Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

UJ KELET Falujáró 1996. július 29., hétfő 5 Bartha Béláné, a védőnő sen a szabolcsbákai szövetke­zetben Lövőpetri és Nyírlövő térségébe került dolgozni. Fe­lesége fényeslitkei, vezető óvónő Lövőpetriben, kislánya­ik 10 és 14 évesek. Pillanatnyi­lag a falu polgármestere a me­zőgazdasági szövetkezet veze­tője is. Nem tartoznak, hitelük sincs A volt Szabolcsbáka Búza­kalász Szövetkezetből csopor­tos kiválással jött létre a Lövő­petri Új Március Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet. Nagyon rossz körülmények között kezdtek gazdálkodni, 20 ezer forinttal a pénztáruk­ban. Kisebb falu lévén a kö­zösből nekik kevesebb rész jutott, ezért, hogy minden szükséges munkagéppel ren­delkezzenek, kénytelenek voltak a gyengébb minőségű, alacsonyabb árúak közül vá­logatni. Jelenleg aratnak, a kombájn felújítás nélkül, ta­valyi állapotában dolgozik, de eddig állta a sarat. Hagyo­mányos növénykultúrákkal foglalkoznak, kukoricával, kalászosokkal, napraforgó­val, és állattenyésztésből ju­hászánál. Erdészeti csemete­kertjük is van, ahol akáccse­metéket nevelnek és árulnak. Gazdasági szempontból stag­nálnak, az egyik év minimá­lis nyeresége fedezi a követ­kező veszteségét. Működőké­pesek, hitelük és adósságuk nincsen. Lövőpetriről szólva nem szabad elfelejteni, hogy ismert dinnyetermelő falu, földszerető lakói egy-kettőtől egészen húszholdas területig termelnek dinnyét. A falunak volt közös tanácsa, közös téesze, közös iskolája, de a futballcsapat mindig lövőpetri maradt. Két éve lecsúsztak a legalacsonyabb osztályba, de idén visszaszerezték korábbi jobb helyezésüket a városkör­zeti első osztályban — tudtuk meg Gáspár Sándortól, a sport­kör elnökétől és Kovács Béla edzőtől. A községben nagyon népszerű a labdarúgás, hivata­losan 1968 óta van csapatuk. Felszereltségük jó, négy éve építettek modem öltözőt. A kö­zelmúltban nyilatkozni kellett az önkormányzatoknak, vállal­ják-e a helyi csapat fenntartási költségeit. Lövőpetri önkor­mányzata vállalta, lehetőségei­hez mérten anyagilag is segíti a sportkör munkáját. Az elmúlt hétvégén négy csapat részvéte­lével Bajnokok Tornáját ren­deztek. Napjainkban szervezik az ifjúsági csapatot, melynek Berta Tibor lesz az edzője. Honfoglalás kori település, besenyők és kabarok tele­pedtek itt le. A falu a hajdani gyepűvonalon fekszik, la­kóinak fő feladata a határ őrzése volt, erre utal a lövő név. Petri földrajzilag és közigazgatásilag is Bereg és Felső-Szabolcs határán fekszik, hajdanán a kisvárdai várispánság irányítása alá tartozott, de nem szolga-, hanem katonafaluként. Egykori lakói szinte kizárólag ne­mesek voltak. Egy 1700-as parasztösszeírásból kide­rül, hogy a faluban egyetlen jobbágy élt, az is úgyneve­zett féltaksás, tehát félig szabad ember volt. A nemesi tradíciók folytán 1923 és 1950 között körjegyzőségi székhely volt, annak ellenére, hogy társközségei, Gemzse és Nyírlövő a lélekszámot tekintve nagyobbak voltak nála. A falu ezt követően sorvadásnak indult. Kör- zetesítették az iskolát, a szövetkezetét, a tanácsot, ennek nyomán a 60-as évektől megindult a pusztulás. A lélekszám folyamatosan csökkent, az emberek elköl­töztek. Tíz éve még zsáktelepülésként tartották nyilván, mert egyetlen műút vezetett a faluba. Mára a helyzet jócskán megváltozott, három aszfaltozott úton lehet megközelíteni. Három évtized az egészségügyben Megfutamodtak a zsiványok A választók bizalmából Szőke Ferenc polgármester az előző ciklusban önkor­mányzati képviselő, azt meg­előzően pedig a társközségi időkben elöljáró volt, tehát jó ideje bírja a falu lakóinak bi­zalmát. Tősgyökeres lövőpetri, Hetente kétszer jön a faluba a körzeti orvos, de az egészség- ügyi ellátás nem szenved csor­bát, mert itt él a körzeti ápoló­nő. Bartha Béláné 33 évet töl­tött az egészségügyben, és ab­ból 22 évet itt, Lövőpetriben. Télen-nyáron kerékpárral ingá­zott a falu és Pap község között. Jékei származású, családjával gyermekkorában Papon éltek. A kisvárdai kísérleti gazdaság­ban helyezkedett el 1956— 57-ben, majd a téeszben, és 1961-ben kezdett tanulni az egészségügyi szakiskolában, Debrecenben. A kisvárdai kór­házban dolgozott 11 évig, ez­alatt született egy fia és egy lánya. Kisvárdáról jött 1974- ben Lövőpetribe, körzetbe dolgozni. Azóta ott élnek. Kör­zeti ápolónőként sokszor kell önálló döntéseket hoznia, de a munkának ez a vonása inkább vonzotta, mint riasztotta. Mint Szinte minden épkézláb férfi tagja a 125 fős polgárőrségnek, amely nemcsak létszáma miatt párját ritkító, hanem azért is, mert bűnmegelőző funkciója mellett egyfajta kulturális egyesület, klub szerepét is betölti a faluban. A Kisvárdai Rendőrkapitányság­gal együttműködve, megyei irá­nyítás alatt, országosan regiszt­rálva dolgoznak. Minden este három polgárőr teljesít szolgá­latot. Megalakulásának előzmé­nyeihez tartozik, hogy egy idő­ben elszaporodtak a bűncselek­mények a faluban, többször egy­más után betörtek a boltba, a kocsmába, az óvodába, a polgár- mesteri hivatalba, később már magánlakásokból is vittek el a zsiványok motort, kerékpárt, permetezőgépet, baromfit. Két évvel ezelőtt a falubeliek meg­elégelték a dolgot, és megalakí­tották a polgárőrséget. Azóta egyetlen bűncselekmény sem Szőke Ferenc polgármester Dojcsák Tibor (Új Kelet) A rendszerváltás óta a civili­zációs komfortot jelentő inf­rastruktúra a szennyvízcsator­na kivételével teljesen kiépült. Elkészült a vezetékes ivóvíz-, a gázhálózat, valamennyi út szilárd burkolatot kapott, a te­lefont pedig napjainkban kö­tik. Érdekes dolog, hogy a meg­közelítőleg 600 lelkes telepü­lés minden harmadik házában igényelték a telefont, szám sze­rint többen, mint sok jóval na­gyobb faluban. Iskolát az ala­csony létszám miatt közösen tartanak fenn Nyírlövővel, de az óvodájuk önálló. A munka- nélküliség a térség átlagának megfelelő. Az elzártság felszá­molása és az életfeltételek ja­vulása nyomán az utóbbi évek­ben megállt a lélekszámcsök- kenés. apai és anyai ágon egyaránt. Itt nőtt fel, majd a családi hagyo­mánynak megfelelően kerté­szetet tanult Nyíregyházán, ezt követően pedig mezőgazda- sági főiskolán szerzett diplo­mát. Akkor élték a mezőgaz­dasági szövetkezetek fényko­rukat, könnyen el tudott he­lyezkedni egy jó állásba. Fé- nyeslitkén kezdte, de rövide­Gáspár Sándor és Kovács Béla mondta, kerékpározni is szeret, kedveli a falut, az ott élőket, nem csoda hát, hogy elégedett, kiegyensúlyozott ember be­nyomását kelti. Férje szintén az egészségügyben dolgozik, mentő szakápoló, a lányuk pe­dig református lelkész, akár­csak a férje. A fiuk mezőgaz­dasági technikus, most buszso­főr, tavaly nősült, a szüleinél laknak. Bartha Bélánénak már megvan az utódja, aki most is­merkedik a körzettel. Az ismert és szeretett ápolónő ugyanis idén nyugdíjba vonul. Nyug­díjaskorában szeretne a lehető legtöbb időt tölteni a családjá­val. történt Lövő-petriben. Az alapí­tók megpróbáltak minél több embert bevonni, hogy lehetőleg ritkán kerüljenek sorra járőrözés­re a tagok. Ma 38 csoportjuk van. A lakosság jól fogadta, magáé­nak érezte az ügyet, de más is indokolja a nagy létszámot. Je­lentős összetartó erőt jelentenek a közös rendezvények. Minden 38. járőrözés után összejönnek a polgárőrök egy-egy estére. Ek­korra igyekeznek érdekes és tar­talmas programokat szervezni. KRESZ-vetélkedőt, a polgárőr­kódex ismertetését, közbizton­sági előadást, vagy például kö­zös „akció” volt, hogy április utolsó éjszakáján összegyűltek, és valamennyi polgárőrfeleséget május éjszakai szerenáddal kö­szöntötték, másnap pedig egész napos programot szerveztek kö­télhúzással, versenyekkel és bir­kapörkölttel a futballpályán. Két éve a polgárőrség tartja a hagyo­mányos petri borversenyt is. A vezetőség négy emberből áll: Vedres Lajos a parancsnok, Szőke Ferenc a polgármester, Tóth László a titkár, és Rákóczi Bertalan a gazdasági vezető. A szolgálatot majdnem teljesen sa­ját zsebből fizetik, ebben az év­ben juttatott 50 ezer forintot a szervezetnek a polgármesteri hi­vatal. Ezt benzintámogatásra osz­tották ki, mivel a polgárőrök sa­ját gépkocsival járőröznek. Nyá­ron időnként a falu határába is ki­mennek, megelőzendő a ter­ménylopásokat. Egy évben 10 szolgálat jut egy autóra, ebből 3- 4 költségeit fedezi a közös kassza. Sok egyedülálló idős ember él a faluban, rájuk úgy is figyelnek, hogy gyanús jeleket látva nem­csak betörést feltételezve kopog­nak be, hanem azért is, nincs-e szükségük orvosi segítségre. Az emberek pedig számon tartják a polgárőrség létét, tudják, hogy a hajnalban lassan haladó autóban ülők rájuk is vigyáznak. Lövőpetri Aratnak Lövőpetriben Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom