője Munkatársunktól A márciusban elfogadott területfejlesztési törvény vár­hatóan nagyobb mozgásteret biztosít a már jelenleg is működő kistérségi társulá­soknak. Az önkormányzatok és a vállalkozók nagy remé­nyeket fűznek a decentrali­zált keret felhasználásához. Tisza Gabriellát, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság képviselőjét arról kérdeztük, milyen változást várnak a törvénytől. — Véleményem szerint, a kis- és középvállalkozások­nak kellene nagyobb arány­ban támogatásokhoz jutni, hiszen ezáltal olyan fejlesz- . eket, beruházásokat indít­hatnának, amely enyhíthetné a munkanélküliség problé­máit. Mozgósítanád meglévő megtakarításokat és növelné a fogyasztást. Meggyőző­désem, hogy a kis- és közép- vállalkozások fejlődése hoz­dásához. A vállalkozások életképessége alapján indul­hat el egy egészséges polari­záció a nagyvállalkozások kifejlődésére. Öt évvel ezelőtt a PRI- MOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány is azzal a céllal jött létre, hogy a kis- és kö­zépvállalkozások beindítása révén élénkítse megyénk gaz­dasági életét. Most a terület- fejlesztési törvény által bizto­sított anyagi keretet felhasz­nálva erősíthetné a vállalko­zásokat, növelhetné a vállal­kozói kedvet. Az Első Nyírségi Fejleszté­si Társaság három éve műkö­dik, jelenleg is sok projekten dolgozunk. Például a telepü­léseken található használaton kívüli ingatlanok felmérésén, a vidék híradójának beindítá­sán, a szociális bolthálózat lehetőségeinek kiterjesztésén, a falusi turizmus népszerűsí­tésén és nyári tábor szervezé­sén. zájárul megyénk polgároso- SCIV, Bezzeg a vállalkozók? Hajdú István (Új Kelet) Furcsa félmondatot olvas­tam hivatkozási alapként a minap. A kormány legutóbbi üléséről szóló tudósítások szerint az első félévben a vál­lalkozói szférában dolgozók keresete 25,1 százalékkal nö­vekedett, míg a központi in­tézményeknél 12,2 százalék­kal, az önkormányzatok alá tartozó egészségügyi és szo­ciális intézményeknél 4,4 szá­zalékkal, az oktatásban mind­össze 2,3 százalékkal keres­tek többet az alkalmazottak. A mondat első fele érdekes szerintem, mert én a 25 szá­zalékos keresetnövekedést 20 százalék fölötti infláció ese­tén egyáltalán nem tartom szenzációsnak. Sokkal inkább félrevezetés­nek. A vállalkozóktól elvont jövedelmek nagyságáról ugyanis nem szól a híradás, így azt sem tudjuk, hogy ez a bezzeg 25 százalék bruttó vagy nettó keresetnövekedés. A vállalkozások számának változását sem tették közzé, így az is lehet, hogy 25,1 szá­zalékkal több vállalkozó lett — sokan kényszerből — ke­resetük pedig egyetlen forint­tal sem növekedett. Következésképp, a 25,1 százalék egy olyan gumiadat, ami tetszés szerint használha­tó. A hírek szerint a gazda­sági kabinetnek ma kell tár­gyalni arról, hogy milyen kormányzati lépések indokol­tak. Lehet, hogy azt tárgyal­ják: miképpen képzelhető el újabb összegek elvonása a vállalkozói szférától, s az ily módon szerzett pénzzel kom­penzálják az állami vagy ön- kormányzati szféra kereset- csökkenését? Lehet, hogy a 25,1 százalék egy olyan mi­nimum, amit szeretne min­denütt elérni a kormány? Ha ez utóbbi az igaz, egyértelmű­en kellene fogalmazni, bár ekkor az államháztartási re­formot felejtsük el, s a köz­ponti kiadások csökkentésé­re szóló óhajokat se hangoz­tassa senki. Van egy másik vetülete a híradásnak. Talán nem fi­gyelték eléggé: az önkor­mányzatokhoz tartozó egész­ségügyi és szociális intézmé­nyeknél csak 4,4 százalék, az oktatásban 2,3 százalékkal kerestek többet az alkalma­zottak. Ez pedig csak 20 szá­zalék inflációt feltételezve is számottevő keresetcsökke­nés. Ha ehhez hozzátesszük az egyéb szociális kiadások lefaragását, az életszínvonal további romlása az előbbi csoportokban egyértelmű. Hozzájuk képest viszont a központi intézményekben dolgozók 12,2 százalékos ke­resetnövekedése egészen jó­nak tűnik. Mármint annak, aki nem ott dolgozik. Az egészben egyetlen bibi van. Abba kellene már hagy­ni a vállalkozókra való mu­togatást minden értelemben. A világ minden országában, ahol a miénknél lényegesen magasabb az életszínvonal, teljesen természetesnek tart­ják, ha a vállalkozók többet keresnek, mert sokkal na­gyobb a kockázatuk. A vál­lalkozói szférában dolgozó alkalmazottak keresete is na­gyobb, szintén a nagyobb kockázat miatt. Az állami szférában — ott is, mint ná­lunk—az alacsonyabb jöve­delmekhez az egyéb juttatá­sok, plusz a nagyobb bizton­ság társul. Ott nem bűnbakok a vállalkozók, ott nem hivat­koznak rájuk mint „bűnösen" sokat keresőkre. Ott hagyják őket vállalkozni, s a kímélet­lenül beszedett—mi énkénél lényegesen kisebb—adókból eltartják a jóléti államot. Pe­dig nálunk is ismerik a mon­dást: Élni és élni hagyni! Támogatások dohánytermelőknek Kozma Ibolya (Új Kelet) Igazolvány egy óra alatt Kevés olyan mezőgazdasági ágazat van az országban, amelynek biztos a piaca. A Nyíregyházi Dohányfermentá­ló Rt. már a dohányfelvásárlás előtti év októberében vagy no­vemberében szerződést köt termelőivel. így a dohányter­melőknek nincs gondjuk az ér­tékesítésre. A Nyidofer Rt. szerződése a termelői és termeltetői felada­tokat, a kötelezettségeket és a jogokat egyaránt magába fog­lalja. Az rt. csávázott, fémzá­rolt, tasakolt vetőmagot bizto­sít termelőinek. Ezenkívül megrendelés alapján biztosítja partnerei részére a dohányter­mesztésben leghatékonyabb és hatóságilag engedélyezett mű­trágyákat, növényvédő szere­ket. Ezek értékét megelőlegezi, majd a dohánykijárandóságból vonja le. A termelő elvégzi az ültetvé­nyek növényvédelmét, ter­mészetesen permetezés csak az érvényben lévő élelmezés­egészségügyi várakozási idő fi­gyelembevételével végezhető. A termelő kötelezettséget vál­lal a permetezési napló vezeté­sére. A Nyidofer Rt. rendszeres szaktanácsadást vállal. Agro­nómiái vezetői és technikusai hetente ellenőrzik az ültetvé­nyeket, technológiai szaktaná­csokat adnak a termelőknek. Az rt. hitelt nyújt a fejlesztésekre. Mostanában egyre gyakoribb, hogy a termelők öntözéses ter­mesztésre térnek át. Az rt. ösz­tönzi és támogatja partnereit az egyre modernebb ültetvények kialakítására. A dohányszárítást követően minőség szerint válogatják a leveleket. Külön övezetekbe sorolják az alj-, az alsó anya, felső anya és a hegylevelet. Ezen belül több minőségi osz­tályt különböztetnek meg. A leadást követő tizenöt napon belül fizeti ki termelőit a Nyi­dofer. A mesterségesen szárított dohány beadási határideje de­cember 20., míg a természete­sen szárított dohányoknál feb­ruár 28. Az 1995. évi termésből szár­mazó dohányra vonatkozó in­tervenciós támogatás érelmé­ben, az 1995. évi dohány ter­meltetésére érvényes szerződés alapján nevelt, szabványoknak megfelelő minőségi, piacképes dohányokra százötvenmillió forint intervenciós támogatást rendelt el a Földművelésügyi Minisztérium. A támogatást a Dohány Ter­méktanács tagjai igényelték. Az 1995. évi dohány tételek meny- nyiségét a termelő a tovább- feldolgozást végző fermentá­lókkal kötött szerződést igazo­ló bizonylat benyújtásával iga­zolta a Dohány Terméktanács elnökének. A Dohány Termék- tanács a termelői támogatási igények összesített kimutatását — javaslatával együtt meg­küldte a Földművelésügyi Mi­nisztérium Agrárrendtartási Hivatalának. A hivatal elbírál­ta az igényeket, összeállította a támogatásra jogosult termelők listáját, és azt az APEH részére megkülte, ezzel egyidejűleg a jogosultakat is értesítette a tá­mogatás részükre megállapított összegéről. A támogatási összeg a termelők részére: Vir­gínia típusnál 15 forint kilo­grammonként, a kállói és a kerti dohánynál 7,70 forint kilo­grammonként. Az rt. az ország cigarettagyá­raival karöltve alapítványt ho­zott létre, melynek célja a termelők támogatása. A Ma­gyar Dohányipari Szövetség által létrehozott Dohányter­mesztés Fejlesztési és Stabili­zációs Alapból támogatást kap­hatnak, akik megfelelnek a minőségi termesztés követel­ményeinek. Nagy József agro­nómiái vezető szerint nem kell nagy dolgokra gondolni. A technológiai munkákat helye­sen és időben kell elvégezni. Akik a szerződésben leírtakat betartják, már megfelelnek az alapítvány követelményeinek. A termelőknek nem kell pá­lyázniuk, a technikusok és az agronómiái vezetők folyamato­san figyelik az ültetvényeket, felhívják figyelmüket a techno­lógiai hiányosságokra és azok minél előbbi pótlására, így ja­vaslataikat is ők teszik meg. A Virginia típusú dohányoknál AV, BV, BI. minőségi osztá­lyokra 29 forintot, a Kállói- Pallagi dohányok A, B osztá­lyai 22, míg a kerti dohányok A, B osztályaira 17 forintot kapnak kilogrammonként a termelők. Az összeg egy részét még dohányleadás előtt meg­kapják, a többit azt követő­en. — Az újságban olvastam a ház megnyitásáról — mondta Szoboszlainé Sarkadi Enikő. — Örülök, hogy nem kell olyan procedúrát végigjárnom, mint az ismerőseimnek. — Néhány hete döntöttem el, hogy kiváltom a vállalkozói igazolványt — folytatta Varga Gábor Ottó. — Szerencsés vé­letlen, hogy tervem egybeesett a kedvező lehetőséggel. Nem kell egy héten át kilincselnem irodától irodáig. Ez a Víz utcai vállalkozói ház nincs messze a városközponttól, és ki sem kell lépnem ahhoz, hogy mindent megszerezzek. — Csak az ötezer forintos csekk befizetésével — szólt közbe Fejes ímréné, a tanács­adó szolgálat képviselője — a postáig el kell menni... — Sajnos egyelőre kevesen vannak a házban — mondta Marjai Károly, a városi önkor­mányzat munkatársa. — A Vá­rosházán pedig tolonganak az emberek. Jó lenne, ha minél hamarabb megosztana az ügy­félforgalom. Gondolom, ha jobban elterjed a híre ennek a lehetőségnek, több vállalkozó munkáját megkönnyíthetjük. Kozma Ibolya (Új Kelet) A PRIMOM Vállalkozás­élénkítő Alapítvány „Egylé- pés” Irodát hozott létre az Adó- és Pénzügyellenőrzési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Igazgatósága, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár, Nyíregy­háza Megyei Jogú Város Ön­kormányzata és az OTP Bank Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága együtt­működésével. A Vállalkozók Házában egy—két óra alatt juthatnak vállalkozói igazolványhoz, és nem kell napokat járniuk hiva­taltól hivatalig. Elvégezhetik adatmódosításaikat, megszün­tethetik engedélyüket, bank­számlát nyithatnak, bélyegzőt készíttethetnek és mindennap tanácsokat kérhetnek. A június 19-étől működő iro­dában csaknem hetven ember részére állítottak ki vállalkozói engedélyt, többet kérésre meg is szüntettek. Ottjártunkkor két leendő vállalkozóval beszélget­tünk. ' ....... " ................... Gy ógyszergyártók közgyűlése Egy év múlva Budapesten rendezik a nem vényköteles gyógyszereket — az úgyne­vezett OTC-készítményeket — gyártó cégek európai szövetségének (AESGP) éves közgyűlését, és az eh­hez kapcsolódó háromnapos szakmai konferenciát. A program előkészítése érde­kében pénteken a Magyar- országi Gyógyszergyártók Országos Szövetségébe (MAGYOSZ) látogatott dr. Hubertus Cranz, a nemzet­közi szervezet igazgatója, akit dr. Búzás László, a MAGYOSZ főtitkára foga­dott. Az európai szövetség — amelynek négy éve tagja a MAGYOSZ — harminc éve működik, és jövőre tartja először legfelsőbb fórumát volt szocialista országban. A budapesti helyszín megvá­lasztásával kívánják elis­merni a magyar gyógyszer­szakma eredményeit, a pia­ci változásokhoz való gyors alkalmazkodást. A nem vényköteles gyógyszerek az európai át­lagnak megfelelően Ma­gyarországon is a teljes gyógyszerfogyasztás 15— 17 százalékát adják. Az „ön­gyógyítás” világméretű ter­jedésével, illetve az erre szolgáló készítmények ha­zai reklámozásának libera­lizálásával az elkövetkezen­dő években a forgalom to­vábbi emelkedése prognosz­tizálható. Magyarországon az OTC-piac erősen kon­centrált: bár közel 100 bel­földi és külföldi gyártó for­galmaz nem vényköteles gyógyszert, a forgalom 75 százaléka mégis tíz céghez kötődik. Együtt­működés . _____t\_____________ MT I----------------------------- ;; Lé nyegesen növelte gyógyszereladásait Magyar- országon Franciaország har­madik legnagyobb magán­kézben lévő gyógyszercége, a Dijon-i központú Labo- ratoires Foumier. A Richter Gedeon Gyógyszergyár ta­valy 400 millió forint érték­ben forgalmazott, illetve gyártott a francia cég ter­mékeiből. A Richter a koleszterin szabályozását célzó Lipidil nevű készítményt állítja elő francia licence alapján. Emellett elsősorban szív- és érrendszeri szereket értékesí­tenek. Idén a Laboratories Foumier budapesti képvise­lete a korábbiaknál szoro­sabb együttműködés kialakí­tására törekszik a kórházak­kal, klinikákkal, gyógyszer- gyári központokkal. Európá­ban a cég a koleszterint csökkentő készítményével áll vezető helyen, és Magyar- országon is ettől remélik pi­aci részesedésük további bővülését. Ebben az esz­tendőben megjelentek a jóin­dulatú prosztatabetegségek eredményes kezelésére szol­gáló szereikkel is. A francia gyógyszercég a Foumier vál­lalatcsoport tagja. A vállalat- csoport összforg .Urna eléri az évi 3 milliárd frankot, termé­keit a világ több mint 80 or­szágában forgalmazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom