Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

2 1996. július 10., szerda Világkrónika UJ KELET Elzárták a főutakat Fenyegető helyzet alakult ki Észak-írországban, ahol a protestáns többség egy vidéki felvonulásának korlátozása miatt kedden már második napja tartottak a súlyos zavargá­sok. Kedd reggelre megbénult a tartomány közlekedése, miután a London-párti unionista tüntetők elzárták mind a hetven főutat, köztük az egyetlen nemzetközi repülőtérre, illetve a kikötőkbe vezető útvonalakat is. Sok helyütt gyúj­togatások súlyosbítják a helyzetet; Belfast felett kedden sűrű füst gomolygott az égő autógumi-barikádok és a felgyújtott katolikus otthonok tüzétől. Kedd reggeli belfasti nyilatkoza­tok szerint nem lehet kizárni, hogy a legutóbbi események hatására összeomlik a csaknem két éve tartó fegyvemyug- vás, és ismét elszabadul a terror a protestánsok és a katoliku­sok között. Meghiúsult megállapodás Oroszország végül is meghiúsította egy Kína és Izrael között körvonalazódó 250 millió dolláros katonai megál­lapodás létrejöttét — írta a Háárec című izraeli lap keddi számában. A lap úgy tudja, hogy az izraeli légiipari válla­lat modernizálta volna a kínai hadseregben még szolgá­latban lévő orosz gyártmányú Il-típusú szállítógépeket. A kínaiaknak a orosz gépek leszállításakor egykor kötött szerződés alapján zöld utat kellett kérniük Moszkvától az ügy kivitelezéséhez. Tüzérségi támadás Az izraeli tüzérség dél-libanoni Hezbollah-állásokat lőtt kedden. A támadások következtében egy 14 éves lány könnyebb sérüléseket szenvedett. A Reuter szerint az április 27-ei tűzszünet — amely véget vetett Izrael 17 napig tartó libanoni légitámadásainak — a határ mindkét oldalán tiltja, hogy polgári létesítményekből tüzeljenek, s a támadások polgári személyekre irányuljanak. Harc Jeruzsálemért Akram Szabri sejk, jeruzsálemi mufti elutasította Jeruzsá­lem nemzetközivé tételét, és úgy vélte, hogy ez a lépés ve­szélyesebb lenne, mint a város zsidó fennhatóság alá kerülé­se. „Mi elutasítjuk Jeruzsálem judaizálását, de a város intemacionalizálását is, mert mindkettő azt jelentené, hogy örökre elveszítjük. Véleményem szerint hosszú távon a vá­ros nemzetközivé tétele még veszélyesebb is, mint zsidó kéz­be kerülése” — nyilatkozta Akram Szabri sejk az Al-Ahram című egyiptomi kormánylapnak. Szabri sejk óva intett attól, hogy a palesztinok újrakezdjék az intifádát (felkelést), ha Netanjahu kormányfő kitartana a békefolyamattal kapcsola­tos „agresszív és hajthatatlan” álláspontja mellett. Pokolgépes merénylet Hétfőn este ismeretlen tettesek Algériában újabb pokolgé­pes merényletet követtek el egy gázvezeték közelében. A robbantás következtében egy ember életét vesztette, többen megsérültek, és Blida tartományban csaknem egymillió em­ber gázellátás nélkül maradt—jelentette keddi számában az Al-Vatan című független algériai napilap. Az Al-Vatan sze­rint az első pokolgépet egy gázelosztó állomás közelében hozták működésbe, majd amikor egy javítóbrigád a hely­színre érkezett, felrobbant a második szerkezet is a telep területén. Hatvanegy óra a liftben MTI Feltehetően kettős időre­kord született Hongkong­ban: 61 órán át raboskodott liftben egy nyolcvaneszten­dős hölgy. A Reuter jelenté­se szerint a néni szerencsé­sen vészelte át a fogságot, ami annak is köszönhető, hogy mindig is ügyelt kon­díciójára. A lifttel éppen akkor akadt el, amikor szombaton reggeli tornájá­ra igyekezett egy közeli parkba, ám pár perces fu­tás helyett maratoni ücsör- gés lett a programból. Bár megnyomta a segélykérő gombot, a felvonó működé­sét felügyelő szerelők nem akarták egész szombatjukat szereléssel elrontani, ezért egyszerűen kitettek a liftre egy „üzemen kívül” táblát és elmentek. A néni végül hétfőn este szabadiéit ki, amikor a liftesek végre visszatértek, hogy befejez­zék a szerelést. Az idős asszony meglehetősen fá­radtan, szomjasan és éhesen került kórházba, ám a vizs­gálatok szerint—mondhat­ni —haja szála sem görbült Hogy a karbantartókkal ezek után mi történt, arra nem tért ki a jelentés. Keddig tartott az ultimátum Kiújultak a harcok Kiújultak a harcok kedden Csecsenföld délnyugati ré­szén, Urusz-martan járásban. A Gehi településen zaj­lott csata a május végi moszkvai, illetve a június eleji nazranyi fegyverszüneti megállapodás aláírása óta a leg­súlyosabb összecsapás volt, amely az előzetes adatok szerint hat orosz katona halálát okozta és vesztesége­ket szenvedtek a szeparatisták is. MTI A kölcsönös vádaskodás, il­letve a fegyverszünet szórvá­nyos megsértése után újultak ki a harcok. Azok közvetlen előzményeként Vjacseszlav Tyihomirov, az ellenkező hí­resztelések ellenére posztján maradt orosz parancsnok ulti­mátumot intézett a szeparatis- tákhoz, magyarázatot követel­ve a fegyverszüneti megállapo­dások be nem tartásáért. Tyiho­mirov egyben kedden estig adott határidőt a szeparatisták- nak a hadifoglyok elengedésére. A kemény vonalas tábornok korábbiakhoz hasonló ultimátu­ma után Groznijtól 50 kilomé­terre délnyugatra, Urusz-martan járás Gehi településén heves összecsapás tört ki kedden reg­gel. Ellentmondásos hírek sze­rint orosz katonák és csecsen belügyi egységek ellenőrzés céljából bevonultak a faluba. Az Interfax jelentése szerint az ott tartózkodó csecsen fegyveresek tüzet nyitottak az orosz kato­nákra. A Moszkva-barát cse­csen kormányzat viszont úgy tudta, hogy a fegyverszüneti egyezmény alapján az. orosz fél­nek átadandó katonák holttes­teire bukkantak itt, ezért érkez­tek az orosz csapatok Gehibe. Mindennek ellentmondani látszott az akció előkészített­sége. Az orosz tüzérség ugyan­is azonnal lőni kezdte Gehit. Tyihomirov helyettese, Vla­gyimir Samanov tábornok sze­rint délutánra befejeződött az akció. Samanov azt állította, hogy 70 fegyveres volt Gehi- ben, akiket körülzártak. Hat orosz katona életét vesztette, és veszteségeket szenvedtek a szeparatisták is. A rendezés cél­jából létrehozott orosz kormány- bizottság a szeparatistákra hárí­totta a felelősséget kedden a har­cok kiújulásáért, a fegyverszüneti egyezmény rendszeres megsérté­sével vádolva a szakadárokat. A szeparatisták képviselője az orosz ultimátum után kiala­kult feszült helyzetben konzul­tációt kezdett az EBESZ groz- niji képviseletével, amelynek során az Interfax szerint „kifej­tik álláspontjukat a háború foly­tatását célzó szövetségi provo­kációkkal kapcsolatban”; Mav­ladi Udugov, a szeparatisták szóvivője bejelentette: az orosz támadások folytatódása esetén kivégzik az orosz hadifoglyokat. Moszkvai megfigyelők szerint a harcok kiújulása az orosz el­nökválasztás után annak jele, hogy Jelcin elnök környezetében ismét a háborús párt kerekedett felül, a Csernomirgyin kormány­fő nevével fémjelzett tárgyalás­párti liberálisokkal szemben. A jelek szerint ehhez a táborhoz tar­tozik Aiekszandr Lebegy tábor­nok is, aki szóvivőjének közlése szerint tervezett csecsenföldi út­ján nem készül találkozni a szeparatistákkal. Megkezdődött az exhumálás Srebrenicában Ezrével végezték ki őket Srebrenica körzetében az egyik tömegsírból kiemelték a tavaly nyáron történt tömeggyilkosság egyik áldoza­tának tetemét. Ez az első ilyen exhumálás a kelet-bosz­niai Srebrenicánál, ahol szemtanúk szerint az „ENSZ által védett övezetben” ezrével végezték ki a muzulmánokat a szerb hadsereg katonái. Belgrád azt állítja, hogy a muzulmán férfiak harcban estek el. MTI William Hoglond, a hágai Nemzetközi Törvényszék szakértői csoportjának vezetője hétfő este közölte, hogy az ex­humálás helyszínén még szá­mos holttest található. A kör­zetben összesen 12 ilyen tö­megsírt tárnak fel a következő három hónapban. A területen eddig csak a felszínen heverő holttesteket szedték össze, most először tártak fel tömegsírt. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség ezzel egy időben hírt adott a Jugoszláviában először NATO-esélyek MTI Az Adevarul című mér­tékadó bukaresti lap keddi számában kommentálja Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter legutóbbi állásfog­lalásait. Ezek a nyilatkozatok, írja a lap, hidegzuhanyt jelentet­tek Bukarest, Szófia és Po­zsony számára. Perry az első csatlakozási hullámba he­lyezte Szlovéniát Csehor­szág, Lengyelország és Ma­gyarország mellett. A szlo­vákok, akikről egy adott pil­lanatban azt hitték, hogy megkapják az engedélyt, ily módon szintén kimaradnak. megtartott bírósági tárgyalásról, amelyen szerb háborús bűnös felett ítélkeztek. A jelentés sze­rint Dusko Vuckovic hét évi bör­tönbüntetést kapott, mert 16 muzulmán polgári foglyot megölt, húszat megsebesített, egy muzulmán nőt pedig meg­erőszakolt. MTI „ Vladimír Meciar kormány­fővel lehetséges Szlovákiában a demokrácia, hiszen a koalíci­ós kormány programjában cél­ként szerepel az európai integ­rációra való felkészítés, s a mi­niszterelnök, aki 1998-ban a választásokon mérettetik meg, sokat kockáztatna, ha a koalí­ciónak és neki személy szerint azért kellene vállalnia a fele­lősséget, hogy nem kezdődnek meg a tárgyalások Szlovákia felvételéről az Európai Unióba és a NATO-ba.” Ezt Michal Kovác szlovák elnök fejtette ki kedden délelőtt Az enyhének számító ítélet­nél a bíróság azt vette figyelem­be hogy „az egyik kelet-bosz­niai muzulmán fogolytáborban előzőleg elszenvedett sérelmek miatt a bűncselekmény elköve­tése idején Dusko Vuckovic nem volt beszámítható álla­potban”. a salzburgi Közép- és Kelet- Európai Gazdasági Csúcs utol­só napján tartott sajtóértekez­letén, arra a kérdésre válaszol­va, hogy lehetséges-e Szlová­kiában Meciarral a demokrácia. Az elnök megítélése szerint a szlovák kormánykoalíció azt is felismerte, hogy nem a Nyu­gat látja rosszul a szlovákiai helyzetet, hanem egyes nega­tív, bíráló megjegyzések meg­alapozottak, s változtatásokra van szükség. Kovác reméli,- hogy a parlament a büntető törvénykönyv módosításából szeptemberben kihagyja az „egyes emberi jogokat” korlá­tozó részeket. Michal Kovác tájékoztatója Salzburgi csúcs \ Hírről hírre Palotai István jegyzete Most aztán van min... ...spekulálniuk a NATO diplomatáinak, hogy Tö­rökországban bizalmat kapott az Erbakan vezette iszlámbarátokból és kon­zervatívokból álló új tö­rök kormány. A koalíci­ót a „Jólét Pártja” veze­ti, melynek legfőbb jel­lemzője, hogy az iszlám vallást mint politikai fegyvert használja, míg a kisebbik koalíciós part­ner, a Tansu Ciller által vezetett Igaz Út Pártja nyugatbarát politikájá­ról ismert. A kormányban Necmetin Erbakan mi­niszterelnöksége mel­lett Ciller a miniszterel­nök-helyettesi és a kül­ügyminiszteri posztot kapja. Mindenesetre maga a koalíció is érdekes — mint felállási képlet —, hi­szen az iszlámot igazán nehéz egy kalap alá venni a nyugati orientációval. Igaz, a tény, hogy a kül­ügyminiszteri posztot Ciller kapta, arra utal, hogy a kormány nem szándékszik konfrontá­lódni -nyugati szövetsé­geseivel, azonban végül is minden attól függ, hogy a gyakorlati erőviszo­nyok hogy alakulnak majd a kormányon belül a jö­vőben. A nyugati diplomácia komoly aggodalommal vette tudomásul a török- országi híreket, mert az bizony nagyon komoly gondokat okozna, ha az egyik NATO-tagállam szoros kapcsolatokat ala­kítana ki az iszlám ve­zette rezsimekkel. Erba­kan miniszterelnök, va­lószínűleg megelőzni szándékozván az aggo­dalmakat — kijelentet­te, hogy kormánya min­den tekintetben kiegyenlí­tett politikát kíván foly­tatni kelettel és nyugattal egyaránt. Tartok tőle, hogy nem igazán nyugtatta meg ezzel szövetségeseit... Az ugyanis köztudott, hogy tűzzel és vízzel egyszerre nem lehet jó­ban valaki, mert vagy a tűz, vagy a víz fogja szó­szegéssel vádolni. Ha mégis sikerülne ezt vala­hogy megnyugtatóan tisz­tázni, az már önmagában is óriási siker lenne, csak az a baj, hogy ennek elé­rése rengeteg energiát fog felemészteni. Hogy mennyit, arról akkor al­kothatunk fogalmat, ha vi­gyázó szemünket Buda­pestre vetjük és megvizs­gáljuk, hogy a tűz—víz rendszerű koalíciók mi­lyen könnyen tarthatók egyben... — Tőlem megveheted azt a rejtvényújságot, de tudnod kell, hogy ezzel már ki is merítetted a család ezévi kulturális költségvetését...

Next

/
Oldalképek
Tartalom