Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-12 / 162. szám

A Építkezés ______1________________. da rab részvényt. A fennamradt 3016 részvényt átcsoportosítot­tak az alanyi jogon kárpótolt kül­földi befektetőkhöz, az átlagos részvénykielégítetlenségi szint azonban még így is csak ötven- hét százalékos értéket mutat, a minimális kielégítettség szintje pedig ötvenhárom százalék. Az allokáció értelmében az önkormányzatok az általuk igé­nyelt 122 418 darab ÉDÁSZ- részvény 48, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig 122 418 részvényt igényeltek, s ehhez hozzá is juthatnak, míg ugyan­ezek a társaságok egyéb kárpót­lási jeggyel 37 901 részvényt igényeltek, ám átlagos kielégí­tettség szinteje 0,2 százalék. A csoporton belüli allokáció előtti határozatszám szerinti összevonás során 18 jegyzés ke­rült összevonásra, és 23 jegyzés hátrányba sodródott a képviseleti korlátozás miatt. A forgalmazó levélben küld értesítést arról, hogy a kárpótolt számára milyen mennyiségű részvény jut, illetve meghatározza az elszámoláshoz szükséges káipótlási jegy meny- nyiségét is. A fenti eredmények alapján már arról is dönthet a kárpótolt, hogy milyen mértékben tud részt venni a TITÁSZ részvényjegy­zésben. A 111 ÁSZ-részvények rendszere szintén a preferált cso­portokat részesíti előnyben, leg­először az alanyi jogon kárpó­tolt bel-, majd külföldi magán- személyek igényeit elégítik ki. Az egyes befektetői csoporto­kon belüli esetleges túljegyzés esetén a csoportokon belüli úgy­nevezett kártyaleosztás elve sze­rint történik majd. Eszerint első lépésben minden befektető kap egy részvényt, s ez mindaddig folytatódik, amíg az adott befek­tetői körön belül egy egész kör kiosztható. Amikor már nem minden igénylő juthatna rész­vényhez, a még megmaradt részvényeket véletlenszerűen osztják szét az igénylők között. Munkatársunktól Alaposan túljegyezték az ÉDÁSZ-részvényeket. A vég­leges eredmények szerint felkí­nált 375 058 darab, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényekből a kár- pótlásijegy-tulajdonosok prefe­rált csoportja 585 108 darab részvényt igényelt. Az alanyi jogon kárpótolt külföldi magán- személyek nem jegyezték le a számukra elkülönített 155 058 Tudósítónktól A mikrohiteiprograin felvehető összege július 1- jétől egymillió forintra (5000 ECU) emelkedett. A döntést a Magyar Vállal­kozásélénkítő Alapítvány és az Európai Unió buda­pesti Irodája hozta. A kis- és középvállalko­zók által igényelhető ösz- szeg kamata huszonhárom százalék, ami kedvezőbb a jegybanki hitelnél. A kérelmek legközelebbi elbírálása szeptemberre várható, addig van idő a pályázatok beadására. Ér­deklődni és információkat kérni továbbra is a PRI- MOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány hálózati irodá­iban lehet. Az alirodák kép­viselői egy üzleti terv elké­szítését kérik a kisvállalko­zóktól. A terv elkészítésétől nem keli megijedni, ugyan­is az igénylő valószínűleg többször átgondolta már, hogy mire fogja felhasznál­ni a felvett hitelt. Az 1996. évi, június 30- ai összesítés szerint már 1403-an kértek hitelt, ebből 838-at fogadott el a bizott­ság, és 728 esetben történt kifizetés. Eddig 318 millió 837 ezer forintot vettek fel mikrohitel címén a megye kis- és középvállalkozói. Ezzel az igényléssel a mik- rohitellistán megyénk ked­vező helyet foglal el. Brüsszelből... Kozma Ibolya (Új Kelet) A Megyei Fejlesztési Ügy­nökség munkatársa a Frie­drich Ebert Alapítvány támo­gatásával három hetet töltött Brüsszelben, a megye képvi­seletében. ígéretünkhöz hí­ven folytatjuk a megkezdett interjút. — Legutóbb arról beszél­tünk, hogy a PHARE-progra- mok prioritásait Budapesten döntik el, s a lobbizás célpont­jainak sokkal inkább a minisz­tériumoknak, mint az EU-in- tézményeknek kell lenniük. — Természetesen vannak olyan programok is, amelyek fokozatosan nyitottá válnak a közép-kelet-európai régiók számára is — mondta ifjabb Kézy Béla. —- Ezek azonban elsősorban a nyugat-európai és közép-kelet-európai régiók közötti együttműködés kiala­kítását segítik elő, és viszony­lag kisebb léptékű programok, melyek komolyabb hatást nem gyakorolnak. —Tudomásom szerint, egy­re több régiónak van irodája Brüsszelben... —Igen, ezek az irodák jelle­güket tekintve különbözőek. Néhányuk hivatalos diplomáci­ai képviseletet lát el, mások pedig fejlesztési ügynökségek irodái, melyek az egész régió ér­dekeit próbálják képviselni. Általában ezek az irodák köny- nyebben hozzáférhetnek a leg­értékesebb — hivatalosan még nem publikált — informá­ciókhoz is. Kapcsolatokat épí­tenek és tartanak fenn az Euró­pai Bizottsággal, lobbiznak a képviselt régió érdekében, mar­ketingmunkát végeznek, segítik térségük vállalkozásait és az el­igazodást az európai ügyekben. Általában nagyobb terüle­tek képesek finanszírozni egy brüsszeli irodát. Megyénk vi­szonyait nézvén sajnos ez még elképzelhetetlen. Általános ta­pasztalat azonban, hogy egy ilyen iroda létesítése közvet­ve nagyon gyorsan megtérül, ha a szóban forgó régiónak hozzáférési lehetősége van a strukturális alapokhoz. —Háromhetes munkája alatt hogyan próbálta megismertet­ni megyénket a világgal? — Közvetíteni próbáltam, hogy van egy megye, Magyar- ország északkeleti sarkában, ahol — minden nehézség el­lenére — az emberek „csodát akarnak „művelni”. Számomra úgy tűnt, hogy a régiómarketingnek ez a formá­ja — a személyes eladás —jól működik. Jó benyomást keltett, hogy egy eddig ismeretlen kö­zép-kelet-európai régió ki akar emelkedni a többiek sorából, ebbe energiát fektet, képvisel­teti magát, programokat való­sít meg és versenyképes minő­ségű anyagokat ad át. A bizottságban dolgozó szakembereknek sajnos na­gyon kevés információjuk van arról, hogy mi történik a prog­ramokat végrehajtó területe­ken. Sok esetben nem látják a régiók valós szükségeleteit. Alapvető fontosságú a nem­zetközi kapcsolatok kialakítá­sa. Nem mindegy azonban, hogy szakmailag jól előkészí­tett témákat mutassunk be; ehhez jó minőségű írásos • anyagok szükségesek. A telepről ez idáig a belföldi keleti és nyugati feldolgozóknak piac igényeit szolgálták ki, de már szállítandó 3—6-as és 5—8-as készítik elő a jövő hétre esedékes méretű uborkák tárolását. Megépült Záhonyban Ma­gyarország első magánkamion előterminálja. A létesítmény közel 250 trailer befogadására képes, s az őrzött területen be­lül elvégezhetik a sofőrök a szükséges vám- és okirat ügyle­teiket. Tisztálkodásra, étkezésre lehetőségük lesz a pilótáknak.A levámolt szerelvényeket csopor­tosan, felvezető járművel kísérik a határhoz, olyan ütemben, aho­gyan az ukrán határőrség been­gedi azokat az országba. A kamionterminál ünnepé­lyes átadása vasárnap történik, így várhatóan jövő héttől meg­szűnik a záhonyi úton a ka­miontorlódás. Szénégető László megyei FM-hivatalvezető úti be­számolója Lefler György (Új Kelet) szolgáltatásban dolgozik, a mezőgazdaságban mindössze 6 százalék. Nálunk ez utóbbi több mint 20 százalékot jelent. A kedvezőtlen éghajlati körül­mények az ország területének csak 20 százalékán tesznek lehetővé mezőgazdasági ter­melést, a vízhiány miatt sok a sivatag. A víznek óriási érté­ke van, mint erre már többször is utaltam, miként arra is, hogy e keveset roppant ésszerűen, az országot behálózó öntözési rendszer segítségével haszno­sítják. Izraelben a víz létkérdés: ennek megfelelő gondosság­gal bánnak is vele. Azonos terméshozam mellett a vízfel­használást egészen 50 száza­lékig (!) képesek csökken­teni. A víz előállításának meglévő rendszere mellett jobban már alig lehet a vízzel takarékoskodni, mégis továb­bi kutatásokat végeznek az optimálisabb eredmény érde­kében. Ugyancsak nagy hangsúlyt fordítanak a víz újrafelhasz­nálására is. A Mekorot cég Iz­raelben nemzeti vízszolgálta­tó vállalat. Például a Tel- Avivtól délre lévő szennyvíz- tisztító telepe öt város szenny­vizét dolgozza fel, napi 300 ezer köbméter mennyiségben, szinte ivóvíz tisztaságú vizet nyerve ezáltal. Ez a meny- nyiség 12—13 Nyíregyháza nagyságú város vízfogyasz­tásának felel meg. Ezt a vi­zet csak tisztán ipari növé­nyek (gyapot, napraforgó stb.) öntözésére használják fel. Néhány jellemző adat Izra­elről: mintegy 5 millióan lak­ják, a világban szétszóródva közel 10 millió zsidó él. Az iz­raeli lakosság 63 százaléka Kevés pénzbOl látványosat Új Kelet-információ A Csenger térségi mezőgaz­dasági gazdálkodók közül több mint nyolcszázzal tart folyama­tos kapcsolatot a Csengerker Kft. Az egy hektáros területű felvásárlói központban most a meggy- és az uborkatermelők szállítják be az árut. A meggy­szezon vége felé a gyümölcs átvételi ára kilogrammonként 120—130 forintot. Az uborkabetakarítás nemré­giben kezdődött el. Az osztály­zógépről lekerülő zöldség 6—9- es méretűért 40, a 9—12-esért 18, illetve a 12—14-esért 8 fo­rint kapható kilogrammonként. Az iskola is gazdálkodik Felvásárlás: uborkadömping Hatházi Andrea Egész évben arról hallunk, hogy az iskoláknak kevés pénz­ből kell gazdálkodniuk, jól meg kell fontolniuk, hogy mire köl­tenek. A Benczúr Gyula Általá­nos Iskola gazdasági igazgató- helyettessével, Veress Lászlóval beszélgettünk erről. — Iskolánk ez évi tervezett költségvetésében 56 és fél mil­lió forint szerepel. Ebből keve­sebb mint ötvenmilliót önkor­mányzati támogatásból fede­zünk. A gyermek térítési díjak tervezett bevétele valamivel több, mint ötmillió. A különbö­zeti egyéb forrásokból kell megszereznünk. Különféle pá­lyázatokon próbálkozunk, álta­lában sikeresen. így kaptunk a Soros Alapítványtól másfél mil­liót, amit azonban csak étkezési kiadásokra lehet fordítanunk. A Start Vállalattal állunk szerző­désben, de például a gyümölcsö­ket, amit tízóraira adunk a cse­metéknek, magunk szerezzük be, hogy így megtakarítsuk a 63 százalékos rezsiköltséget, amit bármelyik étkeztetéssel foglal­kozó cég felszámolna. A 380 ét­kezésben részt vevő gyermek szinte mindegyikének tudunk rászorultsági alapon támogatást adni, ami a napi díjban akár 90 százalékig is terjedhet. Ez na­gyon fontos ami körzetünkben, mert az iskola környéke, a Ma­lomkert fokozottan hátrányos lakótelep.További három pályá­zaton nyertünk meg, kettőből sporteszközöket vásároltunk, a harmadik pedig szociális jelle­gű pályázat volt, így ezt a pénzt tankönyvtámogatásra, kulturális programok belépőinek finan­A zöldség- és gyümölcster­mesztés vízigényét teljesen ki tudják elégíteni, sőt, e termé­kekből jelentős exportot bo­nyolítanak le. A víz felhaszná­lását szigorú szabályok korlá­tozzák, alapvető elv: bizonyos mennyiséget meg kell termel­ni minden növényféleségből. Ezek hektáronkénti és éves vízmennyisége meghatározott, a gazdálkodók a „kvótán” felül felhasználhatnak többet is, ám ezért már magasabb víz­díjat kell fizetniük. E „többlet­vízzel” a nagyobb költsé­gek miatt inkább a jobb jövedelmezőségű ágazatok él­nek. A víz ára Izraelben: a kvóta 80 százalékáig 25 cent, 80—100 százalékig 50 cent, míg 100 százalék, azaz a kvóta felett 1 dollár, köbméterenként (155 forint). (Folytatjuk) szírozására fordítottuk. Hogy ne csak az anyagi segítségekről szóljak, ide tartozik az is, hogy a nyári hónapokra három köz­hasznú munkást kaptunk, akik a felújítási, karbantartási mun­kákban segítenek és az önkor­mányzat adta az intézmény ke­rítésének lefestéséhez szükséges festéket is. Az alkalmazotti bér közel 25 és fél millió, ennek TB-járuléka csaknem 11 millió. Élelmezés­re több mint kilencmilliót köl­tünk. Ebben az évben majdnem hárommillió jut modernizálás­ra, ami városi szinten soknak tűnhet, de valójában kevés, mi­vel a harmincéves épületeink még nem voltak felújítva. Ebből az összegből harminc ablak cse­réjét, a külső vízvezetéki rend­szer újítását terveztük. Verseny- tárgyalás kiírása után az a vál­lalkozó végezheti el a munkát, aki a megfelelő műszaki felté­telek mellett egyéb felajánlást is tett. Ilyen módon oldódott meg a salakpálya frissítése, a hom­lokzat festése és 110 méter kerítésdrót beszerzése. A naptári év felénél járva időarányosan a költségvetési hozzájárulás 50 százalékát költöttük már el. Izraelben a víz nagyobb kincs, mint az arany kos csepegtető öntözés a sivatagban — víztakaré­1996. július 12., péntek & p 38 UJ KELET Tanulmányúton Izraelben Termékeny sivatag 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom