Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13 / 163. szám
UJ KELET Sport 1996. július 13., szombat 13 Fitt 7 Próba „Nagyító” alatt az első fél év Az 1996-os év a szabadidős sportrendezvények tekintetében egy újdonsággal vette kezdetét. A Fitt 7 Próba elnevezéssel bíró versenysorozat a szintén „újszülött” korban járó Nyíregyháza Város Szabadidősport Bizottságának ötlete alapján valósult meg. Mint ahogy a neve is tükrözi — hét versenyszámban (próbán) kell megmutatni, hogy ki milyen fizikai erőállapotban van, illetve milyen ügyes. Az első fél év három viadalt foglalt magában, melyről Gavallér Zsolttól, a bizottság elnökétől kértünk egy rövid értékelést. — Ha ábrázolnánk egy matematikai görbén a részt vevő korosztályokat, akkor talán a harangra emlékeztetne legjobban ez a görbe. A legfiatalabbak (7 év alattiak) és a legöregebbek (40 év feletti korcsoport) vannak a legkevesebben, míg a legtöbb versenyzőt a 10—11—12 évesek mezőnye számlál. Az idősebb korosztály aktivitása lehetne jobb is, hiszen, ha figyelembe veszem azt, hogy az első próba egy 10 km-es gyalogtúra volt a sóstói erdőben (ráadásul gyönyörű időben) és ezen a vártnál jóval kevesebb résztvevő volt a fent említett korosztályból. Nem volt megerőltető a dolog, hiszen egy kellemes sétához lehetett hasonlítani. A kerékpárverseny már más „tészta”, hiszen az technikai feltételhez volt kötve, de mégis mintegy 100 fő vett rajta részt. Ezzel már elégedettek lehetünk. Remélem, az őszi versenyeken már többen rajthoz állnak. — Ha már az őszi versenyeknél tartunk — milyen próbák vannak még hátra? — A tájfutás lesz az első őszi fittpróbás versenyszám, amit egy nagyszabású futóverseny követ. Zárásként jön majd az úszás, de ezeken kívül még külsős versenynek számít majd a Mikulás Futás. Decemberben pedig az eredményhirdetés! * • Fitt 7 próba I. féléves eredményei — Nyuszi futás — Turisztika — Merci-Bringa Terepkerékpár-verseny — Konzol Plusz Triatlon -— Vakáció futónap— Összesen 244-en gyűjtöttek pontokat a fenti versenyek alapján. Korcsoportok élmezőnye 5 verseny alapján: 7 évnél fiatalabbak: Lendvai Máté, Orosz Bence, Matíz Kinga 7 évesek: Szatmári Kristóf Kodály Z. Ált. Isk., Sztankovics Andrea Kodály Z. Ált. Isk., 8 évesek: Gödény Jonatán Kodály Z. Ált. Isk., Lázár Bettina Kodály Z. Ált. Isk. 9 évesek: Gyurkó Kinga 20. sz. Ált. Isk., Szakács Milán Kodály Z. Ált. Isk. 10 évesek: Kiss Bence Arany J. Gimn., Richter Anett Arany J. Gimn. 11 évesek: Búza Gábor Arany J. Gimn., Kocsis Eszter Kodály Z. Ált. Isk. 12 évesek: Gál Gabriella Kodály Z. Ált. Isk., Fekete László Kodály Z. Ált. Isk. 13—14 évesek: Choma Viktor Arany J. Gimn, Kiss Veronika Kodály Z. Ált. Isk. IS—16 évesek: Gégény Zoltán 1. Sz. Gyak. Ált. Isk., Balogh Mónika Eü. Szakközép., Tar Nikoletta Ibrányi Ált. Isk. 17—18 évesek: Bacsa László 107. sz. szakközép., Panyor Krisztina 19—20 évesek: Harsányi Zsuzsa, Tar Attila. 21—25 évesek: Pimyák Péter. 26—30 évesek: Szulics Zsolt. 31—35 évesek: Juharos Gábor, Búza Gyuláné és Bajnayné Sóvári Edit. 36—40 évesek: Csekk Tibor, Filetóthné Kazár Katalin. 41—45 évesek: Czuczor Gábomé , Kunfalvi András. 46—50 évesek: Csorás László. 51—55 évesek: Arany László, Kovács Lászlóné. Családi verseny élmezőnye: Brém család, Filetóth család, Búza család. Batai János (Új Keletj — Az első három próba lezárult, ami egyben a verseny- sorozat féléves zárását is jelenti. Erről az időszakról milyen tapasztalatokkal lettek gazdagabbak? — A legnagyobb örömet az okozta, hogy szinte minden iskolában kialakult egy úgynevezett Fitt 7 Próbás „mag”, akik rendszeresen részt vettek a próbákon, valamint az ehhez kapcsolódó külsős versenyeken. Az általunk szervezett viadalokon — a sóstói túra, a kabalási dombokon rendezett mountain bike kerékpárosverseny és az első félév utolsó próbája, a triatlon — lehetett „fitt pontokat” szerezni, de ugyanúgy idetartozott a Nyuszi Futás is. A legkisebbek (óvodások) és a felnőttek szintén bekapcsolódtak a versenysorozatba, amit a versenyeredmények is mutatnak, hiszen még 55 éves versenyző nevét is meg lehet találni. A résztvevők szorgalmasan gyűjtögették a tavaszi-nyári pontokat, s majd a téli „végelszámolásnál” kiderül, hogy ki a legjobb a saját kategóriájában, illetve a családi kategóriában. — Amikor meghirdetésre került a Fitt 7 Próba, akkor az elsődleges szempont az volt, hogy minél több korosztályt—a lehetőségekhez mérten — meg kell „mozgatni”. Ebből mi valósult meg? Barangolás Nyugat-Magyarországon I. Lapunk e hasábjain tavasszal a Nyírséghez közeli, az utazást és kirándulást kedvelők számára talán néhány ismerős képet, de reméljük, sok ismeretlen, kellemes meglepetést is rejtő tájat, a Zempléni-hegységet mutattuk be. A Zemplén enyhe dombokká szelídült vulkáni hegyeit és a történelem viharaiban romokká pusztult várait a táj közelisége miatt évente akár többször is felkereshetjük, mindig új oldalukról ismerhetjük meg azokat. Munkatársunktól Most induló sorozatunkban néhány nyugat-magyarországi tájra szeretnénk elkaluzolni olvasóinkat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minden kételkedőt meggyőzzünk, nem kell feltétlenül külföldre utazni ahhoz, hogy szépet, érdekeset, emlékezeteset lássunk. Ahhoz, hogy legalább egy szeletét megismerhessük a Nyu- gat-Dunántúlnak, legalább néhány napos ott tartózkodásra van szükség, ezért erre a kirándulásra talán legalkalmasabb a nyári szabadság ideje. A Kemeneshát. a SopronVasi síkság és az Alpokalja a Nyírségtől legmesszebb fekvő magyarországi vidékek. Ha ide utazunk, úgy érezhetjük, egy más világba érkeztünk. A nyugati határszél térben, időben és gazdasági fejlődésben egyaránt jóval messzebb található Kelet-Magyarországtól, mint amit a térképi távolság jelent. Nyugat-Dunántúl geográfiája, történelmi, gazdasági fejlődése, lakóinak dialektusa is alig- alig mutat párhuzamot a Tiszántúllal. Egy nyugat-magyarországi képzeletbeli, vagy tényleges utazás már az elindulás előtt sok meglepetést tartogat. Pusztán a térkép böngészésekor bizonyára sokak érdeklődését felkeltik a sejtelmes nevű települések: Balog- unyom, Csempeszkopács, Chernelházdamonya, Ostffy- asszonyfa, vagy a képzeletet is megmozgató nevű Pornóapáti. Vajon van-e olyan nyírségi, aki szövegkörnyezet nélkül is megérti a következő magvas sárvári szólásokat: megtanulta. mint sonka a járást; se tűled, se hozzád? Akár autóval, akár vonattal utazunk, amikor a Nyugati-Ba- kony lankáin ereszkedünk már közel vagyunk célunkhoz, a Kemenesaljához. E tájról Soós Péter a következőket írta: „... ha kiszáll az ember a járműből, nézelődik, sétál, figyel, akkor előbb-utóbb úgy érzi magát, mint egy öreg ház padlásán. Lefújja a tárgyakról a port, s mesés értékek bújnak elő az enyészetből.” Tulajdonképpen már ezt érezhetjük a Marcal-medencé- ben is, amikor a nagy forgalmú 8-as főútról lekanyarodva „jól elrejtett” környezetben, a csak némelyik útikönyv által említett csöndes, alig néhány száz lakosú Iszkázra begördülünk. E faluban született és élte gyermekkorát Nagy László költő. Falujáról, szülőházáról — melyben halála után hat évvel, 1984-ben emlékházat rendeztek be —-, gyermekkoráról egy helyen e sorokat írta: „Házunk szélső ház, a falutól kissé távol... Távoli körben dombok, erdők, hegyek. Nyugaton a Ság és a Kemenesalja, keleten a Somló és a Bakony... Tíz esztendeig futkostam itt, utánozva embert, állatot, madarat.” A szépen helyreállított — még mindig legszélső — ház idős gondnoka minden idegent meleg szeretettel és lelkes kalauzolással fogad. A házban megtekinthetjük a költő festményeit, néhány személyes tárgyát, és azt a bolgár népművészek által berendezett szobát is, melyet a költő halála után hoztak létre, tisztelegve a bolgár költészet magyarországi megismertetéséért. Nyugat felé folytatva utunkat, a Marcal folyón átkelve meg is érkezünk első igazi állomásunkra, hiszen a Rábáig húzódó szelíd dombvidéken, a Kemenesháton járunk már. A szerkezetileg erősen feldarabolt, a környezetéből platósze- rűen kiemelt Kemeneshát területén a jégkorszakban a Rába és mellékfolyói több méter vastag, a későbbiekben többször áthalmozott kavicstakarót raktak le. Ebből a felszínen nem sokat látunk, a táj közel felét cserfaerdőség borítja, mely nevét az itt csernek nevezett kavicsrétegről kapta. (Folytatjuk) XXIX. Nemzetközi Tisza Túra Új Kelet-információ Még néhány nap és az evezők halkan csobbanak a Tisza vizébe, útjára indul az idei, immáron huszonkilencedik Nemezetközi Tisza Túra. A túra történetében csúcsdöntésre kerül sor, hiszen az előtúrára nevezés lezárult, s mint kiderült, 218 fő jelezte részvételét. Az előtúra mellett a megyei szakaszra szintén 200 körüli túrázó „száll- be”, ami összesen több mint 400 Tisza-túrázót jelent. Az egész „buli” az előtúrával kezdődik, melyre július 23-án van a gyülekező a tiszabecsi strandon. Másnap történik meg a határátlépés, majd 25-én Bustyaházáról indul a kétnapos előtúra, melyet akár vadvízi túrának is nevezhetnénk. Az igazi része a dolognak 27-én (szombaton) startol, hiszen ekkor lesz a túravezetőknél a bejelentkezés, majd 19 órától a túra hivatalos megnyitója veszi kezdetét. Július 28- án aztán már csónakba ülhetnek a résztvevők, és július utolsó napjai alatt egészen Tu- zsérig csorognak le. Augusztus elsején a Tu- zsér—Cigánd közti részt húzzák le, majd másnap a Cigánd—Gávavencsellői szakaszt. Augusztus 3-án a Gá- vavencsellő—Tokaj közötti résszel fejeződik be a megyei szakasz, de aki befizette a következő szakaszra a nevezési díját, az természetesen tovább lapátolja majd a Tisza vizét. A Shito Ryu fellegvára Munkatársunktól Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Mátészalka a Shito Ryu karate egyik magyarországi fellegvára. Erről tanúskodik az is, hogy az elmúlt hét szombatján országos bajnokságot rendeztek a sportág kedvelőinek a városi sportcsarnokban. A helyi Shito Ryu életet Orosz Attila kétdanos mester teremtette meg, és fogja össze a mai napig. Vele beszélgettünk a Shito Ryu történetéről, jellegéről, magyarországi és azon belül mátészalkai helyzetéről. Erre nemcsak a bajnokság adott apropót, hanem hogy több éves történettel és komoly eredményekkel a háta mögött ez év elején megalakult a Mátészalkai Shito Ryu Egyesület. —A karate egyes ágai az utóbbi évtizedekben szinte osztódással szaporodnak, új és ú j stílusok jelennek meg az egyre növek\’ő igényeknek megfelelően. A tieteket hol lehet elhelyezni az egyre szélesedő palettán? — Az Okinava-szigetekről indult világhódító útjára. Az 1850-es években egy Kenva Mabumi nevű mester dolgozta ki. Ő 13 évesen kezdett cselgáncsozni, de más küzdősportokba is belekóstolt és létrehozta saját stílusát, a Shito Ryut. Két fia született, közülük Kénéi Mabumi ma is élő, 73 éves mester, az egész világon tanítja a karatét. A közelmúltban vettem részt egy edzőtáboron, ahol ő vizsgáztatott. A Shito Ryu-tanítványok ugyanazokat a mozdulatokat tanulják és gyakorolják a világon mindenhol, amelyeket a japán mester örökül hagyott. Nagy hangsúlyt helyezünk a nevelő munkára, a karateetikett maximális betartására. Ha a gyerek el tudja ezt fogadni, akkor magabiztos, fegyelemzett és határozott felnőtt válik belőle. — Hogy kezdődött a történet Mátészalkán? — Csengerben indult, ott 1988-ban kezdtem oktatni, Mátészalkán pedig 1991- ben. A Mátészalkai Shito Ryu Karate Egyesület 1996 januárjában alakult meg, pillnatnyilag 50—80 fő között van a létszámunk. Ha felmenne a létszámunk 150—200 főre, akkor havonta vagy kéthavonta rendezhetnénk házi versenyeket. — Mátészalka nem először ad otthont országos szintű karaterangadónak. Ennek alapján elismert a csapatotok munkája. —Az országos rangsorban Miskolc és Kazincbarcika után Mátészalka a legnagyobb bázisa a sportágnak. Szép sikereket értünk el, volt már tanítványom második helyezett az 1991-es miskolci világkupán, vagy van Európa-kupa negyedik helyezettem, és három országos bajnokom is. A Nagy László emlékház, falán a költő arcképével
