Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 1., hétfő 3 Székelyben lábbal szavaznak A Határőrség Napján feledték a gondokat Napilapjuk az utóbbi időben kétszer is foglalkozott a széke- lyi eseményekkel, utóbb a jú­nius 24-ei számban, A háború folytatódik címmel. Ezt szeret­ném némileg kiigazítani, és ki­egészíteni is, mert az abban fog­laltak egyoldalúak, és nem min­den esetben fedik a valóságot. Szeptemberben valóban in­dult népi kezdeményezés a fa­luban, nagyjából háromszáz aláírás összegyűjtésével, ami arra irányult, hogy a képviselő- testület oszlassa fel önmagát, mert a falu ügyeinek intézésé­re alkalmatlan. A szeptemberi falugyűlésen az is kiderült, hogy a lakosság a héttagú tes­tület öt tagját érdekszövetség­nek tekinti, és bizony indula­tosan követelték a távozásukat. A cikk állításaival szemben ak­kor a Falunk Fejlesztéséért Egyesület még nem létezett, mert csak november végén ala­kult meg — viszont feszültség már jókora volt. Az egyesület alakuló meg­beszélésére valóban eljöttek az „ötök”, de világosan értésük­re adtuk: nem kívánunk velük egy tálból cseresznyézni. A januári polgármester-válasz­tásra az egyesület dr. Faragó György elnököt indította jelölt­ként, és a jelölt több szavaza­tot kapott, mint a másik három együttvéve. (Két másik meg­méretésre vállalkozó képvise­lő-testületi tag volt, az ötök közül.) Mivel a megválasztott polgármester háziorvos is egy­ben, ezért fel kellett volna ol­dani az összeférhetetlenséget: a polgármester nem lehet ön­maga munkáltatója. Ennek megvan a technikája: vállalko­zásba adják ilyenkor a házior­vosi ellátást. Az ötök azonban ezt nem akarták. Valóban nem volt január óta egy normális testületi ülés sem: először az ötök bojkottálták so­rozatban az új polgármesternek még a beiktatását is (el is kel­lett halasztani), utána pedig nem voltak hajlandóak tudomásul venni a választás eredményét. Ez a mélyen antidemokratikus magatartás háborította fel a falu lakosságát, dr. Faragó pedig Dragos Gyula A munkahely vezetője, irá­nyítója: Daru Tiborné, akit az itt dolgozók csak Piroskának szólítanak. Kölcsönös a meg­becsülés és tisztelet, ami kitű­nő minőségű munkában ölt testet. Havonta átlagban 30— 35 pár ortopéd lábbeli készül. Természetesen nemcsak cipők — tájékoztatott Daruné —, hanem nyári szandálok, télen csizmák, bélelt ortopéd tépő­záras termékek. Hozzánk tar­tozik a mátészalkai üzemrész is, sajnos a kapacitásunk nincs teljesen kihasználva. Többre lennénk képesek, de a jelenle­megunta a szélmalomharcot, és május 13-án lemondott tiszt­ségéről. Ezért nincs ma Szé­kelyben polgármester. A nyírtéti iskolával történő társulás esetében nem az egye­sület kezdeményezte a de­monstrációt, hanem a szülők, az egyesület csak támogatta azt. (Felháborítónak tartjuk, hogy a nyírtéti polgármester nem először nyilatkozik széke- lyi ügyekben. Irigylésre mél­tó, hogy van ideje ránk: Nyírt­éten már minden rendben van, ott nincs semmi gond.) Mind­két tisztségviselő mélyen hall­gatott róla, hogy a székelyi tes­tület döntése semmis, mert az ülésen sem a régi, sem a meg­bízottjegyző nem vett részt. A kisegítő osztályok indításával kapcsolatban a szülők teljesen indokolt meggyőződése, hogy be akarják csapni őket. (A kér­déses cikkben is kétféle állás- foglalás olvasható). Most másodszor gyűlt össze, ezúttal pár nap alatt 264 aláírás a képviselő-testület feloszlatá­sát követelve. Természetesen ez nem fog megtörténni, ahogyan azt Sipos Zoltán alpolgármester kifejtette. O tudja, a mindent eldöntő ötök tagja. Soha többé nem választanák meg őket. Sajnálatos, hogy egy jogsze­rűen megalakult egyesületet — amelynek kimondott célja, hogy a közös gondokat meg­beszélje az emberekkel, tehát helyben gyakorolja a demok­ráciát — valósággal ellenség­nek tekinti a testület öt tagja. Pedig — bármilyen meglepő áramlottak az emberek a tagjaink sorába, noha még tag­díjat is fizetniük kell. Ami az iskolaháborút illeti: az egyesület azt javasolja a szü­lőknek, hogy Nyírbogdányba, vagy Ramocsaházára írassák be a gyerekeket, jobbak a körül­mények, és az oktatás ma­gasabb színvonalú—tehát ez a gyerekek érdeke. A hírek sze­rint eddig a székelyi iskolába ta­lán 10—15 gyerek bizonyít­ványát vitték haza. Úgy véljük, hogy lábbal is lehet szavazni. Dr. Kun Istvánná képviselő-testületi tag, az egyesület alelnöke gi gazdasági körülmények, a kisemberek zsebeit és igénye­ik teljesítését behatárolja. Az üzemben bőrdíszmű javí­tásokat is végeznek. Az üzemet az ortopédia, a fájós lábak, a különleges orvosi papírra kiírt igények jelentősen befolyásol­ják. Itt kell csak igazán a jó szakmai tudásnak érvényesül­nie. Mert gazdáiknak nagy szüksége van az elkészült ter­mékekre, a lábbelik kényelmes viselésére. A tévedés tehát kizárva. Megismerkedtem az itt dol­gozókkal. A kaptafásnak becé­zett Bartha Sándorral, akinek kezemunkájától alakul, formá­Dojcsák Tibor (Új Kelet) Vidám emberekkel telt meg a nyírbátori strandfürdő mellet­ti kemping szombaton. A Nyír­bátori Határőr Igazgatóság itt tartotta a Határőrség Napját. Szent László 1996-os ünnepén gazdag program várta a határ­őröket, és a velük ünneplő rendőröket, tűzoltókat, vala­mint az ukrán és román határőr vendégeket. A kapura kifüg­gesztett programtáblát érdemes volt átböngészni, mert már a terület elejének látványosságai lódik az a kaptafa, amely nél­kül nincs minőségi termék. De elismeréssel lehet az egész kol­lektíváról is szólni, többek kö­zött: Bárdi Jánosról, Málnási Jánosról, Simon Ferencről, és Nagy Zoltánról is. A suszterszékben ismertem meg a már említett Nagy Zol­tánt, aki június első hetében műtéten esett át. Ma gyógyul­tan formálódik keze alatt a megrendelt munka. Háta mö­gött a polcokon katonásan so­rakoznak az ortopéd félkész­lábbelik, befejezésre várva. Emberi sorsokról vallanak, gazdáik alig várják, hogy az életüket, mozgásukat gazdagít­hassák. Eszembe jutott egy népi mondás: — az élet és a testünk közös harmóniája jó barátok! Ez jellemző a Start Vállalat or­topéd üzemére, ezért keresik a megrendelők, mert tudják, leköthették az emberek figyel­mét. A programban szerepelt díjtalan strandlátogatás, láb- tengó és asztalitenisz-verseny. Farkas Viktor fazekasmester bemutatta a szakma fortélyait, gyorstalpalót tartott az érdek­lődőknek, a gyerekek percen­ként ötven forintért felfújható gumifigurán ugrálhattak, ezen­kívül játékkészítéssel, sárkány­építéssel, ügyességi versennyel és légpuskalövészettel tölthet- ték az időt. Fellépett a Kalamaj­ka báb- és néptánccsoport, az Alive Music együttes és az Er­hogy ezek a lábbelik rokkant testrészüket újra életre keltik. Nagy Zoltán tiszarádi szüle­tésű, kézfogásnyira 50. évétől. Nyíregyházán Kakukk István cipészmestertől tanulta meg szakmájának igazi fortélyait. Ezután tizenegy évet dolgozott a nyíregyházi szövetkezetnél, majd Debrecen következett. zsébet duó, volt tűzoltó és karatebemutató, sétakocsiká­zás, kötélhúzó- és főzőverseny, a felnőtteknek agyaggalamb- lövészet, Toldi verseny petren- cerúdtartással és rönkhají­tással, eközben egész nap büfé, zene és tánc szórakoztatta a vendégeket. Az idei Szent László napi kispályás labdarú­gó kupán négy csapat mérkő­zött, a határőrök, a rendőrök, a tűzoltók és a polgárőrök válo­gatottja. Egy pénteki rádióinter­júban Tany ik József határőr őr­nagy, nyírbátori sajtóreferens azt nyilatkozta, hogy szombat­ra megrendelte a jó időt. A ren­delést tökéletesen teljesítették, az előző hét és a vasárnap hű­vöse közé beékelődött egy nap­sütötte, meleg nap, amelyen az ünnepeltek és vendégeik elfe­lejtették a gondokat, kikapcso­lódtak, föloldódtak és lazítot­tak. A határ persze nem zárhat be, az állomány egy része szol­gálatban volt. Számukra marad a remény, hogy olyan szép és tartalmas Szent László nap vár rájuk a következő évben is, mint amilyen a nyírbátori kem­ping szombati vendégeinek. Jelenlegi munkahelyén 1993- tól dolgozik. Hitvallása munká­járól, a keze alatt készült mun­kák beszélnek. Megjegyzi: — szemével a polcra tekintve — ha az én suszterszékem beszél­ni tudna, de jó is volna, a fáj­dalom csak a múlté volna, az ortopéd lábbelikbe pedig öröm költözne. Elgondolkozom szavain, ő és társai munkájáról és a má­ra gondolok. A jövőre már nem találok hozzájuk méltó szavakat. { , jt\V [ ; Hitel n Kozma Ibolya (Új Kelet) Az Európai Befektetési Bank (cáB), az Európai Unió projectjeinek pénzügyi szer­vezete 95 millió ECU-s hitelt nyújt az M3-as autópálya ki- terjesztéséhez Budapest és az ukrán határ között. Az au­tópálya elkészülte után Uk­rajnát fogja összekötni az osztrák, szlovén és olasz autópályarendszerekkel Bu­dapesten keresztül. Az alap az Északkelet- Magyarországi Autópálya- Fejlesztő és -üzemeltető Ék­hez (ÉKM Rt.j kerül. Ezt a társaságot a magyar állam hozta létre az M3-as autópá­lya kifejlesztése és kivitele­zése végett. A jelzett összeg a már meglévő, Budapesttől keletre található pálya fel­újítását és egy újabb 44 km hosszúságú szakasz építését hivatott elősegíteni az ukrán határ felé. A német Kredit- austallt für Wiederaufban az ElB-vel anyagilag közö­sen támogatják a tervezés munkálatait. A hitelszerződést Budapes­ten írta alá Wolfgang Goth, az EIB elnökhelyettese és Répássy Attila, az ÉKM Rt. vezérigazgatója. A project támogatásának kommentá­lásakor Wolfgang Goth a következőket mondta: „A kelet-nyugati folyosó, melyen az M3-as autópálya is fek­szik, sürgős felújításra lett előjegyezve 1994 márciusá­ban a Pán-Európai Fuvaro­zási Konferencián. A hitel rá­világít az EIB növekvő sze­repére a magyar infrastruk­túra fejlesztésének támoga­tásában, különösen a ma­gyar szekciók csatlakozásá­ban a transz-európai háló­zatba és az EU, illetve Kelet- Európa közötti párbeszéd megkönnyítésében. Az ElB hitel és a PHARE-program támogatására egyaránt az Európai Közösség hatásköré­be tartoznak és annak a stra­tégiának a részei, mely Ma­gyarország gazdasági átala­kulását segíti és előkészíti a nem túl távoli EU-tagságoL” A környezeti hatásokat vizsgálva az EIB arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a project megfelel az EU kör­nyezeti szabványainak. Sőt, a jelenlegi út mentén elhe­lyezkedő számos városnak és falunak a környezeti fel­tételeit javítja, lecsökkentve a zajokat, szennyeződést és a közúti baleseteket Az M3- as autópályára szánt hitel teljes egészében EIB finan­szírozású Magyarországon, I melynek az értéke 1990 óta 382 millió ECU. Az sokféle úton kívül a project támo­gatja a telefon- és elektro­mos hálózat modernizálá­sát, a légiforgalom ellenőr­zési rendszerét és mintegy ötven kis- és középvolume­nű ipari és turisztikai vállal­kozást és a kisebb volume­nű infrastruktúrák pénz­ügyi támogatása a magyar bankrendszer hálózatán ke­resztül fog történni. Az EIB vezetői taná­csának fennhatósága alatt pénzügyileg támogat ma­gyarországi projecteket, azaz a 15 EU pénzügymi­niszter képviseli a bank rész­vényeseit. Az 1994—96-os időszakra, mintegy 3 milli­árd ECU-s hitel áll rendel­kezésre albán, bulgár, cseh, észt, magyar, lett, litván, len- ! gy ei, román és szlovák pro- i jectek támogatására. Emberi sorsokról vallanak a lábbelik Ortopéd cipészek között Nyíregyháza, Pacsirta utca 27. A kapu bejáratánál név­tábla: ortopéd cipők készítése. A Start Vállalat működteti az üzemet, ahol több mint tíz leszázalékolt nyugdíjas, csökkent munkaképességű dolgozik. Jó szakembernek tartják őket, a kis üzemben remek kollektíva dolgozik nagy szorgalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom