Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
UJ KELET Kiskert 1996. június 10., hétfő 7 Szőlőművelés Kacsolás vagy kocsolás Az idő már elég meleg ahhoz, hogy az új ültetésű szőlővesszők védőhalmait fokozatosan lebontsuk. Szélcsendes, napos időben folytathatjuk a zöldoltásokat is. (Nem tévesztendő össze a szemzéssel.) Oltásra csak a legfejlettebb hajtásokat használjuk, a többit tőből vágjuk ki, fölöslegesen ne szívja el a tápanyagot a szaporításra szánt részek elől. Csak akkor reménykedhetünk a sikerben, ha friss oltóvesszőket használunk. Ha a szaporítóanyagot nem használjuk fel azonnal, akkor tegyük friss vízbe, de ilyenkor se tároljuk egy—két napnál tovább. Még a lugasnak hagyott szőlőültetvényeken is szükséges a hajtásválogatás. Sok helyen már túl vannak a szőlő első kötözésén is. Ezzel egy időben végezzük el a kacsolást. (Bár ezt a mi vidékünkön kocsolás- nak nevezik, de ugyanazt jelen'riij'W'Hajtásvégék^etörésekor-gßzIfevBlß -fíííbiaibvj . -rn Medárd és a negyvennapos eső A népi megfigyelés szerint, ha Medárd napján (vagy annak környékén) esik az eső, akkor negyven napig abba sem hagyja. Ha egy kicsit túlzás is a megállapítás, azért van benne némi igazság. Most azonban sem a napján, sem a környékén egy árva esőcsepp sem esett. Úgy tűnik, és a meteorológusok jóslata is megerősíti, hogy elmarad ez a csapadékos időszak. Jó ez vagy sem? Már akinek. A strandolóknak, és akik most töltik éves szabadságukat, azoknak mindenképpen kedvező az időjárás. A tévhittel ellentétben a gabonaféléknek nem kedvez ez a korai hőség, hisz „besülhetnek” a szemek, és a termés akár 2d— 30 százalékkal is kevesebb lehet. A kiskerttulajdonosoknak annyiban jó, hogy hamarabb érik minden gyümölcs, és a tavaszi lemaradást nemhogy behozza a természet, de még meg is előzi. Most áldja igazán az eszét, aki kutat fúratott. Aki ebben a szárazságban nem tud öntözni, annak könnyen felsülhet minden. Akik pedig nem tudnak locsolni, azok csak az ég felé nézhetnek, és fohászkodhatnak a régi-régi slárger szövegével: „Add már Uram, az esőt!”. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: FEKETE TIBOR ügyeljünk arra, hogy az utolsó fürt után még legalább két— három levél maradjon a hajtáson. A fürtöket nem tartalmazó vesszőket — ha nem kívánjuk meghagyni—tőből vágjuk vagy törjük ki. Kötözésnél ne húzzuk túl szorosra egymáshoz vagy a kordonhoz a vesszőket, mert a belsejében gyorsabban telepszik meg a gombafertőzés. A KGST-piacokon olcsón beszerezhetők a kötözőfonalak. Ezeknek csak az a bajuk, hogy túlságosan vékonyak, és szinte elvágják a gyenge hajtásokat. A kacsoláskor ne feledkezzünk el a hónaljhajtások eltávolításáról sem. Ezek is csak fölösleges terhet jelentenek a növénynek. A kötözéskor úgy rendezzük el a hajtásokat, hogy lehetőleg minden levél a fény felé tudjon fordulni. A már szokásos növényvédelmen túl különösen a .fiatal szőlők permetezésére vigyázzunk. Ezeknél:a növényeknél ■h\w\ giVÄrt Ao'.hnvgos'vV/i \ gyakrabban fordul elő, hogy elhúzódik a virágzás. A virágzás utáni permetezést ilyen esetekben ismételjük meg. Legcélszerűbb a kombinált hatású szereket alkalmazni. Ezek egyidejűleg védik a növényeket pero- noszpóra, lisztharmat, orbánc és a szőlőmolyhemyó ellen is. A sorközöket idejében kapáljuk meg. Ez azért is fontos, mert az idén nagy cserebogárrajzás volt, és a dudvás talaj kedvez a peterakásnak. A kapálással egy időben a kis lárvákat és petéket is elpusztíthatjuk. Bár a szőlőnek elég mélyen van a gyökérzete, azért időnként ezt is öntözni kell. Meghálálja. Különösen a szőlőiskolákat kell rendszeresen locsolni, mert azoknak magasan van még a talpgyökerük is. Ha egymás mellé több sorban telepítettük az iskolát, akkor a sorok közé vágott árkokban árasztásos öntözést alkalmazzunk. i7--,'fiC: .tíí; r.j Isvnriambata Képes tanácsok Négy kis alma egy csomóban „Ezek közül a legkisebbet vágjuk ki ollóvar Amerikai szövőlepke hernyói „Nem elég levágni, el is kell égetni” Szölölugas „Ne használjunk túl vékony kötözöanyagot” Tizenkét hónap a kiskertben: Úgy tartják, a májusi eső aranyat ér, de legalább ennyire fontos a júniusi is. A gyümölcsök éréséhez, a cukorképződéshez vízre van szükség. Ha május a permetezés időszaka, akkor június az öntözés és a gyomtalanítás hónapja. Megérett a szamóca Amikor a földiepret nem közvetlenül fogyasztásra szedjük, akkor a szárával együtt csípjük le, mert a kocsány helyén könnyen romlásnak indul. Aki piacra szánja termékét, igyekszik korán reggel leszedni, hogy a nyitásra odaérjen. Hátránya a dolognak, hogy a reggeli harmatos időszakban szedett gyümölcs könnyen megromlik. Inkább várjunk néhány órát, mert ami jön a réven, elúszhat a vámon. Amit nyerünk a korai kiszállítással, azt elveszíthetjük azzal, hogy a délelőtti kánikulában ránkrohad a gyümölcs. A leszedett termést legfeljebb tíz centiméter magasan rakjuk rekeszekbe. Ha rázós úton vagy nagyobb távolságra kell fuvarozni, akkor még ettől is vékonyabb rétegben pakoljuk a ládába! A földieper néni' utóérő gyüriiöfói, ezért a félérett szemek később sem fognak beérni. Most van itt az ideje a termésritkításnak. A jól berakódott termőcsonkokon legfeljebb három—négy termést hagyjunk meg. A többit — amennyire csak tudjuk — tőből, ollóval vágjuk ki. Darabszámra kevesebb, de nagyobb szemű termésünk lesz. A gyümölcsfák ágai ilyenkor már kezdenek meghajolni a súly alatt. Ne várjuk meg, míg a földig érnek, és idejében támasszuk alá. Különösen a kajszibarack viseli nehezen a túlzott terhet, és az első szélre letörhet az ága. Az alátámasztáshoz készítsünk x- alakban összeszegezett karókat vagy úgynevezett villáskarót. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen éles széle a támasztéknak, mert a legkisebb szélmozgásra legyalulhatja a fa kérgét. Elkezdhetjük a nyári hajtás- yálogatást, a vízhajtások és a fölöslegesen sok hajtás elveszi az „erőt” a fától, és a termésünk sínyli meg. Az alma- és a körtefákra jellemző, hogy a vissza- hajló ágak legmagasabb pontjáról erős vesszőt nevel, amelyen sohasem alakul ki termőrügy. Ezeket mihamarabb tőből ki kell metszeni. Az őszibarackfákon is elkezdhetjük a hajtásritkítást. A katlankorona belsejéből, illetve ahol túl sűrű az ág, onnan vágjuk ki a felesleges részeket. (Annak idején én is értetlenül olvastam a szak- irodalomban, amikor ilyen fogalmakat használt az író, hogy felesleges, arányos, megfelelő. Mert mihez képest? Igyekszem kerülni ezeket a definiálhatat- lan és megfoghatatlan jelzőket. Ezért most a felesleges alatt azt értem, hogy az őszibaracknál egy rügyből legfeljebb két hajtást hagyjunk meg, a többi felesleges.) Még mindig fontos a növényvédelem Tipikusan júniusi fertőzés a levélpirosító tetű és az amerikai szövőlepke kártétele. Ezek elég gyorsan terjednek, és nem szabad késlekedni a védekezéssel. Gyenge mérgek hatástalanok ellenük, csak erős és drasztikus szereket használhatunk. junius Monokultúrás gyümölcsösökben ez nem is jelent problémát. Az alma érése még odébb van, itt nyugodtan használhatunk háromhetes várakozási idejű permetszert is. De mit tegyen, akinek már kezd érni a cseresznyéje, és közben jelent meg a kártevő? Nekik azt ajánlom, a fertőzött hajtásvégeket vágják le, tegyék bele egy vashordóba, locsolják le petróleummal vagy híg olajjal, és égessék el. Ezután szedjék le a már érett szemeket, és ezután legfeljebb háromnapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű vegyszerrel permetezzenek. A három nap elteltével újra szüretelhető a termés, és szükség esetén meg kell ismételni a permetezést. Támadnak a levéltetvek Ez a mostani száraz, meleg időjárás kedvez a levéltetvek elszaporodásának. Amikor végigsétálunk a kertünkön, időnként a íaíeMelok fonákátás.alaposan vegyük szemügyre<mert különösen a zöld színű tetvek felületes szemlélődéssel nehezen vehetők észre. A pajzstet- veken kívül a gyümölcsmolyok és a különböző kártékony gombafertőzések is most támadnak. A gnomónia, a varasodás és a népiesen csak „fusziknak” nevezett gombabetegségek elsősorban az almafákat fertőzik. Ne várjuk meg az első tünetek megjelenését, hanem már most permetezzünk ellenük. Nem szívesen írom le, hogy mi ellen milyen szert használjunk. Részben azért, mert mindenki a maga módszerére esküszik, részben pedig azért, nehogy azt gondolják, egyik-másik vegyipari cégnek reklámot kívánok csapni. Célszerűbb, ha a szaküzletekben megkérdezünk egy felkészült eladót, és ő ad majd tanácsot. (Annyit azért meg- jegyzek: nekem vegyes gyümölcsöskertem van, és leggyakrabban a Karathane BI-58 Ec és a Dithane keveréket használom. Nekem bevált, ajánlom kipróbálásra. Vigyázat! Ennek a keveréknek 30 nap az élelmezési várokozási ideje! Gyümölcséréskor ne használjuk!) Még a hónap közepéig szórjuk ki a nitrogéntartalmú műtrágyák harmadik és idei utolsó részét. Ha folyadékban oldjuk fel, akkor száz liter vízbe egy kilónyi vegyszert tegyünk. Ha kézzel szórjuk, akkor egy maréknyi műtrágyát négy—öt palántára osszunk el. Ne hagyjuk sokáig a szert a napon, mert hamar elbomlik. Ha tehetjük, akkor azonnal öntözzünk, és mossuk a talajba a vegyszert. Ilyenkor nem jó a máskor bevált árasztásos öntözés, mert a terület legalacsonyabban fekvő pontjára összehordja a víz az összes műtrágyát, és több kárt csinálunk, mint hasznot. Célszerű közvetlenül naplemente előtt szétszórni a szert, és utána szórófejjel vagy csak úgy kézben tartva a slagot, de mindenképp esőszerűen öntözni. A dísznövényeket is kell permetezni Az örökzöldek és az egynyári virágok nagyon vízigényesek. Inkább kevesebb alkalommal, de alaposabban öntözzünk. Ha gyakrabban és kevesebb vízzel locsolunk, akkor arra kényszerítjük a növényeket, hogy a talajfelszín közelébe gyökresed- jenek meg. Ilyenkor az első kánikulai napon megkókad a virág, és azt követően kiszárad. A kúszónövények most vannak a legintenzívebb növekedési szakaszban. Nemcsak esztétikai szempontból szükséges a támaszték alájuk, hanem azért is, mert a talajjal érintkező hajtásrészek meggyökeresedhetnek, letaposhatjuk, illetve a föld közelében könnyebben érik őket gombafertőzések is. A dísznövények is igénylik a növényvédelmet. Ezek is ugyanúgy ki vannak téve a gombák és a rovarkártevők fertőzéseinek, mint a zöldség- vagy a gyümölcsfélék. Gyakorlatilag ugyanazokat a permetszereket használhatjuk, mint a gyümölcsöskertünkben. Néhány tő rózsa kedvéért ne keverjünk külön szert. A már elvirágzott dísznövényeink elhervadt, száraz virágait szedjük le. Nemcsak azért, mert csúnya, hanem ezek a későbbiekben melegágyai a fertőzésnek, illetve ézekbén áttelelhetnfrk a rovarkártevők ís! Váritiak olyan kúszónövények (ilyen például a Lathyrus is), amelyekről ha lecsípjük az elhervadt virágokat, akkor újabb bimbók növesztésére serkenthetjük, és kialakulhat a másodvirágzás. Bár már nagy a hőség, de egy hűvösebb időszakban még ültethetünk késő őszi virágzású dísznövényeket. Az ültetés alapelvei megegyeznek a más palánták telepítésének szabályaival. Annyiban azonban mégis különbözik, hogy míg a paprikát vagy a paradicsomot harmadnapra locsoljuk először, addig a most ültetett palántákat már huszonnégy óra elteltével meg kell öntözni, különben nem bírják a hőséget. A pázsitok ápolása A gyepet ilyenkor is nyírni és öntözni kell. A fűfélék nem annyira érzékenyek a nappali locsolásra, ezért a tűző napon is kirakhatjuk az öntözőfejeket. Különösen az elsőéves vetésű pázsitfüvek érzékenyek a szárazságra, mert a gyökerük nincs elég mélyen ahhoz, hogy elegendő vizet vegyenek fel a talajból. Nyírás után sohase mulasszuk el az öntözést. A frissen vágott levélvégeken, amíg be nem száradnak, sok víz párolog el. A nagyobb folyadékveszteséget pótolni kell. Ezek a növények is igénylik a talajerő-utánpótlást. A műtrágyát ne szórjuk ki közvetlenül a pázsit felszínéres, mert nagy a nedvszívó képessége, és a kis fűszálakból néhány pillanat alatt elvonja a vizet. Bár ettől még nem pusztul ki a növényzet, de csúnya foltos lesz a büszkén mutagatott gyepszőnyegünk. Itt is száz liter vízhez egy kilogrammnyi nitrogéntartalmú műtrágyát adagoljunk, és ezzel öntözzük a füvet. Nagy bosszúság, amikor reggel arra ébredünk, hogy egy kisvakond össze-vissza túrkálta a gyönyörű pázsitunkat. Első felháborodásukban ilyenkor sokan irtóhadjáratot indítanak a kis jószág ellen. Ne tegyük, mert nagyon hasznos a kis túrkáló, rengeteg cserebogárpajort irt ki, és más kártevők lárváit is pusztítja.
