Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
6 1996. június 10., hétfő Megyénk közélete UJ KELET Nagyobb állami támogatás az elmaradott régióknak Az idén sem lesz búzahiány Berki Antal (Új Kelet) Sajtótájékoztatón találkozott szombaton dr. Lakos László miniszter a megyei sajtó képviselőivel. A szépszámú érdeklődő jelenlétében lezajlott beszélgetésen a mezőgazdasági tárca felelősét a várható termésről, a húsárakról, a megint kibontakozóban lévő búzamizériáról, az EU-tagsággal járó problémákról, a keleti export lehetőségeiről kérdezték az újságírók. — Miniszter úr, a gabona- kereskedők szerint súlyos veszteség éri a magyar mezőgazdaságot, mert a tárca kevés exportengedélyt ad ki. Egyáltalán, milyen mennyiségű búza várható, és ebből mennyi az, amit külföldre lehet szállítani? — Vissza kell kanyarodnom a tavalyi botrányhoz. Úgy látszik, ez minden évben megismétlődik. Emlékeznek rá, akkoriban azért támadtak minket, hogy az összes búzát kiviszik, hogy nem lesz kenyér, hogy még a vetőmagot is exportáltuk. Most lassan az aratáshoz készülünk, van búzánk, a kenyér ára szerencsére nem követte az infláció mértékét, és mert aratni tudunk, hát biztos, hogy vetőmag is maradt. Az idén is csak annyi engedélyt adunk ki, hogy a búzaexport ne veszélyeztesse a hazai ellátást. Ami a várható terméskilátásokat illeti, bár még egy jó hónap van az aratásig, hasonlóan a tavalyihoz, közepes termés várható. — Úgy hírlik, hogy ön a mostani látogatásán valamiféle jó hírt közöl a megyei állattartókkal... — Remélem, hogy a hír jó. Ismeretes, hogy a sertéshús-értékesítés körül feszültségek alakultak ki. Az elmúlt időszakban megfelelő volt a felvásárlási ár, ennek hatására termékfelesleg keletkezett. Körülbelül harminc százalékkal nőtt a sertés- állomány. Hogy ösztönözzük az exportot, három minisztérium döntésével minden kilogramm külföldre vitt sertéshús után húsz forint támogatást adunk. A döntés visszavonásig érvényes. Egyébként a húspiacon nagy áreltérések alakultak ki. Száz forinttól 200 forintig terjednek a felvásárlási árak. Ösztönöznünk kell a minőségi hústermelést, mert az európai piacon csak elfogadható áruval tudunk megkapaszkodni. Remélem, ez a döntés azzal az eredménnyel is jár, hogy csökken a tűltartott sertések ára, és hogy a felvásárlási ár emelkedik. Az Új Kelet kérdésére dr. Lakos László elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság számára nagy erőpróbát jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás. Nemcsak a minőségi áruk előállítása okoz gondot, hanem egy számunkra előnytelen szerződés is, amely rögzíti az exportmennyiségeket és az arra adható állami támogatást. Folyamatosan tárgyalunk a szerződés módosításán, de ez nem egyszerű. Itt nincs barátság, kőkemény piaci érdekek uralkodnak. Annyit sikerült elérnünk, hogy partnereink is látják, itt hiba történt, változtatni kell a feltételeken. A következő tárgyalási fordulóra június 10- én kerül sor. Remélem, sikerül valamit módosítani az előző kormány által kötött, számunkra mindenképpen hátrányos megállapodáson. — Változik-e a mezőgazda- sági támogatások eddig kialakult módszere? — Kénytelenek vagyunk sok mindenben változtatni, de már most a pártállami elosztórendszerek feltámasztásával vádolnak bennünket, ezzel együtt végig kell gondolnunk, hogy az elmaradott régiók nagyobb állami támogatást kaphassanak. —Hogyan alakulnak a keleti kivitel lehetőségei? — Örömmel mondhatom, hogy jelentős mértékben javultak. Mezőgazdasági exportunk mintegy harminc százaléka keletre megy. Fokozatosan kialakultak az áru ellenértékének kiegyenlítését szolgáló módszerek. Egyre kevesebb panasz van a fizetési morálra. Úgy látom, hogy ez a kérdés is elmozdult a holtpontról. Ha lassan is, de vissza tudjuk szerezni előző pozícióinkat. Azzal, hogy az Európai Unióba hazánk egyedül többet exportál, mint az összes többi volt szocialista állam, és a keleti piacok stabilizálódásával, mezőgazdaságunk megkezdte kilábalását a válságból. Megközelíthetetlen kárterület Munkatársunktól A megyei rendőrfőkapitány javaslatára zártkörű megbeszélést tartott szombat délután a záhonyi rendőrkapitányság épületében a megyei és a határ menti város belügyi szervezetei — polgári védelem, tűzoltóság, rendőrség, határőrség —, valamint a megyei közgyűlés vezetőivel dr. Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Lapunk értesülései szerint a tanácskozáson nem hangzott el olyan jellegű információ, amely a titoktartás kötelezettségét megsértette volna, és nem tartozott a nyilvánosságra. Az államtitkár rövid sajtótájékoztatóján elmondta: — Látogatásom célja, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozó szervezetek életét, gondjait a helyszínen ismerjem meg. Az ország vezetői így más képet kapnak a helyzetről, mint a staisztikákat, jelentéseket olvasva vagy a televíziót nézve. A polgári védelem és a tűzoltóság vezetői elmondták, hogy Záhonyt a határ előtti kamiontorlódás elzárja a külvilágtól, egy estetleges katasztrófa esetén nem lehet a kárterületet megközelíteni. Valamennyi belügyi szervezet vezetői tájékoztattak a már ismert gondokról: kevés a létszám, korszerűbb technikai eszközökre van szükség, amelyhez több pénz szükségeltetik. A színvonal javításához meg kell fogalmazni a politikai prioritásokat. Ennek jelei már látszanak, például a rendőrök fizetésének az átlagosnál nagyobb emelésében. Én úgy érzem, Záhonyban és környékén a határőrség, a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem munkatársai a gondok ellené-re maximálisan látják el feladataikat. A technikai eszközözök korszerűsítéséről több szinten tárgyalnak a szakemberek, rövid időn belül javulás várható. Dr. Világosi Gábor megtekintette a záhonyi Tisza-híd bővítési munkálatait, valamint a pénzügyőrök szorgos munkájának köszönhetően dugig telt vámraktárát. Az államtitkár délután Jándon, a helyi öregfiúk és a Parmlament SE futballmérkőzésbe kapcsolódott be. A rekkenő hűségben mindkét fél komolyan űzte a labdát, és a felkészültebb országgyűlési csapat 3-1-re legyőzte a jándi gárdát. Dr. Világosi Gábor (középen) határszemlén Lezsák Sándor a sajtótanoncoknál Fekete Tibor (Új Kelet) Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szombaton meglátogatta a nyíregyházi Krúdy Gyula Újságíró Akadémia hallgatóit. A Magyar Újságírók Közössége által szervezett tíz hónapos oktatás utolsó foglalkozását tisztelte meg jelenlétével az elnök úr. A mindig mosolygós politikus akkor vált ismertté, amikor 1987-ben lakiteleki kertjében egybegyűltek az ellenzéki erők akkori képviselői, és megalakították az MDF-et. Lakitelek azóta szimbólummá vált, a konzervativizmus és a népfőiskolái mozgalom jelképévé lett. Történeti visszatekintéssel kezdte előadását Lezsák 5 dór, hisz a fiatal hallgatóság nagyobbik részének ez az elmúlt hat év már történelem. Mint ahogy előadásában is hangsúlyozta, talán túl korán került kormányzati pozícióba az MDF. Az ország irányítása közbeni csetlés-botlás azután megbosszulta magát, mert a ’94-es választásokon csúfos vereséget szenvedtek a konzervatív erők. A párton belül felerősödtek a széthúzást szorgalmazó hangok, és csak idő kérdése volt, mikor következik be a pártszakadás. Az előadó hangsúlyozta, hogy az MDNP kiválásával nem tört ketté a Fórum, csak azok a parlamenti képviselők távoztak a párt soraiból, akik nem tudtak együttműködni a A többi ellenzéki parlamenti párttal konszolidált a kapcsolatuk. Közülük a KDNP-vel és a Fidesszel szóban egyezséget kötöttek. Egyelőre nem kívánnak írásban is megállapodni, hisz az csak arra jó, hogy legyen mit felrúgni. Az írott szerződéstől történő bármilyen eltérés is csak alkalmat adhat a kormánypárti sajtónak az ellentétek felnagyítására. Ehhez nem kívánnak ürügyet szolgáltatni — mondta az előadó. Végezetül a konzervatív sajtó mai helyzetét elemezve hangsúlyozta, hogy szinte reménytelen vállalkozás ma konzervatív újságírónak lenni. E nehéz feladat elvégzéséhez kívánt a hallgatóknak erőt, egészséget és sok-sok kitartást. A nap további részében ellátogatott a nyíregyházi Északi temetőbe nagyszülei sírjához, majd továbbutazott Békéscsabára.
