Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-01 / 152. szám
4 1996. júliusi., hétfő Hazai krónika UJ KELET Egészségügyi médiahajó MTI Várhatóan a nyári szünet előtti utolsó kormányülésen tárgyalja a kabinet az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény koncepcióját. A tervezet szerint a szaktárca nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi ellátásokat a jövőben állami forrásból, külön adóból finanszírozzák. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tb területén a jövőben csak egy, a nyugdíjak és az egyéb pénzbeni ellátások felügyeletével foglalkozó önkormányzat működne. Minderről Kökény Mihály népjóléti államtitkár nyilatkozott az MTI-nek vasárnap az egészségügyi médiahajón. A Semmelweis nap alkalmából rendezett összejövetelen, útban Visegrád felé, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára elmondta: a koncepcióban szereplő egyik alternatíva sem számol a tb-ön- kormányzatok felszámolásával. A jelenleginél azonban pontosabban kell körvonalazni a testületek hatáskörét és azt, hogy amennyiben önkormányzati igazgatás alatt marad az egészségbiztosítás, mekkora beleszólása legyen a szakmai kérdésekbe. A tervezet több változatot tartalmaz azzal kapcsolatban is: milyen körű, nagyságú ellátás illesse meg a biztosítottakat a járulék, illetve az állampolgárt az adó fejében. A tárcának az az álláspontja, hogy a beteget a teljes ellátási vertikum megilleti. Térítési díjat kellene fizetni viszont, ha az orvosi beutalástól eltérő helyen, vagy egyágyas szobában szeretne feküdni a paáciens. Az egészségbiztosító alel- nöke szerint a tb-önkormány- zatokat a kormány „ki akarja paszírozni”, mert azok „nem felelnek meg az államháztartási belső manővereknek”. Simsa Péter annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügy ismét állami irányítás alá kerül, azzal megint a lobby érdekek érvényesülnek, és tovább erősödik az egészségügy torz struktúrája. Az egészségügyi adó bevezetését az alelnök szintén helytelen lépésnek tartaná, mint mondta: egy újabb adót az emberek épp úgy nem fizetnének be, mint ahogyan a járulékokat sem. Eltűnt két géppuska Tatán MTI Eltűnt két 7,62 milliméteres géppuska a tatai Klapka György Önálló Gépesített Dandár laktanyán belüli telephelyéről, két T-72-es harckocsiról — tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium sajtóirodája szombaton kora délután az MTI-t. A sajtóügyeletes hozzátette: a fegyverekkel együtt lőszer nem tűnt el. Az esetet a zászlóalj-parancsnok kedden reggel fedezte fel. A bűnügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. * * * Az elmúlt években több olyan eset történt, amelynek során honvédségi objektumok területéről fegyverek tűntek el. 1990. június 12-én éjjel kispuskákat, gyorstüzelő pisztolyt, légifegyvereket és jelentős mennyiségű lőszert loptak el a Paksi Állami Gazdaság köz- pontjában, Biritópusztán, a Honvédelmi Klub épületéből. A rendőrség és a honvédség három nappal később megtalálta az eltűnt fegyvereket és a felelősöket. 1990 novemberében az ercsi hídászezred fegyverjavítóműhelyéből ismeretlen tettesek elloptak 6 darab AMD géppisztolyt és 10 tárat. 1990 decemberében a székes- fehérvári kommendáns ezred lőszerraktárából tulajdonítottak el nagyobb mennyiségű lőszert és kézigránátokat. 1993. július 14-én a bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandártól tűnt el egy láda kézigránát. A robbanóeszközöket néhány nappal később, lakossági bejelentés alapján, a Bács-Kiskun megyei Csá- voly község külterületén találták meg, lényegében hiánytalanul. Románokat keresnek Megtámadtak egy határőrt MTI Fegyverrel rendelkező, román állampolgárokat keres nagy erőkkel a magyar, illetve román határőrség és rendőrség az ország délkeleti határán, Sarkad környékén, akik megtámadtak egy magyar határőrt — tájékoztatta Krisán Attila ezredes, határőrségi szóvivő az Franz Wraniczky kancellár Debrecenben Fotocellária MTI-t vasárnap a déli órákban. A szóvivő elmondta: Sarkadon vasárnap a kora reggeli órákban egy határőrjárőr-szolgálat a vasútállomás közelében igazoltatott két román állampolgárt. A 25—30 év körüli férfiak csak román személyi igazolvánnyal rendelkeztek, útlevelet nem tudtak felmutatni. Ekkor az egyik határőr elment a Csonka Róbert képriportja vasútállomásra telefonálni, hogy értesítse a helyi őrsöt. A helyszínen maradt kollégáját közben a feltartóztatott személyek megtámadták, elvették tőle pisztolyát, lefújták a saját gázspray-jével, és megbilincselték. Ezt követően elmenekültek a helyszínről. Az Orosházi Határőr Igazgatóság azonnal lezárta a határt, értesítette a rendőrséget, illetve a román hatóságokat. Azóta is nagy erőkkel ellenőrzik az utakat az országhatár körzetében a rendőrség, és határőrség munkatársai. Véget ért MTI Sikerrel zárult vasárnap a Magyar Polgármesterek első világtalálkozójának ötnapos eseménysorozata Gödöllőn, ahol ezernél több hazai és külföldi település vezetői jöttek össze. A záró ülésen Gémesi György, a rendezvényt szervező Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke bejelentette: külön egyesület alakult annak elősegítésére, hogy minden magyar településnek legyen egy határon túli testvér- városa, községe, hogy a különböző országok polgárai ily módon is közelebb kerülhessenek egymáshoz. A résztvevők elhatározták, hogy ezentúl kétévenként megrendezik a magyar polgármesterek világtalálkozóját. Emlékhely Szajolban MTI Ökumenikus szertartás keretében szentelték fel szombaton Szajolban azt a kegyeleti helyet, amelyet a MÁV Rt. vezetése állíttatott az 1994. december 2- án történt vasúti katasztrófa áldozatainak emlékére. A szerencsétlenség nyomán összedőlt és azután elbontott ház helyén emelt emlékmű, és a hozzátartozó park Kő Pál szobrászművész és Balikó Gyula iparművész alkotása. Az emlékmű betonból kialakított része az égbolt egy letört darabját jelképezi, a 31 áttörés az elhunytak lehullott csillagát örökíti meg. Az emlékmű vasszerkezete a művészi elképzelések szerint a felhőzetet szimbolizálja. A MÁV Rt. nevében Kálnoki Kis Sándor elnök rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Szajolban megjelölt hely legyen memento mindazon tragédiákért is, amelyek az elmúlt években sajnálatosan bekövetkeztek. A szertartás végén a közreműködő egyházak képviselői az alkotás egy-egy makettjét, míg a hozzátartozók egy-egy emlékplakettet kaptak a MÁV- tól. * * * Mint emlékezetes a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat 1994. december 2-án, 16 óra 46 perckor hibás váltóállítás miatt tért le vágányáról. A mozdonyról leszakadt kocsik közül az egyik az állomásépület váróhelyiségébe, a másik az állomás területén lévő lakóházba fúródott, kettő pedig egymásba rohanva össze- roncsolódott. Huszonheten a helyszínen, ketten a kórházba szállításkor, ketten pedig az ápolás során vesztették életüket. További ötvenkét személy kisebb nagyobb sérülést szenvedett. Gügyögjünk értelmesen! Erdélyi Tamás jegyzete Megint reklámról lesz szó, de most ellenpéldákról. Az egyik arra szólít fel a hetilapban, válasszak három versike között, melyik tetszik jobban; az lesz a népszerű ital „hivatalos" reklámverse, s a Szavazók nyerhetnek is. Nos, egyik sem tetszik igazán; nem baj, ha nem is nyerek, de legalább az én lelkemen nem fog száradni egyiknek az elterjedése sem. De az már bosszant, hogy a nyelvet is kerékbe töri a „költő” azzal, hogy — szabálytalanul ragozva az ikes igét—a rím kedvéért az „... eszek" szóval zárja a „művet”. Ezt nem terjeszteni, büntetni kellene! De lehet-e ez ellen feljelentést tenni? Második példám a busz oldaláról való, több példányban is fut a megy székhelyen. Ez nem bosszantó, ez nevetséges. A gyermekek csemegéjét hogyan is lehetne sikeresebben hirdetni — találta ki a „szakember" —, mint az ő nyelvükön, az általuk ismert figurákkal! Selypít a gyermek, nosza selypít a reklámkészítő is, attól lesz kapósabb a csemege. Csakhogy, ha a hírhedt kalandfilmes gyilkoló figurát (hogy is hívják? aligátor? ventillátor? ...) elselypítjük, nem elég az elejét selypen írni (azért, hogy az édesség alapanyaga „kijöjjön”), a végét is úgy kellene, különben sántít a dolog. De, ha a végét is selypítjük, mi lesz belőle? No, ugye, egyáltalán nem tejtermék, legfeljebb „végtermék”. S a reklámozó szándék nevetségbe fúl. Bizony, nem könnyű jó reklámot csinálni!
