Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

1996. június 29., szombat Hamisított tejpor Feltűnően olcsón hirdették, illetve árulták a tejport a na­pokban Debrecenben. A ré­gió ellátásában érdekelt egyik nagy hazai vállalkozás — gyanítva, hogy esetleg tejpor­hamisításról lehet szó ■— ezt jelezte a Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomásnak. A hatósági szakemberek ezt követően több helyen mintát vettek a tejporból, s zároltak is készleteket. Az ellenőrző állomás ille­tékese szerdán az MTI mun­katársának elmondta: az omi­nózus tejporban tejsavóport találtak nagy mennyiségben, amely az egészségre nem ár­talmas. Ez a termék lényege­sen olcsóbb, mint a tejpor, így utóbbiként értékesítve igyekeztek nagy haszonhoz jutni a forgalmazók. Az ed­digi vizsgálatok szerint kis­kereskedelembe nem került a hamisított áru, azt elsősorban nagyobb élelmiszer-feldol­gozó cégeknek ajánlották. A hamisított tejpor ere­detéről jelenleg a hatóságok­nak nincs tudomása, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a szálak Hajdú-Bihar megye határain túlra vezetnek. * / i M Hatalmas márványtömb A honvédség és a MÁV se­gítségével csütörtökön reggel Süttőről megérkezett a biha­ri határba az a hatalmas már­ványtömb, amelyből a hely­színen faragja meg az egyko­ri álmosdi csata emlékművét Győrffy Lajos püspökladányi szobrászművész. Az 1604. október 15-ei álmosdi csata emlékét meg­örökítő szoboregyüttest az Álmosd és Diószeg közötti egykori csatamezőn október 15-én avatják fel. A Bocskai hadainak győzelmére emlé­keztető hét méter magas, húsz tonnás süttői márvány­tömböt a vezért és hajdúit ábrázoló jelenetek díszítik majd. A központi sziklakő körül napóraszerűen kisebb, csatajeleneteket ábrázoló márványtömböket helyez­nek el. Hajdú-Biharban remélik, hogy Kelet-Magyarország zarándokhelye lesz a jövőben a császáriak ellen megvívott dicsőséges csata színhelye. Az áramszolgáltatásról Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlése csütörtö­ki ülésén tájékoztatót hallga­tott meg az Észak-magyaror­szági Áramszolgálató Rész­vénytársaság (EMÁSZ) Rt. működéséről, privatizációjá­ról. A Borsod, Heves, Nóg- rád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében prosperá­ló cég csaknem 700 ezer fo­gyasztót lát el villamos ener­giával, a két legnagyobb in­tézményi fogyasztó a tisza- űjvárosi TVK Rt. és a kazinc­barcikai BorsodChem Rt. A cég az elmúlt évet csak­nem 3 milliárd forintos vesz­teséggel zárta, privatizációja azonban kiválóan sikerült, az eladásra felkínált részvé­nyekhez az elmúlt év végén az árfolyam mintegy 150 szá­zalékán jutottak hozzá a né­met befektetők. A privatizá­ció utáni új tulajdonosi szer­kezetben a villamosenergia­rendszer további működése, a folyamatos kormányzati rész­vétel az Aranyrészvényhez kapcsolódó jogosítványok és a szerződéses kapcsolatok kombinációjával biztosítha­tó. Ez az új működési modell befolyásolja, hogy a kormány milyen mértékű enerigaár- emelésre szánja el magát. Egy biztos: októberben drágul az áram, ennek mértéke azon­ban még nem ismeretes. Az ülésen elhangzott: az ÉMÁSZ részvényeiből a kö­zelmúltban mintegy 8 száza­lékot szerezhettek az alanyi jogon kárpótoltak. A legfőbb tulajdonos német cégek az elkövetkező években több tízmillió forintot szándékoz­nak beruházásra fordítani, és mindenekelőtt közelíteni pró­bálnak a fogyasztókhoz. Az áramszolgáltató társaság tak­tikája és stratégiája ugyanis az: minél közelebb kerülni a fogyasztókhoz, mivel belő­lük élnek meg. Rakodó kamionok Öt új parkolóhelyet létesí­tenek a meglévőkön kívül a hétvégi forgalomkorlátozás miatt várakozásra kényszerü­lő kamionoknak. Erről a határközeli kamionparkolók szemléjén részt vevő szakér­tők állapodtak meg. A szem­lén a szakmai hatóságokon, a szaktárcán kívül részt vet­tek a fuvarozói érdekképvi­seletek szakemberei is. Új parkolót jelölnek ki Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, ahol a szlovákiai és a magyarországi eltérő idő­pontú forgalomkorlátozás miatt szükséges megfelelő várakozóhely. Győr-Moson- Sopron megyében Sopron- kópháza térségében létesíte­nek új várakozóhelyet. Haj­dú-Bihar megyében Berety- tyóújfalunál két parkolóhe­lyet jelöltek ki, Zala megyé­ben pedig Lentiben alakíta­nak ki új várakozóhelyet a te­hergépkocsiknak. Rovatunkat at M TI anyagaiból állítottuk össze ! m sí' Nincs is szebb annál, mint reggelente hangos ma­dárzsivajra ébredni, akár az eresz alól, akár a ho­mokfészkekből jön a fecskedal. A városlakók azon­ban ennél többet nem is igen tudnak a villás- farkúakról. Szemükben egyformának tűnik a füsti-, a molnár- és a parti fecske. Kevesen tudják azt is, hogy Magyarországon — Közép-Európában teljesen egyedülálló módon — már évek óta foglalkoznak partifecske-kutatással. A madarak vonulásáról, Ti­sza menti életéről dr. Szép Tibor biológust, főisko­lai docenst, a magyarországi fecskekutatás vezető­jét kérdeztük. Fecskék a Tisza-parton Sikli Tímea (Új Kelet) — Tíz éve tartanak azok a Felső-Tisza-vidéki kutatások, melyek megbízható adatokkal szolgálnak a madárállomány változásáról. Egy évtized óta az idei az első év, amikor az el­múlt esztendők adatait nézve az átlagosnál sokkal több fecske érkezett meg hozzánk április­ban. Nemrégiben napvilágot látott egy hír, mely szerint csökkent az Alföldön a fecskék száma. Azokon a települése­ken, melyeken én magam is jár­tam, nem számoltak be ilyen változásokról, és mivel a füs­ti-, illetve a molnárfecskéket nem figyelik meg rendszeresen, bátran kijelenthetem, nem lehet egyértelmű csökkenésről be­szélni. Annál is inkább, mert az idei év minden vonuló madár­ra nézve kedvező volt. Ezt dön­tően befolyásolja, milyenek az afrikai csapadékviszonyok, hi­szen a madaraknak át kell re­pülniük a sivatagot. Százból harminc tér vissza Amennyiben nagy a száraz­ság a Sael-övezetben, a vonuló szárnyasok csapatai útközben erősen megtizedelődnek. Erre a legdrasztikusabb példa eddig az 1990-es esztendő volt, ami­kor a megfigyelt harminchá­romezer fecskepárból a követ­kező tavasszal csak tizenöt­ezren tértek vissza. Megérkezésük óta rendszere­sen járunk ki a felső-tiszai szakaszokra, és heti két alkalom­mal nyomon követjük az egyed- szám változását, a fiókák eteté­sét és röptetését. A megfigye­léseknek köszönhetően már most meg tudjuk mondani, hogy jövő tavasszal nem lesz ennyi fészekrakó. A hideg áp­rilisi, májusi és júniusi napok nagyon megnehezítették a pelyhes utódok táplálását. Eb­ből az következik, hogy keve­sebb lesz a reptetés is. Áz átla­gos években száz költöző ma­dárból csak harminc jön vissza Magyarországra, a többi elpusz­tul a vonuláskor. Ahhoz, hogy az állomány ne csökkenjen, nagyon sok utódra lenne szükség. Ezt azonban sokszor az emberi felelőtlenség is akadályozza. Európa legnagyobb telepe A legtöbb parti fecske a ho­mokbányákban fészkel, amit elég törvénytelenül lerombol­nak a homokot elhordók, éven­te több száz esik így az embe­rek áldozatául. A természetvé­delmi törvény értelmében száz madár esetében közel hétszáz­ezer forintnyi büntetés lenne kiszabható. A homokhordókat azonban nagyon nehéz fülön csípni. Természetesen vannak olyan helyek is, ahol a környék lakói védik a madarakat. Ilyen pél­dául Ibrány, ahol a város hatá­rában lévő homokbányából az önkormányzat megtiltotta a homokhordást. Ennek eredmé­nyeképpen itt található Európa legnagyobb, háromezer fészkes partifecske-állománya. Nincs szükség arra, hogy ezek a terü­letek egész évben amolyan „ta­buk” maradjanak, elég lenne, ha áprilistól augusztus végéig minden Tisza-parti részen be­szüntetnék a homokhordást. A fészkeket később nem kell megőrizni, hiszen a madarak minden évben új szállást készí­tenek maguknak. Meggyűrűzött fecskepárok Immár tizenegy éve annak, hogy megalakítottunk egy tár­saságot, melynek tagjai — újakkal bővülve — minden év­ben visszatérnek az érintett ti­szai részekre táborozni. Az idén június 27-étől július 8-áig fo­gunk dolgozni külföldi szak­emberek bevonásával Tisza- kóród és Rétközberencs térsé­gében, ahol a megfigyelések mellett meggyűrűzzük majd az új fecskepárokat. Ez azért na­gyon fontos, mert évről évre ez adja a legnagyobb segítséget az állomány állapotának felméré­sében. Tűzhalál és csirkenyak Bürget Lajos glosszája Az FM igen bölcs és bi­zonyára szakértő tisztviselő­je a televízióban megnyilvá­nult. Nem mondom, hogy beszélt, azt sem. hogy nyi­latkozott. Megnyilvánult. Mint illetékes. Mint a tárca a kérdésben legokosabbika. A téma, ami szólásra bírta, illetve aminek kapcsán meg­nyilvánulásra serkentették, az alma- és körtefákat, a ber­kenyét pusztító, tűzhalál nevű betegség volt. Az ap­ropót az adta, hogy most Békésben kell kivágni a fá­kat, és fennáll a veszély, hogy a kór nem áll meg ezen a tájon. A főilletékes elvtárs azt mondta, hogy a kivágás­ra kerülő fák után nem jár kártérítés, hiszen ha egy te­hén vagy egy csirke meg­döglik, azért sem fizet sen­ki. Durr! Ez betalált. Nem tudom, hogy az FM- ben dolgozó tisztviselő tud­ja-e, mi a különbség a csir­ke, a tehén és az almaültet­vény között. Ha igen, akkor nagy baj van, ha nem, akkor még nagyobb. Mert ugye egy csirke, ha minden rosz- szul megy, akkor fél év alatt jércévé, azután tyúkká ser­dül, kakasokkal kokettál, tojik, csibéket költ ki. Érté­ke — csúcstyúkról van szó — mondjuk ezer forint. Egy boci is végigjáija a maga út­ját, tehén, mit tehén, öreg marha lesz belőle pár év alatt, ellik, tejet ad, ha kell, még az ekét is húzza. Nos, legyek nagylelkű, ez a tehén megér mondjuk vagy ötven­ezer forintot. A gyümölcs- ütetvény ugyanakor évekig csak nő, majd lassan termő­re fordul, hatalmas költsége­ket emészt föl, az időjárás szeszélyétől, a károkozók kedvétől függően teremni kezd. A gyümölcsöt sok évre telepítik, hatalmas tőkét invesztálnak a telepítésbe és a termelésbe, arról nem is szólva, mennyi munka kell mindehhez. Vagyis egy te­hén nem egyenlő mondjuk kér hektár körtéssel, egy tyúk vagy csirke sem azonos ötven almafával. Ennek fel­ismeréséhez nem kell akadé­mikusnak lenni. De még FM-tisztviselőnek sem.' Csak józan paraszti ész kell az egészhez. Nos, ha nem fizetnek, ak­kor nem fizetnek. Nem ér­tek egyet vele, de hát nincs lehetőségem változtatni ezen. De akkor legalább egy olyan embert nyilvánítottak volna meg, aki valami éssze­rű, és nem ilyen lekezelő, pi­masz érvet ad elő. Mondjuk aki kimondja: erre nincs pénz. Vagy azt magyarázza, minden termelésben van kockázati tényező, a bizto­sítóknak gondolkodniuk kellene, ki lehet-e terjeszte­ni erre a biztosítást vagy sem. Vagy hozzáteszi, saj­náljuk, együttérzünk vagy hasonló. De se okos érv, se együttérzés. Csak a csirke nyaka és az almafa véres, a többit viselje el a termelő. Tudott dolog, hogy a bi­zalom, a jóindulat, a kedve­ző hatás elérése tudomány. A PR, a Public Relations kö­rébe tartozó művészet. Ami­hez olyan emberek kellenek, akiknek van eszük, fellépé­sük, megnyerők, hatásosak, kommunikációkészségük és empátiájuk. Ahol ez hiányzik, ott minden fordítva sül el. Az FM-es lőtt, talált. Bele a kö­zepébe. A saját közepébe. ÚJ KELET

Next

/
Oldalképek
Tartalom