Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

UJ KELET Olimpia 1996. július 30., kedd 15 Atlétika A célfotó ítélt $ XXVI. Nyári Olimpiai Játékok Atlanta 1996. július 19—augusztus 4. ^XttontaWy _______________________________________________________________________________________ Pop a: Hihetetlenül drága minden Az atlantai olimpia súlyemelő küzdelmei során izgul­hattunk Popa Adriánért, Feri Attiláért, és a televízió kép­ernyője előtt ülve hallgathattuk Glückmann Pál szakkom­mentárját. Nos, a három nyíregyházi sportember közül már ketten — Popa és a vezetőedző — a megyeszékhely flaszterját tapossák, ugyanis a hétvégén szerencsésen hazaérkeztek. Hétfő délelőtt az NYVSC súlyemelőtermé­ben kerestük fel őket. A mester és tanítványa immáron a megszokott környezet­ben Fotó: Racskó Tibor MTI A címvédő orosz Jelenei Nyikolajeva győzelmével ért véget a női 10 kilométeres gya­loglás versenyszáma. A 30 éves atléta az olasz Elisabetta Per- rone előtt ért célba, 23 másod­perces előnnyel. A harmadik hely sorsáról csak a célfotó döntött; ugyanis a két kínai, Wang Yan és Gao Hongmiao egyszerre ért célba. Először Gaót hirdették ki győztesnek, a technika azon­ban már a másik ázsiainak „adta” a bronzérmet. A me­zőnyben a magyar Urbanikné Rosza Mária a tizedik helyen végzett. Az atlétikai versenyek szer­vezői téves végeredményt kö­zöltek. Az atlantaiak nem tud­ták eldönteni, hogy a harma­dikként és negyedikként cél­ba ért két kínai versenyzőnő melyik helyen végzett. A soro­zatos kizárások miatt (a végül negyedik helyezett Gao Hong­miao is erre a sorsra jutott) a magyar versenyzőnő egy hely- lyel előbbre lépett. A módosított végeredmény: nők, 10 km gyaloglás, olimpi­ai bajnok: Jelena Nyikolajeva (Oroszország) 41:49 p 2. Elisabetta Perrone (Olaszor­szág) 42:12 3. Wang Yan (Kína) 42:19 4. Gu Yan (Kína) 42:34 5. Giordano (Olaszor­szág) 42:43 6. Kardapolceva (Fehéroroszország) 43:02 ...9. URBANIKNÉ ROSZA MÁ­RIA (Magyarország) 43:32 Batai János (Új Kelet) A Tiszavasvári úti sporttelep irodájában két sugárzó arcú embert találunk. Ezen nem is lehet csodálkozni. Glückmann Pál szemszögéből: két tanít­vány — hat olimpiai pont! Nem rossz. Sőt! Nagyon jó! De hogy mi is áll e pontszámok mögött, azt a két hazaérkezett mondja el: — Csodálatos érzés így ha­zaérkezni — kezdi a beszélge­tést Popa Adrián. — Ez volt az első olimpiám, ami ráadásul sikeresnek bizonyult. Az olim­pia előtt azt mondtam, hogy most muszáj jobb eredményt kihoznom magamból, mint a tavalyi vb-n, ami szintén az első volt az életemben. Ott nyolcadik lettem, míg At­lantában ötödik. Sikerült meg­valósítani az elképzelésemet. — Maradéktalanul elége­dett vagy önmagaddal? — Igen. Minden OK. — A versenyen kívül mi volt a legkellemesebb élményed? — Meglepő, de ilyen nem volt. Az az igazság, hogy nem voltam az olimpiai falun és a versenyhelyszíneken kívül se­hol. Még a városba sem men­tem ki. Az olimpiai falu meg nem sok mindent tudott nyúj­tani. Csak az áruházba látogat­tam el (a falun belül), de annak sem volt sok értelme, hiszen hihetetlenül drága volt min­den. Egy sima fehér póló 25 dollárba, míg egy Atlanta fel­irattal rendelkező póló 100 dollárba került. Egyébként a szövetségi kapitány azt mond­ta, hogy augusztus 6-án lehet hazajönni, de én már az első géppel startoltam hazafelé. Nem sok értelme lett volna to­vább maradni. — És az amerikai lányok...? MTI Vasárnap délután immáron a fedett főmedencében játszotta le nyolcadik, egyben utolsó mérkőzését Magyarország ví­zilabda válogatottja. A bronz­érem megszerzése nem sikerült a helyosztón, a korábban Eger- szegi, Rózsa és Czene által „fölszentelt” vízben Horkai György szövetségi kapitány együttese a hosszabbításban szenvedett vereséget a bajno­ki címvédő olaszoktól, és így negyedikként zárt. A szombati múlt ismétlődött, emlékezetes, az elődöntőben kétgólos előnyt hagyott vesz­ni a spanyolok ellen a magyar pólóscsapat. Ezúttal az itáliai­ak ellen négygólos vezetés után maradt alul Horkai gárdá­ja. Magyarország—Olaszor­szág 18-20 (4-3, 4-4,3-2, 5-7, 0-3,2-1) A mérkőzés után Horkai-— Nem nagyon találkoztam velük, így nem tudok „véle­ményt alkotni” róluk. Sőt. A savannah-i edzőtáborban szin­te fehér embert nem is láttam. Csak „fekete” emberekkel vol­tunk körülvéve. — A fogyasztástól nem fél­tél? — Kilenc kilót kellett lead­nom. Hát mit mondjak — nem volt egy leányálom. A verseny kezdetéig csak gyümölcsöket ehettem. A mostani fogyasztás „hatására” azon gondolkozom, hogy egy súlycsoporttal fen­tebb megyek. Még egy ilyen fogyasztás, és a kórházban kö­tök ki... — Ez egyébként nem rossz ötlet (mármint a súlycsoport váltás) — veszi át a szót a mes­ter, Glückmann Pál. — Lehet, hogy Feri Attila súlycsoportjá­ban több keresnivalója van Popikának. — Szakmailag hogyan érté­keli a két fiú teljesítményét? — Mindkét srác teljesítette az elvárásokat. Adrián javított az eredményein. Az előtte vég­zett négy ,fagyot” nem tudta volna megverni, így maradt az 5—6. hely. Az előbbit sikerül megszerezni, ez magáért be­György így summázott: —Fél órával a mérkőzés előtt sorsol­ták a bírókat. Fura módon egy jugoszláv és horvát játékve­zetőt kaptunk, holott az ola­szok szövetségi kapitánya, Ratko Rudié ugye szintén a déli szomszédnál látta meg a nap­világot. Hadd mondjam ki ke­rek-perec: csalás áldozatai va­gyunk. A kiállítások úgy jöt­tek egymás hegyén-hátán, hogy azt nehéz megmagyaráz­ni. Centereinket szabadon vá­laszthatták el szabálytalan módszerekkel az olaszok a lab­dától. Náluk viszont sok min­dent elnéztek a játékvezetők. —Összességében mi a gyors­értékelése Atlanta után? — Kapitányságom ideje so­rán arra törekedtem, hogy ismét világverő gárdát kovácsoljak. Tavaly ugyanebben a létesít­ményben megnyertük a Világ Kupát, eredményeink biztató­ak voltak. A magyar vízilabda- sport húsz éve volt utoljára a szél. Attila is megtett mindent a siker érdekében, betegen a bronzérem tulajdonosa lett. Talán, ha a lökésnél a harma­dik fogását meg tudja csinálni, akkor az ezüstérmet is megsze­rezhette volna. Nem így tör­tént, de a bronzzal is teljes mér­tékben elégedettnek kell len­nünk. Soha ne legyen ennél rosszabb olimpiánk! — A bombamerényletről mi a véleménye? — HáT istennek akkor már nem voltunk ott. A hírt hallot­tuk, és teljesen ledöbbentünk. Ahol a bomba robbant, ott én is sokszor megfordultam. A töb- bibe még belegondolni is rossz... Egyszerűen felfoghatat­lan, hogy már egy olimpia is a terror célpontja lehet. — Milyennek találta az ame­rikai embereket? — Szerintem a világ egyik legvendégszeretőbb népe. Mi­vel nem az olimpiai faluban laktam, mindennap busszal, metróval, taxival keresztül­utaztam a városon, a városköz­ponton, és ha segítségre volt szükségem, mindig szívesen álltak a rendelkezésemre. Kel­lemesen csalódtam az amerika­iakban. — A bronzérmes tanítvány, Feri Attila mikor érkezik haza? — Augusztus 6-án, mivel neki az „érmes géppel” kell hazatérnie, ő még egy kicsit „nyaral” Atlantában... Megér­demli! földkerekség csúcsán. Azt akar­tam, hogy Montrealt követően ismét aranyéremmel örvendez­tessem meg a sportkedvelőket. Nem sikerült, sajnálom a fiú­kat, ők igazán mindent megtet­tek azért, hogy a tervezett örömből valóság legyen. Szombaton a spanyoloktól el­szenvedett vereség reális jobb­tól kaptunk ki. De ez a vasár­nap? Ä bírók működésére hadd ne mondjak még sértőbb jel­zőket. Kosz Zoltán kapus vélemé­nye: — Nem negyediknek jöt­tünk ide. A mai mérkőzésen több gólban én is benne vol­tam. Ha ezen az olimpián iga­zán kemény falba ütközött csa­patunk, valahogy rendre meg­hökkent. Hatalmas lehetőség ment el. A négy évvel ezelőtti barce­lonai ötkarikás játékok ezüst­érmese, Spanyolország váloga­tottja nyerte az atlantai olim­pia vízilabdatomáját. Az Jbé­Újra nyit az olimpiai park MTI A Szövetségi Nyomozó Hi­vatal (FBI) befejezte a bizo­nyítékok felkutatását a szom­bati bombamerénylet helyszí­nén az atlantai olimpiai park­ban, így a látogatók kedden ismét birtokukba vehetik a hatalmas zöld területet — je­lentette be az atlantai játékok szervezőbizottsága. A hírek szerint számos olyan fénykép és videofelvé­tel került a Szövetségi Nyo­mozó Hivatal birtokába, ame­lyek komoly segítséget nyújt­hatnak a merénylők kéz- rekerítéséhez. — Bízunk ab­ban, hogy mielőbb sikerül megtalálnunk a tetteseket — nyilatkozta David Tubbs, az FBI szóvivője. A terrorcselek­mény azonban nem tartotta vissza sem Atlanta lakosságát, sem az ötkarikás játékok kö­zönségét attól, hogy elláto­gassanak a vasárnapi verse­nyek helyszíneire. —Nem fogom hagyni, hogy túszul ejtsenek, vagy megfé­lemlítsenek — mondta egy járókelő. — Ugyanolyan sza­badon fogok itt sétálni, mint a merénylet előtt. A park meg­nyitása után a rendőrség vala­mennyi látogató táskáját át­vizsgálja majd, s egyéb szigo­rított biztonsági intézkedése­ket is életbe léptet. Szökik a személyzet MTI Több mint háromszáz, az olimpiai játékok biztonságá­ra felügyelő önkéntes alkal­mazott távozott Atlantából, mert elégedetlenek voltak szálláshelyükkel és az ellá­tással. Az olimpia szervezőbizott­sága (ACOG) az önkéntesek számára a Morehouse Colle­ge diákotthonában biztosított szállást. Közülük sokan pa­naszkodnak a piszkos mellék- helyiségek, a szobákban ta­nyázó svábbogarak, illetve a szegényes koszt miatt. — Négy napig vártunk, mire jött egy takarító, és fel­számolta az embertelen álla­potokat — mondta Shirley Resnick, a miami rendőrség tisztje. — A helyzet most sem rózsás, de már könnyebben el­viseljük a kellemetlensége­ket. Egyszerűen nevetünk az egészen. A koszt azonban to­vábbra is kívánnivalókat hagy maga után. A.D. Frazier, az ACOG egyik vezető beosz­tottja elmondta, a 2248 biz­tonsági alkalmazott közül 306-an döntöttek a távozás mellett, s a többség már az első héten „kereket oldott”. —Az olimpiai játékok szer­vezése sem különbözik az egyéb vállalkozásoktól. Az az általános tapasztalat, hogy a várakozások időnként felül­múlják a lehetőségeket — így Frazier. Azok az önkéntesek sem mondhatók maradéktala­nul elégedettnek, akik a rossz körülményekkel dacolva a helyszínen maradtak. A né­met Hans Goepel például a szervezetlenségben látja a legnagyobb gondot. Minden helyszínen más ember más módszerrel irányítja a bizton­ságiak munkáját. Vannak, akik engedélyeznek egy-egy pihenőnapot beosztottjaik­nak, és vannak, akik három héten át szabadnap nélkül dolgoznak. Az önkéntes biz­tonságiak egy része hivatásos rendőr, de a szervezőbizottság nagyon sok civilt is foglal­koztat. — A civilek nem sokat se­gítettek — nyilatkozta Hu­bert Bergmans holland rend­őrfőhadnagy. — Nagyon kedvesek és segítőkészek, de mind túl fiatalok, vagy túl idősek. Persze, a gondokért nem lehet csak őket felelőssé tenni, de a játékok biztosítá­sa komoly és fontos feladat. Vízilabda Elúszott a bronzérem Itthon az első „aranygép” MTI Hétfőn kora reggel, az előre jelzett időpontnál há­romnegyed órával korábban, fél hat után pár perccel lan­dolt a Ferihegy-2 repülőtéren az atlantai magyar olimpiai küldöttség első csoportját hazaszállító chartergép. Nyolcvanhat sportoló — többek között a versenyeket befejező vívók, cselgáncso- zók, birkózók, asztalite­niszezők — és több sport­vezető egy cseppet sem bosz- szankodott a pontatlansá­gért, feltehetően viszont több százan, hozzátartozók, bará­tok és szurkolók is lemarad­tak az ünnepi pillanatról, az első „aranygép” megérke­zéséről. Mert „aranygép” volt ez a javából, hiszen ez­zel érkezett a három magyar olimpiai bajnok úszó is. — Nagyon jó érzés újra itt­hon lenni. Mi már július 9- én kiutaztunk az Egyesült Államokba, így elég hosszú ideig voltunk távol — nyi­latkozta Egerszegi Krisztina, az immár ötszörös olimpiai bajnok, aki közben sűrűn te- kintgetett a bejárat felé, na­gyon várta már hozzátartozó­it, barátait. — Természetesen nagyon örülök az újabb aranyérmemnek, döntésemet azonban ez sem változtatja meg, befejezem sportpálya- futásomat. Szíria virrasztóit MTI A szúiai hétpróbázónő, G ha­da Shouaa vasárnap hazája első olimpiai aranyérmét nyer­te Atlantában. Szíria lakossá­ga a televízió képernyőjén egy emberként figyelte a hétpróbá- zók viadalának közvetítését. Az emberek többsége még az éjszakát is végigvirrasztotta, hiszen honfitársuk aranyesé­lyesként állt rajthoz. — Azt hi­szem, ez a győzelem nemcsak nekem szól, hanem Szíriának, s az egész arab világnak is — mondta Shouaa, akit hazája 1995-ben világbajnokként ün­nepelhetett. A szíriai államfő, Hafez al-Assad üzenetben gra­tulált Shouaa rendkívüli telje­sítményéhez. Fellázadtak a rendőrök MTI Már a rendőröknek sem tetszik az olimpia helyszíne, közelebbről maga az olimpi­ai falu. Az olimpiai bizton­sági szolgálat 2248 önkén­tes tagja közül 300 máris el­hagyta a falut, mert megelé­gelte a szervezési hiányossá­gokat, nem találta meg­felelőnek a szállását, s rossz­nak tartja az étkezést, enyhén szólva tisztátalannak a mel­lékhelyiségeket. A helybéli helyettes seriff némi gúny­nyal fogadta a messze földről — az Egyesült Államok más részeiből és Európából — ér­kezett kollégák panaszait. Azt hitték, a Ritz hotelbe jöt­tek — idézi az AP Donald Besse-t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom