Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29 / 151. szám
1996. június 29., szombat Hamisított tejpor Feltűnően olcsón hirdették, illetve árulták a tejport a napokban Debrecenben. A régió ellátásában érdekelt egyik nagy hazai vállalkozás — gyanítva, hogy esetleg tejporhamisításról lehet szó ■— ezt jelezte a Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásnak. A hatósági szakemberek ezt követően több helyen mintát vettek a tejporból, s zároltak is készleteket. Az ellenőrző állomás illetékese szerdán az MTI munkatársának elmondta: az ominózus tejporban tejsavóport találtak nagy mennyiségben, amely az egészségre nem ártalmas. Ez a termék lényegesen olcsóbb, mint a tejpor, így utóbbiként értékesítve igyekeztek nagy haszonhoz jutni a forgalmazók. Az eddigi vizsgálatok szerint kiskereskedelembe nem került a hamisított áru, azt elsősorban nagyobb élelmiszer-feldolgozó cégeknek ajánlották. A hamisított tejpor eredetéről jelenleg a hatóságoknak nincs tudomása, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a szálak Hajdú-Bihar megye határain túlra vezetnek. * / i M Hatalmas márványtömb A honvédség és a MÁV segítségével csütörtökön reggel Süttőről megérkezett a bihari határba az a hatalmas márványtömb, amelyből a helyszínen faragja meg az egykori álmosdi csata emlékművét Győrffy Lajos püspökladányi szobrászművész. Az 1604. október 15-ei álmosdi csata emlékét megörökítő szoboregyüttest az Álmosd és Diószeg közötti egykori csatamezőn október 15-én avatják fel. A Bocskai hadainak győzelmére emlékeztető hét méter magas, húsz tonnás süttői márványtömböt a vezért és hajdúit ábrázoló jelenetek díszítik majd. A központi sziklakő körül napóraszerűen kisebb, csatajeleneteket ábrázoló márványtömböket helyeznek el. Hajdú-Biharban remélik, hogy Kelet-Magyarország zarándokhelye lesz a jövőben a császáriak ellen megvívott dicsőséges csata színhelye. Az áramszolgáltatásról Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlése csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg az Észak-magyarországi Áramszolgálató Részvénytársaság (EMÁSZ) Rt. működéséről, privatizációjáról. A Borsod, Heves, Nóg- rád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében prosperáló cég csaknem 700 ezer fogyasztót lát el villamos energiával, a két legnagyobb intézményi fogyasztó a tisza- űjvárosi TVK Rt. és a kazincbarcikai BorsodChem Rt. A cég az elmúlt évet csaknem 3 milliárd forintos veszteséggel zárta, privatizációja azonban kiválóan sikerült, az eladásra felkínált részvényekhez az elmúlt év végén az árfolyam mintegy 150 százalékán jutottak hozzá a német befektetők. A privatizáció utáni új tulajdonosi szerkezetben a villamosenergiarendszer további működése, a folyamatos kormányzati részvétel az Aranyrészvényhez kapcsolódó jogosítványok és a szerződéses kapcsolatok kombinációjával biztosítható. Ez az új működési modell befolyásolja, hogy a kormány milyen mértékű enerigaár- emelésre szánja el magát. Egy biztos: októberben drágul az áram, ennek mértéke azonban még nem ismeretes. Az ülésen elhangzott: az ÉMÁSZ részvényeiből a közelmúltban mintegy 8 százalékot szerezhettek az alanyi jogon kárpótoltak. A legfőbb tulajdonos német cégek az elkövetkező években több tízmillió forintot szándékoznak beruházásra fordítani, és mindenekelőtt közelíteni próbálnak a fogyasztókhoz. Az áramszolgáltató társaság taktikája és stratégiája ugyanis az: minél közelebb kerülni a fogyasztókhoz, mivel belőlük élnek meg. Rakodó kamionok Öt új parkolóhelyet létesítenek a meglévőkön kívül a hétvégi forgalomkorlátozás miatt várakozásra kényszerülő kamionoknak. Erről a határközeli kamionparkolók szemléjén részt vevő szakértők állapodtak meg. A szemlén a szakmai hatóságokon, a szaktárcán kívül részt vettek a fuvarozói érdekképviseletek szakemberei is. Új parkolót jelölnek ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a szlovákiai és a magyarországi eltérő időpontú forgalomkorlátozás miatt szükséges megfelelő várakozóhely. Győr-Moson- Sopron megyében Sopron- kópháza térségében létesítenek új várakozóhelyet. Hajdú-Bihar megyében Berety- tyóújfalunál két parkolóhelyet jelöltek ki, Zala megyében pedig Lentiben alakítanak ki új várakozóhelyet a tehergépkocsiknak. Rovatunkat at M TI anyagaiból állítottuk össze ! m sí' Nincs is szebb annál, mint reggelente hangos madárzsivajra ébredni, akár az eresz alól, akár a homokfészkekből jön a fecskedal. A városlakók azonban ennél többet nem is igen tudnak a villás- farkúakról. Szemükben egyformának tűnik a füsti-, a molnár- és a parti fecske. Kevesen tudják azt is, hogy Magyarországon — Közép-Európában teljesen egyedülálló módon — már évek óta foglalkoznak partifecske-kutatással. A madarak vonulásáról, Tisza menti életéről dr. Szép Tibor biológust, főiskolai docenst, a magyarországi fecskekutatás vezetőjét kérdeztük. Fecskék a Tisza-parton Sikli Tímea (Új Kelet) — Tíz éve tartanak azok a Felső-Tisza-vidéki kutatások, melyek megbízható adatokkal szolgálnak a madárállomány változásáról. Egy évtized óta az idei az első év, amikor az elmúlt esztendők adatait nézve az átlagosnál sokkal több fecske érkezett meg hozzánk áprilisban. Nemrégiben napvilágot látott egy hír, mely szerint csökkent az Alföldön a fecskék száma. Azokon a településeken, melyeken én magam is jártam, nem számoltak be ilyen változásokról, és mivel a füsti-, illetve a molnárfecskéket nem figyelik meg rendszeresen, bátran kijelenthetem, nem lehet egyértelmű csökkenésről beszélni. Annál is inkább, mert az idei év minden vonuló madárra nézve kedvező volt. Ezt döntően befolyásolja, milyenek az afrikai csapadékviszonyok, hiszen a madaraknak át kell repülniük a sivatagot. Százból harminc tér vissza Amennyiben nagy a szárazság a Sael-övezetben, a vonuló szárnyasok csapatai útközben erősen megtizedelődnek. Erre a legdrasztikusabb példa eddig az 1990-es esztendő volt, amikor a megfigyelt harmincháromezer fecskepárból a következő tavasszal csak tizenötezren tértek vissza. Megérkezésük óta rendszeresen járunk ki a felső-tiszai szakaszokra, és heti két alkalommal nyomon követjük az egyed- szám változását, a fiókák etetését és röptetését. A megfigyeléseknek köszönhetően már most meg tudjuk mondani, hogy jövő tavasszal nem lesz ennyi fészekrakó. A hideg áprilisi, májusi és júniusi napok nagyon megnehezítették a pelyhes utódok táplálását. Ebből az következik, hogy kevesebb lesz a reptetés is. Áz átlagos években száz költöző madárból csak harminc jön vissza Magyarországra, a többi elpusztul a vonuláskor. Ahhoz, hogy az állomány ne csökkenjen, nagyon sok utódra lenne szükség. Ezt azonban sokszor az emberi felelőtlenség is akadályozza. Európa legnagyobb telepe A legtöbb parti fecske a homokbányákban fészkel, amit elég törvénytelenül lerombolnak a homokot elhordók, évente több száz esik így az emberek áldozatául. A természetvédelmi törvény értelmében száz madár esetében közel hétszázezer forintnyi büntetés lenne kiszabható. A homokhordókat azonban nagyon nehéz fülön csípni. Természetesen vannak olyan helyek is, ahol a környék lakói védik a madarakat. Ilyen például Ibrány, ahol a város határában lévő homokbányából az önkormányzat megtiltotta a homokhordást. Ennek eredményeképpen itt található Európa legnagyobb, háromezer fészkes partifecske-állománya. Nincs szükség arra, hogy ezek a területek egész évben amolyan „tabuk” maradjanak, elég lenne, ha áprilistól augusztus végéig minden Tisza-parti részen beszüntetnék a homokhordást. A fészkeket később nem kell megőrizni, hiszen a madarak minden évben új szállást készítenek maguknak. Meggyűrűzött fecskepárok Immár tizenegy éve annak, hogy megalakítottunk egy társaságot, melynek tagjai — újakkal bővülve — minden évben visszatérnek az érintett tiszai részekre táborozni. Az idén június 27-étől július 8-áig fogunk dolgozni külföldi szakemberek bevonásával Tisza- kóród és Rétközberencs térségében, ahol a megfigyelések mellett meggyűrűzzük majd az új fecskepárokat. Ez azért nagyon fontos, mert évről évre ez adja a legnagyobb segítséget az állomány állapotának felmérésében. Tűzhalál és csirkenyak Bürget Lajos glosszája Az FM igen bölcs és bizonyára szakértő tisztviselője a televízióban megnyilvánult. Nem mondom, hogy beszélt, azt sem. hogy nyilatkozott. Megnyilvánult. Mint illetékes. Mint a tárca a kérdésben legokosabbika. A téma, ami szólásra bírta, illetve aminek kapcsán megnyilvánulásra serkentették, az alma- és körtefákat, a berkenyét pusztító, tűzhalál nevű betegség volt. Az apropót az adta, hogy most Békésben kell kivágni a fákat, és fennáll a veszély, hogy a kór nem áll meg ezen a tájon. A főilletékes elvtárs azt mondta, hogy a kivágásra kerülő fák után nem jár kártérítés, hiszen ha egy tehén vagy egy csirke megdöglik, azért sem fizet senki. Durr! Ez betalált. Nem tudom, hogy az FM- ben dolgozó tisztviselő tudja-e, mi a különbség a csirke, a tehén és az almaültetvény között. Ha igen, akkor nagy baj van, ha nem, akkor még nagyobb. Mert ugye egy csirke, ha minden rosz- szul megy, akkor fél év alatt jércévé, azután tyúkká serdül, kakasokkal kokettál, tojik, csibéket költ ki. Értéke — csúcstyúkról van szó — mondjuk ezer forint. Egy boci is végigjáija a maga útját, tehén, mit tehén, öreg marha lesz belőle pár év alatt, ellik, tejet ad, ha kell, még az ekét is húzza. Nos, legyek nagylelkű, ez a tehén megér mondjuk vagy ötvenezer forintot. A gyümölcs- ütetvény ugyanakor évekig csak nő, majd lassan termőre fordul, hatalmas költségeket emészt föl, az időjárás szeszélyétől, a károkozók kedvétől függően teremni kezd. A gyümölcsöt sok évre telepítik, hatalmas tőkét invesztálnak a telepítésbe és a termelésbe, arról nem is szólva, mennyi munka kell mindehhez. Vagyis egy tehén nem egyenlő mondjuk kér hektár körtéssel, egy tyúk vagy csirke sem azonos ötven almafával. Ennek felismeréséhez nem kell akadémikusnak lenni. De még FM-tisztviselőnek sem.' Csak józan paraszti ész kell az egészhez. Nos, ha nem fizetnek, akkor nem fizetnek. Nem értek egyet vele, de hát nincs lehetőségem változtatni ezen. De akkor legalább egy olyan embert nyilvánítottak volna meg, aki valami ésszerű, és nem ilyen lekezelő, pimasz érvet ad elő. Mondjuk aki kimondja: erre nincs pénz. Vagy azt magyarázza, minden termelésben van kockázati tényező, a biztosítóknak gondolkodniuk kellene, ki lehet-e terjeszteni erre a biztosítást vagy sem. Vagy hozzáteszi, sajnáljuk, együttérzünk vagy hasonló. De se okos érv, se együttérzés. Csak a csirke nyaka és az almafa véres, a többit viselje el a termelő. Tudott dolog, hogy a bizalom, a jóindulat, a kedvező hatás elérése tudomány. A PR, a Public Relations körébe tartozó művészet. Amihez olyan emberek kellenek, akiknek van eszük, fellépésük, megnyerők, hatásosak, kommunikációkészségük és empátiájuk. Ahol ez hiányzik, ott minden fordítva sül el. Az FM-es lőtt, talált. Bele a közepébe. A saját közepébe. ÚJ KELET
