Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-10 / 160. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. július 10., szerda 3 Ez már pofátlanság! Fekete Tibor (Új Kelet) Minden évben gondok voltak a zöldség-gyümölcs felvásárlása körül, de ami az idén zajlik, az már vérlázító, és az emberek zsebében kinyílik a bicska. Jómagam is több alkalommal adtam le meggyet az egyik nyíregyházi átvevőhelyen, és mindannyiszor megkurtítottak. Volt, amikor ládánként „csak” fél kilóval, de akadt, amikor a három rekeszen legalább egy ezrest buktam. A főfelügyelőség munkatársaival konkrét bejelentések alapján indultunk el az egyik nyírségi településre. Álruhába öltöztünk, mint igazságos Mátyás király. Mi tudtuk előre, hogy a két láda meggy összsúlya 26 kg. Túl korán érkeztünk, még egyik átvevő sem nyitott ki. A kocsival csak két kört tettünk meg a faluban, és máris felfigyeltek ránk az emberek, jobbnak láttuk egy időre eltűnni a szemük elől, és csak közvetlenül a nyitás előtt tértünk vissza. A kocsiban öten ültünk, de csak ketten mentek be az udvarra és vitték magukkal a két ládát. Az átvétel szabályszerű volt, és a feljelentéssel ellentétben adott a hölgy átvételi jegyet is. A járandóság kézhezvétele után az ellenőrök felfedték kilétüket, és kezdődhetett a tételes ellenőrzés. Természetesen az „árut” visszakértük, hisz az még kellett máshol is. Mivel a ládák tárasúlya miatt volt a legtöbb kifogás, ezért itt is lemértünk ötven ládát. Az 1,2 kilogrammal szemben az átlagtömeg alig haladta meg az egy kilót. Végül is komolyabb szabálytalanságot nem találtak az ellenőrzés során. Amíg a csapat egyik fele méricskélt, addig mi a társaság másik részével néhány utcával odébb egy szintén feljelentett átvevőt próbáltunk meg „lebuktatni”. (A bejelentő valószínűleg valamelyik konkurens felvásárló lehetett, mert nagyon szakszerűen sorolta fel, hogy milyen engedélyekkel nem rendelkezik a vállalkozó. Még az egészségügyi kiskönyvet is megemlítette, ami nem is kötelező a felvásárlóknak. Nevet és címet is írt a levél aljára, de egyik sem stimmelt.) A hölgy lemérte a ládákat, majd elment, kitöltötte az átvételi jegyet és fizetett. Alkalmi ismerősöm ekkor fedte fel kilétét, és hogy próbavásárlás történt. Ezután már nem engedtük, hogy bármihez is hozzányúljon. Tudhatta, hogy „bűnös”, mert az első ösztönös reakciójaként megvádolt: amíg távolmaradt, biztosan kicseréltük a ládákat, és már nem is az az áru van a mérlegen, amit ő mázsáit. Hamar kiderültek a turpisságok. Utoljára 1986-ban hitelesítették a mérleget, pedig kétévente kellene, ráadásul nem is volt függőlegesbe állítva. A mázsán 25,4 kilogrammot mutatott az állás, ennek ellenére ő az átvételi jegyre 20 kg-ot írt, és még ebből vont le 2,4 kilót a ládákra. Összesen 17,6 kg után fizetett a meggyért. A két ládánál közel hat kilóval csapott be bennünket, és feltételezhető, hogy másokat is. Természetesen itt is megmértük a rekeszeket, és az átlagsúlyuk 1,06 kg volt. A ládánként 14 dkg tiszta haszon az átvevőnek majdhogynem legális, hisz 1 kiló 20 dkg az elfogadott táraérték. A felvásárló még ezzel sem elégedett meg, többet akart. Elkezdődött a szűnni nem akaró magyarázkodás. Nem ő szokta átvenni az árut, csak most az egyszer helyettesítette a férjét. Szemüveges, és nem jól látta a mérleg skáláját. A dolog pikantériájához tartozik, hogy táp- és takarmányértékesítéssel is foglalkoznak, de sem a boltbejelentővel, sem az ÁNTSZ engedélyével nem rendelkeztek. Az ellenőrzés során talátunk még 43 rekesz meggyet, amiről semmilyen átvételi jegy nem készült. Állítólag a szomszédnak szívességből engedték meg, hogy bepakolja a termést, de sántának tűnt a kifogás. Az ellenőrök felvették a jegyzőkönyveket, és felszólították az átvevőket a hiány pótlására. Az ügy még nem zárult le, de nagyon valószínű, hogy komoly következménye lesz a termelők megkárosításának. A halálbüntetés nem megoldás Egy-egy gyilkosság hallatán az emberek nagy többségének első reakciója, hogy fogat fogért, szemet szemért. Ha ítélkezhetnének a sértettek hozzátartozói, gondolkodás nélkül kiszabnák a halálbüntetést a tettesre. Az utóbbi időben a közvélemény egyre többet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy visszaállítható-e a halálbüntetés vagy nem? Megkérdeztünk egy bírót, egy ügyészt, egy védőügyvédet és egy rendőrt, mi a véleménye a kérdésről. Fullajtár A. (Új Kelet) Dr. Bodnár Zsolt megyei bíró: — Bírói szemmel azért is ellenzem a halálbüntetés visszaállítását, mert a bíró is ember, és tévedhet. Nem egy esetben derült már ki a halálbüntetés kiszabása és végrehajtása után, hogy ártatlan embert akasztottak fel. Már pusztán ez az érv is visszatarthat egy bírót a halál- büntetés kiszabásától. Ugyanis a tévedés lehetősége még akkor is fennáll, amikor a vádlott beismerő vallomást tesz, és egyéb bizonyítékok látszólag alátámasztják a bűnösségét. Keresztény ember lévén vallom, hogy ember emberi életet nem vehet el, még a törvény nevében sem. Jogilag megoldást jelenthetne, ha a törvény alkotója, maga a parlament lehetővé tenné, hogy a törvényt alkalmazó bíró a mostaninál lényegesen szigorúbb büntetést szabhasson ki. Gondolok itt elsősorban az életfogytig tartó szabadságvesztésekre, amiből csak igen kivételes esetekben lehessen feltételesen szabadulni. Például az angolszász jog lehetővé teszi a bíró számára a húsz, negyven, vagy akár a nyolcvan évig tartó szabadságvesztés kiszabását is, míg nálunk az életfogytig tartó büntetés huszonöt év, de jó magaviselettel pár évvel hamarabb is szabadulhat az elítélt. Ez enyhének tűnik, de a bíró a törvény rendelkezéseihez van kötve. Nem értek egyet azokkal sem, akik azt vallják, hogy a halálbüntetésnek elrettentő ereje lehet. Ezt a gazdaságilag fejlett országok erre vonatkozó adatai sem igazolják. Az igazi megoldást a büntetések szigorítása mellett a megelőzésben látom. Az emberekben kialakult értékrendet és erkölcsi szabályokat kellene megváltoztatni. Már gyerekkorban jobban Dr. Balogh Éva Dr. Bodnár Zsolt tudatosítani kellene, hogy az emberi élet a legnagyobb értékűr. Balogh Éva ügyész: — Az a véleményem, hogy semmiképpen sem állítható vissza a halálbüntetés, teljesen indokolatlan lenne. Alapvető kérdés, hogy van-e joga az államnak elvenni és kioltani egy emberi életet, még akkor is, ha a legsúlyosabb bűncselekményt követte el. Vagy pedig, van-e olyan büntetés, ami helyettesítheti, és annak is lehet visszatartó ereje? Jogos a kérdés: a gyilkos elve- heti-e más életét? Neki sincs joga. De azon el lehet gondolkodni, hogy egy pár percig tartó kivégzés van-e olyan súlyos büntetés, mint az életfogytiglan. Szerintem az életfogytiglani büntetésből nem volna szabad, hogy bárki is szabaduljon. Az legyen a szó szoros értelmében élete végéig tartó büntetés. Egy fegyházban letöltendő szabadságvesztés mindennek nevezhető, csak nem életnek. A szabadság elvonása véleményem szerint sokkal súlyosabb, mintha az életét vennék el az elítéltnek. Visszatartó hatása nem lenne a halálbüntetésnek, mert aki embert akar ölni, azt abban a pillanatban nem érdeklik a következmények, csak az, hogy kioltsa embertársa életét... Dr. Gaál Attila védőügyvéd: — Én minden tekintetben a halálbüntetés ellen vagyok, meggyőződésem, hogy a közvélemény tévedésben van, amikor azt hiszi, hogy a halálbüntetés visszaszoríthatja a bűnözést. Azt a legelfogultabb védőügyvéd is elismeri, hogy magánemberként azért drukkolunk, hogy kevesebb legyen a bűnözés, és ez ellen mindenki a maga módján küzd. Véleményem, hogy a halálbüntetés egy intézményesített bosszú azok ellen, akik olyan súlyos bűncselekményt követtek el, és még egyszer ne tegyék. A statisztikák sem bizonyítják, hogy valamikor is lett volna visszatartó ereje, mert az emberek általában nem beszámítható állapotban, vagy szervezett bűnözői körökben követik el tettüket. Olyan fejlett igazságszolgáltatás pedig egyhamar nem lesz Magyarországon, hogy a tévedést teljesen kizárják. Az a Dr. Gaál Attila ______________J Dr . Kovács Sándor véleményem, hogy ez egy szakkérdés, ebben ne az utca embere döntsön. A legfőbb ügyésznek igaza volt, amikor úgy nyilatkozott, hogy sem külpolitikai okokból, sem jogpolitikailag nem oldja meg a bűnözés elleni harcot a halálbüntetés. A közvéleményt már az is megnyugtatná, haa mostaninál lényegesen súlyosabb büntetéseket szabnának ki. Dr. Kovács Sándor MRFK bűnügyi osztályvezető: — Ez a kérdés sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Magam is a halálbüntetés ellen foglalok állást, viszont az érzelmi oldaláról nézve, vannak olyan súlyos esetek, amelyekkel szemben célszerű lenne visszaállítani, illetve a bűn- cselekmény súlya jobban „összhangban” lehetne a büntetéssel. Itt elsősorban az emberölés minősített eseteire gondolok. De kizártan akkor lehetne alkalmazni a halál- büntetést, ha abszolút bizonyítást nyert, hogy ki az elkövető. így, mint alternatív büntetést, el tudom képzelni, hogy a jogalkotók foglalkozzanak a lehetőségével. Az életfogytiglanig tartó büntetés valóban az élete végéig tartson, és ne legyen meg az a lehetőség, ha valaki jól viselkedik, akkor mégis kiszabadul... Katedrától a biztosítóig Kozma Ibolya (Új Kelet) Közös programot dolgozott ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az AB-AEGON Biztosító és az EXPress Utazási Iroda, miszerint adóellenőrré, biztosítási ügynökké, utazási irodai alkalmazottá képeznek át állás nélküli pedagógusokat. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter tegnap tudatta: a minisztérium olyan cégekkel vette fel a kapcsolatot, melyek országos hálózattal rendelkeznek, és képzett munkaerőre van szükségük. .Országos szinten egyelőre négyezer- ötszáz pedagógus elhelyezéséről tudnak gondoskodni, ebből ezer- nyocszáz főnek a fővárosban ajánlanak munkát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei APEH igazgatóhelyettesét, az AB-AEGON területi igazgatóját és egy pedagógusházaspárt arról kérdeztünk, milyen érzéseik támadtak a hír hallatán. Dr. Kanyuk János az AB- AEGON területi igazgatója: — Biztosítónknak rátermett, intelligens, jó kommunikációs készséggel rendelkező emberekre van szüksége. A pedagósusok megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Mi keressük az állástalan pedagógusokat, természetes, hogy csak végső esetben jönnek hozzánk, hiszen többnyire iskolákban keresnek munkát maguknak. Noha jó feltételeket ajánlunk, és felkészítjük őket a biztosítói munkára. Ä legjobbak üzleti menedzseri posztot is betölt- hetnek. Igaz, jóval több időt és energiát igényel a biztosítói munka, de a fizetés sem hasonlítható össze a tanári bérrel. Matvej András a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei APEH igazgatóhelyettese: —Természetesen tudunk arról, hogy pedagógusokat képeznek át adóügyi területié. Hivatalos értesítést és konkrétumokat viszont még nem kaptunk erről. Véleményem szerint nem adóellenőrré kellene képezni a pedagógusokat, hiszen ehhez a munkához nem elég egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzése, de van olyan területe a szakmának, ahol minden további nélkül el lehet helyezni a tanárokat. Faragóné Mátrai Zsuzsa pedagógus: — Szeretnénk köszönetét mondani a kormánynak az „odafigyelő” gondoskodásért, hiszen másokat úgy tettek ki az utcára, hogy nem foglalkoztak a jövőjükkel. Az őszinte, nyitott gyermekvilágból a hazug, taposó felnőttvilágba kerülés csak annak lehet könnyű, aki eddig is csak „bejárt” tanítani. Faragó Péter pedagógus: — Nem hiszem, hogy a pedagógusok ilyenfajta átképzése lenne a legjobb megoldás. Tudom, hogy minenkinek dolgozni kell a kenyérért, csak ez a felkínált lehetőség egészen más, mint a gyerekek világa. Igaz, a pedagógusoknak is tenniük kell valamit, csak valahogy olyan érthetetlen ez az egész... Megkezdődött a búzaaratás (Folytatás az 1. oldalról) A szépen szárba szökkenő gabona fejlődését a forró június újra visszavetette, összesen 13 milliméter csapadék hullott a földekre, amely a mai napig csupán három milliméterrel gyarapodott. Lehet, hogy az aratás ellen beszélek, de a fehérjebeépüléshez elkelne még egy pár napos gyenge eső... Az előzetes becslések alapján az időjárás miatt hektáronként közel fél tonnával kevesebb búzát lehet majd betakarítani, de a minősége várhatóan elfogadható lesz. S hangsúlyozom: nem emiatt emelkedik a szabolcsi kenyér ára száz forint fölé! A fővárosban még mindig 80—90 forint egy kilogramm ára. Lakos László földművelésügyi miniszter újfent kijelentette: minden eszközzel azon lesz, hogy ezt a lélektani határt ne lépjék túl az árak. Most mondja, de amikor a vetések, a permetezések, talajjavítások történtek, senki nem kérdezte: mitől drágult a növényvédő szer, a vetőmag ára. Egy kilogramm százforintos fehér kenyérben 14—18 forint a búza. Egy hektár gabonatábla művelési költsége egy év alatt 35—40 ezer forintról 50— 60 ezerre nőtt. Nagyon félek, hogy az egyre emelkedő árak nyomása alatt összeroppan a magyar mezőgazdaság. A szövetkezet a vetőanyagot részben meg tudja termelni, de az idei gabonapusztító gombák és rovarok ellen csak azzal a szerrel lehetett hatékonyan védekezni, amelyiknek legjobban felment az ára. Tárolókapacitásunkat 600 vagonra növeltük, szerződést kötöttünk egy közraktározást végző céggel, és raktárunk egy részében művi tárolást végzünk. Az ország újra kettészakad? (Folytatás 1. oldalról) Vas és Győr-Sopron megye ugyanis nem ért egyet a területfejlesztésre szánt központi alapok tervezett felosztási módjával. A kormányelőtetjesztés szerint a 9,7 milliárd forintból a két megye csupán 111 millió forintra számíthatna. A tavasszal elfogadott területfejlesztési törvény szerint a kormány 1996-ban differenciáltan, a társadalmigazdasági, infrastrukturális fejlettségre figyelve osztja el a központi forrásokat. Zilahi József szerint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által elkészített elképzelés végre elfogadható az ország két részre szakadásának megállítására. Szerinte ezt a törekvést felelőtlenség lenne támadni. Az egy lakosra jutó GDP alapján Borsod a tizenhetedik, Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó, tizenkilencedik helyen áll, míg Győr-Moson-Sopron a második, Vas a harmadik. A szabolcsi közgyűlés elnöke kifejezte, reméli, hogy a kormány csütörtöki ülésén elfogadja a differenciált területfejlesztési tervezetet. A környezetvédelmi miniszter tervei alapján a megyénk rendelkezésére álló összeg még mindig kevés nagy beruházások elkezdéséhez és a munkanélküliség megszüntetéséhez. Azonban tudomásul veszi, hogy a kevésből ennyi juthat. Kifejtette, azért is érthetetlen számára Vas és Győr-Mo- son-Sporon megye reagálása, mert ezek a területek a PHARE lnterrag-programjá- ból csaknem harmincmillió ECU-t kapnak (ötmilliárd- hátszázmillió forint), míg Szabolcsba az elmúlt évben egy fillér külföldi tulajdonú tőke sem érkezett.
