Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

Magyar Távirati Iroda Halálos éhségsztrájk Egy éhségsztrájkoló politikai fogoly halála tiltakozó tün­tetést váltott ki vasárnap este Isztambulban. A rendőrök erővel oszlatták szét az Ümraniye börtön előtt tüntetők tömegét, és őrizetbe vettek 250 személyt. Aygün Ugur 25 éves politikai fogoly, akit illegális szélsőbaloldali szervezetben viselt tag­ságáért 12 és fél évi szabadságvesztésre ítéltek, fogvatartásának körülményei ellen tiltakozott mindhalálig éhségsztrájkjával az említett isztambuli börtönben. Összesen 1500 politikai fo­goly folytat éhségsztrájkot 50 török fegyintézetben. Vihetik Karadzicot A nemzetközi körözés alatt álló boszniai szerb vezér, Radovan Karadzic letartóztatását semmiféle erőszakos vá­laszlépés nem kísérné a boszniai szerb hadsereg részéről — ezt a londoni The Times hétfőn közölt értesülése szerint a hadsereg vezetői maguk jelentették ki a hét végén a Boszniában szolgáló NATO-erők szárazföldi egységei pa­rancsnokának. A vezető brit napilap szerint Zdravko Tolimir tábornok, Ratko Mladic boszniai szerb katonai fővezér he­lyettese személyesen jelentette ki Sir Michael Walker altá­bornagy előtt: a boszniai szerb hadseregnek semmi köze azon fenyegetőzésekhez, amelyek megtorlásokat helyeztek kilátásba Karadzic lefogása esetére. Kanada kész a befogadásra Kanada felajánlja, hogy befogadja azokat a másként gon­dolkodókat, akiknek el kell hagyniuk Hongkongot a jövő évben esedékes kínai uralomváltás miatt — jelentette be hétfőn a kanadai külügyminiszter. Lloyd Axworthy közölte, hogy vasárnapi találkozójukon megvitatta a „disszidensek” ügyét Hongkong kormányzójával, Chris Páttérnél. Kanada segítséget ajánlott azoknak, akiknek a hongkongi hatósá- r gok szerint más országokba szóló vízumra lesz szükségük. Kanada mellett az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy- Britannia is felajánlotta segítségét. Új iszlám szervezet Iszlám Mozgalom az Igaz Hit Hirdetéséért és a Dzsihadért (iszlám szent háborúért) néven új iszlám fegyveres szervezet tudatta létrejöttét Algériában az AFP-hez eljuttatott első közle­ményében. A Liberté című magánkiadású algériai lap meg­erősítette a szervezet megalakulását, amely' magában foglalja az Iszlám Fegyveres Csoport, a GIA egyes kivált irányzatait is. Bombát találtak Chicagóban Robbanószerkezetet talált egy biztonsági őr vasárnap az egyesült államokbeli Chicagóban, az OiHare nemzetközi repülőtér egyik, charterjáratok indítására és fogadására szol­gáló kifutópályáján. Tűzszerészek ártalmatlanná tették a viszonylag kis hatóerejű töltettel készült szerkezetet. Mosolyogva integet a fotósoknak a 14 éves japán Takahasi Szubaru 1996. július 22-én, mielőtt egyedül nekivágna a Csendes-óceánnak, hogy mintegy 50 nap alatt Japánból az Egyesült Államokba hajózzon 9 méteres hajóján, és így a legfiatalabb hajós legyen, aki egyedül kelt át az óceánon Világkrónika A szakadárok tárgyalnának MTI Zelimhan Jandarbijev, cse­csen szakadárok vezére, illetve Aszlan Maszhadov vezérkari főnök hisz a csecsen—orosz párbeszéd felújításában, illetve a politikai rendezés lehetősé­gében. Ezt Uszman Ferzauli, a csecsen fegyveresek egyik szó­vivője közölte hétfőn. Az Interfaxnak nyilatkozva Fer­zauli hangsúlyozta: a szakad­árok az orosz harci cselekmé­nyek ellenére sem akarnak le­mondani a tárgyalásokról. Közben az EBESZ csecsen- földi misszióvezetője, Tim Guldimann hétfőn megerősí­tette: rövidesen megtartják az észak-kaukázusi katonai kör­zetet irányító Anatolij Kvas- nyin tábornok és Aszlan Masz­hadov csecsen vezérkari főnök találkozóját, miután elvi egyet­értés van erre vonatkozóan. A svájci diplomata hangsúlyoz­ta: a szembenálló feleknek meg kell akadályozniuk az olyan akciókat, amelyek a polgári lakosság életét veszélyeztetik, illetve a lakott településeken rombolásokhoz vezetnek. * * * Szüneteltek a harcok hétfőn Csecsenföld déli részén, a szeparatisták Satoj melletti tá­maszpontja körül. Viszont előzőleg, vasárnap este Ve- gyeno járás Agisbatoj telepü­lésén tört ki összecsapás a sza­kadárok és a szövetségi csapa­tok között, amelyek két orosz katona halálát és hét sebesülé­sét okozták. Az orosz csapatok közlése szerint az időjárási viszonyok — így a sűrű köd és az eső — Brit elemzés MTI Magyarország számításai szerint a Nyugatot olyan mér­tékű hálára kötelezi a magyar területek használatba adása, amely lehetetlenné teszi a visszatáncolást a NATO-bőví- tés gondolatától — írta hétfőn a Financial Times a szolnoki NATO-hadgyakorlat és a boszniai IFOR-egységek ma­gyarországi állomásoztatása kapcsán felvázolt elemzésé­ben. Az első számú londoni gaz­dasági-politikai napilap sze­rint Magyarország az egyhe­tes légi manőversorozat meg­rendezésével újabb hangsúlyt ad annak a máris kulcsfontos­ságú szerepnek, amelyet a Boszniába készülő, illetve az onnan érkező NATO-csapa- tok hátországaként játszott az idén — és játszik esetleg még jövőre is. A Financial Times szerint széles körű egyetértés mutat­kozik abban, hogy a Clinton amerikai elnök által megsza­bott decemberi határidő után, 1997-ben is szükség lesz a Nyugat katonai jelenlétére a délszláv válságövezetben. Az amerikai dilemmából az egyik forgatókönyv szerint az a megoldás kínálhat kiutat, hogy az IFOR-kötelékben szolgáló amerikai egységek közül többet csak a magyar- országi támaszpontig vonná­nak vissza, jelezve: bármikor megjelenhetnek ismét Bosz­niában, ha a szükség úgy hoz­ná — írta a londoni napilap hétfői elemzése. vasárnap délután óta akadá­lyozzák az erdős hegyvidékén fekvő Satoj melletti csecsen támaszpont ostromának folyta­tását. Az orosz csapatok heves ellenállásba ütköztek. A szepa­ratisták változatlanul tartják az uralkodó megaslatokat a kör­nyéken. Orosz állítások szerint 60 csecsen fegyveres vesztette életét a harcokban, s 6 orosz katona is meghalt. Movladi Udugov, a szepara­tisták szóvivője viszont cáfol­ta a csecsen halottak számára vonatkozó közlést. Azt állítot­ta, hogy az oroszok szenved­tek jelentős veszteségeket. Udugov 150—200 orosz kato­na haláláról, illetve egy orosz vadászgép és egy harci heli­kopter lelövéséről beszélt, amit viszont cáfolt a szövetségi csa­patok szóvivője, Igor Mel- nyikov. Miközben Satojban elcsen­desedtek a harcok, a vegyenói járásban, Agisbatoj faluban összecsapás tört ki a lakosság iratainak ellenőrzése címén ide bevonult orosz katonák és a csecsen fegyveresek között. Orosz katonai beszámolók sze­rint a szövetségi erők két kato­nája meghalt, 7 megsebesült az összetűzésben. A szövetségi erők lefoglaltak két páncélök­löt, egy orosz gyártmányú hor­dozható légvédelmi rakétain- dító-állást, kétezer géppisz­tolylőszert és 2,5 kilogramm trotilt. \ Hírről----------------— —­% hírre ÚJ KELET Tapolcai Zoltán jegyzete A szlovák politika nagy­jai a legnagyobb bűvésze­ket szeretnék felülmúlni az utóbbi napokban. Nemzeti nagy kalpagjukba beletet­tek egy bolhát, s csak azért is egy elefántot akarnak belőle kiráncigálni. Ugyan­is nem több egy bolhacsí­pésnél az a néhány kijelen­tés, amit Duray Miklósék tet­tek azon a bizonyos ma­gyar—magyar csúcson, de Dusán Slobodnik, a szlovák parlament külügyi bizottsá­gának elnöke szerint az ele­fánt betévedt a porcelánbolt­ba, és Szlovákia szétverésé­nek kezdetén járunk. Pedig nem többről van szó, mint hogy a mille- centenáriumi év — enyhén szólva — idegesíti azokat a szomszédos országokat, ahol a belső békét csak nemzeti államként tudják szavatoln. Ezt igazolja Ma­rian Andelnek, a Szlovák Nemzeti (!) Párt és egyben a parlament alelnökének tegnapi tévényilatkozata, aki nemzeti megemlékezé­sünket „vad avar hordák 1100 évvel ezelőtti bevo­nulásának” titulálta. Kár történelmi kérdést eszkábálni egy mindenna­pi problémából. A fiatal or­szágot bosszantja egy öreg ország adomázása. De en­nek semmi köze ahhoz, hogy országa határain be­lül élő kis nemzeti egysé­geknek igenis jogokat kell adnia, s meg kell teremte­nie e jogok használatának lehetőségét is. Durayék, kérem szépen, csak ennyit kértek az önkormányzati­ság felemlegetésével. S nem autonómiát, amely esetleg területi független­ségként is érthető. Ha valaki tiszta fejjel és szemmel tekint a tényekre, arra, hogy hol, mikor és ho­gyan hangzottak el, csak ak­kor csinál belőle ekkora ügyet, ha akar. Ad egy: a ha­táron túli magyar szerveze­tek és a honi vezetés talál­kozójának apropóját a mil- lecentenáriumi események adták, nem az aktuálpo- litika. Ad kettő: Magyaror­szág éppen túl van a nálunk élő nemzeti kisebbségek demokratikus jogainak lát­ványos felmutatásán, az ön- kormányzati választásokon. Tehát mi mást kérhettek volna a szlovákiai magya­rok az otthonukat adó nem­zettől, mint magyarságuk tiszteletben tartását és ön­kormányzatiságot. Külön- bejáratú magánvélemé­nyem, hogy mi jóval töb­bet költöttünk ez utóbbira, és jóval nagyobb hercehur­cával járt, mint ahány em­bert érint, mint amennyire valóban működni fognak ezek a kisebbségi önkor­mányzatok. De már csak azért is meg kellett tenni, mert számunkra nem teher a nemzeti kisebbségek léte, sőt, szükségünk van rájuk. A sokszínűség varázsát ad­ják Európa kellős közepén. Ugyanis NEKÜNK már ele­günk van az egyszínű, egy­oldalú egyendivatokból... Victor Csernomirgyin orosz kormányfő (jobbra) a tárgya­lóasztalhoz vezeti Alexandr Lebegyet, a Nemzetbizton­sági Tanács titkárát 1996. július 22-ei megbeszéléseik megkezdése előtt. Tárgyalásaik fő témája a csecsenföldi rendezés, a hadsereg reformjának finanszírozása és a bűnözés, illetve a korrupció elleni harc volt Figyelemeiterelés a gondokról Szlovák vélemény az autonómiáról MTI Szlovákia demokratikus erőinek abban kellene közös szemléletet kialakítaniuk, hogy „az isten ezt a területet nem az etnikailag tiszta szlo­vákság részére teremtette, ha­nem Szlovákia az itt élő la­kosság közös otthona, ezért az országirányítás is közös feladat” — mondta az Új Szó­nak Miroslav Kusy, a pozso­nyi Komensky Egyetem po­litológiai tanszékének veze­tője. Kusy az autonómia-felve­tést is tartalmazó „magyar— magyar csúcs” közös nyilat­kozatáról úgy vélekedett, hogy a Budapesten elfogadott dokumentum szövegössze­függéseiből „Szlovákiában először kiragadták, majd ala­posan meglovagolták az au­tonómia szócskát, holott ez a kisebbségi kérdés megoldá­sának teljesen legitim eszkö­ze lehet. Persze, minden jog­szerűsége ellenére, ezzel nem akarom azt állítani, hogy okos dolog lenne, ha Szlová­kiában csak etnikai alapon születne autonómia” — mondta Kusy, aki azt hang­súlyozta, hogy „Szlovákiá­nak a valóságban a külön­böző érdekcsoportok autonó­miáira van szüksége, ahogy az Európa demokratikus or­szágaiban már régen termé­szetes.” „Ezzel szemben sajnos ott tartunk, hogy a Meciar-kor- mányzat jobbára az inkább szlovákok lakta régióknak adja meg az önkormányza­tiság természetes jogát, ne­hogy a Dél-Szlovákiában élő magyarok is profitálhas­sanak ugyanebből az elv­ből. így hát a demokrácia el­sorvasztásának nyílt szán­déka az, ami 1996-ban Szlo­vákia legsúlyosabb gondja­ként merül föl, s távolról sem a parlamentben képviselt magyar pártok politizálása” — fogalmazott a politoló­gus. Kusy úgy látja, hogy „nincs semmi újdonság eb­ben a magyarellenes uszítga- tásban. Most éppen ez van napirenden. Néhány héttel korábban még a nagykaposi emlékmű ügye volt a gyűlö­letszítás tárgya”, hogy a la­kosság figyelmét eltereljék az ország tényleges gondjai­ról — nyilatkozta a szlovák politológus, aki a szlovákiai magyarság parlamenti kép­viseletének gyakorlati poli­tizálását, lépéseinek zömét indokoltnak tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom