Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

4 1996. július 10., szerda Hazai krónika UJ KELET Magyar Távirati Iroda Új külföldi biztosító Új biztosítóval gyarapodott a pénzintézetek tábora Magya­rországon: a Zürich Versicherungs-Gruppe megalapította a Zürich Biztosító Rt.-t. A cég az Állami Biztosítás-felügyelettől július 1-jétől kapta meg a működési engedélyt vagyon- és felelősségbiztosítások kötésére. A Zürich Biztosító Rt. alaptőkéje 400 millió forint, 100 százalékos tulajdonosa a svájci anyavállalat. Román repülő a légtérben A Magyar—román Nyitott Égbolt Megállapodásnak meg­felelően egy román AN-30-as típusú repülőgép kezdett há­romnapos megfigyelő-repülést kedden a magyar légtérben. A Honvédelmi Minisztérium sajtóirodáján elmondták, hogy a repülés során a magyar és a román szakértők meghatározott útvonalon és magasságban légifelvételeket készítenek. Külföldi katonai ellenőrök Magyarországon Egy belga vezetésű, nemzetközi katonai csoport érkezett háromnapos ellenőrzésre Magyarországra — tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium Sajtóirodája. A belga ve­zetésű csoport — amerikai, holland, francia és szlovák szakértők bevonásával — harckocsik megsemmisítését eljenőrzi Gödöllőn. Újságírók centenáriuma Az írástudók felelősségéről beszélt Göncz Árpád államfő, amikor kedden a parlamentben fogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tisztségviselőit és választmányának tagjait. Az esemény apropóját az adta, hogy száz esztendeje alakult meg a Budapesti Újságírók Egyesülete, a MÚOSZ elődje. A köztársasági elnök országjáró útjain szerzett tapasz­talatai alapján arról beszélt, hogy az országos sajtóból nem a valós kép bontakozik ki, mert feketébb tónusú színt használ. Késnek a honvédségi tenderek Elsősorban pénzügyi okok miatt késnek a honvédségi be­szerzések, a honvédelmi tárca ugyanis hosszú távú hitellel kívánja — versenytárgyalás útján — megvásárolni a légvé­delmi csapatok új rakétáit, illetve a korszerű lokátorrendszert, amelyek összértéke mai áron mintegy 30 milliárd forint. A pénzügyminisztérium bizakodik Összességében jó esély van arra, hogy a pénzügyi egyen­súlyra vonatkozó éves elképzelések teljesüljenek. A gazda­ság év eleji javuló teljesítményadatai a növekedést illetően mérsékelt optimizmusra adnak okot. A GDP növekedési üte­me azonban valószínűleg az eredetileg elképzelt mértéket éri el, azaz legfeljebb évi 2 százalék lesz. A fogyasztói árak emel­kedése az év egészét tekintve a tavalyinál lassabb lesz, az infláció a 22—24 százalékos sávban várható. Mivel az állam- háztartási pozíciókban továbbra is vannak bizonytalanságok — elsősorban a tb-alapok teljesítményére vonatkozóan —, ezért gazdaságilag is indokolt annak a bérszintnek a fenntar­tása, amit az érdekegyeztetés megállapodásaiban rögzítettek. Érdekegyeztetés a munkavállalók és -adók között Kétséges költségvetés? Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói és munkavál­lalói oldala egyaránt kérdésesnek tartja a jövő évi költ­ségvetési irányelvek megvalósíthatóságát. Véleményük szerint ugyanis a gazdaság idei mutatószámai a kormány­zati várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulnak majd. MTI Az ÉT gazdasági bizottságá­nak keddi ülésén a munkaválla­lói oldal szóvivője nem tartotta elegendőnek, hogy az irányel­vek szerint a kormányzat jövőre a reálbérek szinten maradásával számol. Ezzel szemben azt han­goztatta, hogy az idei, várható­an 4 százalékos csökkenés után jövőre már növekednie kellene a jövedelmek reálértékének. Az ülésen a két oldal megfogalmaz­ta azt a pénzügyi tárcának cím­zett kérést, hogy megismerhes­sék az MNB és a költségvetés közötti elszámolás részleteit. A kormányzati oldal képvise­lője, László Csaba helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy a következő években csak az export és a beruházások növe­kedésére épülve lehet a gazda­ság fenntartható fejlődését meg­alapozni. Ennek feltétele egye­bek között, hogy ne romoljanak a makrogazdasági mutatók, csökkenjen az infláció, folyta­tódjék az államháztartás reform­ja. Az árfolyampolitikát jövőre is a jelenlegi csúszóleértékelés határozza majd meg, míg a jö­vedelempolitikát a reálbérek szinten maradása jellemzi. Jövőre az irányelvek a GDP 2- 3 százalékos, a beruházás 10 százalékos növekedésével, az összfogyasztás 10 százalékos csökkenésével számol. A folyó fizetési mérleg várható hiánya 1,5—2 milliárd dollár között lesz, a nettó átlagkeresetek 16— 17 százalékkal növekednek, a 17—19 százalék körüli fogyasz­tói árindex mellett. A privatizá­ciós bevételekből várhatóan MTI Elmondta: az orosz partner ebből — 800 millió dollár ér­tékben MIG-repülőgépekkel törlesztett, s azóta további — 300—320 millió dollár értékű hadipari berendezés szállítását vállalta. Az adósságrendezés újabb fejleményeként orosz cégek kötelezettséget vállaltak, hogy 10 magyar vállalat köz­reműködésével még az idén 40—80 milliárd forint jut a költ­ségvetésnek, és jövőre várható a jegybank és a költségvetés kö­zötti elszámolás rendezése is. Utóbbi keretében az MNB-nél lévő nullás államadósság-állo­mány a költségvetéshez kerül. Az irányelvek szerint az állami pénzek felhasználásánál priori­tást élveznek majd a beruházá­si, az oktatási és a kutatás-fej­lesztési célok, valamint a feke­tegazdaság elleni küzdelem. A tárcánál még 17 milliárd forint együttesen mintegy 300 millió dollár értékű, zömében gépipa­ri termékeket, járműveket, mezőgazdasági erőgépeket, hajókat, kőolajtartályokat és villamos energiát szállítanak Magyarországra. A fennmara­nagyságú tervezési tartalék van, melynek felhasználhatóságáról a későbbiekben döntenek. A központi költségvetési intéz­ményeknél jövőre 6 százalékos támogatásnövekedéssel lehet számolni, ám a kormány telje­síti a már megkötött bérmegál­lapodásokat. A munkaadók szóvivője úgy vélte, hogy a jelentés több pont­ban is ellentmondásos és túlsá­gosan általános, a fontos rész­leteket sem ismerteti. dó 300—350 millió dollár ér­tékű adósság sorsa még továb­bi tárgyalásokat igényel, bár valószínű, hogy ennek fejében az orosz vállalatok részt vesz­nek a dél-budai metróalagút építésében. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) A kormány kijelentette... ... hogy nem ért egyet a ke­nyér árának ilyenfokú eme­lésével, amennyit a sütőipari nagyvállalatok terveznek. Szerintük a gabona ára nem indokolja a 20—25 százalé­kosra tervezett emelést... Jól hangzik. Valószínűleg az is a céljai Mert hogy ez már a kormány számára ve­szett fejsze nyele, az biztos. Ezzel már nem tudnak mit kezdeni — hacsak nem ma­ximálják központilag a ke­nyér árát, amit pedig úgysem tesznek, mert az ugyebár rossz fényt vetne rájuk a „nagy és mindenható” Nyu­gat szemében. A kormány legfeljebb kérheti a sütőipart, hogy ne érvényesítse normá­lis érdekeit és jogos igényeit. A nyilatkozat a gabonaár­ról beszél. Mi köze ennek a liszt árához? Tán a pékségek vásárolják fel ezer forintért a termelőktől a búza mázsáját? Nem. Hanem azok a lelketlen kufárok —- akiket most tőzs­dei kereskedőknek hívnak! Éppen ők, akik az ezerért megvett gabonát addig ba- gyulgatják, amíg a pékek már csak négyezerért látják a lisz­tet! A kormánynak a nagyha­lak árfelhajtó telhetetlen mo­hóságát kellene visszaszoríta­nia! Mert ez bizony inpro­duktiv kereskedelmi szakasz! És mégis itt teszik rá a legtöb­bet! Hát ez az, amire kellene a fejet csóválni! Meg arra, hogy nem kellett volna az energiaipart az idegen tőke kezébe adni, és kiszolgáltatni ezzel a magyar ipart a multi­nacionális cégeknek, azok fe­neketlen profitvágyának! Nem kellett volna engedni, hogy a műtrágyát termelő magyar vegyipar bagóért kerüljön át a hazánk érdekeivel ellentétes érdekeket képviselő idegen tőke kezébe! Nem pedig a pékeket győzködni, hogy mondjanak le a munkájuk utáni csekélyke jövedelemről! Mondjon le az, aki ezt a hely­zetet teremtette, és még min­dig nem hajlandó „elvinni a balhét”, még mindig másra — a sütőiparra — mutogat. Rendőrtüntetés Csökken az orosz államadósság A Magyarországgal szembeni 1,7 milliárd dollár orosz államadósságból mára alig több, mint 300 millió ma­radt — közölte kedden, Budapesten tartott sajtótájékoz­tatóján Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára. Miről ír a TESZT Magazin? Jó másfél éven belül immár harmadszor közöl a lap tévétesztet. Csakhogy most a nagy és a közepes mé­retek után a kicsik, a 14 colosak bolti kínálatából vett mintát vizsgálták a MEEI laboratóriumában az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egyesület megbízásából. Új Kelet-információ A TESZT Magazin viszony­lag ritkán mutat be autókat. Most viszont jó oka van rá, hogy ismertessük a Kia és a Proton próbájának tapasztala­tait. A harmadik legnagyobb dél-koreai autógyár terméke és egy Japánból honosított maláj típus árai kétmillió kö­rül vannak, és ezzel ma már a középkategória olcsóbb da­rabjai közé számítanak. A meleg idő beköszöntével testünk méregtelenítésében egyre nagyobb szerepet kap a verejtékezés. Ezt nem minden­ki által kedvelt szagok kísérik, így többnyire valamilyen dezo­dorral, műillattal tesszük kelle­mesebbé társaságunkat, más­részt a szerekkel eleve csillapít­hatjuk verejtéktermelésünket. Működés, állag és illat szem­pontjából is bőséges a válasz­ték, így nem árt kicsit jobban megismerkedni e termékekkel. Kiskertek, gyepek, virágok gazdáinak az öntözés nemcsak az egyre drágább víz miatt proble­matikus, hanem azért is, mert mind nehezebb áttekinteni a kap­ható spriccelő, szóró berendezé­sek sokféleségét. Ezért az alap­vető megoldások ismertetésével és néhány használati tanáccsal szolgál a TESZT Magazin. Nyaralásra nem mindenki­nek jut ideje, meg pénze, de a hétvégeken százezrek kereked­nek föl, hogy strandon, víz mellett hűsöljenek. Az intel­mekből, figyelmeztetésekből sokunknak elege van, pedig nem lehet elégszer elmondani, leírni az elemi napozási, fürdő­zési szabályokat. Az írás eze­ket foglalja össze, és táblá­zatban ismerteti a szépen meg­emelkedett belépődíjakat. Egykor még majd’ minden­ki a legközelebbi bankba vit­te megtakarított pénzét, hi­szen válogatni sem lehetett nagyon, de nem is licitáltak egymásra a bankok. Mára vál­tozott a helyzet: számos aján­laton töprenghetnek a befek­tetők. Persze ez nagyobb kö­rültekintést is igényel, hiszen ma már bukni is könnyű. A memória különböző zava­rait egyesek az öregedés, a ha­nyatlás első jelének tekintik, másokat csak bosszant a fele­dékeny ség. Vajon mennyire függ saját szándékunktól és el­határozásunktól, hogy mit jegyzünk meg és mi hullik ki „a rostán”? A téma sűrűjében a szakember segít eligazodni. Negyvenmillió a levegőbe A kormány 1996 januárjában a nemzeti és állami ünnepekről szóló rendeletében a Honvédelmi Minisz­térium felelősségi körébe utalta az augusztus 20-ai tűzijáték megrendezését. Új Kelet-információ A Honvédelmi Minisztéri­um költségvetésében a feje­zeti kezelésű speciális elő­irányzatként 40 millió forin­tot terveztek a tűzijáték költ­ségeire. Ennek a kiadásnak a forrása a Honvédelmi Mi­nisztérium bevétele. A millecentenáriumi tűzi­játék lebonyolítására a Hon­védelmi Minisztérium Be­szerzési Hivatala pályázati felhívást tett közzé, melyet a Nike Fiocchi nyert el júni­us 20-án. Ajánlata: a kiegé­szítő elemekkel együtt 40 millió forintról szólt. A tűzijáték adatai: a tűzijá­ték anyag- és lejátszási költsé­ge: 26 412 500 forint, járulé­kos költségei: 13 000000 forint A járulékos költségek kö­zött szerepel többek között a terület őrzése, a tűzszerész! át­vizsgálás, elektromos áram, a kerület belocsolása, takarítás, tűzoltó-biztosítás, rádió-, te­lefonkapcsolat kiépítése a tű­zijáték lebonyolítói között, s még nem volt szó esetleges kártérítésről, összesen körülbe­lül propagandaköltség (sajtó, televízió, rádió) stb. A tűzijá­ték során felhasználnak 143 fajta anyagot, amelyből: 3 és több színű 291 db töltet, 2 és több színű 156 db töltet, 1 és több színű 1771 db töltet. A tűzijáték nagyszerű lát­ványosságát 20 db 200 mm feletti űrméretű töltet bizto­sítja, ezenkívül 90 és 200 mm űrmértékű töltetből mintegy 2300 db, 90 mm alatti töltet­ből és röppentyűsből körülbe­lül 7500 db. A 30 perces prog­ram idején átlag 1,2 db töltet robban másodpercenként. A tűzijáték látványának megtervezéséhez hozzátar­tozik az aláfestőzene, a lát­ványt bevezető és lezáró fény-, valamint a hangjáték. A teljes műsor szándékunk szerint beleilleszkedik a főváros 4 napos ünnepség- sorozatába. Éppen ezért a műsor művészi megtervezé­séhez segítségül kértük/an- csó Miklóst, aki a fővárosi millecentenáriumi napok művészeti irányítója. A tűzijáték zenei aláfesté­séről, a hangosítás technikai feltételeiről Benkő László stúdiója gondoskodik, és részt vesz a műsorban a Lé­zerszínház, Hegedűs György stábja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom